Nógrád. 1971. szeptember (27. évfolyam. 205-230. szám)

1971-09-01 / 205. szám

I Még* néhány hónap A mezőgazdasági export — tíz év tükrében munkálatok a városrendezési oldás korábban sem vált be, program részét képezik. Az csak tovább rontaná az amúgy és nehézkes A járókelők, az egész vá­ros szeme előtt készül Salgó­tarjánban a litkei közúti cső- egymással összefüggő kivitele- is körülményes Sokan felteszik a zési munkák összehangolása városi közlekedést. Az OTP- mi az oka, hogy rengeteg gondot okozott. Hogy székház felőli oldal építésének mópont. kérdést: olyan lassan halad a munka? érzékeltessem a nehézségeket: Mikor fejeződik be az útépí- alig készült el a főút új nyom­tés? vonala, újra fölvágták, ami ideje alatt a járművek az új nyomvonalon haladhatnak. Az idő nagyon szorít bennünket, A kérdésekre Orbay István, egy hónappal vetette vissza a mert az aszfalttal november- a Nógrád megyei Közúti Igaz- csomópont építését. De egy ben, fagypont körüli hőmér­halom építőanyag, vagy egy sékleten már nem tudunk dol- útban levő villanyoszlop hátráltathatja a munkát. gatóság főmérnöke válaszol: — Akik figyelemmel kísérik az itt folyó munkát, bizonyá­ra tudják hogy körülbelül há- az „utóközművesítés” befeje- nénk elkészíteni. Hátra van is gozni. Ha az idő engedi, leg- Ha alább az alapréteget szeret­rom éve húzódik ez a beruhá­zás. Eddig 1,1 kilométeres út­szakasz készült el, számos se- kapcsolódó létesítménnyel, Ződött, akkor kezdődhet a támfal felőli okkal swllyeszté­ami mintegy huszonnégymillió elterelés-? Lesz-e ismét forgalom ­forintba került. El kell mon­dani, hogy a csomópont épí­tését nagyon sok minden befolyásolta, hiszen ezek a Ügy döntöttünk, hogy ez alkalommal nem tereljük át még a csillagházak melletti darupálya területén az útépí­tés. Az építők ígérik, hogy szeptember végéig elvonulnak és átadják a terepet. A cso­mópont és a KÖJÁL-ig vezető új útszakasz építése ezeknek mögötti útvonala. Ez a meg- sevel rezarm. A szolgáltatásban dolgozók felelőssége Aki arra szánta magát, példány párját. Lezajlott a hogy a szolgáltatásban dolgoz- vásárlás, a vevő boldogan tá­zék, nehéz, felelősségteli mun­kára vállalkozott. helyt kell állnia, hogy tévé- neki: „A kollégám áldozat- keoységével embertársainak készségét, asszonyom, segítséget nyújthasson min- én fizetem meg.. .” szent égetett szeszeket, drága külföldi söröket. Mint kide­rült, a vendéglátó tehetetlen vozóban, volt, amikor az érde­Naponta kelt eladó szemrehányást tett volt, mert a szikvízüzem nemi lozat- gyártott eleget. Még ma sem majd gyárt. Bedig új üzemet kap­tak, de nem ismerik ki magu­dennapi életükhöz. A kereske- A fövárosban diyBa üzlet_ ^ a korszerű töltőgépeknél. ről is beszélnek, ahol előre leszögezni, ra^hatarozzák — persze nem niBfflkafagáscifcatí;!? A gyenge! .^Tnv tov^rbb iasvd'maád. a Smég «**■ «« a kettős ün- W **«***«* korszerűtlen körülményi el- ^ ^ népén is csak vita aram keszi­lenére is többségük hdvatástu- ^véb^ nhics aW oékte Wsit6ket­dattal, felelősséggel végzi í^bT^I?mint mindennapi nehez mtmfaqat gótariánbarl) delmi szolgáltatásban zókról kívánunk most Mindenekelőtt hogy legtöbb helyen a Érthetetlen, miért nem tehe­tett időben megtanítani a Mert nehéz ez a munka. Reg géltől estig nincs megállás.Az üztetfelek szeszélyeinek is ki Sa jnos, a kereskedelmi szol- előtti gáltatásban sok a kifogásolni1 „ ,,,, , miért nincs sör, azt a hetyke SE**!? 