Nógrád. 1971. augusztus (27. évfolyam. 180-204. szám)
1971-08-08 / 186. szám
PAPKIKÁSZtlESET A dejtáfl József Attila Tsz-ben ISO holdon termelnek különböző kertészeti növényeket, paprikát, fejes káposztát, paradicsomot. Az első rendű cecei paprikát negyven asszony szedi a rekkenő hőségben Ho88Zfldalma* intézkedés Orvosi rendelő, üresen KeJl-e még egyszer feleslegesen Hozzávetőleges számítások szerint is legalább ötszázezer forintba került az a ház, amelyben helyet kapott a fogorvosi rendelő és az orvosi lakás Nezsán. Szép, modern, nagyablakos, tágas, Igazán minden igényt kielégít. Kívülről legalábbis. Mert belülről egyelőre teljesen üres. Lassan egy esztendeje, hogy a nézsaiak találgatják, mikor jön már a fogorvos és mikor nyílik meg a rendelő, ha egyszer megépítették. De ugyanígy várják a legéndiek, á keszegiek, az alsópetényiek, és a nógrádsápiak is. Mert öt közgéget lát majd el a rendelő — ha berendezik, Félmillió forint nagy pénz. ‘A tanácselnök, Kucsera Imre sorolgatja, ki mennyit költött az építkezésre. Először természetesen megrendelték a terveket, aztán Intézték a beruházást, kivitelezőt kerestek. Mivel a rendelő célcsoportos beruházásként épült, a megyei tanács 184 ezer forintot adott. A többit — ami ugyancsak nem kis pénz — a községi tanács „gazdálkodta ki”. Ez a gyakorlatban annyit jelentett, hogy három teljes esztendő fejlesztésre szánt pénzét vitte el a fogorvosi rendelő.,. Az építőkre nem volt panasz. ök annak rendje és módja szerint megásták az alapot, felhúzták a falakat, tető alá hozták az épületet. Aztán még a múlt év októberében átadták. Ezután jöttek a gondok. Mivel a vizet bevezették az épületbe, egész télen fűteni kellett az üres helyiségeket, hogy be ne fagyjanak a csövek. Ez még csak a kezdet volt Mert azóta a községi tanács csak sürgeti a berendezést. Az elnök személyesen futkos jobbra-balra, hivatalról hivatalra, de hiába. A fogorvosi fűteni? rendelő felszerelése a balassagyarmati rendelőintézet feladata lenne. Azzal Védekezik: nincs pénz a nézsal rendelőre, sokba kerül a belső berendezés,.. Pillanatnyilag így áll a helyzet. A jobb sorsra érdemes rendelő „hányattatása” példa a hosszadalmas intézkedésnek, az időhúzásnak, annak a sokat bírált jelenségnek, amikor nincs szinkronban a fejlesztés és a fenntartás.. Az idő sürget. Joggal türelmetlenkednek az öt község lakói. Annál is inkább, mert a megyéi tanács már ez év április elsejével biztosította az orvosi státust. Sőt, már az orvos személye Is megvan, aki szívesen megtelepedne a községben. Lassan augusztus közepe. A tanács igazán nem szeretné még egy télen fűttetni az üres szobákat.., — csata! — Megtalálták egymást Amikor a magyargéei termelőszövetkezet megalakult, Veres Márton, a negyvenötös kommunista, a járási tanács munkatársa volt. Sorra járta a huszonkét termelőszövetkezetet és hasznos tanácsokkal segítette a gazdákat, hogy mielőbb boldoguljanak a közösben. A késő éjszakába nyúló közgyűlések, csendes beszélgetések és parázs viták után Veres Márton még kerékpárra kapott, s meg sem állt Ma- gyargécig. Otthon, az egyik szövetkezeti közgyűlésen idős gazdaember hozta szóba: — Itthon, a termelőszövetkezetben is helye lenne.., Minek jár be Szécsénybe Veres Márton? Tetszett az ajánlat Veres Mártonnak, és amikor a gazdák elnöknek választották, a kedvezőtlen adottságok, a gondok ellenére is vállalta a munkát, áz 17Ö0 holdas szövetkezet irányítását. Apjának 14 hold földje volt, azon dolgozott. Aztán arra gondolt: a szécsényi járásban is gyűjtött annyi tapasztalatot, hogy bátran nekivághat. Öt esztendeig vezette a magyargéei termelőszövetkezetet. Azt mondja, hogy így, a mindent megszépítő messzeségből sem tűnik könnyűnek az az öt év. Az egész magyargéei határ megmunkálásához mindössze három pár lovuk volt. A gépállomás adott gépeket, de a traktorosok nehezen boldogultak a meredekre kapaszkodó, vízmosások szabdalta szántókkal. A gazdálkodáshoz szükséges pénzt a banktól kapták. Amikor kiderült, hogy a hitelt egyre-másra rosszul használták fel, már késő volt. A kevés tsz-tag, aki még mozgatható volt Magyargécben, az is kedvetlenül tette a dolgát. Hiszen az Öt-hat forintos munkaegység-előleg sem volt biztos a szövetkezetben. — Erősebb, biztosabb kezű ember kell ide elnöknek. Idősebb, tapasztaltabb gazda, akkor talán jobban mennének a tsz dolgai is — mondtak ítéletet az ötödik nehéz esztendő végén a tsz-tagok. Veres Márton nem tiltakozott a szigor ellen. Magában régen tisztázta már, hogy „kívülről” tanácsokat adni sokkal egyszerűbb, mint a termelőszövetkezetben szervezni, irányítani a munkát. Csakhogy az Induláskor a legtöbben nem gondolnak erre. Vele is ez történt. A nagy elképzelésekből, tervekből, amelyekkel annak Idején elindult, allg-alig sikerült valamit megvalósítaniuk. Intézkedéseit nem kísérte osztatlan egyetértés. A szövetkezeti tagok közül csak kevesen értették szándékát. Magára maradt és egyedül gyengének bizonyult a küzdelemben. Elment Salgótarjánba, az acélárugyárba. A szalagedzőben dolgozott, de közben elvégezte a darukeze- lő-tanfölyamot. Munkájáért becsülték, fizetése egyre emelkedett. Tanulókat bíztak rá, hogy azok mellette sajátítsák el a szakma fogásait. Ügy látszott: Veres Márton dolgai a legnagyobb rendben vannak. De nem így a ma- gyargéci termelőszövetkezeté. Az öt év alatt, amelyet Veres Márton a gyárban töltött, egymást érték az elnökválasztások a közöa gazdaságban. Az az ember, akit tavasszal elnöknek jelöltek, ősszel már ki tudja hol dolgozott. Keserves próbálkozások után jutottak el újra a szövetkezeti tagok Veres Mártonhoz. — Te mégiscsak öt esztendeig bírtad — magyarázták neki. — Próbáljuk meg újra... Ha komolyan vesszük a munkát, nem lehet baj,.. Így történt, hogy 1065 óta újra otthon dolgozik, a termelőszövetkezet elnöke, Veres Márton. Első dolga az Volt, hogy szakemberek után nézzen, mezőgazdászt, főkönyvelőt „hozott” a közösbe. A szakemberek, a tsz-tagok szí* vós munkába kezdtek. Állatszállásokat építettek, jószágokat vásároltak, meg gépeket. A termelőszövetkezet szemlátomást gyarapodott. A tagok sokat dolgoztak, mégsem zúgolódtak. Munkájuk nem volt eredménytelen. A munkaegység értéke fokozatosan emelkedett. Kiizzadták, hogy a 16 forint először húszig kapaszkodott, később harminc, majd negyven forintra ugrott. Az öreg: város fiatal munkássága Hogyan lesz a falusi földműves fiából ipari munkás? Milyen hatások érik azt a fiatalasszonyt, aki a nagymamára bízza a fakanalat és gyermekét, naponként 20—40 kilométeres távolságról utazik a város ipari Üzemébe, mert önálló keresettel rendelkező dolgozó nő lett. Egyénenként is nehéz lenne pontos választ adni arra, hogy a munka, az új környezet és a megszokott otthon hogyan formálja az embert, mi segíti a fejlődést és ml a visszahúzó erő. De különösen bonyolult feladat azt meghatározni: milyenek ma a balassagyarmati emberek. Éppen azért érdekes és új kezdeményezés volt, hogy a balassagyarmati városi pártbizottság legutóbbi Ülésén a városban dolgozó munkások eszmei, politikai arculatának és gazdasági helyzetének vizsgálatát tűzte napirendre. Az előterjesztést és a vitát Valóban széles körű vizsgálódás előzte meg, pártmunkások és -aktivisták járták az üzemeket, fiatalokkal és idősebbekkel beszélgettek, kérdőívek éS táblázatok sokaságát töltötték ki. Kérdezgették a munkásokat és vallatták a gyűjtött adatokat. A tények többsége . önmagéért beszél, azokhoz aligha szükséges bővebb magyarázat. Balassagyarmat város Ipari termelése meghaladja a 800 millió forintot, az utóbbi öt év alatt megkétszereződött. Az újonnan települt üzemek gyors fejlődése olyan ipari bázist hozott létre, hogy a város dolgozóinak foglalkoztatását sikerült megoldani. Különösen az I960—09-es évektől gyorsult a fejlődés, s ez arra mutat, hogy a gazdasági reform lehetőségeit eredményesen kihasználták. Hogyan érték ezt el, két kezük munkáján felül mit adtak ehhez a munkások? A Fémipari Vállalat, az Ipoly-bútorgyár, a Magyar Kábelművek és több üzem pártalapszervezete taggyűléseken, termelési tanácskozásokon, valamint tapasztalt kommunisták szavával és példamutatásával, arra hívták fel a munkások figyelmét, hogy észrevételeik, javaslataik ne csak a bérek és egyéb juttatások növelésére legyének, hanem mondják meg azt is, hogyan lehetne többet és Tavaly már 103 forintot ért a magyargéei termelőszövetkezetben minden tízórás munkanap. Közben kétmilliót tartalékoltak erre a mostani esztendőre. — Ha nem dolgoznánk az idén, akkor sem lenne baj a fizetéssel — mondta Veres Márton. A megállapításon azonban maga derült a legjobban. Mert a szövetkezetben senki nem tölti tétlenül a napokat. Jól tudják, csak azt lehet elosztani, amit kétkezi munkájukkal megtermeltek. Dolgozik, aki csak mozdulni tud. Így aztán érthető, hogy gyorsan talpraálltak és sokkal nagyobb iramban haladnak, mint a korábbi években. Egy sereg új gépet vásároltak az idén, traktorokat, fűkaszákat, mégsem számolnak kevesebb pénzzel a tavalyinál a szövetkezeti tagok. Ami pedig Veres Mártont, az elnököt illeti, kedvvel végzi a dolgát. A bizalmatlanság, ami annak idején elválasztotta a tagoktól, egészen eltűnt. Szigorú, de igazságos embernek tartják a tsz-ben. Szigorú, ha a közösség dolgáról van szó. Igazságos és emberséges, amikor a tsz-tagok ügyében kell határoznia. Még mindig segített, ahol tudott, ahol lehetett. Türelme akkor sem apad el, ha hosszú ideig kell magyaráznia egy-egy embernek, hogy jogtalan a kérése. A magyargéei tsz-tagok, és Veres Márton, végül mégiscsak megtalálták egymást. Vincze Istvánná gazdaságosabban termelni, a munkaidőt jobban kihasználni, a termelést jobban megszervezni. A városban 14 000 ember él, négyezren az Iparban dolgoznak és az üzemekben foglalkoztatottak 98 százaléka nő. Ez az arány országosan is elismerésre méltó. Balassagyarmaton a munkások többsége nem tegen dolgozik az ipari ban, sok a nő és kevés a gyakorlat, ebből sokan azt a következtetést vonná!? le. hogy mindez meg is látszik a termelékenység alakulásán. Nem Így van. Különösen a Fémipari Vállalat, az Ipoly- bútorgyár és a Finomkötött- arugyár növelte az egy munkaórára eső anyagmentes termelés értékét. A többi üzem is erőfeszítéseket tesz a termelékenység fokozására, erről tanúskodnak a közép távú fejlesztési tervek. A munkások körében még gyakran keveredik a termelékenység és a munka intenzitásának fogalma. De a dolgozók többsége helyesen Ítéli meg a gépesítés, az új technika és a korszerű technológia jelentőségét. A oorcelán- gyárban és a Finomkötöttárugyárban a helyi lehetőségekhez képest is lassúnak ítélik a műszaki fejlődést és sok- szer jogosan hibáztatják a vállalati központot. Az emberek nagy várakozással tekintenek az új termelő és kommunális beruházások elé (finomkötöttárugyár, nyomda, bútorgyár, AKÓV), bár a munkakörülmények javításáért, a munka jobb megszervezéséért az üzemben is többet tehetnének. Mi a legfontosabb a munkahelyen? Sok embert kérdeztek meg, a többség sorrendben azt válaszolta, hogy hozzáértő szakmai vezetés, jó munkaszervezés, az anyagi ösztönzés fokozása, emberséges felettesek, az erkölcsi elismerés fokozása. Ezt az egyszerű munkások válaszolták. Elgondolkodtató és feltétlenül megszívlelendő; sokan kifogásolták, hogy az intézkedéseket előzetesen nem beszélik meg azokkal, akiket érint. Helyesen látják a balassagyarmati munkások a vezetés elveit és gyakorlatát? Hogyan lehetne a vezetést eredményesebbé tenni? Ha jobban meghallgatnák a munkásokat, ha nagyobb fegyelmet tartanának, ha nagyobb gondot fordítanának a technikai, technológiai követelményekre. A kérdésre adott válaszok igazolják a munkások hozzáértését. A dolgozók 80 százaléka szakmájának megfelelő munkakörben dolgozik, 00 százaléka szívesen végzi jelenlegi munkáját. Ezek az adatok biztatóak, a munkások a fokozódó követelményeknek is megfelelnek, megvan a kellő alap a termelékenység fokozására, a hatékonyság növelésére, a munkaerő-vándorlás csökkentésére. A vizsgálat adatai és * pártbizottság állásfoglalása megállapította azt is, hegy a város üzemeiben dolgozók 40—42 százaléka vidékről jár be. Különösen sok az ingázó a finomkötöttárugyárban, a porcelángyárban, a Fémipari Vállalatnál és a Húsipari Vállalatnál. Nem a véletlennek, hanem a „szellemi kétlakiság- nak” kell tulajdonítani, hogy az említett vállalat dolgozói körében az átlagosnál gyakrabban lehet találkozni ideológiai zűrzavarral, kispolgári gondolkodással, vallásos magatartással, itt gyakrabban fordul elő anyagi haszonszerzés, gyengébbek még a kollektívához kötődő szálak, de gyakrabban hangoztatják, hogy ne szólj szám, nem fáj fejem. Balassagyarmat üzemeiben is akad még hiányosság, az indokoltnál nagyobb a munkaerő-vándorlás, de kialakul a törzsgárda és nagyon helyes, hogy a hűséges dolgozók anyagi, erkölcsi megbecsülésére törekszenek. Jelenleg 364 brigád 3073 tagja küzd a Szocialista Brigád címért, s közülük számos brigád már többször elnyerte a megtisztelő Szocialista címet. A törzsgárda és a szocialista brigádtagok élen járnak a munkaversenyben, az üzemek vezetői a jövőben egyre inkább számíthatnak példamutató helytállásukra: Milyen ma Balassagyarmat munkássága és merre tart? Mit kell tenni közös ügyükért? Ezekre a kérdésekre olyan részletes választ adott a pártbizottság legutóbbi ülése, hogy itt most csak vázlatos összefoglalásra vállalkozhattunk. Ebben a városban a munkásságnak nincs gazdag múltja. De az Ipartelepítés, a jobb életkörülményekért vívott harc új feltételeket te>i remtett, a város és környékének társadalmi átrétegző- dését indította el Az öreg város munkássága fiatal, szakmai felkészültség tekintetében kedvező alapszintet és jelentős gazdasági eredményeket ért el. De a munkáslétszám gyors növekedése, a faluról bejárók sokasága gondokat is ad: a gazdasági erősödést nem követte kellő mértékben a munkások eszmei, politikai fejlődése, Balassagyarmat munkássága ma még meglehetősen több rétegű. De az eddigi eredmények és a IV. ötéves terv célkitűzései megfelelő alapot teremtenek a gazdasági, társadalmi és politikai élet további fejlődéséhez. A társadalmi munka hatékonyságának fokozására a városi pártbizottság, az alap- szarvezetek, a KISZ- és a szakszervezet megfelelő intézkedéseket tesznek. rm fazekas -=> „Eltűnt’9 a kasza Pilinyhen Amikor Hanzélik Ferenc, a pllinyi Aranykalász Termelő- szövetkezet elnöke az asztalra tette az idei év aratási intézkedési tervét, sokan kételkedtek a százszázalékos gépi aratásban. A tények az elnököt és a vezetőséget igazolták. A szövetkezetben befejezték az aratást és a 450 hold kalászos „nem látott” kaszát. A közös gazdaság 2050 holdas területe nagyrészt domoldalon terül el, ahol nem séta a kombájnolás, az aratógép irányítása. De ahogy az elnök mondotta, a gépészek mindent beleadtak a munkába. Hanzélik Ferenc elégedett az idei terméssel. Átlag 17 mázsás búzatermésre számítanak; ez a helyi adottságokat figyelembe véve, jónak nevezhető. A járásban elsőként értékesítették a leszerződött búzamennyiséget. — Abban, hogy ki kezdi vagy fejezi be előbb az aratást, vagy a gabona átadását nem szeretünk versenyezni. Nekünk most így jött ki a lépés. Versenyezünk viszont a termés minőségében és meny- nylségében — mondotta az elnök. ^ A pilinyí közös gazdaságnak nem kell szégyenkeznie. A 29 vagon gabonára — amelynek értékesítésére szerződést kötöttek — 8 vagonnal dupláztak rá. Előreláthatóan a csép- lés befejezéséig 5 vagon gabonát értékesítenek még. Sz. F, NÖGRÁD - 1971. augusztus 8., vasárnap 3
