Nógrád. 1971. szeptember (27. évfolyam. 205-230. szám)

1971-09-09 / 212. szám

A dollárválság, illetve Nixon új gazdasági intézkedései következtében kialakult helyze­tet kívánják megtárgyalni a Közös Piac országainak pénzügyminiszterei, akik —képün­kön — brüsszeli sajtóértekezletüket tartják, amelyen bejelentik: lehetséges, hogy az ál­láspontok további egyeztetése miatt héttőre tervezett miniszteri tanácskozásukat elha­lasztják. Elutasították az NDK-t Az Interparlamentáris Unió Végrehajtó Bizottsága megtár­gyalta Szíria és az NDK tag- felvételi kérelmét. Az unió tanácsa elé terjesztendő aján­lásában a végrehajtó bizott­ság Szíriát felvételre javasol­ta, de az NDK kérelmét hat szavazattal négy ellenében el­vetette. A felvételi kérelmek­ről a tanács fog dönteni, ahol a tagállamok két-két fővel képviseltetik magukat. Az AFP francia hírügynökség egyáltalán nem tartja kizárt­nak, hogy a tanács szavazá­sának végeredménye más lesz, mint a végrehajtó bizottságé. A vb az NDK felvételi kérel­mének elutasítását azzal in­dokolta, hogy „időt kell hagy­ni a két Németország képvi­selőinek a Nyugat-Berlinről kötött négyhatalmi megállapo­dások végrehajtási utasításá­nak kidolgozására”. (AFP) Scheel később megy Á nyugatnémet kormány szerdán Brandt kancellár el­nökletével ülést tartott. A kancellár tájékoztatta a minisz­tereket a Szovjetunióban te­endő látogatásáról és rámu­tatott, hogy utazásában hasz­nos alkalmat lát a szovjet— nyugatnémet kapcsolatok to­vábbi fejlesztésére. Az ülést követően Conrad Ählers, a kormány szóvivője közölte az újságírókkal, hegy Brandt kancellár kis létszámú küldöttség kíséretében utazik majd a Szovjetunióba. A lá­togatás időpontját és a tár­gyalások színhelyét még nem állapították meg. Ahlers megerősítette, hogy Scheel külügyminiszter nem kíséri el útjára a kancellári, de még az idén viszonozza Gromiko szovjet külügymi­niszter látogatását és más időpontban ő is a Szovjetunió­ba utazik majd. (MTI) Magyar vezetők üdvözlő távirata Bulgária vezetőihez TODOR ZSIVKOV elvtársnak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsa * elnökének, SZTANKO TODOROV elvtársnak, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének. SZÓFIA Kedves elvtársak! Bulgária felszabaduláoánaJk 27. év­fordulója, a bolgár nép nagy nemzeti ünnepe alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Forrada'mi Munkás-Paraszt Kormány, dolgozó népünk és magunk nevé­ben szívélyes elvtársi üdvözletünket küldjük Önöknek és a testvéri bolgár népnek. A szorgalmas bolgár népnek a szocializmus építésében pártja vezetésével elén eredményei népünk körében őszinte örömet keltenek. E jelentős eredmények újabb lehetőségeket nyitnak sokoldalú kapcsolataink további sré^áítéséré és mé­lyítésére. Meggyőződésünk, hogy a magyar és a bolgár rép testvé­ri barátsága, pártjaink, kormányaink szoros együttműködé­se, országaink hagyományos jó kapcsolata eredményesen já­rul hozzá a szocialista országok testvéri összefogásának erő­sítéséhez, nemzetközi szerepük, erejük neveléséhez. Nemzeti ünnepük alkalmával újabb nagy sikereket kí­vánunk országuk. további felvirágoztatása és a béke fenn­tartása érdekében kifejtett munkájukhoz. KADAR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, LOSONCAI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsánál; elnöke, FOCK JENŐ, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke. Feszültség Ulster ben Az angol ellenzéki mun­káspárt szerdán ismét fel­szólította a kormányt, hogy az észak-írországi konfliktus megtárgyalására hívja vissza, kétnapos rendkívüli ülésre ,a jövő hónapig nyári szabadsa­gát töltő parlamentet. Az ár­nyékkabineten kívül álló el­lenzékiek körében a magán- vélemény azonban az, hogy a parlament összehívására vo­natkozó kérés most is hiába­való lesz. A csúcstalálkozó nyomán Dublin és London között szokatlan vita pattant ki. Lynch Dublinban kijelentette, hogy Heath nem egyezett be­le egy London—Dublin—Bel­fast csúcsértekezlet összehí­vásába. A brit külügyminisz­térium szerdán ahhoz a szo­katlan lépéshez folyamodott, hogy a hivatalos közlemény nélkül véget ért tárgyalások jegyzőkönyveire hivatkozva közölte: Heath igenis kezde­ményezte a hármas értekez­letet. Lynch ezután megint nyi­latkozatot tett, amely szerint korábbi közlése megfelel a valóságnak. Az ellentétes nyi­latkozatokra a legvalószínűbb magyarázat: hétfőn, a tárgya­lások első napján, Heath el­utasította Lynchnek azt a javaslatát, hogy Ulster ügyé­ben hívják össze a Heath— Lynch—Brian Faulkner-talál.- kozót (Faulkner a protestáns unionista kormány vezére), és negyedik partnerként ve­gyenek részt a megbeszélése­ken az észak-írországi katoli­kus kisebbség parlamenti képviselői is. Kedden viszont ellenjavaslatot tett, hogy — mint most a külügyminiszté­rium állítja — találkozzék a három miniszterelnök csúcs­találkozón. Ez, a korábbi el­utasítás ismeretében, nyilván elkerülte Lynch figyelmét. Eszak-írországban közbe? teljes a katonai készültség és a rendőrség állományának 90 százaléka is készenlétben áll, mert szerdán éjfélkor járt le a szélsőséges IRA ultimátu­ma, amelyet az angol kor mánynak adott az internálá­sok megszüntetésénél;, a pro­testáns kormányzati rendszer átszervezésének bejelentésé­re. Reginaid Maudlíng belügy­miniszter szerdán Londonban bejelentette: reméli, hogy a jövő héten hozzáfoghat a ta­nácskozásokhoz Éssak-lror- szag politikai frakcióinak és szervezeteinek képviselőivel. London ezeket a tanácskozá­sokat ajánlotta fel a kisebb­ségi katolikusok sérelmeinek orvoslására, azzal a felt:'tél­iéi ha abbahagyják az ellen­állást, így a békés engedet­lenségi hadjáratot is. A népi Korea ünnepe A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság két nemzeti ünnepet tart: a szovjet hadseregnek a japán imperializmus feletti győzelmét ünnepli augusztus 15-en, amely egyben Korea felszabadulásának napja is. Másik nagy nemzeti ün­nepén arra emlékezik, hogy 1948. szeptember 9-én — ma huszonhárom éve —, kiáltották ki a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaságot. A jaltai konferencián az amerikai fél még támogatta azt a javaslatot, hogy a japánok feletti győzelem után, egy­séges és demokratikus államnak kell alakulnia a Koreai-fél­szigeten. 1948 nyarán, azonban az amerikaiak önkényesen létrehozták a maguk megszállási övezetében a dél-koreai bábállamot és ezzel állandósították Korea megosztottságát. Válaszul az ország északi részében kikiáltották a népi de­mokratikus köztársaságot, és ezzel létrejött a koreai munká­sok és parasztok állama. A népi Koreában gyorsan helyreállították a háború okozta károkat, a társadalomban demokratikus átalakulási folyamat ment végbe és fellendült a népgazdaság. A szov­jet csapatok elhagyták az országot, a szovjet nép azonban óriási anyagi és szellemi támogatást nyújtott a népi de­mokratikus társadalom felépítéséhez. S miközben az ország déli felében gazdasági pangás, tömegnyomor, politikai ter­ror uralkodott, északon soha nem látott fejlődés ment vég­be, és a népi demokratikus átalakulás gondolata a déli or­szágrész lakossága előtt is nagy népszerűségre tett szert. Ebben a helyzetben az amerikaiakat korlátlanul kiszol­gáló szöuli bábrezsim és a Dél-Koreát gyarmattá süllyesztő Egyesült Államok kormánya veszedelmes kalandra szánta el magát. 