Nógrád. 1971. szeptember (27. évfolyam. 205-230. szám)
1971-09-01 / 205. szám
A pult „innenső” oldaláról Saxinger Árpád felvétele Fehér Klára: Aí’VWWN/'XAXNA^/X/AA/'VV'VVVVVVX/N/VVVX/O/VVWVVV« Öt év a Szovjetunióban Az ötéves érettségi találkozón őt kérdezték a legtöbbet. Mindenkit érdekelt, hogy mi lett vele, milyen élményekkel tért haza a Szovjetunióból, ahol öt évig tanult. Kitartását, szorgalmát a vörösdiploma bizonyítja. Megkértem, hogy üljünk le egy kis beszélgetésre. — 1966-ban érettségiztem, és még abban az évben felvettek a leningrádi Építész- mérnöki Egyetemre. Tanulmányaimat pár hónapja fejeztem be az egyetem „Épületelemek és -szerkezetek gyártása” szakán. — Hogyan kerültél külföldre? — A középiskolában kiválasztottam azokat a tárgyakat, amelyek különösen érdekeitek. A matematika, fizika és az ábrázoló geometria mellett maradtam. Lassan megerősödött bennem az a vágy, hogy építészmérnök legyek. A bátyámtól hallottam, hogy van lehetőség külföldi ösztöndíjra. Megpályáztam és sikerült. A pályzatban szerepelt olyan szak is, ami engem érdekelt, és ráadásul hazai egyetemen ilyen oktatás nincs. — Mi jelentette a legnagyobb nehézséget az első időszakban? — Az előadásokon való jegyzetelés. Hiába vettünk részt Kijevben nyelvi előkészítőn, nagyon nehéz volt megszokni az előadások stílusát, és persze nem is értettünk mindent. Három-négy hónapig tartott ez a megfeszített állapot. — öt év elég hosszú idő. Mennyire sikerül megismerni az országot? — Szabad időmben sokat jártam színházba és sportoltam, majd egy néptánccsoportban táncoltam. Az együttes révén sikerült bejárni a Szovjetunió néhány részét. Eljutottam 'Szibériába, a Krímbe; voltam a szűzföldeken, és láttam a sivatagot. Igyekeztem megismerni egykét köztársaság életét. Ügy érzem, sikerült elég jól elsajátítani a nyelvet, és megismerni ezt a hatalmas országot. — Milyen tervekkel érkeztél haza? — A Szovjetunióban szinte mindent úgy néztem, hogy közben arra gondoltam; mi az, amit majd itthon hasznosíthatok? A magyar építőipar jelenlegi helyzetét nem ismerem. A tájékozódással, ismerkedéssel telik most az idő. Nagyon szeretném mindazt felhasználni, amit tanultam. A házgyárakba rejlő, lehetőségek foglalkoztatnak. Szentember 1-től az Óbudai Házgyárban dolgozom. Kajárik Béla Leningrádban kitüntetéssel végezte el az egyetemet. Ugyanolyan szerény, csendes maradt, mint volt. A nagybátonyi gimnázium, amelyik útra bocsátotta, büszke lehet rá. Nagy István Baráti társaság lustálkodott a strandon. Élvezték a napfényt, nézték a Balatont, a hegyeket, a fehér vitorlákat, — amikor a társaság egyik tagja, tekintélyes matematika- professzor felugrott: — Jaj, gyerekek ... mindjárt háromnegyed öt... azonnal fel kell öltöznöm ... csak fél hatig veszi át a posta a lottócédulákat. — Csak nem lottózol? — kérdezte egy zöld fürdőnadrá- gos férfi, aki azzal szórakozott, hogy lábát térdig a homokba temette. — Te, a matematikus ne tudnád, hogy a nyerési esély egy a negyvenhárommillióhoz ... — Kifejezetten laikus okoskodás — mondta a számtan- tanár és méltóságteljesen lesöpörte magáról a nedves homokot. — Az én esélyem egy a negyvenhárommillióhoz. Te nem játszol, tehát a te esélyed nulla. Vagyis az én esélyem végtelenszer nagyobb a te esélyednél... A társaság nevetett. Ekkor Ibiké, az ifjú és csinos laboránsnő azt mondta: — Egyszer azért meg kéne próbálni. Háromharminc. És nyerhetünk egymilliót. — Ha én nyernék egy milliót, akkor táviratoznék az irodába: „Szabadságomat egy hónappal meghosszabbítottam, Sármány kartárs egy ronda dög, fizetésemet vegyétek fel, és igyátok meg az egészségemre. Szerető kollégátok, Ákos”. — Én egy jachtot vennék és körbejárnám a Balatont — álmodozott Pannika, a szőkére festett lakásügyi előadónő. A társaság nevetett. — Tudjátok mit? — lottózzunk — mondta a zöld für- dőnadrágos. — Helyes .— bólintott a számtantanár. — Egy ... kettő... tízen vagyunk... öt pár . 1. tudjátok mit? írjanak fel öt számot a férfiak, öt számot a nők, úgyis bemegyek a postára, megteszem. Két szelvénnyel fogunk játszani. — Ügy van! Mindenki írja fel az életkorát, — kiáltotta Ibi. — Kinél van papír, ceruza? A férfiak egy pillanat alatt felírták: — 43, 29, 37, 44, 49. — Tessék. Az első nő, a számtantanár felesége kézbe vette a ceruzát és megfagyott ereiben a vér. Csak nem fogja felírni, hogy... egyszóval, hogy két pillanat múlva mindenki tudja a társaságban, hogy négy évvel idősebb az uránál? Persze a szerencse ... ugyan, micsoda hülyeség. Egyik szám olyan, mint a másik ... legfeljebb nem Ötös találatunk lesz, hanem négyes. Jó esetben az is százezer forint. És kissé elpirulva — felírta: l 34. Pannika, a lakásügyi előadó fél szemmel a cédulára pillantott. Hát van bőr a képén ennek a nőnek? No, várj csak, ha te harmincnégy éves vagy akkor én ... én ... és gyorsan melléírta: 26. A harmadik nőnek nem volt sok gondolkozni valója. Ö lovagjának az első perctől kezdve harmincegyet mondott, tehát ebben maradunk. 34, 26, 31 — mondta kövér Manyi, aki testvérek kö- zott is — na, mindegy, senkinek semmi köze hozzá. Gyors elhatározással beírt harmincötöt. Ibiké, utolsónak, már csak a szerencse kedvéért is huszonegyet írt... — és a nők kissé borongós lelkiismerettel nézték a számtantanárt, aki a kabinok között eltűnt a cédulákkal. ... És két nap múlva ájult izgalommal feküdtek a forró homokban, amikor a strand hangosanbeszélője közölte lottó heti nyerőszámait. A férfiak egyetlenegy száma sem talált. S a nőké... jóságos atyais ten... a szív elakad... az ész megáll. • Ötöt találtak. Hja, kérem szépen — For tuna is csak — asszony. Lezárult a íöldgázprogram Lezárult a földgázprogram megvalósítása az Üvegipari Művek Salgótarjáni Öblös- üveggyárában. A tizennyolcmillió-hatszázezer forintra rúgó beruházás keretében valamennyi termelőhelyet földgáz- tüzelésűre alakították át. Augusztus közepén lépett be a termelésbe az utolsó egység, a felújított és korszerűsített hármas számú kádkemence. Ezt követte a végső üzembe helyezési eljárás, amellyel befejeződött a gyár teljes átállítása az új tüzelőanyagra. Az előzetes számítások azt mutatják, hogy a földgáz hasznosítása évente mintegy kilencmillió forint megtakarítást jelent a gyárnak. A beruházás költsége előreláthatóan két év alatt megtérül. Újfajta olajkályha Űj termék gyártását kezdte meg a múlt héten a „LAM- PART” Zománcipari Művek Salgótarjáni Gyáregysége. Tovább bővült az egyik NSZK céggel a korábban kiépített kooperációs kapcsolat. A Boecker típusú gáztűzhelyek után átvette az üzem a hasonló típusú olajkályhák licenciáját. A Boecker-olajkályhákból, főleg német alkatrészek felhasználásával a kooperációs partnernek szeptember végéig tízezer darab készül. Ezt követően lát hozzá a gyár a negyvenezer darabos hazai megrendelés teljesítéséhez. Jelenleg folynak a tárgyalások, hogy minél több német alkatrészt magyarral tudjanak helyettesíteni. Tart a KERMI- nél és a Hőtechnikai Kutató Intézetben az első darabok vizsgálata és minősítése. A budapesti biológiai üzemben korszerű körülmények és módszerek között készítik az oktatási célokat szolgáló preparátumokat; a növény- és rovartani összeállításokat, folyadékban konzervált állatokat, valamint műgyantába ágyazott különféle állatcsontokat, rovarokat. A