Nógrád. 1971. szeptember (27. évfolyam. 205-230. szám)

1971-09-24 / 225. szám

Brezsnyey és Tito tárgyalásai Taktikai vereség az ügyrendi bizottságban Elutasították as USÄ !€ína-javaslatát Belgrádiján, a kormány palotájában készült a felvétel a Leonyid Brezsnyev (bal oldalt) ve­zette szovjet és Joszip Broz Tito vezetése alatt álló jugoszláv küldöttségek tárgyalásáról Csütörtökön délelőtt a ju­goszláv fővárosban a kormány új belgrádi márvámypalotájá- ban folytatódtak a megbeszé­lések, amelyeken egyrészről Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, és kíséretének tagjai, másrészről pedig Joszip Broz Tito államfő a JKSZ el­nöke és más vezető jugo­szláv személyiségek vettek részt. A csütörtöki megbeszélések során, amelyek nyílt, baráti légkörben és a kölcsönös meg­értés jegyében folytak le, a tárgyalófelek megvitatták a kétoldalú együttműködés to­vábbi fejlesztésének lehetősé­geit és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. A tárgyalásokat folytatják. Leonyid Brezsnyev és kí­sérete csütörtökön délután a közigazgatóságilag Belgrádhoz tartozó Zimony egyik villa' mossági üzemébe látogatott. A szovjet vezetők megtekintet' ték a gyárat, amely együtt­működik különböző szovjet üzemekkel. A gyárlátogatás nagygyűlés­sel zárult, amelyen Leonyid Brezsnyev mondott ipeszédéc. (MTI) Kormányhitelt nyújtunk Perunak r X Bmai magyar—pertri hi­vatalos tárgyalások keretében Tímár Mátyás, a Miniszter­tanács elnökhelyettese szer­dán Jimenez de Lucio ipar­és kereskedelmügyi miniszter­rel folytatott megbeszéléseket Szóba került az is, hogy az üzleti kapcsolatokat célszerű az állami szektoron túlmenő­en, magánvállalatokra is ki­terjeszteni. Helyi idő szerint délután került sor a Perunak nyújtott 15 mililó dolláros magyar kormányhitel-szerződés alá­írására. A szerződés kimond­ja, hogy a két ország baráti kapcsolatainak erősítése és kölcsönös előnyökre alapo­zott gazdasági együttműködés továbbfejlesztése céljából nyújtott hitelekből a perui állami szektor magyar beru­házási javakat gépipari ter­mékeket vásároL A szerződést ünnepélyes ke­retek között írta alá Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese és Francisco Morales Bermudez, gazdasági és pénzügyminiszter. (MTI) November 26-án és 27-én Választás Csehszlovákiában A CSKP és a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bi­zottságának előterjesztése alapján a szövetségi gyűlés elnöksége szerdán délután megtartott ülésén november 26-ra és 27-re kiírta a par­lamenti választásokat (MTI) Az Egyesült Államok szer­dán elszenvedte első taktikai vereségét a Kínai Népköztár­saság ENSZ-tagságára vonat­kozó elképzeléseinek érvénye­sítése területén a világszerve­zet 26. ülésszakán. A közgyűlés 25 tagú ügy­rendi bizottsága elutasította azt az amerikai javaslatot, hogy az Egyesült Államok „két Kína” politikáját tükrö­ző amerikai határozati javas­latot és a Kínai Népköztársa­ság törvényes ENSZ-jogainak helyreállítására vonatkozó úgynevezett „albán” határoza­tot közös címszó alatt szereplő napirendi pontként javasolja megvitatásra az ENSZ köz­gyűlésének. George Bush, az amerikai ENSZ-delegáció vezetője azt indítványozta, hogy a két ha­tározati javaslat „a kínai kér­dés” semleges címszó alatt a) és b) pontként szerepeljen. Az ügyrendi bizottság rend­kívül gyorsan túljutott az előtte fekvő napirend első 100 pontjának megvitatásán és el­jutott a 101. pontig, az úgy­nevezett albán javaslatig, amelynek előterjesztői között Albánián kívül másik 17 or­szág is szerepel. A szavazás a fenti határoza­ti javaslat napirendre tűzésé­ről az alábbiak szerint ala­kult: 17 ország szavazott mel lette, 2 ellene, négyen tartóz­kodtak, nem szavazott 2 tag­állam. Az ügyrendi bizottság meg­vitatásra javasolta a közgyű­lésnek az amerikai javaslatot is, amely indítványozza ugyan a Kínai Népköztársaság fel­vételét, de ugyanakkor állást foglal Tajvan további ENSZ- tagsága mellett is. Az amerikai határozati ja­vaslat mellett 11, ellene 9 tag­állam szavazott, négyen tar­tózkodtak, egy küldöttség nem volt jelen. Ezután került sor a szava­zásra arról az amerikai javas­latról, amely a két fenti ja­vaslat összevonását és egy közös címszó alatt való meg­vitatását indítványozta. A sza­vazás eredménye: mellette 9, ellene 12, tartózkodott három tagállam. Az ügyrendi bizottság tag­jainak többsége lelkesen üd­vözölte Adam Maliknak, a közgyűlés idei ülésszaka elnö­kének bejelentését, hogy a határozati javaslatok összevo­nását indítványozó amerikai elképzelést elutasították. A szavazást megelőző vitá­ban felszólalt Malik, szovjet külügyminiszter-helyettes, aki rámutatott, hogy az amerikai javaslat a kérdés összezavará­sára irányul. Hangsúlyozta, hogy az „albán” és az ameri­kai határozati javaslat kölcsö­nösen kizárja egymást, tehát nem is tárgyalható közös cím­szó alatt. „A Szovjetunió 20 éve küzd a Kínai Népköztár­saság törvényes jogainak helyreállításáért, függetlenül attól, hogy milyenek a Szov­jetunió és a Kínai Népköztár­saság kapcsolatai, a szovjet kormányx mindig szembenáll „a két-Kína” elmélettel —■ mondotta Malik. Az ügyrendi bizottság ülése után Bush, az amerikai dele­gáció vezetője kitért az új­ságírók kérdése elől, hogy va­jon az Egyesült Államok ez­zel vereséget szenvedett-e. Annyit elismert, hogy a dön­tés „lélektani hatása nem kö­zömbös”. Az ügyrendi bizottság dön­téséhez fűzött nyugati kom­mentárok megállapítják, hpgy noha, a Kínai Népköztársaság ENSZ-kép viselete megvitatá­sának végső formáját az ENSZ-közgyűlése dönti el, a közgyűlés ritkán változtat az ügyrendi bizottság javaslatain. Szarka Károly felszólalása Az ENSZ-közgyülés ügyren­di bizottságának ülésén felszó­lalt Szarka Károly nagykövet, hazánk állandó ENSZ-képvi- selője is. Mint mondotta, az alapvető kérdés az, hogy hely­reállítsák a Kínai Népköztár­saság ENSZ-jogait. Határozot­tan állást foglalt a kettős kép­viselet elvét tartalmazó ame­rikai határozati javaslatok el-: len. Kijelentette, hogy a Ma­gyar Népköztársaság állás­pontja a Kínai Népköztársa­ság ENSZ-jogainak helyreál­lítását követelő határozati ja­vaslat mellett és az amerikai határozattervezetek ellen fog szavazni a közgyűlési vitában. (MTI) Befejeződött az ötödik forduló Az Egyesült Államok helsin­ki nagykövetségén ‘tartott ki­lencven perces üléssel véget ért a stratégiai fegyverrendszerek korlátozásáról folyó szovjet— amerikai megbeszélések ötö­dik fordulója A forduló záróakkordjaként Vlagyimir Szemjonov, a szov­jet küldöttség vezetője és amerikai kollégája Gerard Smith, pénteken felkeretélc Kekkonen finn köztársasági elnököt. Ezt követően nyilvá­nosságra hozták a közös köz­leményt. Jól értesült körök úgy tud­ják, hogy a tárgyalások kö­vetkező szakaszára november elején Bécsben kerül sor. Merénylet Kadhafi ellen? Tuniszi diplomáciai körök­re hivatkozó nyugati hírügy­nökségi jelentések szerint, autóbaleset érte Kadhafi ezre­dest, a Líbiai Forradalmi Pa­rancsnokság Tanácsának elnö­két A Reuter iroda úgy tud­ja, hogy Kadhafi gépkocsija a Tripolit a főváros repülőteré­vel összekötő gyorsforgalmú úton haladt, amikor egy te­herautó belerohant; az el­nök a baleset következtében megsérült. A UPX szerint életüket vesztették az elnöki gépkocsi*, kísérő motorosrendőrök. Hivatalos líbiai források nem számoltak be az állítóla­gos szerencsétlenségről, amely tuniszi jelentések szerint szombaton történt. A Reuter tudni véli, hogy : Tripoliban vizsgálat indult annak megállapítására: vé­letlen baleset történt, vagy pedig merényletkísérletről var, szó. (MTI) Kilenc orszáff képviselői tiltakoztak Kilenc ország 734 parlamen­ti képviselője az amerikai tör­vényhozáshoz intézett petíció­ban követelte azt. hogy az Egyesült Államok minél előbb és teljes egészében vonja ki Indokínában állomásozó fegy­veres erőit, és még 1971-ben szüntesse be a térség ellen irányuló légitámadásait.