Nógrád. 1971. október (27. évfolyam. 231-257. szám)

1971-10-01 / 231. szám

VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK^ XXVn. ÉVF., 231. SZÁM ÁRA: 80 FILLER 1971. OKTÓBER 1., PÉNTEK Megalakult az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága Oraos-eg^saBSég&igi^i siSctíucs Salgtőtóarici isisein A salgótarjáni Madzsar József Megyei Kórház az ország egyik legkorszerűbben felszerelt egészségügyi intézménye. Az intenzív therápiás osztályon a legújabb, legmodernebb gépek segítik a gyógyulást, sok esetben az életben maradást is. A képen: dr. Jármay Pál főorvos művesét kapcsol a rászoruló beteg testébe Fotó: Kulcsár József Csütörtökön, a Parlament Va­dásztermében tartották meg az európai biztonság és együttműködés magyar nem­zeti bizottságának alakuló ülé­sét Az ünnepélyes aktuson az elnökségben foglalt helyet dr. Bartha Tibor református püs­pök, az Elnöki Tanács tagja, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának el­nöke, a BVT elnökségének tagja, dr. Brezanóczy Pál egri érsek, a magyar katolikus püspöki kar titkára, Erdey- Grúz Tibor Kossuth-díjas aka­démikus, az MTA elnöke, Garai Róbert, az MSZMP KB Külügyi Osztályának helyettes vezetője, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnö­ke, Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács titkára, a BVT tagja. Erdei Lászlóné, a Magyar Felhívással fordulunk mun­kásosztályunkhoz, parasztsá­gunkhoz, értelmiségünkhöz, egész dolgozó népünkhöz: te­gyünk újabb és hatékonyabb erőfeszítéseket az európai biz­tonság, az alkotó béke és a gyümölcsöző együttműködés megteremtésére. Két világháború pusztító vihara után negyedszázada béke van Európában. Föld­részünk népeinek hő óhaja és létérdeke, hogy a béke fenn­maradjon, s Európa ne vál­hasson többé az egész vilá­got lángbaborító pusztítás ki­indulópontjává. A békére azonban napjainkban még ezer veszély leselkedik, hiszen a világ helyi háborúktól és feszültségektől terhes. A kon­tinensen és azon kívül, erős még az imperialista reakció, amely akadályozza az enyhü­lést, mérgezi az államközi kapcsolatokat, agresszív ter­veket, revansista vágyálmokat melenget. Ahhoz, hogy törek­vésüket meghiúsítsuk, szükség van az európai kollektív biz­tonsági rendszer megteremté­sére. A szocialista országok az európai biztonság és együtt­működés legkövetkezetesebb hívei és leghatalmasabb erői. A Szovjetunió, hazánk és más szocialista országok kez­deményezték a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok békés egymás mellett élé­sének politikáját, és az e politikán alapuló kollektív európai biztonsági rendszer megteremtését. A kitartó harcnak olyan eredményei vannak, mint a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság szerződései a Német Szövetsé­gi Köztársasággal, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársa­ság közvetlen tárgyalásai, a nyugat-berlini négyhatalmi megállapodás. A szerződések éivénybe lépése, az NDK nem­zetközi jogi elismerése, vala­mint a fegyveres erők csök­kentésére tett újabb szovjet javaslatok megvalósulása to­vább javítaná az európai bé­ke és biztonság megszilárdulá­sának feltételeit. Az európai biztonságért és együttműködésért folytatott közös harcban hazánk tevé­kenyen részt vesz. hiszen szo­cialista építőmunkánk elen­gedhetetlen feltétele a béke és a biztonság. A Magyar Nép- köztársaság nemzetközi törek­Nőfc Országos Tanácsának el­nöke nyitotta meg az ülést, és elmondta hogy magyar köz­életi személyiségek kezdemé­nyezték a bizottság megalakí­tását, azzal a szándékkal és feladattal, hogy népünk aka­ratát kifejezve, hatékony te­vékenységet fejtsen ki a kon­tinensünk biztonságával és az európai népek együttműködé­sével kapcsolatos nemzeti és nemzetközi akciók előmozdítá­sa érdekében. A bizottság tagjai társadalmunk vala­mennyi rétegét képviselik, el­nöke Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, aki az ülésen beszédet mondott. A tanácskozáson egyhangú­lag elfogadták a „Felhívás a magyar néphez” című doku­mentumot. véseit, szocialista társadal­munk érdekeit híven fejezte ki a Varsói Szerződés tagálla­mainak fővárosunkban meg­fogalmazott felhívása: legyen Európa az egyenjogú nemze­tek gyümölcsöző együttműkö­désének kontinense. Földrészünk valóban tartós békéjéért, a népek nyugodt, biztonságos és boldog jövőjé­ért vívott küzdelem nem lehet csupán a kormányok ügye. Ez a mindenki sorsát alapvetően érintő ügy a tár­sadalom legszélesebb köreinek cselekvő részvételét igényli. Megköveteli, hogy az európai népek széles körű, demokra­tikus tanácskozáson együtte­sen vitassák meg a biztonsá­got és az együttműködést érintő, közös feladataikat, és segítsék elő, hogy mielőbb sor kerüljön az európai kor­mányok biztonsági értekezle­tére. Népünk akaratát kifejezve alakítottuk meg az európai biztonsági és együttműködés magyar nemzeti bizottságát. Célunk: összefogni hazánk minden jóakaratú emberének békeakaratát, és tettrekésasé- gét az európai biztonság és együttműködés megvalósításá­ra. Egész társadalmunk erejé­vel kívánjuk támogatni mind­azoknak az erőfeszítését, akik a béke, a biztonság és az együttműködés megszilárdítá­sát tartják szem előtt. Felhívjuk egész dolgozó né­pünket, munkásosztályunkat, parasztságunkat, értelmisé­günket. a magyar nőket és férfiakat, ifjúságunkat, min­den békeszerető állampolgá­runkat, hogy erősítse és gyara­pítsa szocializmust építő ha­zánkat, vegye ki hatékonyan részét az európai biztonság és együttműködés megteremtésé­ért, földrészünk népeinek biz­tonságos és békés jövőjéért folyó küzdelméből. Meggyőződésünk, hogy tö­rekvéseink kifejezik népünk akaratát, hazánk minden ál­lampolgárának javát szolgál­ják. Hozzájárulnak az euró­pai béke és biztonság megte­remtéséhez. az államok és né­pek közötti gyümölcsöző együttműködés kibontakozásá­hoz. Munkálkodjunk együtt föl­dünk, kontinensünk és ha­zánk békéjének biztonságának javára! Az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága _ Kádár János Tolna megyei látogatásai Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára Tolna megyei látogatá­sának második napján, csü­törtökön — K. Papp Józsefnek, a megyei pártbizottság első titkárának és Szabópál Antal­nak,. a megyei tanács elnöké­nek társaságában — ipari, mezőgazdasági üzemeket, kul­turális intézményeket keresett feL Délelőtt a Mechanikai Mé­rőműszerek Gyárának szek­szárdi gyáregységébe látoga­tott el. Ezt követően a Szekszárdi Állami Gazdaságot kereste fel. Kádár János délután a Sár­köz központjába,, Decsre láto­gatott el, ahol felkereste a szőtteseiről, hímzéseiről mesz- sze földön híres Sárközi Nép- művészeti és Háziipari Terme­lőszövetkezetet. A központi bizottság első titkára ezt követően vissza­utazott Szekszárdra, ahol a vá­ros nevezetességeivel ismer­kedett. A látogatás befejezésekép­pen az MSZMP Tolna megyei Bizottsága, a megyei tanács, s a Hazafias Népfront megyei bizottsága Kádár János tisz­teletére vacsorát adott a szek­szárdi Gemenc Szállóban. Bezárta kapuit a VVK Csütörtökön este ünnepi diszt öltött a vadászati világ­kiállítás főtere. A világkiállí­táson részvevő nemzetek lo­bogóit felhúzták az árbocok­ra, a teret nappali fénnyel árasztották el a reflektorok, és több ezer látogató, vendég jelent meg a világkiállítás hivatalos záróünnepségén. Dr. Dimény Imre ünnepi záróbeszédével bezárta kapuit a vadászati világkiállítás. / A küldöttértekezletre készü­lődés jegyében ült össze szep­tember 30-án a KISZ Nógrád megyei Végrehajtó Bizottsá­ga. A tanácskozáson részt vett Kiss József, a megyei PTO vezetője és Páricska Zol­tán, a KISZ kb. honvédelmi és sportosztályának vezetője. Skoda Ferenc, a KISZ mb első titkára az üdvözlő sza­vak után, előterjesztette a KISZ mb küldöttértekezlet beszámolójának téziseit és vi­tára bocsátotta e javaslatot. A téziseket —, amelyek töb­bek között az ifjúság köré­ben végzett munka objektív feltételeit elemzik és foglal­koznak a KISZ szervezeti éle­tének időszerű kérdéseivel — több hozzászóló hasznos ja­vaslatokkal egészítette ki. Szó volt az üzemi demokrácia erősítésének szükségességéről, a pályakezdő fiatalokkal való fokozottabb foglalkozásról és nem utolsósorban a szoci­alista brigádmozgalom fej­lesztéséről, különös tekintettel az új versenyformák beveze­tésére. Mede Tivadar volt az elő­terjesztője a második napiren­di pontnak, mely a falun élő, a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok körében végzett ér­dekvédelmi tevékenység elem­zését tartalmazta. A tájékoz­tató szerint a mezőgazdaság­vettek részt tegnap a megye főorvosai, szakíőorvosai, in­tézményvezetői, s egészség- ügyi ellátásban dolgozó mun­katársai. Ott volt Havas Pé­ter, az MSZMP megyei bizott­ságának titkára is. Az egészségügyi ellátás fel­adatairól, gondjairól dr. Med­ve László, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának alosztály­vezetője tartott vitaindító előadást. Bevezetőjében a párt X. kongresszusának az egészségügyre vonatkozó ál­lásfoglalásáról beszélt, majd az egészségügy fejlesztésének perspektíváiról szólt. — Az Egészségügyi Minisz­térium és az Országos Terv­hivatal jól kidolgozott és sok szempontot — demográfiai változások, urbanizációs ha­tások, foglalkoztatási viszo­nyok, a koraszüléssel kapcso­latos gondok stb. — figye­lembe vevő távlati fejlesztési tervvel rendelkezik — mon­dotta dr. Medve László. — Az elkövetkező években nagy­arányú kórháziágy-fejlesztést tervezünk, de gondunk lesz a szociális otthonok, betegottho­nok gyarapítására is. A já­rási kórházak építésének programja nagyrészt befejező­dött, most a megyei kórházak korszerűsítése van soron. A munkaerő biztosításáról szólva dr. Medve László el­mondotta, hogy orvossal való ellátásban kedvező a helyzet, eltekintve az egyes szakmák­tól és területektől, ahol gon­dokkal küzdenek. Változatla- -nul nagy nehézségeket okoz azonban az ápolónőhiány. Az utóbbi évek bérintézkedé­sei sokat javítottak az ápoló­nők anyagi helyzetén, a há­rom műszakos munkabeosztás és a szabad szombat nélküli munkahét azonban nem erő­síti a pálya vonzerejét. Sok múlik a munkahelyi légkörön is. A nővérotthonok építése és a munkaidő-csökkentés szin­tén a pálya népszerűbbé vá­lását segíti. A helyi vezetők­nek tehát már most gondol­niuk kell a munkaidő-csök­kentés feltételeinek megte­remtésére. Szólt az MSZMP KB alosz­tályvezetője arról is, hogy az orvosképzésben több időt kell szánni a gyakorlati oktatásra. Hangsúlyozta: az egészségügyi képzésben is arra kell figyel­ni, hogy a fizikai dolgozók tehetséges gyermekei kellő számban bejussanak az egye­temre. A táppénzes helyzet __ külö­nösen érdekes téma Nógrád megyében, hiszen itt országos* viszonylatban is magas a ban dolgozó fiatalok körében végzett érdekvédelmi munka eredményesnek mondható. A KISZ sajátos munkaformáin, akcióm keresztül sokat fog­lalkozott a bérezéssel, az élét- és munkakörülmények javítá­sával. Az érdekvédelmi tevé­kenység javulásában nagy sze­repe van a párt-alapszerve- zetek irányító, segítő munká­jának. A témával kapcsolat­ban egy felszólaló megjegyez­te. hogy helyes lenne, ha a jövőben több fiatalt vonnának be a tsz-vezetésbe, -irányítás­ba, a közéleti tevékenységbe. A küldöttértekezletre való készülődésről, szervezésről ad­tak számot azok a szóbeli be­számolók, amelyeket a pász­tói, a szécsényi járási és a Nógrád megyei Állami Épí­tőipari Vállalat KISZ-titkárai tartottak. Kovács Ferenc, a pásztói já­rásban folyó előkészületekről megállapította, hogy azok ki­elégítőnek mondhatók. Több politikai gyűlést tartottak a KISZ-titkároknak és az aktí­váknak, s párttitkári értekez­leten vitatták meg a főbb tennivalókat. Az alapszerve­zeti választások több mint ezerkétszáz fiatalt érintettek, a taggyűléseken való megje­lenés mintegy nyolcvannégy százalékos volt. A megyei kül­döttértekezlet tiszteletére táppénzes állomány. Súlyos gond ez, hiszen a táppénzes állomány országos 0,1 száza­lékos emelkedése 60—70 mil­lió forintos többletterhet ró a népgazdaságra. Hibás azonban az a szemlélet, amely a meg­oldásért egyedül az egészség­ügy dolgozóit teszi felelőssé. A munkahelyeken is fel kell figyelni arra, hogy kik mara- doznak el rendszeresen né­hány napra, különféle címe­ken. Annál is inkább fontos ez, mert indokolatlanul magas a „rövid” táppénz, azaz a két—három napig tartó beteg­ség. A népesedéspolitikáról töb­bek között a következőket mondotta dr. Medve László: — Az egészségügy dolgozói­nak is feladata: megértetni a helyes népesedési arány szük­ségességét, a nem kívánt ter­hesség megelőzése fontossá­gát, hozzáférhetőbbé tenni a védekezést, mert az abortusz nem elfogadható megoldás. Végezetül az orvosetikáról beszélt dr. Medve László. több mozgalom is indult, így például a tejipari üzem a mi­nőség további javítását tűzte célul. A szécsényi járásban is be­fejeződtek már a küldő elvá­lasztó gyűlések. Varga József elmondotta, hogy a kongresz- szusi levél feldolgozása a já­rás területén úgy történt, hogy az alapszervezetek egy-egy, a sajátosságaiknak megfelelő témát választottak, amelyet aztán részletesen is megvitat­tak. A községekben több ré­tegbeszélgetést és KlSZ-titká- ri értekezletet is szerveztek. A Nógrád megyei Állami Épí­tőipari V. részéről Bagyinszki Ferenc elemezte a választási időszak tapasztalatait. Megál­lapította, hogy az előkészítő munkában szoros együttműkö­dés alakult ki a párt alap­szervezete és a KISZ között, közös párt- és KlSZ-taggyűlé- seket tartottak. Hiányosság­ként említette, hogy néhány alapszervezeti gyűlés nem ütötte meg a várt szintet, a beszámolók sablonosak voltak, tényismertetésekre szorítkoz­tak. Ennek oka, hogy sok olyan új szakmunkás került a vállalathoz, aki csak nemrég vesz részt a KISZ-munkában, így nem ismeri a problémá­kat. A vállalatnál a kongresz- szus tiszteletére mintegy öt­ven vállalás született a szocia­lista brigádok részéről. — Nem szabad a kérdést csupán az ajándékozás, bor­ravalózás kérdésére leszűkí­teni. Olyan közszellemet kell az egészségügyi intézmények­ben meghonosítani, hogy a kollektíva elítélje az egyes kollégák etikátlan magatartá­sát, s ennek megváltoztatásá­ra a kollektíva erejével kény­szerítse. A nagy érdeklődéssel kísért vitaindítót a hozzászólások követték. Dr. Bönsch László, a kórház-rendelőintézeti egy­ség kialakulását szorgalmazta, így a betegek nagy részének ellátása megoldódna a terüle­ten vagy a szakrendelésen. Javasolta, hogy az orvosokat — kinevezés előtt különösen — szintvizsgára kötelezzék. Dr. Oppe Emil az egészség- ügyi munka gazdaságosságá­ról szólt. Áttekinthető gazda­ságossági mutatók kidolgozá­sát javasolta, hogy ezeknek segítségével minden beruházás nélkül, csupán szervezéssel jelentős eredményeket lehes­sen elérni. A végzős egész­ségügyi szakiskolásokkal pe­dig a pálya vonzó oldalát, a gyógyításban betöltött aktív szerepet kell megismertetni. Dr. Szőke Szabolcs, a megyei kórház műszerezettségének korszerűsítéséről beszélt, és felhívta a figyelmet a hosz- szas ápolásra szorulók Hely­zetére. Dr. Samu István az elmebetegek és a szociális otthoni gondozásra szorulók családi ápolásának kiterjesz­tését szorgalmazta. Javasolta a munkaterápiások magasabb szintű díjazását is. Dr. Nagy Béla elmondotta, hogy a megye táppénzes állomá­nyának alakulásában idén januártól örvendetes javulás mutatkozik. A bányászatban például 4,1 százalékos csök­kenés mutatható ki. Hangsú­lyozta, hogy nagyobb gondot kell fordítani a mozgásszervi betegek gyógyítására. A tanácskozás mindvégig a megye egészségügyéért érzett felelősség jegyében zajlott le. Harcok Pakisztánban ? A Pakisztáni Rádió csütör­tökön azt állította, hogy a kormánycsapatok Kelet-Pa- kisztán és India határán meg­öltek 100 támadót. A bejelen­tés szerint a pakisztáni egy­ségek elleni állítólagos tá­madásban indiai határőrök és „ügynökeik” — így neveziK a Bangla-Desh harcosait — vet­tek részt. Ugyanakkor azt is közölték, hogy Kelet-Pakisz- tánban két különböző ütközet során a pakisztáni kormány­csapatok 70 személyt öltek meg. (MTI) Felhívás a magyar néphez Küldöttértekezletre készülve Megyeszerte jó ifjúsági kezdeményezések9 versenyvállalások X

Next

/
Oldalképek
Tartalom