Nógrád. 1971. szeptember (27. évfolyam. 205-230. szám)

1971-09-01 / 205. szám

I Szeptember: Bányász kulturális hónap A magyar és a szov/et barátság jegyében A Nógrád megyei közműve­lődési életben évről évre sa­játos és fontos helyet foglal­nak el a bányász kulturális hónap eseményei. Az idei rendezvénysorozat számos új vonással gazdagítja a koráb­bi évek programját. A leglé­nyegesebb ezek közül az, hogy idén a magyar és a szovjet nép barátsága jegyében foly­nak a rendezvények. Salgótarjánban, a megyei József Attila Művelődési Köz­pont előtti téren szeptember 3-án délután hangzik fel a muzsika, amely a Nógrádi Szénbányák pártbizottsága, szakszervezeti bizottsága, a vállalati igazgatóság, a nagy- bátonyi bányász művelődési ház és a salgótarjáni bányász művelődési ház által szerve­zett rendezvénysorozat kezde­tét jelenti. Ez alkalommal a breznói híd- és darugyár, va­lamint a salgótarjáni bányász fúvószenekar ad közös hang­versenyt. A kulturális hónap esemé­nyei Nagybátonyban, Salgó­tarjánban, Mizserfán. Mátra- hovákon zajlanak. Milyen ese­ményekre számíthatnak majd e helységek, illetve környékük lakói ? Nagybátonyban az esemé­nyek szeptember 4-én a hősi emlékmű vmegkoszorúzásával kezdődnek. Ezt követően a kiállítási teremben fotótárlat nyílik, illetve a tanácsterem­ben szovjet—magyar baráti találkozót rendeznek. Másnap a már említett breznói fúvós- zenekar vendégszereplésével folytatódik Nagybátonyban a bányász kulturális esemény- sorozat, este pedig Moszkva parti séták címmel zenés iro­dalmi estet tartanak a szín­házteremben. Szeptember li­en „Szocialista módon dolgoz­ni. tanulni, élni” címmel a brigádéletről esik szó a ta­nácsteremben. A résztvevők kicserélik tapasztalataikat a társadalmi valóság és a bri­gádmozgalom kapcsolatáról, a brigádmozgalmon belüli mű­velődési lehetőségekről, azok formáiról, s elmondják tapasz­talataikat a vállalásokkal ösz- szefüggésben. A fiatal szovjet lírikusok napját szeptember 18-án rendezik meg. Másnap á szovjet hősi emlékműnél nyil­vános hangverseny lesz, a műsorban fellép a Magyaror­szágon tartózkodó szovjet fegyveres erők zenekara és a bányász művelődési ház fú­vószenekara. Este kiállítást nyitnak Leonov rajzaiból. Szeptember 2-án, 3-án, 9-én és 10-én szovjet filmnapokat tartanak a helyi filmszínház­ban. „Aranyhíd” címmel ér­dekesnek ígérkeznek azok az élménybeszámolók, amelyek Nógrád megye és Kemerovo kapcsolatáról szólnak a Gép­üzemben, illetve Szorospata­kon és Kányáson. Salgótarjánban ugyancsak gazdag program várja az ér­deklődőket. Szeptember 6-án a bányász művelődési ház nagy­termében a kisterenyei és a salgótarjáni képzőművész kö­rök közös kiállítását nyitják meg. A bányásznapot szep­tember 4-én ugyancsak itt tartják meghívott vendégek részvételével. Somlyó-bányd- telepen szeptember 12-én a salgótarjáni bányász szimfoni­kus zenekar és a bányász fér­fikar ad hangversenyt. Szep­tember 20-án a bányász mű­velődési házban Kemerovo ké­pekben címmel nyílik kiállí­tás. író-olvasó találkozót ren­deznek a szocialista brigádok részére szeptember 25-én A szocialista brigádmozgalom és az irodalom címmel. A bá­nyász művelődési ház könyv­tára egyébként minden pénte­ken könyvismertető kiállí­tást rendez. Ugyancsak e mű­velődési házban zajlanak a filmnapok szeptember 13-án és 27-én, levetítik a Salgótar­ján című színes filmet, illet­ve a Nógrád megye filmszala­gon című sorozatot. Ismeret- terjesztő előadások is elhang­zanak. Mizserfán szeptember 18-án a salgótarjáni bányász műve­lődési ház képzőművész kö­rének kiállítását nyitják meg, és sor kerül a salgótarjáni bányász fúvószenekar hang­versenyére. Filmnapokat is tartanak, s szeptember 13-án a munka és szórakozás