5 a .legku7 választ adták- miért tenne? körbüfében, ahol a vásárló- való. Ez gyakran a szakérte- kérdésére, hogy lem hiányából ered. De ez az, lönbözőbbek. A pénzéért mindenki feljogosítva érzi magát igényeit kielégíttetm. jó kapcsolatához Jellemzó are az a történet, hogy tudunk-e az amit egy taxisofőr mondottéi, megfelelő választékot adni.Ki amit még leginkább megbo­csátanak az emberek. A szán­dékosságot, a nyegleséget, a haszonlesést már kevésbé. Utasa lehúzta a túlsó oldali ablakot is. A huzatra érzé­keny vezető kérte, húzza visz- d'ában, hogy sza vendége, mire ez volt a nincs-et mondanak. Aki az al- válasz: „Én fizettem azért is, kotmány ünnepén a Zója-li- hogy lehúzott ablak mellett getben keresett pihenést, az is utazhassak. 1 ” A pénzéért mindenki elvár­ja, hogy azt kapja, amire ép­Az is az eladó és a vásárló tartozik, igénynek Nem is szabad megbocsátani, ji Akik erre hajlamosak, azokat olyasmit, mint ki kel1 utasítani a munkate­rületről. Nem szabad engedni, hogy rombolják a kereskedel­mi szolgáltatás nehéz munká­val kivívott tekintélyét, lejá­rassák azokat is, akik becsü­letesen végzik munkájukat. hallott már Narancsai ján, a Csengő csár- mindenre csak jogosan méltatlankodhatott, mert sem sör, sem üdítő ital nem volt. Amit pedig kiszol­Az alkalmatlanoktól meg­tisztítani a szolgáltatást, tár­pen szüksége van és szemben udvariasak legyenek. Természetesen, a szolgáltatás­ban dolgozó emberekkel szem­beni durva magatartás na­gyon elítélendő, mert aki el­várja az udvariasságot, az a másiknak , is adja meg azt. Egyébként a szocialista em­berekre jellemző, hogy köl­csönösen nagyobb megértéssel vannak egymás iránt. vele háltak, élvezhetetlenül meleg sa(jalmi összefogás kérdése is. volt nem 1S szólva a személy- Az emberek ítélete a kon- zet keltetlensegerol. Lehet ez junktúra lovagok felett. Rendet utóbbi a fáradtságból adódott, , „ , . kell tenni, ezen a területen is, leg­fontosabbat végzik: az embe­rek szolgálatát. És ezt csak jól, becsületesen szabad. Bobál Gyula Ezzel a azonban még nagyon sok baj van. Lépten-nyomom megsér­de a szórakozni, pihenni vá­gyó embert ezzel nem lehet mert az itt dolgozók a arra kényszeríteni, hogy men­jen haza. Ö a szabad idejében ér rá és akkor szeretné jól érezni magát. Aki a szolgáltatásnak szen­telte életét, annak számolnia kell azzal, hogy amíg mások kölcsönösséggel szórakoznak, addig neki ke­ményen dolgoznia kell. Bizto­sítani az embereknek a szóra­A mezőgazdasági export év- bőség körülményei között a Az NSZK — amely korábban századok óta jelentős helyet világpiacon nőnek a minőségi — hazai juhhúskészletét sem foglalt el hazánk kivitelében, követelmények, élesedik, a ver- fogyasztotta el — mostanában * ■ - ' - múlthoz seny a mezőgazdasági termé- jelentősen növelte juhhús­kek elhelyezése terén is. Ezért behozatalát. Nyilván ez is elsőrendű jelentőséggel bír közrejátszott abban, hogy vá­számunkra — a tőkés piacon gójuhexportunk az utóbbi öt elfoglalt pozícióink megtartó- év során évente több mint Így van ez ma is, a képest azzal a különbséggel hogy a cifeklista újabban év ről évre bővül, s immár huza­mos ideje mennyiségileg is re­gét nagymértékben erősítik zott 1 tizenhatezer tonnáról azok az értékesítési lehetősé- kilenc és fél ezer tonnára amellett, hogy a nagyüzemek életképességét bi- cialista országok zonyítja —, komoly mértékben számunkra, hozzájárul az iparfejlesztési koncepciók megvalósításához. csökkentettük évi vágósertés­kordokat dönt számos termék sa mellett — a szocialista pia- tízezer tonnával nőtt. Más rész­kivitelét tekintve. A népgaz- cokon jelentkező kereset ki- ről — az ismeretes sertéshús- daság egészséges fejlődése elégítése. A termelés biztonsá- gondok miatt 1966—1970 kö- szempontjából rendkívül fon­tos ez a körülmény, amely — szocialista gek, amelyeket a testvéri szó­nyű jtanak exportunkat. A hazai baromfiprogram Nemrég látott napvilágot a sikere növelte az exportlehe- Központi Statisztikai Hivatal tőségeket is: az 1961—65 kö- Mezőgazdasági termékein- összesítése a mezőgazdasági zötti 28 765 tonnáról 1966— kért, mint köztudott, nélkülöz- export alakulásáról 1960 és 1970 között 44 173 tonnára nőtt hetetlen ipari felszereléseket, 1970 között. Az összesítés két az évente exportált baromfihús nyersanyagokat kapunk cse- ötéves időszakra bontja az el- mennyisége, megduplázódott a rébe. Egészében a mezőgazda- telt tíz évet, s ebben a bon- tojásexport, amely évente megközelíti a 340 millió dara­sági export, amely messzi tágban még érzékelhetőbb a földrészeken hirdeti a magyar fejlődés dinamizmusa. Esze- áruk dicséretét, jelentősen ja- rint mezőgazdasági exportunk vítja az ország_ fizetőképessé- évi átlagértéke 1961—1965 kö- gét a külföldi piacokon. Ma zött 3 milliárd 241,5 millió de- már természetes ez, s jó, hogy vizaforint volt, 1966—1970 kö­böt. • A nagyüzemi gyümölcsösök termőre fordulásával nőtt az export friss gyümölcsből is: az utóbbi öt évben csaknem elérte a másfél millió tonnát így van, különösen ha tudjuk, zött több mint 5 milliárd de hogy nem a belső fogyasztás vizaforint. A százalékos nőve- 5sszmennyis“égben. Ez alól csak a szőlő kivétel, amelynek rovására exportálunk, a hazai kedést jól szemlélteti az aláb- áruellátás nem sínyli meg a bi táblázat. kivitelt. A mezőgazdasági export exportja a nem utolsó felére csökkent, sorban az erős A békeévek természetes ve- alakulása 1961—1970/százalék- Ver«envitár«aV _ l ejárójaként, a növekvő áru- ban. versenytársait így például Bulgária — előretörése követ­keztében. Még hosszan idézhetnénk azokat a példákat, amelyek a mezőgazdasági export dinami­kus fejlődéséről vallanak. Amellett természetesen nem kö­zömbös a behozatal alakulása sem. Ebben a vonatkozásban is örvendetes változásról szá­molhatunk be. Míg ugyanis 1961—1965 között a behozatal — főként a jelentős mennyi­ségű abraktakarmány-vásár- lás miatt — valamivel túlha­ladta a kivitel növekedésének százalékarányát, az elmúlt öt évben a kivitel javára válto­zott a helyzet: az export nö­vekedési százaléka túlhaladja az importét. Nagy dolog ez, ha meggondoljuk, hogy ebben az időszakban a mezőgazdaság számos olyan próbatételnek " ' volt kitéve, mint az aszály, az . . , árvíz, a pár év előtti szál- és Aí fetSfi adatokba JSt látha- Ha azt*nézzuk, miből meny- körömfájás. az az ataptendencia» hogy nyit exportálunk, néhány ér- a helyes agrárpolitika; pá- •iyi&Sfijifetoea mind nagyobb defees következtetés levonásé- rosulva az élelmiszer-gazdaság jsúljte; helyezünk, az éSetenisaer- na nyílik alkalmunk. Láthat- dolgozóinak szorgalmával ál W termékekre, arra. hogy jak, hogy a tőkés piac kon- SS hS« a *a mezőgazdasági termékeket junktúrahullámzásai alkal- külkereskedelem munkájának íeMolgpzott állapotban expos:- mazkodásra kényszerítenek fejlődésével meghozta a maga táljufc így gazdaságossá*. Az berniünket is. Másrészt a ha- gyümölcsét az export terén is Év Növényi ÉK) állatok, Élelmiszer- termékek: állati tér- ipari tér- összesen: mékek: mékek: 1961 149 81 M>9 ni 1962 119 91 125 119 1963 158 m 153 149 1964 162 105 KB 156 1965 192 155 189 181 1966 133 164 199 189 1969 228 Mri 209 203 1968 188 152 214 197 1969 382 223 232 249 19!» 3S5 259 262 253 1961—65 IS 9 9B 13 1966—30 IS n 6 9 utóbbi évben mezőgazda^ zai fogyasztás kielégítése is Előnyös ez az egész népgazda­sági exportbevételünk több- azt követeli, hogy bizonyos ság számára, s azt bizonyítja, ségét, kereken «1 százalék®: időszakokban módosítsuk el- hogy a mezőgazdaság kama- ótelrniszeriparri termékeink képzeteseinket az exporttal tostól visszaadja a szükséges szolgáltat jáfe. Várható, hogy a kapcsolatban. Az utóbbi évek- gS indokolt ^befektetéseket legközelebbi években ez az ben például Nyugaton meg­nőtt a kerestet-» -juhhús iránt. Kovács Imre Statisztikai évkönyv A Központi Statisztikai Hi­vatal Nógrád megyei Igazga­tósága szerkesztésében, a