1950-ben megtámadta a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaságot. A három évig tartó háború újabb szen­vedéseket hozott az országra, a KNDK-népe azonban — tá­maszkodva a szocialista országok testvéri segítségére — hő­sies harcban megvédte országát. A pusztulás után ismét az újjáépítés következett, majd a népgazdaság tervszeré fejlesztése a szocialista társadalom építése során a KNDK dolgozói kiemelkedő sikereket értek el. Az I960 után indított hétéves népgazdasági tervben például az ipar termelését három és félszeresre, a fogyasztási cikkek előállítását 3,1-szeresre növelték. Űj iparágak keletkeztek, korszerűsítették a mezőgazdaságot, folyamatosan növelik a dolgozók életszínvonalát. A fejlődés ilyen ütemét igazán ak­kor lehet érzékelni, ha figyelembe vesszük, hogy a japán gyarmatosítók valaha még azt sem engedték meg, hogy Koreában koreai személy mérnök, vagy technikus legyen. Ma, a népi Koreában virágzanak a tudományok, magas. színvonalú műszaki technikát hoztak létre, a népet szolgál­ja a kultúra, a művészet. A félsziget derekán azonban még ma is ott húzódik a demarkációs vonal, az ország déli részét megszállva tartják az amerikaiak, s a szöuli kormány még mindig az Egyesült Államok feltétlen engedelmes kiszolgálója, amely több tízezer zsoldost tart Dél-Vietnamban. A háború óta tartó fegyverszünet rendkívül ingatag annak következtében, hogy az amerikaiak rendszeresen provokációkat szerveznek a de­markációs vonal mentén, könnyű- és nehézfegyverekkel lö­vik a népi Korea területét. A KNDK dolgozói éberen őrködnek hazájuk biztonsága felett, egyidejűleg erélyesen követelik, hogy az amerikaiak vonuljanak ki Dél-Koreábol. És az ország jövőjének elren­dezését bízzák a koreai népre. A KNDK jelenleg is dinamikusan fejlődik és vonzó pél­dát mutat a déli országrész népeinek. A kormány most egy éve nagy hatású intézkedéseket hozott a dolgozók életszín­vonalának emelésére: növelte a béreket és csökkentette az árakat. A fogyasztási javak termelésének fokozásával a la­kásépítések meggyorsításával, az ingyenes egészségügyi el­látás általánossá tételével az életszínvonal emelésére tett intézkedések még hatásosabbá váltak. Nemzeti ünnepén sok szeretettel köszöntjük a koreai népet és szívből kívánjuk, hogy a következő években még nagyobb sikereket érjen el boldog jövőjének építésében a maga nasznára, és az egész szocialista közösség erősítésére. Potsdam és Becs folytatása (II.) i€@t politikus magát Modernizálják a forró drótot? A Washington Post című amerikai lap szerint Helsin­kiben szovjet és amerikai táv­közlési szakértők megállapod­tak, hogy a Washingtont és Moszkvát közvetlenül össze­kötő „forró drótot” moderni­zálják. A két főváros közöt­ti, rendkívüli esetekben fel­használható távközlési vona­lat a jövőben távközlési mű­holdak segítségével tartanák . énn. A amerikai külügy- és had- gyminisztérium szóvivői nem voltak hajlandók nyilatkozni rz újság értesüléséről. (MTI) Kenneth Rush, az Amerikai Egyesült Államok bonni nagy­követe 1970. március 17-én beszédet mondot’c Hamburg­ban. Ebben egyebek között hangsúlyozta, hogy a már ak­kor különálló tárgyalásokat a Nyugatnak a katonai erő helyzetéből kell folytatnia. Kifejezésre juttatta ugyanak­kor azokat a washingtoni el- Nyugat titkolt reményeit és a 1948-ban a mai Nyugat-Ber­képzeléseket is, amelyek sze- ívontvárossal kapcsolatos tér- linben pénzre;ormot hajtottak nnt az esetleges .berlini meg- veit. Mert valójában arról van végre, ami a város közigazga­itt szó, hogy — amint arra már utaltunk is — Nyr.gat- Beriinnek az európai puska­poros hordó szerepét szánták, olyan kérdéskomplexunmak tartották, amelyen mindig le lehetett mérni az erők egyen­áílapodásnak nem szabad érintenie azokat az „alapvető különleges kötelékeket”, ame­lyek a szövetségi köztársasá­got és Nyugat-Berlint egymás­hoz fűzik. Vagyis fél eszten­dővel ezelőtt a hivatalos ame­rikai politika még nem azo- súlyának helyzetét. Ezt szirr kat a pontokat kereste, ame- te már 1945-től, a, fasiszta Né- lyek az álláspontok közeledé- rretország térdre kényszeríté­sét segítették volna, hanem sének másnapjától megfigyel- parancsnokságok, avagy Bonn hettük. Vegyük sorra a leg- hivatalai dolgozzák-e ki. Ké­ri a- jellemzőbb eseményeket. sőbb aztán nem maradt két­Die Amint csitult Európában a sóg efelől, hiszen a nyugat- fegyverzaj, s az egész világ német