* „Az indokínai háború folytatása megrontja az Egyesült Álla­mok hírnevét” — állapítja meg a petíció, és felhívja a fi­gyelmet arra, hogy „a háboi-u megmérgezi a nemzetközi légkört.” A petíciót Frank Allaun és John Mendelson brit mun­káspárti képviselők nyújtot­ták át az amerikai kongresz- szus hat háborúellenes képvi­selőjének Washingtonban. (MTI) Képtelen érvelés Izraelben Miközben az ENSZ-közgyű- lés kedden megnyílt üléssza­ka napirendre tűzte a közel- keleti kérdést, az amerikai és az izraeli propaganda lázas igyekezettel próbálja azt a lát­szatot kelteni, hogy jó úton halad a válság megoldása. Az izraeli sajtó arról ír, hogy az Egyesült Államok 1971. vé­ge előtt, minden áron tető alá akar hozni egy ideiglenes megállapodást a Szuezi-csa- torna megnyitására. Izraeli politikai körök szerint Rogers amerikai külügyminiszter nyo­mást gyakorol Izraelre avé­gett, hogy az fogadja el a részleges csapatkivonás egyip­tomi feltételeit A Maariv cí­mű lap így kesereg: ez az el­ső eset hogy Amerika fel­tételhez köti az Izrael által kért repülőgépek szállítását azaz politikai engedményekre akarja rávenni Izraelt a szál­lítási embargó alkalmazásával. Nixon a beígért Phantom- és Skyhawk-típusú gépek fejé­ben azt kéri Izraeltől, hogy tanúsítson nagyobb hajlékony­ságot a közel-keleti válság megoldását Illetően. Aligha lehet véletlennek te­kinteni — mondják az egyip­tomi fővárosban —, hogy ezt az átlátszó propagandakam­pányt éppen az ENSZ-ülés­szak megnyitására idózitefbSte Az amerikai—izraeli összjá- tók nyilvánvalóan arra irá-í nyúl, hogy egyrészt osök-j kentsék a két ország nem­zetközi elszigeteltségét, más­részt elejét vegyék egy újabb elítélő közgyűlési határozat­nak, vagy legalábbis tom­pítsák annak elmarasztalói élét Ennek érdekében még attól sem riadnak vissza, hogy holmi amerikai—izraeli né-J zeteltérésekkel, sőt ellentétek-j kel fűszerezzék a propagaiH dát. Az úgynevezett Rogers-terbj kudarca cáfolhatatlanui bizoé nyitotta — hangsúlyozzák Kairóban —, hogy Washing­ton nem képes és nem is szándékozik nyomást gyako­rolni Izraelre. Az az érv pe-f dig egyenesen a képtelenség-: gél határos, hogy új, katonai repülőgépek árán próbálják rávenni Izraelt a részleges megoldás elfogadására, a csa­torna megnyitására. Izrael ép­pen azért dacolhat a nemzet­közi rendezési határozatokkal, s azért utasíthatta el Szadat elnök javaslatait is, mert mindenkor számíthat az Egye­sült Államok katonai és gazé dasági támogatására, az íz-; raeli megszállás legfőbb biz­tosítékára. (MTI) Éles összecsapások Bonnban Visszautasíf ották a jobboldal bírálatát NÓGRÁD-1971. szeptember 24* péntek | örül a gyilkos. Minden vád alól felmentette egy amerikai katonai bíróság Ernest Medina századost, akinek alakulata a dél-vietnami My Lai -ban több mint száz személyt bes­tiálisán meggyilkolt. Képünkön: Medina nevetve siet ki a bíróság épületéből _ A bonni Bundestag csütör­| toki interpellációs vitájában a megszokottnál is élesebben csaplak össze a koalíciós pár­tok és az ellenzék képviselői­nek nézetei. / Brandt kancellár legutóbbi szovjetunióbeli látogatásával kapcsolatos vitát — mint is- i meretes — a CDU/CSU par­lamenti csoportja szorgalmaz­ta. Egyidejűleg azzal vádolta a kormányt, hogy „hangos tetszésnyilvánítás, illetve pro­paganda fórumává” akarja degradálni a Bundestagot, s hogy „homályos, pontatlan és kitérő válaszokat ad” az el­lenzék kérdéseire. A CDU/CSU interpellációi­ra elsőnek Walter Scheel kül­ügyminiszter válaszolt Nyo­matékosan visszautasította azt a véleményt, amely szerint az NSZK nyugati szövetségei, „egyéni vállalkozásnak” te­kintik Brandt kancellár krí­mi utazását. Az ellenzék nevében Rainer Barzel, a CDU/CSU parle- menti csoportjának elnöke szólalt fel. Azt állította, hogy a bonni kormány „a keleti és a nyugati politikában félé cseréli a súlypontokat”, ami — szerinte — „Kelet felé té­nyekben — Nyugat felé kér­dőjelekben” nyilvánul meg. Azzal vádolta a Brandt-kor- mányt, hogy a két német állam ENSZ-tagságával kap­csolatos magatartásával „le­hetővé teszi, hogy német te­rületen. szabadon megválasz­tott német kormány akaratá­ból kommunista rendszert vegyenek fel az Egyesült Nemzetek Szervezetébe”. A koalíciós pártok képvisel lői felháborodással és fütty­koncerttel fogadták Barzelnek azt a megállapítását, amely szerint „senkinek sincs joga; senkinek sincs politikai fel­hatalmazása arra. hogy végé érvényesen megerősítse Né­metország megosztottságát”. A közvetlenül Barzel után felszólaló Willy Brandt kan­cellár határozottan visszauta­sította az ellenzék bírálatát, különösen a CDU/CSU-nak azt a vádaskodását, amely szerint a bonni kormány el­hanyagolta nyugati külpo­litikáját. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom