Nógrád. 1971. szeptember (27. évfolyam. 205-230. szám)
1971-09-14 / 216. szám
Hétszáz éves Rimaszombat Vasárnap ünnepelte alapításának hétszázadik évfordulóját a Szlovák Szocialista Köztársaságban Rimaszombat városa. A nagyszabású ünnepségen Lenner Egon, a Rimaszombati városi Tanács elnöke mondott köszöntőt magyar és szlovák nyelven, majd a Szlovák Kommunista Párt első titkára, Jozef Lénárt köszöntötte a több mint tizenötezer fős ünnep- fő közönséget. Nógrád megyét a salgótarjáni járás vezetői képviselték, élükön Ozsvát Ferenccel, az MSZMP Salgótarjáni járási Bizottságának első titkárával. Képünkön: a felvonulókat köszöntik a tribünről a magas rangú állami vezetők Közel két órán keresztül, színpompás felvonulásban volt részük a nézőknek. Famfárok hangjára indult meg a szemet gyönyörködtető menet, amelyben felvonultak 1271-től 1971- ig a különböző korok ruháiban, korhű kosztüméiben a város fiataljai. Képünkön a népviseletbe öltözött bratislavai száztagú Ifjú Szívek Táncegyüttesének tagjai bemutatót tartanak A négylovas hintóbán tűnt fel, a legendás Napóleon megszemélyesítője. De a történelmi korok képviseletén kívül felvonult a rimaszombati járás ipara is, korszerű mezőgazdasági gépekkel és termékeikkel Koppány György, felvételei Rendet, fegyelmet a banyákban Vexeíök tunáeekoxásti a Nógrádi Szénbányáknál Észrevettük... Másoknak is feltűnt, hogy amikor a lakásépítkezések tennivalói kerülnek szóbar gyakran elhangzik ez a kifejezést felkondicionálják„ Amikor először hallottam, ént is sok mindenre gondoltam» Talán soványak a falak? Hi- zókúrára kellene fogni őket! Biztos kevés cementet irt elő az a fránya tervező, s azt akarják megduplázni. Később arra gondoltam, hogy nem elég „zsíros” a habarcs, több mész vagy egyéb anyag kellene bele. De nem ilyen dolgokról van szó. hanem magyarul: a lakások értékének növeléséről. Nevezetesen arról, hogy beépített szekrénynyel, konyhaberendezéssel és egyéb modern felszerelésekkel kívánják a lakás értékét és hasznosságát növelni. Csupán egy bökkenő van. Ki vállalja az ezzel járó többletköltségeket? Ugyanis az egy lakásra eső átlagösz- szeg a célcsoportos beruházásoknál megyénként alatta van az országosnak. A felkondicionálás ellen a kivitelező nem tiltakozik, mert számára ez sok tekintetben előnyös. Kinek hátrányos?i A tanácsoknak, mert ameny- nyiben az egy lakásra eső költség a felkondicionálás következtében nő, egyeseknek jól felszerelt lakásuk lesz, ugyanakkor az elképzelt lakásmennyiségből kevesebb kerül tető alá. Ettől függetlenül mi lenne, ha szép, gazdag és választékos szókincsünkből a legegyszerűbbet és legvilágosabbat használnánk az előbb említett jelenségre, azt, hogy a lakás értékét, hasznosságát növeljük. V. K. Portalamt a TÖVÁLL A széesényi TÖVÁLL végzi a Salgótarjáni Kohászati Üzemek; DEXION-üzemében az 1300 négyzetméter területű csarnok aszfaltozását. A porártalom megszűnik majd és a munka befejeztével nemcsak a dolgozók egészségvédelme javul, hanem a termékek minőségi megóvását is segíti a por'calamítás. Az üzemben a javítás jó ütemben halad és a tervek szerint a TÖVÁLL szeptember 15-ig befejezi a csarnok aszfaltozását — por- tafenítását. RENDKÍVÜLI értekezletet tartottak a nógrádi szénbányáknál, amelyen aa üzemelt, aknáit első számú gazdasági és társadalmi vezetői vettek részt. Pothomik József élvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a vállalat igazgatója arról szólt, hogy a vállalat jelenlegi gazdasági és fegyelmi helyzete sürgős és hatékony intézkedéseket kíván valamennyi vezetőitől. Ezt Szőke Barna tervosztályvezető számokkal, tényekkel támasztotta alá, majd Laczkó István, a szénbányászati osztály, és Barabás Gyula, a munkásügyek osztályának vezetője is. A vállaltait az idén eddig több mint 72 ezer tonna szén kitermelésével maradt adós. A széntermelés vesztesége is jóval nagyobb, mint amennyit terveztek. A kapott állami ár- kiegyenlítés ellenére sincs eredményjavulás, hanem inkább veszteség. Kevés kivételtől eltekintve valamennyi aknaüzemnél kedvezőtlenebbül alakult a költségszint a tervezettnél. Szőke Barna aknánként ismertette az elszomorító számokat. Laczkó István többek között arról szólt, hogy a lemaradás ellenére 22 és fél ezer tonnát munkaszüneti napokon hoztak felszínre. Az okok között a geológiai gondokról, a vágathajtás elmaradáséról, a műszaki fejlesztés nem kielégítő voltáról beszélt. A legfőbb gondnak ő is a munka- fegyelem lazaságát említette. Ez — ahogy mondta — a baleseti helyzet romlását is maga után vonta. A baleseteknél is hiányzik a felelősségre vonás, az aknavezetök megelégednek a szóbeli és írásbelii figyelmeztetéssel akkor is, amikor Szigorúbb felelősségre vonást kellene alkalmazniuk. A fegyelem lazaságát bizonyítja, . hogy még üzemzavarok esetén sem tesznek eleget egyes helyeken a vezetők az előírásos jelentési kötelezettségnek. Az év közben történt munkaerőmozgás, átcsoportosítás kedvezőtlenül hatott, de az elmúlt nyolc hónapban megfelelő létszám áfflit az űzetnek rendelkezésére — mondotta többek között Barabás Gyula. A nagybátonyi bányaüzemtől az idén eddig mintegy ezren távoztak. Különösen nagyszámú a kiszolgáló személyzet távozása. Emiatt vannak aknák, ahol a kiszolgáló munkahelyek 30 százalékánál vájárokat kell foglalkoztatni. Korábban betegségre hivatkozva sokan maradtak távol a munkahelytől, de mióta megvalósították és rendszeressé tették a betegeltenőrzést, fokózatosan javul a helyzet és ma már csaknem a tervezett szinten van. AZ IGAZOLATLAN mulasztók száma nem nagy, de nem is reális, mert igen sok esetben utólag igazolják a mulasztást. Sok viszont az igazolt távoliét. A tervezett 7474 műszakkal szemben nyolc- hónap alatt 18 470 igazolt műszakot vettek igénybe. Ez arra figyelmeztet, hogy rendet kell teremteni a törvényes távolléteknél is, rendet a mű- sza kgazdálkodásban általában. Sok a túlműszafc is, ami sok esetben csak keresetikiegészítést jelent és kevés mögötte a teljesítmény. A vitában is elhangzott, hogy a ragyogóan elkészített havi telepítési tervek csak a papíron maradnak, mert amiben megállapodnak, azt nem valósítják meg. A felszólalók általában üzemük, aknájuk helyzetéből adódóan magyarázták a bizonyítványukat, illetve boncolgatták az okokat. Kétségtelen, oda kell figyelni az illetékeseknek, hogy egyes helyeken, mint Ti- ribes, nagyon elhasználódtak a gépek, krónikus az alkat,részTápok iránt megnőtt a tsz-ek igénye. A feldolgozó vállalat felkészült az igények kielégítésére. Elősegíti ezt az is, hogy az idén jó minőségű a kukorica. 1971- ben 4 ezer vagon tápot készítenek, annyit, mint amennyit a negyedik ötéves tervben terveztek elkészíteni. Ugyanis két keverőüzemben a tizenhat órás munkaidőről áttértek a húszórás munkaidőre. 'Azonkívül Vanyarcom a tsz kiskeverő üzemét is bekapcsolták a munkába, ahol dúsított takarmánylisztet készítenek. hiány. Ménkesen a két komp' resszor közül egyik sem üzemképes, enélkül kell kemény kőben vágatot hajtani. Nem megfelelő a eseregéprendszer és a szállítógépjármú-ellátás. Elsősorban a társszerveknek kell figyelmet fordítani erre a jelzésre. Azoknak, akiknek feladata a széntermelés segítése, kiszolgálása. A munkaiszervezés javítása, a rend, fegyelem megteremtése pedig valamennyi vezető feladata, beleértve ebbe a közvetlen felügyeletet is. KI KEZDJE a rend, fegyelem megteremtését? A vállalat vezetőségének kell kezdeni —. ahogy Pothomik elvtárs zárszavában is kifejezte. A vállalatvezetőség közvetlen ellenőrzése sem volt megfelelő az utóbbi időben. Fenitrői kiindulva az üzem- és az aknavezetőségeken keresztül érvényesíteni kell ezt és harcot indítani a munkaiszervezés javításáért, a Lazaság, fegyelmezetlenség, közömbösség, nemtörődömség felszámolásáért. A gazdasági, műszaki ve- zetők az első számú felelősök, őket kell segíteniük a párt-, szakszervezeti és KlSZ-veze- tőknek, hogy összefogással, a közvélemény segítségével, a közhangulat javításával úrrá legyenek a gondokon. Ez nemcsak a vezetők, de az egész kollektíva érdeke, hiszen a lövőt is attól függ, hogyan szilárdul a fegyelem. Hasonlóan a malomüzemet is átalakították takarmánykeverőnek. A következő evekben tovább emelik a keverőüzemeik számát. 1973-ig 22 millió forint költséggel befejezik a szécsényi nagy teljesítményű keverőüzem építését. A meglévő kapacitással és az újabbal teljes egészében ki tudják elégíteni a takarmánykeverék iránti igényeket. Azon is sok múlik viszont, hogy a tsz-ek felkészülnek-e a tápokhoz szükséges nyersanyag termesztésére. Bocin János Keverőüzemek Nógrádban Hitelből, vagy önerőből? V állalataink inkább haj^ lámák a hitelfelvételre, mint saját pénzeszközeik ésszerű forgatására. Ezért volt szükség arra a szigorításra, melynek eredményeként a termelés fejlesztéséhez szükséges forgóeszközöket a gyáraknak, vállalatoknak saját fejlesztési alapjukból keli fedezni. Ezzel nemcsak a pénzgazdálkodás zavartalanságát kívánták biztosítani, hanem némileg visszaszorították azokat a vérmes reményeket is, amelyek a beruházásoknál kezdtek kialakulni, gyakorlattá válni: majd az állam ad hitelt mindenhez... Ad is, ha a szükség úgy kívánja. Elzárkózik azonban, ha megalapozatlan, felelőtlen gazdálkodást tapasztál, ha a gyár működéséhez elegendő pénz egy részét olyan alap- és segédanyagok megvásárlására fordítják, amire jóval később, vagy egyáltalán nem lesz szükség, illetve a meglevőkkel sem gazdálkodnak a követelményeknek megfelelően. Az utóbbiak közé tartozik a Nógrádi Szénbányák Vállalat. Igaz, hogy a szénbányászat visszafejlesztésével egyidejűleg előtérbe került a mellék- tevékenység fokozása, ami részben új helyzet elé állította a bánya vezetőit, egy megfontoltabb, alaposabb, céltudatosabb program elkészítésével azonban meg tudták volna akadályozni, hogy a készlet hatmillióval növekedjék, nem emelkedett volna a forgási idő 84,1 napról, 92,5 napra ez év első felében az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva. Az ötvözetgyárban 14 nappal lassult a készletek forgási sebessége, ugyanakkor értéke négymillió forinttal növekedett. A kedvezőtlen helyzet kialakulásában részben objektív okok játszottak közre: több megrendelést lemondtak, egy tételben szállítottak import árut. A Pestvidéki Kőbánya Vállalat régi terhet cipel magával. Olyan készletnövekedés következett be, amelynek hatására jelenleg is 800 ezer forint értékű felesleges készletük van. A tanácsi vállalatok közül legrosszabb helyzetben a Nógrád megyei Vegyesipan- és Javító, valamint a RIO- LEX Építőanyagipari Vállalat van. Az előbbinél az egy évvel ezelőtti 6,1 millió értékű készlet 8,3 millióra, a forgási sebesség pedig 79 napról 98,9 napra emelkedett. Ennek oka, hogy az idén kevesebb bérmunkát vállaltak, az exportra készítendő szerszámos ládákat pedig nem tudták határidőre legyártani. Emellett 1968-tól 800 ezer forint értékben olyan elfekvő készletük van, aminek értékesítését ugyan többször megígérték, de mind ez ideig nem valósították meg. Mivel fejlesztési alapjuk nincs, hitelképtelenek, a banktól csak úgy kaptak hitelt, hogy a megyei tanács vállalt értük garanciát. Ilyen segítségre hosszabb távon nem rendezkedhetnek be a vállalat vezetői. A RíOLEX Építőanyagipari Vállalat a piaci igények ismerete nélkül termelt raktárra terméket, ami aztán a nyakán maradt. Készlete 4,2 millióról 1971. március 31-ig 13 millió 800 ezer forintra emelkedett s ebből 5 milliót tesz ki a késztermék. Értük is a megyei tanács vállait garanciát. A kisipari termelőszövetkezetek közül a Nógrád megyei Vastömegcikkipari és a dré- gelypalánki Szondi Ktsz készletállománya növekedett meg az előzőkhöz viszonyítva. Ésszerűen, készletnövekedés nélkül is lehet gazdálkodni. Ezt tanúsítja a Salgótarjáni Kohászati Üzemek, a Nógrád megyei Fémipari Vállalat, az Ipoly-bútorgyár és az építőipari szövetkezetek példája. Míg a tárcaiparban — négy vállalatnál — huszonnégymillióval növekedtek a készletekre adott hitelek, addig a tanácsi iparban az előző év első félévéhez viszonyítva csökkentek. Még az a szerencse, hogy a magukról megfeledkezett vállalatok rövid lejáratú hiteleket kapnak, s ez arra ösztökéli őket, hogy a készletgazdálkodósnál is mielőbb rendbe hozzák házuk táját. Ahol korábban is rend volt e tekintetben, ahol a gazdálkodás tennivalóinak meghatározásakor a felesleges készletek csökkentése költségcsökkentő tényezőként szerepelt, ott megtalálták a módját, hogy saját forrásokból fedezzék a termelés felfutásával járó bizonyos készletnövekedést. Úgy látjuk, hogy néhány vállalatnál alaposan rendet kellene csinálni, hogy tiszta lappal induljanak, hogy ne legyen módjuk különböző kibúvókra. Kevesebb gondunk lenne, ha a rosszul gazdálkodó vállalatok tudatosan foglalkoznának a készletgazdálkodás napi tenivalóival, ha a termelési folyamatokhoz rendelnék meg az anyagot, annyit, amennyire szükségük van. ha a nyereség terhére rendszeresen kiselejteznék, eladnák, átadnák azokat az alap- és segédanyagokat, amelyekre nincs szükség. Ha nem így cselekszenek, önmagukat, a reájuk bízott kollektívát károsítják meg. Mert ha a készletek növekedését csak rövid lejáratú hitelből tudják fedezni, azé't kamatot kell fizetni. Ez csökkenti a nyereségrészesedést. A felesleges anyagok megnehezítik a raktározást, különböző módon zavarják a termelés folyamatosságát. Végül a mulasztó vállalat egy idő után képtelen lesz szinten tartani termelését, nem hogy bővített újratermelésre gondoljon. A z ésszerűség, no meg a helyes gyakorlat azt diktálja, hogy termelő, gazdálkodó egységeink elsősorban önerőből oldják meg készletük növelését, csak a legszükségesebb esetben kérjenek hitelt. Igaz, az előbbi megoldás nehezebb, de megéri. Egyébként ezt kívánja a munkáskollektívák érdeke is. Venesz Károly NÓGRÁD —.*971, szeptember W„ kedd 3