vállalat nemcsak a belföldi általános és középiskolák számára állítja elő készítményeit, hanem exportra is, A képen: Nemere Ferencné és Ruttens- dorfer Péterné, a Béke Szocialista Brigád tagjai szerelik a macskacsontvázakat Gazdasági alapegységek Passión Érdekes — és várhatóan igen hasznos — decentralizá- lódási folyamat kezdődött el a pásztói AFÉSZ-nél. A belső mechanizmus átszervezéséről van szó, amelyet — kísérletként — az ország tizenhat fogyasztási szövetkezte vállalt, azzal az elgondolással, hogy a korszerűsítés sikere esetén azt minden nagyobb szövetkezetnél bevezetik. Az átszervezés lényege: gazdasági alapegységek létrehozása a nagyközségben szakmák szerint, a tagszövetkeze- leknél pedig területenként több, kisebb község boltjainak egy irányítás alá helyezésével. Pásztón két gazdasági alapegység alakul október elsejével: az egyik az áruházhoz csatlakozó iparcikkboltokból, Ruza László, a másik a vendéglátóipari alapegység Bakallár Sándor ve- .zetésével. Az alapegységek vezetői teljes, hatáskörrel — és felelősséggel — rendelkeznek. ök döntenek a dolgozók felvételéről, munkakörökről, egyéb, a boltokkal kapcsolatos intézkedésekről, kivéve a nagyobb gazdasági kihatású ügyeket, amelyeknél kötelesek az illetékes főosz-. tályvezetővel konzultálni. A két vezető az irányítása alá tartozó összes boltegység működése alapján részesül az alapfizetésen felül jutalékban; az év során prémiumfeladatokat is végez, így érdeke, hogy alapegységének minden részlege minél jobb eredményt érjen el. Miért vált szükségessé az átszervezés ? Az eddigi, üzemegységi szervezetre felépített irányítási rendszer már nem megfelelő, az élet túlnőtte. A sok lépcső — főosztályok, osztályok —, amelyen egy-egy döntésnek, rendelkezésnek át kellett mennie, hosszadalmassá tette az ügyintézést; megtörtént hogy a határozat miire a helyszínre kikerült, már elvesztette érvényét. Az új, korszerű mechanizmus meggyorsítja a döntések végrehajtását, lehetőséget ad egyes „lépcsők” kihagyására. Másik haszna, hogy a döntés életközeiben történik, nem egy viszonylag távol eső apparátusnál, a központi irodában. A korszerűsítés során további lépésként a gazdasági alapegységek önállóan végzik majd az adminisztrációs munkát is, amelyhez a kellő munkaerőt és -eszközöket a szövetkezet biztosítja a vezetők számára. '«L Vállalatok, ktsz-ek figyelmébe! Munkaügyi szaktanfolyam indul Salgótarjánban Az új gazdaságirányítási rendszer, a vállalatok megnövekedett önállósága mind több, jól képzett vezetőt és szakembert igényel. A vállalatoknak olyan dolgozókra van szükségük, akik sokoldalúan tájékozottak nemcsak termelési, de egyéb — pl. bér-, munkaerő-gazdálkodás, -jogi stb. — kérdésekben is. E követelményeket és a megyében mutatkozó igényeket figyelembe véve, a TIT Nógrád megyei Szervezete és a Nógrád megyei Tanács VB Munkaügyi Osztálya két féléves, egységes fokú munkaügyi szaktanfolyamot indít vállalatok, ktsz-ek munkaügyi dolgozói, vezetői, vagy később ebben a munkakörben elhelyezkedők részére. A hallgatók a szaktanfolyam során statisztika, munkajog, norma- és bérgazdálkodás, valamint munkaerő-gazdálkodás tárgyakat hallgatnak, melyekből vizsgát tesznek, vagyis négy-négy hónap után két-két tárgyból kell vizsgát tenniük. A tanfolyam- október hónapban indul, s a résztvevők hetente egy alkalommal, hatórás foglalkozáson vesznek rés^t. A részvételi díjat vállalati jelentkezés esetén a vállalat, egyéni jelentkezésnél pedig a jelentkező személy fizeti. Az érdeklődők szeptember 15-ig nyújthatják be jelentkezésüket a TIT Nógrád megyei Szervezetének. NÓGRÁD —1971. szeptember 1., szerda 5