Sta­tisztikai Kiadó Vállalat gon­dozásában megjelent „Nógrádi megye statisztikai évkönyve”. Az évkönyv háromszáz- kilencven oldal terjedelemben^, tizennyolc fejezetben tartal­mazza a megye társadalmi- gazdasági helyzetére vonatko­zó legfontosabb adatokat. Csaknem valamennyi feje­zet 1965., 1967., 1969. és 1970. évre vonatkozó összefoglaló, illetve városi-járási és közsé­gi részletezésű adatokat is tartalmaz. Az évkönyvet har­mincöt oldalnyi, valamennyi ágazatra kiterjedő, megyén­kénti adatgyűjtemény zárja le. Az évkönyvet a KSH Nóg­rád megyei Igazgatósága ter­jeszti. tik és sajnos, legtöbb esetben kozás minden feltételét. Ez vonatkozik azokra akik a pult mögött dolgoznak, de időben pedig a kereskedelem- azokra is, akik arra hivatot­nem a pulton innen, hanem pulton belülről. Az utóbbi ben terjed a szabálytalanság, a durvaság akár a ragály. Az tak, hogy a pult mögöttiek munkáját elősegítsék. Ezt egyik vásárló panaszkodott: azért említjük meg, mert már megtetszett neki a kirakatból hosszabb idő óta akadozik a egy ruhadarab. Bement az üz- hűsítő italokkal való ellátás, letbe, hogy megvásárolja. Például a hideg vizű strand­Nem eladó — közölték. Kife­lé tartott, amikor az eladó jainkon, ahová köztudottan a fiatalabb nemzedék járt. a utána szólt: az egyik kolléga kánikulában nem lehetett hű- felretette magának a kirakati sito íiatt kapni. Lehetett u*r­Hegesztő szakmunkásokat képeznek Az egész megyére kiterjedő baleset volt már, amikor hoz­zá nem értő emberek hegesz­tettek. A tsz-üzemek gond­jainak megoldására Szécsény- ben hegesztői tanfolyamot in­dítanak. A tsz-ek küldjék el a tanfolyamra az embereiket. Ahol nem rendelkeznek he­gesztő szakmunkással, és hoz­vizsgálatot végeztek, hogy a termelőszövetkezetekben mi­lyen a vizsgázott hegesztő szakmunkásellátás. Kiderült, az üzemek többsége ilyen szakemberrel nem rendelke­zik. Azokban a tsz-ekben vi­szont, ahol ilyen szakmunkás zá nem értők hegesztenek, nincs, nem végezhetnek he- büntetést szabnak ki. Ezért geszlő munkát. Ez a rendel- érdemes a tanfolyam adta te­kézés azért született, mert sok hefcősegeket kibaszna lm. ÉSZREVETTÜK... az Nemcsak mi, köztem még■ sokan, mások, hogy építőiparban többen csak a statiszta szerepére vállalkoz­nak. Aki nem hiszi, szemlélődjék rövid ideig az építke­zések körül. ■ Tíz-, vagy tizenöt tagú földmunkát végző csoportból mindig akad, aki szóval tartja a többieket, így van ez most a garzonház építésénél is. Ha netán valaki szóvá teszi ezt a jelenséget, tréfásan válaszolnak neki: ezekre az egészségügyi pihenőkre nagy szükség van a munkában. Ha ez a tempó tart tovább, akkor oda jutunk, hogy az egészségügyi pihenő határozza meg a munka ütemét és eredményét. Ezekután nem csodál­kozhatunk azon, ha az építőiparban az elmúlt félévben csupán kétezer forinttal nőtt az egy főre eső termelési érték. Az előbbi jelenség azonban több kérdést vet fel. Bizonyára sokan vannak, s emiatt nem tudnak hozzá­jutni a munkához. Elnéző a brigád vagy a csoport ve­zetője, de az is előfordulhat, hogy laza a norma. A legvalószínűbb azonban a laza munkafegyelem. Bármelyik kiváltó okról is van szó, káros az egyén­nek, a vállalatnak, végső soron a népgazdaságnak. Mi­nek ilyen nagy hűhót csapni, hisz’ sok helyütt így van — hallom a választ. Aztán ceruza is van a világon. Nem kell mást tenni, csak többet számolni a beruházónak, s már pénzzel is fedezve van az egészségügyi pihenés. Ki tudja ellenőrizni, hogy hány köbméter földet kellett megmozgatni? Valóban, így is lehet teljesítményt produkálni, de meddig? Ebből adódik a következő gondolat — amelynek során hamar rájövünk, hogy az ilyen munkának később igen nagy lesz az ára. V. K. NÓGRÁD--1971. szeptember 1., szerda 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom