Nógrád. 1971. augusztus (27. évfolyam. 180-204. szám)
1971-08-08 / 186. szám
Kulturális BESZTERCEBÁNYA* GYEREKEK. Csütörtök reggel elindult Salgótarjánból az az autóbusz, amely 30 boldog gyereket vitt kéthetes besztercebányai üdülésre. Már a határon várták őket és virággal) köszöntötték a kis „világjárókat” a besztercebányai városi művelődési osztály képviselői. Hasonló szeretettel fogadták az ugyanaznap délután a Salgótarjánba érkezett besztercebányai gyerekeket a városi tanács vezetői. A vendégeket érdekes programmal várják, a salgó- bányai üdülés mellett megismerkednek Nógrád megye látványosságaival, kirándulnak a Mátrába és Egerbe. I*i IRODALMI PRESSZÓ. Balassagyarmaton folytatódik a nagy sikert aratott és végig telt házakat vonzó irodalmi műsor a Tünde-eszpresszóban. Rendkívül érdekes program várja az irodalom barátait. Négy előadást rendeznek, elsőként Mikes Lilla és Benedek István professzor látogat Balassagyarmatra, Vujicsics Tihamér társaságában. Az előadás A teszt ördöge címet viseli. Ezt követően Kiállítás Yetiért! címmel, Szentpál Mónika tart önálló estet. Majd Koncz Gábor ugyancsak önálló esttel mutatkozik be. Végül pedig Jósé Arsamendia délamerikai gitáregyüttesét láthatják a gyarmatiak. *1 EGYMILLIÓ TATAROZÁSRA. A Salgótarjáni városi Tanács egymillió forintot költ ezekben a hetekben Salgótarján óvodáinak és iskoláinak tatarozására. Tizenhat óvoda és 13 iskola szépül meg belülről a szakemberek keze nyomán. A tatarozást augusztus 20-ra teljesen befejezik, hogy legyen idő a nagytakarításra és szeptember elsején tiszta termek fogadják a gyerekeket. A Malinovszkij úti iskolába hárommillió forintért bevezetik a távfűtést. *i JUT ALOMÜDÜLÉS. Jutalomüdülésre utazott az öblös- üveggyár színjátszó csoportja Berekfürdőre. A színjátszók, akik egész évben sokat dolgoztak és segítették a művelődési ház munkáját, két hetet töltenek pihenéssel a fürdőhelyen. Közben a művelődési ház vezetői már állítják össze az őszi programot, amelyben szerepel vetélkedő KISZ-fiataloknak, a gyűjtőknek hobby-kiállítás, az irodalom barátainak pedig író—olvasó találkozók. ŰJ VÁROSCÍMER. A Balassagyarmati városi Tanács A kegyelmes úr szárnysegédje című sorozat negyedik részét látjuk ma este a Televízióban. A szovjet tévé-filmsorozat eddigi adásai alapján úgy véljük, hogy e témában a megszokottnál jobb filmeket látunk. A Minden kilométerkőnél című bolgár filmsorozat, vagy a magyar Bors nem túlságosan kényeztetett el bennünket. Esetenként a banalitás határait súrolták a részletek, volt amelyik be is jött „ebbe az utcába”. A szovjet filmsorozat a jobbak közé tartozik e műfajban. Történelmi magja a CSEKA harca az ellenforradalom, a szabotázs ellen. Mint ismeretes, a CSEKA Szovjet-Orosz- ország államvédelmi szerve volt, Lenin javaslatára hozták létre 1917 decemberében. Jelentős szerepet játszott az ellenséges ügynökök felderítésében, az ellenforradalom szervezkedéseinek leleplezésében. A kegyelmes úr szárnysegédje hangvétele a kalandosság, a szórakoztatás felé hajlik. Erénye, hogy ennek ellenére sikerül megőriznie a történetiséget, s a szórakoztatás érdekében tett „engedmények” nem mennek a hitelesség rovására. A cselekmény bonyolítása izgalmas, pergő. Esetenként talán túlságosan direkt módon kívánja az adott kort közel hozni a mai nézőhöz, előfordulnak naturálisabbra sikerült kínzási részletek stb. összességében azonban a filmsorozat izgalmas szórakozást nyújt, Szcsukin ezredes és adjutánsának sorsa leköti a figyelmet. Amint az illik is a kalandfilmek nézőihez, izgulunk Kolcovért, a pozitív hősért. Reméljük, nem hiába. *1 Ma a Sebastien és a „Mary-Morgane” francia rövidjáték- filmsorozat ötödik részét látjuk. Jelentkezik a Delta, s A HÉT, s A kegyelmes úr szárnysegédje. Végül a Kicsodamicsoda? Kedden a Gyászszertartás Báli szigetén 17.50-kor, egy játékfilm, s a Humoristák klubja jelenti a szórakozást a képernyő előtt. (tóth) Hétköznapi hősök Felnő az ember, megszokja az élei rendjét, környezetének fegyelmét, az élet gondját, felelősséget. így van ezzel Botos Attila, a nógrádmegyeri Vastömegcikk Ktsz KlSZ-alap- szervezetének titkára is. A cigány fiatalember egy nagy százalékban cigányokból álló szervezetet vezet, irányít. Mi az a belső erő, amely a közéleti területre vezérelte? — Vannak dolgok, amelyeknek nem tudjuk pontosan az okát, csak érezzük, hogy így kell lennie, így a helyes. Ma elvesznek azok az emberek, akik fontosak maguknak, de csakis maguknak ... így fogalmazott az a fiatalember, aki nemcsak a maga dolgát rendezi. Az éntől látja az őt, az őket, a fiatalokat. — A vastömegcikk ktsz-ben nagy gondot fordítunk a kulturális életre — mondotta. — Tánccsoportunk jó híre túljutott a megye határán ... A KISZ-oktatási évet, melynek előadója Soproni Béla tanár volt, eredményesen zárták. Sporteredményeik is figyelemre méltóak. Labdarúgócsapatuk megnyerte a járási bajnokságot. A szövetkezeti sakkbajnokságban és asztali- teniszben jó eredményt értek el. Az üzem vezetői csak az elismerés hangján szólnak a KISZ-fiatalokról. Mindig lehet rájuk számítani. Botos Attila lakatos és szerszámkészítő, négy éve áll a KISZ-szervezet élén. Egy éve a pártszervezet tagja. Jó munkája jutalmául augusztus 7-én a Szovjetunióba utazik, önzetlenségét mi sem bizonyítja jobban mint az, hogy a költségek felét magára vállalta, így egy másik KlSZ-vezető- ségi tag is vele együtt utazhat. Sokat dolgozik az üzemben, a KISZ-ben, de jut ideje arra is, hogy családjával, egyéves kisfiával foglalkozzon. Botos Attila és a KlSZ-szer- vezet fiataljai nem önmagukat tétlenségre kárhoztatott statiszták. Abból a nagy átalakulásból, amely értük történik, hétköznapi hősként kiveszik részüket. Szenográdi Ferenc 4 NÓGRÁD — 1971. augusztus 8., vasárnap Végrehajtó Bizottsága úgy döntött, hogy korszerű, a város mai életét tükröző, egyben a haladó hagyományokat- is ápoló új címert kap a megye második városa. Az első intézkedéseket már megtették, és a címer tervezésére a tanács felkérte a Képzőművészeti Lektorátust. *) KÖRUSSZERVEZÉS. A Kohász Művelődési Központban ősszel megkezdi munkáját a munkásfiatalok kórusa. A nagy érdeklődéssel várt kórus szervezése megkezdődött, az énekelni szerető fiatalok kórusvezetője Nagy Zoltán tanár. A szervezést nagy részben a Salgótarjáni Kohászati Üzemek KISZ-szervezete vállalta magára. *i SZÍNVONALAS SOROZATOK. Még néhány hét, és ismét színvonalas ismeretterjesztő előadások és klubfoglalkozások várják a balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központ látogatóit. Az ifjúsági klub aktuális politikai előadásokat szervez négy alkalommal. A művészettörténet kedvelőinek megrendezik a művészettörténeti sorozat második részét, amelyet francia kisfilmek illusztrálnak. A zenei előadásokat a zeneiskolások közreműködése teszi élvezetesebbé. Továbbra is rendszeres tárlatvezetéseket tartanak a Horváth Endre Galériában, ahol szakemberek segítenek eligazodni a művészet kérdéseiben. A kultúrfe- lelősöknek pedig, akik társadalmi munkában vállalták ezt a funkciót, új sorozatként akadémiát rendeznek. *] MŰEMLÉKEK.' Balassagyarmatnak több, országosan is nyilvántartott műemléképülete van. A Palóc Múzeum szakemberei nemrégiben javasolták a városi tanács végrehajtó bizottságának, hogy ismételten vizsgálják felül, milyen épületek ,kívánkoznak” még a műemlékek közé. Figyelemre méltó a Rákóczi fejedelem út 102. szám alatti „L” alakú épület, amely a XIX század elején épült klasszicista stílusban. Várostörténeti szempontból ugyancsak érdekes a Rákóczi út 40. szám alatti volt Balassa Szálló, amelyben két ízben megszállt Petőfi Sándor. Halál a Duna-parton A krími jelenleg a szórakoztató irodalom világszerte legnépszerűbb műfaja, és a televízió, valamint könyvkia* dásunk jóvoltából nálunk is virágkorát éli ez a műfaj. A kalandosság, a rejtélyesség, a véglegesen feszült konfliktusok, a legtöbbször kompromisszummentes, kérlelhetetlen igazságosztó tendencia, az ismeretlen meghódításáért vívott játék öröme csábítja az olvasót. A könnyű, de izgalmas logikai öröm — ahogy Szerb Antal nevezte a krimi vonzását — nagy kultúrájú, széles olvasói érdeklődésű irodalombarátokat is a műfaj táborába tud vonzani. S ha ez érvényes az olvasókra, megérthetjük, hogy olyan nagy világirodalmi érdeklődésű írók, mint András László is e műfaj áldozópapjaivá lesznek. András László 1919-ben születet Budapesten. Elsősorban műfordítóként tartják számon, hisz a „Dél keresztje”, a „Hispánia, Hispánia” és a „Spanyol költők antológiája” című köteteivel a spanyol nyelvterület egyik legjelentősebb tomlácsolójaként mutatkozott be. Elsősorban Frederico Garcia Lorca, Cervantes, Nicolas Quillén, Jimenez és A. Machado műveit fordította, önálló művei a „Reménytelen szerelem” kisregények és novellák, ,TA Laurentis-ügy” és a „Halott teve”. Az író századunk legnagyobb felfedezésének azt tartja, hogy az emberi gondolkodás térben és időben teljesen szabadon mozoghat. S mert őt is, mint minden igazán nagy írót az a kérdés izgatja, hogyan lehetne a születés és halál között egyénileg és kollektive szebben és okosabban élni, keresi: a modern regény miként vallhatna erről az izgalmas kérdésről a leghatásosabban. Ezért dolgozott bele a „Laurentis-ügy” című regényébe egy komplett detektív- regényt, a „Halott teve” című kötetében pedig nagy világirodalmi példáit követve megírta „a regény regényét”. Eddigi műveire jellemző volt az érdekfeszítő sztori, amely párosult az emberi szellem nagyságának kifejtésével és elismerésével, valamint egy sajátos, kissé fanyar, de az embert mindenkor tisztelő humorral. Legújabb kötete a „Halál a Duna-parton” című regénye, amelyet a Magvető Kiadó jelentetett meg több mint harmincezer példányban, mindezeknek az erényeknek hordozója. Egy Duna-parti horgászházban halva találják Hunyor Jenő negyenöt éves műszaki csoportvezetőt. Valamilyen kemény fémtárggyal olyan erős ütést mértek a fejére, hogy a halál azonnal bekövetkezett. „Sima gyilkosság” — mondja Kelemen Béla rendőrfelügyelő, aki nátháját kúrál- gatja otthon — a neki referáló kollégáknak. Ám, ahogy a nyomozás során egyre több kiderül, hogy a rendőrfelügyelő ezúttal tévedett. Nagyonis bonyolult, szerteágazó ügyön kell végigmenniök a nyomozóknak és az olvasóknak is, hogy az igazság kiderüljön. Hunyor Jenőről megtudjuk, hogy mielőtt elhagyta volna kövér, örökké veszekedő és féltékeny feleségét és egyetlen lányát, kivette a takarékban őrzött negyvenkétezer forintját is. Ez az összeg, valamint a teljes fizetése is eltűnt, pedig gyilkosa azt a látszatot akarta kelteni, hogy nem történt rablógyilkosság. Ki a gyilkos és van-e nőügy is az események mögött? Amíg ezekre a kérdésekre választ kapunk, betekinthetünk a rendőri nyomozás sokoldalú, a legapróbb tényeket és nyomokat is figyelembe vevő, nagy rutint igénylő munkájába. Egy titkosírással megírt balatoni képeslap üdvözletének megfejtése elvezeti a nyomozást a szép Csausz Edithez, aki eladó egy élelmiszerüzletben és azt vallja, hogy a meggyilkolt menyasszonya volt. Az utolsó nap estéjére megígérte vőlegényének, hogy kimegy vele a hocgásztanyára, de azután mégsem ment, mert vallomása szerint Sommer Alfréd festőművész, akivel régebben is volt szerelmi kapcsolata, lakásán töltötte az éjszakát. Ettől kezdve a nyomozás annál nehezebb és izgalmasabb lesz, mert mire kiderül, hogy Sommer Alfréd egyáltalán nem festőművész, hanem aktfotós, aki rejtett kamerák segítségével a lakására csábított lányok százainak képét készítette el, őt magát is halva találják a Margitsziget melletti Duna-parton. Egy helyett immár két gyilkosság és mint kiderül még kapcsolat is van közöttük. Sommer volt ugyanis Hunyor Jenő gyilkosa. Csausz Edit felhasználásával, mikor tudomást szerez a sok pénzről, egy kurblivassai végez áldozatával. Ettől kezdve a lány áltatása mellett előkészíti disszidálását, már minden készen van: útlevél, vonatjegy, kicsempészendő aktfotók, amikor elszámolni valója akad egy bűnöző társasággal. Zsémbes ugyanis, aki lopott holmik eladásával is gazdagítja bűnlajstromát, potom pénzért eladott Sommemek egy japán gumiobjektívet, Amikor megtudja, hogy annak mi a valódi értéke, szeretne pénzt kicsikarni Som- mertől, de az csak áltatja őket. Ezért azután a Duna- parton megtámadják, erős altatóval ártalmatlanná teszik, s hogy ha esetleg szívbajos, ne legyen komolyabb baja, a víz partján hagyják. Sommer szándékuk ellenére fullad a vízbe. A regény végére kiderül; hogy bizony nem volt ez olyan sima gyilkossági ügy; de a szellemes, a fanyar humort sem nélkülöző regény jó szórakozást nyújt a nyomozói, rendőri munka nagyobb megbecsülését eredményezheti. Cs. L. MIKSZÁTH KALMAN regénye nyomár írta: CS. HORVÁTH TIBOR, rajzolta: KORCSMAROS PÁL Anekdoták Albert Einstein gondolataiba merülve tér be a borbélyhoz. Leül és így szól: — Hajvágást kérek. — Azzal ismét elmerül gondolataiban. — Bocsánat uram, jegyzi meg néhány másodperc múlva a borbély, de azt hiszem, jobb lenne, ha levenné a kalapját. — Elnézést kérek, kapja le fejéről kalapját Einstein, nem vettem észre, hogy hölgy is van az üzletben. *1 A pályája kezdetén álló Er- nest_ Hemingway Párizsban tartózkodott, amikor egy dán újságíró felhívta telefonon és interjút kért tőle. Abban állapodtak meg, hogy a szálloda halijában találkoznak. — Nagy gondban voltam — magyarázta később az újságíró Hemingwey-nek, hiszen nem ismertem önt személyesen. Várakozás közben megkérdeztem egy férfit, vajon nem Hemingway-hez van-e szerencsém. Azt a választ kaptam, hogy „sajnos nem”. Ugyanezt a kérdést feltettem egy másik férfinek is, aki azonban így válaszolt: „nem, hála az égnek!” Egyikük nyilvánvalóan olvasta a könyveit. .. — Hát persze — mosolygott Hemingway —, de vajon melyik?, m Óriási előkészületek folytak Winston Churchill 90. születésnapjának megünneplésére. — Sir Winston — mondta egyik barátja — bizonyára büszke, hogy ilyen sokan vesznek részt a születésnapján. — Persze, persze — bólogatott a nagy államférfi — ,de az akasztásomon háromszor ennyien lennének.