alkotmány 23. cikkelye előtt tisztán állt a Szovjet- Nyugat-Berlint az NSZK tar­tási egységét végleg felszá­molta. Ez a szovjet hatóságok részéről új ellenőrzési szabá­lyokat eredményezett, s már kész is volt a berlini válság. Az akkor 2,2 millió lakosú nyugati városrész külön igaz­gatás alá került, amiről való­jában sosem lehetett tudni, hogy az alapjait a megszálld fővárosában, akkor Keletr Berlinben, a nyugati szektor­ból átdobott provoliátorok ak­tív közreműködésével és a nyugati hatalmas nyilvánvaló felbujtására a népi hatalom elleni felkelés kirobbaniását kísérelték meg. Ezt az NDK így próbálták demonstrálni Bonn melletti elkötelezettsé­güket, másrészt, a szabad Vá­ros státus megnehezítette vol­na számukra a szocialista tá­bor elleni akciói; alkalmazá­sát. Az egész nyugat-berlini kér­déskomplexum pokoli kör volt tehát. Akármerről indul­tak el Európában a hideghá­borús légkör felszámolására törekvők, mindig egy ponthoz, a frontvároshoz jutottak visz- sza. Hasonló helyzetben vol­tak a Kelet ellen fenekedők is, csak más vonatkozásban, ök először zsaroltak Nyugat­sakkal inkább a szakadék szélesítésére törekedett, sonlóképpen vélekedett Weltnek adott interjújában Klaus Schütz NyugairBerlin kormányzó polgármestere is, unió szerepe a győzelemben, tományaként említette. Önké­aki álláspontját ezeket mondotta: megegyezésnek nem lehet többet elérni — nem szabad. Berlin és Bonn viszonyát megváltoztatnia.” Azóta feltehetően mindket­ten szívesen visszavonnák sza­summázva,. az egykori szövetségesek még „A berlini csupán egyféle kompromisz- ha már szumra 'törekedtek. A potsdami konferencián Berlint négy megszállási szektorra osztot­ták, s az antifasiszta koalí - cióban rész'tvevő országok jogainak csorbíthatatlanságá­nyes volt már a két város­rész élszakítása is, de még in­kább megsértette a potsdami egyezményt Bonn és Nyugat- Berlin kapcsolatának ilyetén alakítása. Hogy Nyugat-Berlinnek a puskaporos hordó szerepét erői természetesen gyorsan Berlinnel, aztán kezdtek be­felszámolták, a vereségből azonban a felbújtók mit sem tanultak. Illetve annyit még­is, hogy a továbbiakban le­mondtak az ilyen akcióról, s helyette inkább a tervszerű antikommunisia uszítást al­kalmazták, valamint olyan politikai provokációkat, ame­lyek alkalmasak voltak a lég­kör mérgezésére és nyugtalan­ság keltésére. A Szovjetunió a diplomácia eszközeivel töre­kedett e lehetetlen állapot megszüntetésére. Ezért 1958 novemberében és az 1959-i genfi külügyminiszteri érte­kezleten javaslatot tett a szólni — legtöbbször megfog- hatáűlan módon — békés szándékokról. Egy dolog azon­ban már akkor is bizonyos­nál; Látszott. Az, hogy Nyugat" Berlin helyzetének és az egész berlini kérdés megoldásának realitása szorosan összefügg az általános európai helyzet ­tel. Így vetődött fel a problé­ma: ha javul a kontinens po­litikai légköre, csökkennek a feszültségek, lehetőség nyílik a tárgyalásokra és egy esetle­ges megállapodásra. Ez a gyümölcs 1971-re ért meg, az idén konkretizálódtak azok a kérdések, amelyeknek a meg­vaikat, és ha lehetne, korri- ról beszéltek. Közben azonban szánták, az még jobban meg­megszállási rendszer meg- tárgyalására, a megállapodás gálnák elszólásaikat, amelyek­kel akaratlanul leleplezték a NÓGRÁD — 1971. szeptember 9., csütörtök valahol a nevadai sivatagban megszületett az első „bébi”, az amerikaiak atombombája, s ettől kezdve a katonai erő oldaláról akartak diktálni. mutatkozott a további esemé­nyekben. A sok közül most csak egyet említünk, egyetlen dátumot. 1953. július 17-ét. Ezen a napon az NDK mai szüntetésére és Nyugat-Berlin szabad várossá tételére. Az egykori szövetségesek azon­ban hallani sem akartak er­ről, görcsösen ragaszkodtak pozícióikhoz, mert egyrészt reményében összeültek a négy nagyhatalom nagyköve­tei a volt Szövetséges Ellen­őrző Tanács épületében. Szolnoki István

Next

/
Oldalképek
Tartalom