Nógrád. 1971. szeptember (27. évfolyam. 205-230. szám)

1971-09-03 / 207. szám

Kem^bb pap irmunk si Már megszokottá^ és természetessé váltak a nemrégiben kihelyezett táblák, amelyek a járási hivatalok „székhelyét” jelölik. Üj elnevezéssel, új fogalommal ismerkedtünk. Természetesen nemcsak a név változott, ha­nem a feladat, a tennivaló és a jogkör is. Nógrád megyében öt járási hivatal látott munkához. Az államigazgatást korszerűsítő, új tanácstörvény rendelkezett úgy, hogy a járásokban a tanácsi hatáskörbe tartozó ál­lamigazgatási feladatok ellátására járási hi­vatalokat kell létrehozni. Élén kinevezett elnök áll. Életre hívását, a tanácsrendszer korszerűsítése, állami életünk demokratizmu­sának fokozódása, a mindennapos tanácsi munka egyszerűsítésére követelte meg. Az elmúlt hónapokban már igazolódott, hogy a járási hivatalok munkája merőben mást jelent, mint a járási tanácsok tevé­kenysége. Elsősorban azért, mert a községi tanácsok egyre inkább kibontakozó önálló­sága az eddigiektől eltérő feladatokat ró a hivatalok vezetőire és dolgozóira egyaránt. Találóan jegyezte meg az egyik községi tanácselnök: „nehezebb is, meg könnyebb is lett a községek dolga.” Nehezebb annyiban, hogy már nem lehet arra hivatkozni, hogy „fent”, a járásnál ezt mondták, meg azt mondták. Mi igazán mindent elkövettünk, dehát ugye, „fent” döntenek. Könnyebb any- nyiban, hogy felnőttszámba veszik a községi tanácsokat, ránk bízva, gazdálkodjunk a saját belátásunk szerint. Persze ebben az esetben a felelősség is a miénk. Mindenkép­pen kevesebb lett a papírmunka, az írkálás, engedélykérés, levelezgetés. „Több idő jut az érdemi ügyintézésire...” A tanácselnök szavait adatok támasztják alá. Szinte felére csökkent a megfellebbezett tanácsi határozatok száma, ritkulnak a pa­naszok, jobban jár az ügyfél, az ügyintézés valóban közelebb került az emberekhez. A járási hivatalok életre hívása a gyakor­latban azt is jelenti, hogy megszűnt a közsé­gek kettős alárendeltsége, amely sok esetben már akadályozta a helyi tanácsok önállósá­gának kibontakozását. A tizedik kongresz- szus világosan kimondta, hogy a lakosság még nagyobb tömegeinek kell részt vennie a közéletben, az állami szervek, és tanácsok munkájában. Ennek értelmében az új tanács- törvény elsősorban a helyi — városi, községi — tanácsok hatáskörét, önállóságát növelte. Vagyis öit évre szóló terveket készítenek, pontról pontra megszabva a fejlesztést, fe­lelősséggel döntenek minden, a községet, vá­rost érintő kérdésben. A járási hivatalok ezt az önállóságot tá­mogatják elsősorban. Mint a megyei tanács igazgatási szervei, segítik az államigazgatási munka színvonalának emelését, felügyeletet gyakorolnál?, ellátnak bizonyos hatósági jog­köröket, tanácsot, segítséget adnak a községi tanácsoknak. Anélkül, hogy beleszólnának a helyi tanácsok döntéseibe, csorbítanák azok jogkörét. Gyakran hangoztatott álláspont, hogy a hivatalok kialakítása, a járási tamáesappará- tusok megszüntetése a helyi tanácsok önál­lóságának erősítése mellett, olyan „helyzeti” előnyökkel is járt, amely nagymértékben ja­vította az államigazgatási feladatok szak­szerű ellátását a községekben. Nevézetesen azt, hogy szakmailag hozzáértő emberekkel erősödtek meg — elsősorban — a falusi ta­nácsok. A járási tanácsok felszabaduló dol­gozói — ez együtt jár az átszervezéssel és korszerűsítéssel —, nagyrészben a közsé­gekhez kerültek. Szakértelmükkel, sok-sok éves tapasztalatukkal segítve a feladatok el­látását. A fejlődés, a mindennapi élet követelte meg a továbblépést, a hivatalok kialakítását. Életképességét igazolja, hogy az ügyfél kül­dözgetése, a felesleges okmánybeszerzések, az időt, energiáit elrabló utazgatások meg­szüntetése, a hivatali muníka egyszerűsítése minden állampolgár javára szolgál. Cs. E. Megkezdődött a tanítás Tegnap benépesültek megyeszerte az iskolapadok: osztják a tankönyveket és tanszereket. Kis általános iskolások és ka­maszodó középiskolások kezdték meg újabb tízhónapos „mű­szakukatIlyenkor még sok gondot okozhat a vakációból a tanulás munkájába való átmenet, de segíthet a szülő és a pedagógus. Balogh Istvánná, salgótarjáni édesanya is együtt örül három kisgyermekével a szép, új iskolai köny­veknek. S a három kis úttörő, Katika, Lacika és Pistike boldog és büszke, hogy iskolás lehet (Kulcsár József felvétele) JégkárértékeSés Á balassagyarmati Palóc ban és leverte a virágot. A Tsz hagyományos burgonya- termés megsínylette a vi- termesztő gazdaság. Az idén hart. Az Állami Biztosító an- is nagy területen termesztett nak idején megvizsgálta a krumplit. A nyár folyamán kártevést. A napokban került azonban jégverés érte a búr- sor annak megállapítására, gonyatáblát, amely akkor vi- hogy a tsz burgonyatábláján lágzott. A jég jelentős káro- okozott jégkár hány százalé­kát okozott a növény., szárán kos. A tsz kártérítést kap. Gazdagabb lesz a Bánki-tó A szokásos, hazai halfajtó' kon kívül növényevő amurt, angolnát és a múlt évben már busát is telepítettek a Bánki-tóba. A telepítés elérte célját; a tíz hold kiterjedésű tóba behelyezett hét mázsa, 1—5 kilogramm átlagsúlyú busa az idén már zöldtelení tette az algáktól elszínezett tó vizét. A busa, hasonlóan a növényevő amurhoz, igen nagyra növő hal, és fő táp­láléka planktonokból, algák­ból tevődik. A Bánká-tó vi­zében nem kell koplalni a busáknak. Megfelelő táplál­kozási viszonyok mellett, mindkét halfajta elérheti a 25—30 kilós súlyt is. Kíván­csian várjuk, mikor akad ho­rogra az első busa. Bővítik a takarmánykeverőt A tari keverőüzem hagy szolgálatot tesz az állattartó gazdaságoknak. Az itt ké­szített takarmányok iránt nagy az érdeklődés. A Nóg- rád megyei Gabonafelvásár­ló és -feldolgozó Vállalat úgy határozott, hogy tari üzemét 300 vagon kapacitású siló- rendszerrel kibővíti, öt fém silót építenek, erre 3 millió forintot fordítanak. A siló rendszert teljesen gépesítik. A takarmány be- és kitárolását a gépek végzik el. A keverő­üzem bővítésével jelentős mértékben segítik a takar­mány iránt érdeklődő tsz- ek igényeinek kielégítését. Minősé jzláöf Ott rozsdáso NEM KÖNNYŰ a megöl- tálunk kialakított, a korábbi- tartunk a kapcsolatok tneg­dásra váró gondokról és hiá- tói eltérő dömperfülke már romlása l ói. Az alapanyag-ellá­nyoaságokrol beszélni. Sokan nem aratott ilyen sikert. Mi tás zökkenőinek következmé­azt tartják, minek ezeket úgy véltük, elavult a konst- nyeit könnyebben elviseljük. nagydobra verni, hiszen senki rukció, körülményes a gyár­sem fogja mások dolgát elvé- tása és csináltunk egy jobbat, gezni. Eredményeinkkel kü- ami sima vönalú, könnyebben lömben is szívesebben büsz- öszeállítható. Azóta is ott kélkedünk, fogyatékosságain- rozsdásodik az udvaron, kát szerényen titkoljuk. Elég Hogy ez a mintapéldány bajt okoznak nekünk,_ minek jobb iS; szebb is lenne, erről deménvezést a felsőbb szervek kellene raadasul orszag-vilag megoszlanank a vélemények. ilS érdemesnek találták a fel­“tón* tonen a tartózkodás, lmre . “í? osztályvezetőnek karolásra - kezdi magyaráz­Ezek a tényezők jóformán becsapják az ajtót a minőség­lánc külső partnerei előtt. De mi a helyzet gyáron belül? — Tudunk arról, hogy ezt a dolgozók köréből indult kez­ami a vezetőket gyakorta szót- lanná teszi, ha valaki a gon­dokról és a problémákról kér­dezősködik. Lavaj Sándor, a Nógrád megyei Fémipari Vál­lalat főmérnöke is így van ez­zel. Nem mintha hajlana ar­ra az álláspontra, hogy a gyári gyengék” rejtegetni va­ló dolgok lennének, de őriz­kedik az oktalan fecsegőknek mncsen CXneütonk ga gyár egyik sok ^ség együttműkö kön kívül Jelen István, a nem tetszik, bár elismeri, nj jejen István. — Mi is hogy ^ számukra ennek a egyetértünk a mozgalommal, gyártása előnyösebb lenne. A támogatunk és ösztönzünk megrendelő is esztétikai ér- minden ilyen kezdeményezést.1 vekkel támasztotta alá az el- ej j^jj azonban mondani, utasítást. hogy még nincsen határozott — Az a helyzet — mondja programunk. Ki kellene alakí- Imre Béla —, hogy a megren- tani a megfelelő gyakorlatot, delő adja a tervdokumentá- ami keretbe foglalná a külön­élőt. Van egy-egy típus, attól böző törekvéseket eltérni nem lehet Ezen a te­pártszervezet termelési felelő- ez“j^toül ^ég^nag^n^k se, munkaügyi osztályvezető, ■ d belefér^ az alananvafe ------ ------­I mre Béla, a szakszervezet "íí???“ a u a - alapanyag arra törekszik. ’ ellátástól a belső munkaszer­. á vezésen, a hatékonyabb tech­. . n nológia kialakításán keresztül termelési felelőse, kereskedel mi osztályvezető András, a KISZ termelési fe­lelőse, aki brigádvezető a vál­lalatnál. Az alkalmi tanácskozás egyetlen napirendi pontja, ki­csit érdesen fogalmazva, hogy kell-e, vagy nem a minőség­— Ez nem jelenti azt, hogy túlságosán az extelt egy év alatt semmi sem történt — veszi át újra a szót Gáspár András. — Több részlegben kitűnően bevált az önmeózás. Ezeken a helyeken saját érdekében is mindenki hogy csak jó minőségű terméket adjon ki a kezéből. Eredményesen dolgo­zik az FMKT, a fiatal műsza­az egyre magasabb sztovona- ]rjab és közgazdászok főleg a műszálai fejlesztéssel foglal­tat képviselő minőségi mun­káig. Tennivalók bizonyára koznak! mindenhol bőségesen akadnak. — A legrázósabb dolog az A SELEJTKÄR viszonylag alapanyag-ellátás — mondja a alacsony a vállalatnál. Ez an- lánc a Fémipari Vállalatnál? főmérnök. Ha valahol igen, nak is köszönhető, hogy állan- Már tavaiv létreiött a akkor itt mindenképpen érvé- dóan figyelemmel kísérik azo­nyesül még az „eszi, nem eszi, kát a munkafolyamatokat, nem kap mást” elve, amit ahol gyakori a selejteződés, s kapcsolat az egyik legnagyobb partnerünkkel, a Vörös Csil­lag Traktorgyárral - mondja ^ ismertek, _ Gáspár András. Van-e valami kézzeifog­Mi, kis megrendelők lévén, megoldás gyakorta magától kénytelenek vagyunk enged- kínálkozik. Ez is része a mi­menyeket tenni, ha a készle- nőségláncnak. Talán nem is. ható eredmenye az egyuttmu- tezo vállalatnál olcsóbban, a kellene mást tenni, mint az kodesnek. termelőüzemtől akarjuk be- eddig külön-külön futó szála­— Hogyne lenne. Az egyik szerezni a szükséges alapanya- kát összefogni, feltárni az új­művezetőnk, Juhász János gokat. Akkor vesszük át, ami- ra és újra jelentkező nehézsé- módositotta a dömperfülkék kor kapjuk, 5—6 tonna jó mi- gefeet és a dolgozók a szocia­ajtaját, amivel egyszerűbbé, nőségű kedvéért, néha 4—5 lista kollektívák cselekvőkész­tonna gyengébbet, a felhasz- ségét a közös feladatok meg­nálásig akár hosszabb ideig oldásának szolgálatába állíta­taroljuk és fizetjük az esz- ni. közlekötést. Sokkal jobban könnyebben kezelhetővé vál­tak. Javaslatot tettünk a vál­toztatásra a VÖCSI-nek, amit az el is fogadott. Igaz, az ál­Kiss Sándor Nemzetközi baráti találkozó Az érsekvadkerti Magyar— Csehszlovák Barátság Tsz a sikeres nyári mezőgazdasági munka elvégzésének jutalma­ként augusztus végén kétna­pos kirándulásra vitte trakto­rosait, gépszerelőit és azok fe­leségeit. A száz főből álló ki­ránduló csoport ellátogatott Tatára, Komáromba. Megte- kin tették az útvonal nevezetes­ségeit. Többek között Tatán nagy érdeklődéssel vettek részt a vadászati világkiállí­tás tatai bemutatóján. Az érsekvadkertiek talál­koztak az ipolyszakálasi Cseh­szlovák-Magyar Barátság Tsz kilenctagú küldöttségével, akiket Kovács József agronó- mus vezetett, valamint a Lé­vai Állami Gazdaság négy legjobb kombájnosával, aki­ket Kucsera József vezetett. A baráti találkozó résztvevői kicserélték tapasztalataikat. Ellátogattak a teszmélyi Kék Duna Tsz-be, ahol a nagyüze­mi szőlőtermelést tanulmá­nyozták. Mámén tó Vadászgép, harckocsi, te- És fegyverek. Észre sem ve­repjáró és ütegek. Kis hábo rús arzenál a salgótarjáni fő téren. Oldalra tolva, de köz­vetlenül a harci eszközök szomszédságában szomorúan, lehajtott fejjel áll Radnóti, a költő szobra. Megrendítő látvány szür­kületkor. Ormótlan bakancs. Testre nem illő katonakö­peny a sovány testen. Haj­lott hát. A korláthoz támasz­szi. Nem emeli föl a fejét. Se a házakra, se a hadi gépekre. Az emberekre se. Sjem Iát és nem hall semmit. Egy másik világban él. Oly kor­ban, amikor „az ember úgy eialjasult, hogy önként, s kéjjel ölt, nemcsak parancs­ra. . Most hallgatnak a fegyve­rek. S hallgat a költő. De itt van. Velünk van. Bennünk kodik. Beesett arcán, arcvoná- van. Mindenkit nevén szólít, sain végtelen szomorúság és Ha jól odafigyelünk, talán kiszolgáltatottság. Maga elé meghalljuk a kimerültségtől néz. Mintha tűnődne vala- elfúló hangon clsuttogott sza- min. Körülötte betoncsodák, vakut.», —is Mai kommentárunk: Hátra még a neheze A nyári mezőgazdasági munkát nagyon szép ered­ménnyel zártuk, ehhez hasonlóan kell elvégeznünk az őszi mezőgazdasági munkát is. Nyáron, a mezőgazdaság dolgo­zói becsületesen helytálltak. A gabonatermést maradéktala­nul betakarították, biztonságba helyezték, és ezekben a na- pokoan azok, akik a betakarítási munkának a győztesei voltak, megérdemelt pihenőjüket töltik. Több helyről érkez­nek _ hírek, hogy traktorosok, szeVelők, kombájnosok, az ország valamelyik szép tájára kirándultak. Jutalomképpen külföldre is mennek. Megérdemlik, jó munkát végezitek. Az élet azonban nem állt meg. A mezőgazdaságban sem állhat meg, mert ha a munka folyamata megszakadna, sok­sok millió forint kár érhetné az országot. Rimóco-n, Gólyán András fogalmazta meg: „Ma már a nyári munka nem jár olyan megfeszítéssel mint az őszi mezőgazdasági munka . . ." Igaza van. A gabonabetakarítás zöme a gépek dolga. Az őszi betakarítás, a gépek mellett, ma még főleg az embe­rekre vár. Csak a kukorica törését említjük. De ott van a cukorrépa is. Nehezíti a helyzetet, hogy a kapások betakarí­tásával egyidőben kell elvégezni az őszi vetési munkát is. Valóban úgy van — és ezt minden szántó-vető ember tud­ja —, a mezőgazdaságban a neheze még hátra van. Nincs okunk kételkedni abban, hogy mint a nyáron, sikert aratunk az őszi munkával is. Mintha az időjárás is így akarná, az utóbbi hetekben két alkalommal kaptunk esőt. Ez nagyon hasznos volt. A megázott földön zavarta­lanul szánthatnak, veaetéshez jól előkészíthetik a talajt. Nincs is késlekedés. A gépek a határban dolgoznak. A földek gondosan megműveltek. A gazdaság majorjaiban tisztítják a vetőmagot, fertőtlenítik, ahol.erre szükség van. vegyszerrel irtják a földeken levő kártevőket. Amerre jár az ember a megyében, mindenütt szorgoskodó, bizakodó emberekkel találkozik. Nem is ok nélkül. A 'jó, kiadós eső nemcsak a vetés előkészítésének, hanem' még a földben le­vő kapásoknak is sokat kedvezett. Ettől eltekintve sem néztünk gyenge termés elé még kukoricából sem. A szak­emberek véleménye szerint, az utóbbi idők egyik legjobb kukoricatermését fogjuk betakarítani. Felsőpetényben rit­kán fordul elő olyan jó burgonyatermés, mint az idén. A száraz nyár miatt egyáltalán nem számítottak erre. Arra kell tehát felkészülni, hogy jó minőségű, nagy mennyiségű termést kell biztonságba helyezni. Ez nem lesz könnyű feladat. Próbára teszi embert, gépet egyaránt. Ezért kell minden figyelmet most erre a feladatra fordítani. A vezetőlc gondosan szervezzék meg, hogy zökkenő ne legyen a munkában. Mint arról a nyáron meggyőződhet­tünk, az embereken nem múlik a jó munka. Dolgoztak be­csületesen. Így akarják ezt az őszi munkák idején is. De így is kell, mert az ország érdekei mellett, a saját érde­kük is a termény betakarítása, a vetések elvégzése. — B. — NÓGRÁD-1971,szeptember 3., péntek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom