Nógrád. 1971. szeptember (27. évfolyam. 205-230. szám)

1971-09-14 / 216. szám

Magyar—osztrák külügyminiszteri találkozó Péter János külügyminisz­ter vasárnap Sopronban ta­lálkozott dr. Rudolf Kirch- ßchlägerrel, az Osztrák Köz­társaság külügyminiszteré­vel. . Az osztrák külügyminisz- 'tert és kíséretét a soproni közúti határátkelőhelyen Pé­ter Janos, Nagy János kül­ügyminiszter-helyettes, Kur­tán Sándor, a Magyar Nép­köztársaság bécsi nagykövete, a Külügyminisztérium több vehető munkatársa, valamint Lombos Ferenc, a Győr-Sop- ron megyei Tanács elnöke, ur. Gonda György, a Vas megyei Tanács elnöke, és Er­dély Sándor, a Soproni váro­si Tanács elnöke fogadta. Jelen volt a fogadtatásnál dr. Kurt Enderl, az Osztrák Köztársaság budapesti nagy­követe. A megérkezés után a ven­dégek Sopron nevezetességei­vel ismerkedtek, majd a Fenyves Szállóban megkez­dődtek a nem hivatalos ma­gyar—osztrák külügyminisz­teri tárgyalások. Magyar rész­ről a tárgyaláson részt vett Péter János, Nagy János, Kurtán Sándor és Esztergá­lyos Ferenc nagykövet, a Kül­ügyminisztérium főosztályve­zetője. Osztrák részről a tár­gyalásokon részt vett dr. Ru­dolf Kirchschläger, dr. Arno Halusa nagykövet, dr. Kurt Enderl, dr. Walter Hagrutsch nagykövét és dr. Gerhardt Hihteregger követ. A külügy­miniszterek a tárgyalás során eszmecserét folytattak a két ország kapcsolatainak fejlesz­téséről és az időszerű nemzet­közi kérdésekről. Sopronból a két külügymr Bonn a legnagyobb zavarban Helsinki javaslat a diplomáciai kapcsolatokról Képünkön: Kirchschläger osztrák külügyminiszter (balról) és Péter János magyar külügyminiszter niszter egy gépkocsiban uta­zott a határmenti Sankt Mar- garethenbe, ahol a program ausztriai része látogatásokkal telt el. A két külügyminiszter és kísérete megtekintette a búr genlandi borászati szövetkezet központját, ahol Josef Schmidt, a szövetkezet elnöke üdvözölte a magyar külügy­minisztert, majd Josef Wohl- farth, a pincegazdaság igazga­tója kalauzolta a vendégeket. Ezután Péter János megte­kintette a burgenlandi római korabeli kőfejtőt, amely ugyancsak Sank Margarethen határában van. Az esős időjárásban a két külügyminiszter és kíséréce a határmenti Drassburgba haj­tatott. Az egykori Esterházy- kastélyban Kirchschläger kül­ügyminiszter vacsorát adott Péter János tiszteletére. A magyar—osztrák kül­ügyminiszteri találkozó befe­jezése után Péter János az MTI tudósítójának adott rö­vid nyilatkozatában elmondot­ta, hogy mindvégig szívélyes, baráti légkörű volt az esz­mecsere. — Mostani beszélgetéseink felölelték az országaink kö­zötti kapcsolatok továbbfej­lesztésének kérdését, de tár­gyaltunk az időszerű nemzet­közi kérdésekről is — mon­dotta Péter János külügymi­niszter. — Így elsősorban az európai biztonsági konferen­cia kérdésével foglalkoztunk, figyelembe véve azt a helyze­tet, amelyet a nyugat-berlini négyhatalmi megállapodás se­gített kialakítani. (MTI) Kínai támadások a JKP ellen A Japán Kommunista Párt és a Kínai Kommunista Párt közötti kapcsolatok megszaka­dásáért minden felelősség a Kínai KP nagyhatalmi be­avatkozását terheli. A KKP különböző törvénytelen cse­lekményekkel próbálja rá­kényszeríteni irányvonalát a Japán KP-re és a japán nép­re — írja az Akahata, a Ja­pán KP központi Lapja. Az Akahata miután leszöge­zi, hogy megszakadtak a kap­csolatok a két párt között, rá­mutat, hogy már a szakadást megelőzően nézeteltérések mu­tatkoztak a két párt között számos fontos kérdésiben, egyebek között abban, hogy a kínai fél elkerülhetetlennek tartja a nemzetközi kommu­nista mozgalom szétszakadá­sát és eltérő álláspontra he­lyezkedtek a kommunista és munkáspártok nemzetközi ta­nácskozásának kérdésében. A Kínai KP nagyhatalmi politikát folytató vezetői 1966 tavaszától „az irányvonal kér­déseiben támadt ellentétek” ürügyével mint „ellenségüket” támadták a JKP-t írja az Akahata. Az Akahata rámutat, hogy az 1966-os tárgyalások után is a .TKP szigorúan betartotta a testvérpártok közötti kapcso­latok normáit és tartózkodott minden bírálattól a KKP el­len. A KKP vezetői azonban — mivel a JKP küldöttsége nem járult hozzá „az Amerika- eUenes és szovj átellenes egy­ségfrontról” szóló tézishez — a „revizionisamus” hordozójá­nak nevezték a JKiP-t és kampányt indítottak a japán demokratikus és forradalmi mozgalom ellen, és a két or­szág közötti kapcsolatok min­den formáját felhasználták a beavatkozásra. E kampányban egyebek között az a követelés szerepelt, hogy a japán forra­dalmi mozgalom térjen át „a fegyveres felkelés” irányvona­lára a kínai példa alapján és abszolutizálja Mao Ce-tung „eszméit”. A két párt közötti szakadás fontos elemének nevezi az Akahata azt a körülményt, hogy a KKP nem elégedett meg a JKP elleni propagan­dahad járattal, hanem megin­dította bomlasztó tevékenysé­gét a JKP vezetőségének meg­döntésére. Amikor pedig a JKP-ból a párt szervezeti sza­bályzatának megfelelően párt­ellenes, szakadár elemeket tártak ki, a KKP vezetői „iga­zi forradalmároknak” nyilvá­nították ezeket az elemeket, meghívták őket Kínába és a Zsenmin Zsipao és más sajtó­szervek közölték pártellenes nyilatkozataikat. Az utóbbi öt év tanúsítja a KKP azon vezetőinek politi­kai és elméleti csődjét, akik beavatkoznak a JKP és a ja­pán nép ügyeibe. Ezek az évek egyben „az Amerika­ellenes és szovjetellenes egy­ségfront” — „az aratipanLar- mentalizmus és az erőszakos forradalom mint egyedüli esz­köz” kínai elméletének csőd­jét is tanúsítják. A KKP ve­zetői azonban nem mondanak le a japán forradalmi és de­mokratikus mozgalom elleni támadások politikájáról „Amíg a KKP vezetői folytat­ják a nagyhatalmi beavatko­zást a japán forradalmi moz­galomba, becsapják az egész világot és népüket, bár sza­vakban azt hangoztatják, hogy ellenzik a nagyhatalmi be­avatkozást és Kína nem lesz szuperhatalom.’’ Ezzel kapcsolatban az Alka- hata leszögezi: ha valóban le­mondanak a nagyhatalmi igé­nyekről be kell tartaniuk azt az elvet, hogy minden nép maga oldja meg belső ügyeit. Ebben az esetben haladéktala­nul meg kell szüntetniük jog­talan támadásaikat a JKP el­len és törvénytelen beavatko­zásaikat Japán forradalmi és demokratikus mozgalmába. (MTI) Helsinki zavarba hozta Bonnt — állapítja meg a hét­fői nyugatnémet sajtó a finn kormány legújabb kezdemé­nyezéséről közölt tudósításai­ban és kommentárjaiban. Valamennyi lap első olda­lon ismerteti Finnország szombaton előterjesztett ja­vaslatát — amely a két né­met államnak a diplomáciai kapcsolatok egyidejű felvéte­lét indítványozza és rámutat, hogy hivatalos nyugatnémet körökben hűvösen és nyugta­lanul reagálnak erre. Nem hivatalosan — han­goztatják a lapok — Bonn szemrehányással illeti Finn­országot, mert a két német állam tárgyalásainak idején „elébe akar vágni az esemé­nyeknek”, keresztezi Bonn ter­veit, és ily módon „megszegi” a skandináv államoknak azt az „ígéretét”, hogy egyelőre nem veszik fel a diplomáciai viszonyt a Német Demokrati­kus Köztársasággal. A Stuttgarter Zeitung fi­gyelmezteti Finnországot, hogy magatartásával „árthat a finn—nyugatnémet jóviszony­nak", sőt a kelet—nyugati közeledésnek is, mert Bonn úgy érzi, hogy kényszeríteni akarják az NDK elismerésé­re. A lap ugyanakkor kommen­tárjában nyíltan elismeri hogy, ha már nem is létezik teljes érintetlenségében a ré­gi Hallstein-doktrína, „még nem tűntek el a bonni poli­tikából az NDK irányában kialakult sematikus meggon­dolások”. A Frankfurter Rundschau derűlátóbb. A finn javaslat bonni megítélés szerint „pozi­tív, csak időben korai még ’ — állítja a kormányhoz kö­zelálló újság. Csak az idő kérdése. mikor ismerik el más államok a Német De­mokratikus Köztársaságot. Bár a svédek, norvégok és dánok szolidaritást vállaltak az NSZK-val, de várnak Brandt kancellár jeladására. „Ha ez későn következik bé, vagy elhúzódnak a németek Nyugat-Berliniről folytatott tárgyalásai, akkor a három skandináv királyság is követi a finneket” — írja a lap. (MTI) BVT-küldöttek is lesznek az ENSZ-bén Kedvező légkör a konferencia összehívására Kétnapos tanácskozásra ül­tek össze szombaton Saarbü- ckenben az európai békemoz­galmak képviselői. A városi kultúrpalotában tartott béke- konferencián csaknem har­minc európai ország küldöttei vesznek részt, közöttük a szo­cialista országok békemozgal- maimak képviselői. A konferenciát szombaton Martin Niemöller lelkész, a neves békeharcos nyitotta meg, aki üdvözlő szavaiban reményét fejezte ki, hogy kö­zös erőfeszítéssel közelebb jut Európa lakossága a kontinens- békéjének és biztonságának megteremtéséhez és megszi­lárdításához. Romes Csandra, a Béke-vi­lágtanács főtitkára tájékoztat­ta a küldötteket U Thant ENSZ-főtitkárral tartott két­órás megbeszéléséről. A Béke-világtanács a jö­vőben elküldi megfigyelőit az ENSZ közgyűlésére, és tevé­kenyen be akar kapcsolódni azoknak az ENSZ-bizotfcságok- nak a munkájába, amelyek­ben nemcsak az egyes tagálla­mok hivatalos delegátusai, ha­nem töimegszervezetek képvi- velői is jelen lehetnek. Romes Csandra beszámoló­ja után sorra jelentkeztek fel­szólalásra az egyes nemzeti békemozgalmak delegátusai. A felszólalók többsége arra hív­ta fel a figyelmet, hogy a nyugat-berlini négyhatalmi megállapodás után, most olyan döntő politikai-pszicho­lógiai légkör alakult ki, amely minden eddiginél kedvezőbb lehetőséget biztosít az euró­pai biztonsági értekezlet ösz- szehívásához. Számos javaslat hangzott el a küldöttek részéről. A béke­mozgalmak képviselői bejelen­tették. hogy. októberben és novemberben Európa -szerte Kampányt indítanak egyrészt a vietnami béke megteremtése, másrészt az európai biztonsá­gi értekezlet összehívása ér­dekében. A felszólalások vezérgondo­lata, hogy Európa biztonságá­nak megteremtése és megerő­sítése elválaszthatatlan a vi­lág válsággócainak felszámolá­sától, az indokínai háború be­szüntetésétől és a közel-keleti válság megoldásától. A nemzetközi békekonfe­renciával egyidőben Saarbrü­okenben nemzetközi kiállítás .is nyílt ,,A család világa” cím­mel. A kiállításon a Saajrvidé- ki békemozgalom is képvisel­teti magát. Bazárt nyitott, amelynek teljes bevételét Vi­etnam megsegítésére egy haiphongi gyermekkórház fel­építésére fordítják. A kiállí­táson az egyes nemzeti béke­mozgalmak, köztük a szocia­lista országok békemozgalmai- nak képviselői nyugatnémet fiatalokkal találkoztak, és velük vitafórumot tartották. (MTI) Eltemették K Sz. Hruscsovot Koszigin fogadta Wilsont Koszigin szovjet kormányfő hétfőn a Kremlben fogadta Harold Wilsont, az Angol Munkáspárt vezetőjét, aki az Interparlamentáris Unió szov- . jat csoportjának meghívásá­ra vasárnap érkezett a Szov­jetunióba. Koszigin és Wilson baráti megbeszélést folytatott több időszerű nemzetközi problé­máról és a szovjet—angol kapcsolatok kérdéseiről. Később Koszigin ebéden látta vendégül Wilsont. Előzőleg Wilson látogatást tett Jadgar Naszriggyinovr.ál. A baráti megbeszélésen Pjotr Fedoszejev, az Interparlamen­táris Unió szovjet csoportja angol szekciójának elnöke is részt vett. (MTI) Incidens a haláron Az izraeli megszállók légvé- d -Íme hétfőn a Golan-magas- latok fölött tüzet nyitott egy szíriai elfogó vadászgépre, amely állásaik fölött repült el. A Tel Aviv-i katonai szó­vivő, aki az esetről hírt adott, nem említette, találtak-e a repülőgépre kilőtt lövedékek. Az izraeli—szíriai frontvo­nalon eddig igen ritkák vol­tak az ilyen típusú inciden­sek. (MTI) NÓGRÁD — 1971. szeptember 14., kedd Mahendra Bír Bikram Sah Déva, Nepál királya (jobbról) aki Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke meghívására tartózkodik hazánkban, hivatalában felkereste Kisházi Ödönt, az Elnöki Tanács helyettes elnökét A TASZSZ hivatalos közle- Szeptember 13-án, hétfőn ményt adott ki N. Sz. Hrus- délelőtt, a moszkvai Novogye- «„V h.iäläÄ íéusm . Pravda közölt. létében helyezték ötök nyuga­„A Szovjetunió Kommunis- lomra Nyikita Szergejevics ta Pártjának Központi Bízott- Hruscsovot. A síron elhelyez- sága és a szovjet kormány ték a Szovjetunió Kommunis- fájdalommal tudatja, hogy ta Pártja Központi Bizottsága 1971. szeptember 11-én, hosz- és a Minisztertanács koszortj- szantartó, súlyos betegség ját is. után, életének 77. évében el- Kádár János elvtárs tá­hunyt Nyikita Szergejevics viratban fejezte ki részvétét az Hruscsov, az SZKP KB volt elhunyt özvegyének, N.yina első titkára, a Minisztertanács Petrovna Hruscsovának és' volt elnöke”. családjának. (MTI) Tímár chilei programjából Tímár Mátyás és kísérete fogadták és tájékoztatták a szombaton El Tenientebe, termelés, a vállalati irányítás Chile egyik legnagyobb rézbá- helyzetéről. Elmondottak, nyájába látogatott. A minisz- hogy El Teniente adja Chi’e terelnök-helyettest az államo- réztermelésének mintegy har- sított bányavállalat vezetői mine százalékát, naponta hoz­závetőleg 60 000 tonna ércet | bányásznak, amelyet a helyi kohókban dolgoznak fel. Be­számoltak arról is, hogy a kö­zelmúltban végrehajtott álla­mosítás nem okozott zavart a bánya munkájában, sőt a ter­melés azóta emelkedett. A tájékoztatás után a bá­nyavállalat vezetői ebédet adtak Tímár Mátyás és kísé­rete tiszteletére. Vasárnap a Minisztertanács elnökhelyette­se Valparaisóban, az ország második legnagyobb városába látogatott. Megtekintette Chi­le .legfontosabb tengeri kikö­tőjét, majd Valaparaiso és a, szomszédos Vina del Mar ne­vezetességeivel ismerkedett. Délután Tímár Mátyás és kísérete a chilei elnök valpa- raisói nyári rezidenciájába lá­togatott, ahol Allende asz- szony, Salvador Allende, chi­lei elnök felesége látta ven­dégül. Allende asszony meleg szavakkal emlékezett vissza a magyarországi látogatására. Ezután megmutatta a vendé­geknek az elnökig palotát, s • elmondta, hogy áz épületben — amely korábban zárva“ volt a látogatók elől — most éven­te 251^ gyerek tölti a nyári szünidőt, az épület egy részét fogadásokra alakították át. Tímár Mátyás hétfőn foly­tatta hivatalos tárgyalásait. (mti) ;

Next

/
Oldalképek
Tartalom