viszo­nyáról hangzik el ismeretter­jesztő előadás. Mátranovákon szeptember 5-én egész napos ORI-műsor lesz, szeptember 15-én képzőművészeti tárlat nyílik, szeptember 17-én a szocialista irodalomról esik szó egy író-olvasó találkozón, szeptember 19-én pedig isme­retterjesztő előadást tartanak a Nógrád megyei szénbányák helyzetéről. Kulturális ' ORSZÁGOS BEMUTATÓ HELYNEK nyilvánította Balassagyarmatot, illetve a Madách Imre irodalmi szín­padi napokat a Művelődés- ügyi Minisztérium és a Nép­művelési Intézet. A nagy megtiszteltetés nem kis örö­möt, de ugyanakkor a fele­lősség megsokszorozódását is jelenti az Ipoly menti vá­rosnak. A helyi színját­szóknak ugyanis ezentúl nemcsak szórakoztatniuk, de tanítaniuk is kell majd. A Mikszáth Kálmán Műve­lődési Központ színjátszói lelkesen készülnek e szép feladatra. Az őszi sereg­szemlére tizenhárom irodal­mi színpad jelezte érke­zését, amelyek a bemuta­tók mellett szakmai tanács­kozáson, vitákon és baráti eszmecseréken is részt vesznek. m NEHÉZ FIÜK BALASSA­GYARMATON. Augusztus 27-én Balassagyarmaton sze­repelt a Neoton-együttes és a fiatal táncdalénekes- nő: Katona Klári. A nagy sikerhez hozzájárult a ki­tűnő hangszerelés, a sok improvizáció és természe­tesen a színvonalas dalok, A zenekarról egyébként annyit, hogy legutóbb a táncdalfesztiválon láthatta őket a nagyközönség, Za- latnay Saroltát kísérték. A tavaszi átszervezések őket is érintették, a dobosuk át­ment az Omegába. Külön büszkék basszusgitárosukra, Som Lajosra, aki tavasszal a prágai beat-fesztiválon a Nehéz fiúk című szám­mal megszerezte a győzel­met. Az együttes télre Egyiptomba kapott meghí­vást, de folynak egy spa­nyolországi vendégszereplés tárgyalásai is. Moziélet: •• Ugyefogyott gengszter és klasszikus regény Jelenet a Fogd a pénzt és fuss! című, színes, amerikai vígjátékból Csütörtöktől ismét új fii- sós rendet, ezért elöljáróban met játszik a salgótarjáni be- a heti program kezdési idő­mutató mozi, a November 7. pontjait ismertetjük. Filmszínház. A heti műsor Szeptember 2-től 4-ig. a ezúttal nem követi a szoká- Fogd a pénzt és fuss! című m IEMÉNYÜNK AJÁNLATUNK ■ A második része pergett vasárnap este a Televízió leg­újabb nagy vállalkozásának, a Móricz-regény alapján ké­szült Rózsa Sándor-filmnek. Már az indító rész után bizonyos hiányérzetünk maradt a meglehetősen vontatott expozíciót illetően, s rossz sejté­sünk most csak tovább növekedett, mert a második rész­ben szinte teljességgel leáll a cselekmény, az emlékvissza­játszások refrénszerűen megsokasodtak, a történés alig len­dül valamelyest tovább, a szereplők gondolatainak képi vetülete epikusán stagnálóvá teszi a jeleneteket. Kétségkívül dicséretes, hogy a film alkotói (dramaturg, rendező) tiszteletben tartják az írói anyagot, de a túlon-túli hűség a regényhez, a merőben más kifejezési formához, fé­lő, hogy végül is a film rovására megy. Igazán kár lenne, ha ez az előérzetünk igazolódna a továbbiakban, mert a Móricz-regény ben rejlő filmlehetőség felismerése a rende­ző Szinetár Miklós éles szemére, nemes igényességére vall. Gyanítom viszont, hogy az epikus bőbeszédűségben erősen közrejátszik az a tény, hogy az alkotók már eleve nem egyetlen egységes produktumban, hanem folytatásos epizó­dokban gondolkodtak, amiért számos mellékes, a regény oldalain színes; élvezetes, de filmen tempólassító mellékmotí­vumot is hasznosítani kényszerültek. Őszintén csak örülni tudnánk, ha rossz sejtésünkre rá­cáfolnának az alkotók, s a Rózsa Sándor első két részét végűi csupán hosszúra nyúlt expozíciónak tudhatnék be. [★] Ma, szerdán, a sportbarátok bizonyára érdeklődéssel várják a 18.20-kor sorra kerülő Magyarország —Jugoszlá­via labdarúgó-mérkőzés közvetítését. Este 20.50-től a Klasz- szikusok tévéfilmen sorozatban Gogol: Egy őrült naplója című művének szovjet tévéfilmváltozatát élvezhetjük, a szinkronfeladatban Zenthe Ferenccel. 21.40-től az Álba Re- gia-napok keretében, a Videoton interjazzfesztivál 1971-et látjuk, halljuk, 22,25-től a TIT szegedi pedagógiai nyári egyetemének tapasztalataival ismerkedhetünk meg. (barna) színes, amerikai filmvígjáték még a szokásos kezdési idő­pontban megy (fél 4, három­negyed 6 és 8 óra). Szeptember 5-én, a Skarlát­ruhás nő című, színes, fran­cia, bűnügyi film vetítése ugyancsak a szokásos idő­pontokban kezdődik. Szeptember 6-tól 8-ig azon­ban csak háromnegyed hat­kor és nyolckor játsszák a Skarlátruhás nőt, mert dél­után két órától a Bűn és bűnhődést, a kétrészes, szov­jet filmet láthatjuk, amely tudvalevőleg Dosztojevszkij világhírű regénye alapján ké­szült. Most néhány szó a fil­mekről. Kétségtelenül a legmaga­sabb színvonalat a Bűn és bűn- hődés képviseli, és minden bi­zonnyal ez számíthat a leg­nagyobb közönségsikerre, amin valószínűleg a szokatlan kezdési időpont sem változtat. Aki részese akar lenni a nagyszerű élménynek, az a kora délutáni órákban is sza­kít rá időt. A Lev Kulidzsa- nov rendezésében játszott filmben a főszerepet, Raszkol- nyikov végzetes figuráját Ge- orgij Taratorkin alakítja. Rendkívüli vállalkozás ez a film, de nagyszerűen leküz­dötte á kezdeményezés ne­hézségeit. Bizonyára a közép- iskolások közül is sokan meg­nézik, hiszen a szovjet kul­túra napjai alkalmából meg­hirdetett. a szovjet filmművé­szettel kapcsolatos pályázat kérdései között a Bűn és bűnhődésre vonatkozóak is lesznek. Ráadásul a mozi ked­vezményt is ad, hiszen a két­részes filmet diákoknak és felnőtteknek egyaránt csupán másfélszeres helyárral vetítik. A skarlátruhás nő érdekes, bűnügyi történet. Jean Valéré filmje egy vagyonából kifor­gatott, szerelmében durván csalódott nő életének utolsó hetét eleveníti meg. A film pozitívuma a párizsi „jóléti társadalom” szokatlan szem­szögből való bemutatása, s nem utolsó sorban Monica Vitti elegáns, kiegyensúlyo­zott játéka. A két komorabb hangulatú film mellett, a Fogd a pénzt és fuss! Woody Allen vígjá- téka, amelyben a főszerepet is ő játssza, a derűt képviseli. Egy ügyefogyott balek olyan hivatást választ magának, ami éppen sok ügyességet igényel­ne. ez pedig rendkívül sok kacagtató fordulatra nyújt lehetőséget. SÉTA A RAMBLASON v. Áz elmúlt hetekben Spa­nyolország két vonatkozásban került a világsajtó hasábjaira. Elsőként az a hír került a lapokba, hogy a maiagai rendőrség egy éjszakai raz­zián a Terromolinosban há­romszáz külföldi turistát ..gyűjtött be” és kísért a Ca- zaba erődítménybe. A rend­szer úgy látszik így próbál védekezni a „normális fella­zulás” ellen, hogy megvédje a lakosság erkölcseit a külföldi életforma vadhajtásaitól. Reg­gelre azonban három kivéte­lével mindenkit szabadon en­gedtek. A nagyobb riadalmat a Costa Brava és a Costa Do- rada tengerparti üdülőhelyein a kolera híre okozta. Ezt a tévé jóvoltából a magyar kö­zönség is tapasztalhatta. Né­hány nap múltával azonban a kolerapánik lekerült a napi­rendről. Jó magam a két esemény között jártam hispán földön. Amióta helyreálltak a Ma­gyar Népköztársaság és Spa­nyolország között a konzulá- ris kapcsolatok, hetenként kétszer, közvetlen MALÉV légijárat közlekedik Budapest és Madrid között. A barajasi repülőtéren a szenvtelen arcú rendőrtisztvi­selő néhány másodperc alatt beüti pecsétjét, útlevelembe. Alkalmi spanyol ismerősöm az intemacionálról átkísór a re­pülőtér nációnál szárnyába, ahol a belföldi járatok indul­nak. Alig több, mint egyórás út után landol a gép a kata­lán főváros, Barcelona repü­lőterén. Barcelona kétmilliós, mo­dern világváros. Első dolgom, hogy végigsétáljak a Ramb- lason, a régi város főutcá­ján. A Ramblas, középütt pla­tánok övezte sétánysáv, két oldalán áramlik a gépkocsi- forgalom. A fák alatt több tucat kis bár asztalainál le- vegőznek az emberek, vala­mi aperitif, egy pohár vörös­bor, — ahogy ők mondják „vino Tinto”, — esetleg egy kávé, vagy egy pohár jégbe hűtött tej mellett. A sétány­sáv elején hatalmas könyvsát­rak fogadnak, akár nálunk a könyvnapon. A legújabb könyvújdonságokat árulják színes nyomású folyóiratokat, s szép számban rajzos, vagy fotóképregény-füzeteket. Ezt követi a maga pompás szín­világával a hangulatos vi­rágpiac, majd az állatkeres­kedők következnek. A Ramblas az óvárost, a Barrio Goticot szeli ketté. A Ramblas voltaképpen be­csapja az embert, nem sejte­ti az ismeretlennel, hogy né­hány méterrel arrább már a középkori építészet világába kerülhet. A keskeny, zeg­zugos utcácskákban olyan kö­NÓGRÁD - 1971. szeptember 1„ szerda zel áll egyik házsor a másik­hoz. hogy két szemben levő ház lakói szinte együtt él­nek. A negyedben bárok, (mi eszpresszónak neveznénk), kis kocsmák, kisvendéglők húzódnak sűrűn egymás után. Az egyik bárból a spanyol lé­lek rejtelmeiről vall a kiszű­rődő dal, emiatt a sarkon, még hagyományosan a szabad ég alatt, faparázs fölött for­gatják a csirkét, amott azon­ban már csillogó áttetsző fa­lu villanygrillsütőben forog­nak a piruló szárnyasok. Az első spanyol Picassó- muzeumot; a Palacia Aquilast is a Barrio Goticóban talál­hatjuk. Ehhez fogható, cso­dálatos szépségű XIV. századi építészeti gyöngyszemet keve­set találhatunk. Méltó hajléka lesz a nagy spanyol életmű­vének. Bármilyen furcsán hangzik is, egy befejezetlen, közel évszázados mű, a Sagrada Família székesegyház teszi Barcelonában a legnagyobb hatást az idegenre. Az 'alap­követ 1882-ben rakták le. 1885- ben elkészül az altemplom és a kripta. 1890-ben a szen­tély falai, majd közel 30 évig épül a két harangtorony, a St. Barnabera és a St. Barlo- mera. Antoni Gaudi 32 éves korában kezdett hozzá élete főművének építéséhez. Ez a meglepő elgondolásokkal ren­delkező fiatalember addigra már stílust teremtett. Ő építi a barcelonai textilmágnások furcsábbnál furcsább ottho­nait. Eusebio Guell parkja ma a világ legfantasztikusabb köztere, kősárkányaival, mű­pálmafáival és hatalmas csi­gáival. A Sagrada Família 110 mé­ter hosszú, 16 tornya van, — a legmagasabb 180 méter. 100 méteres, lemorzsolt kuko­ricacső szerű harangtornyain fantasztikus ember- és állat­alakok sokasága, egy álomvi­lágban élő művész fantáziá­jának alkotásai láthatók. Gau­di halálával az építkezés 1926- ban megszakadt, majd hosszú idő múltán, nagy vitával pá­rosulva. közadakozásból újra megindult. Vannak nézetek, hogy az élet túlhaladta már a Gaudi álmodta szecessziót, maradjon torzó. Salvador Da­li mondotta egy alkalommal: a Sagrada Família befejezésé­re törekedni árulás. Sokkal jobb volna úgy hagyni,, ahogy van, valamennyi lehetőségé­vel, mint egy gigászi szúvas fogat. Tény azonban, hogy most is építik. Nincs mód részletesen be­számolni a város nevezetessé­geiről. De legalább hadd em­lítsem a barcelonai Gellért­hegyet, a Tibidabot. De ezt a Gellérthegyet úgy képzeljék el, hogy a tetejére telepítették a városligeti Vidám* Parkot. Egyébként innen a magasból, mint egy megelevenedett tér­képen, jól kivehetők Barce­lona széles sugárútjai, a város hatalmas arányai, a tengeri kikötő. Én párás időben jár­tam ott fenn, de mint mond­ják, ha tiszta a levegő, ellát­ni. akár a Mallorcáig. Boros Béla A Sagrada família égbe nyúló „kukoricacső”-tornyai (A szerző felvétele)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom