Nógrád. 1971. augusztus (27. évfolyam. 180-204. szám)
1971-08-07 / 185. szám
Feszült légkörű emlékezés Hirosimában BVT-nyilatkoxat a nukleáris leszerelésről Pénteken Hirosimában megemlékeztek a város tragikus évfordulójáról — 26 éve dobták. le a városra az első atombombát, ami mintegy 200 000 ember életét oltotta ki. A megemlékezés napján, a városba érkezett Szato miniszterelnök, hogy részt vegyen a Béke emlékparkjában rendezett gyászünnepségen, amelyen harmincezren voltak jelen. Ez az első eset, hogy japán miniszterelnök részt vett a hirosimai megemlékezésen. Nyolc óra 15 perckor, pontosan abban az időpontban, amikor 1945. augusztus 6-án robbant az atombomba, megszólalt a bókeharang, és a város egyperces némasággal adózott az áldozatok emlékének. Az ünnepségekre feszült légkörben került sor, mert baloldali diákszervezetek széles körű akciókkal juttatták kifejezésre tiltakozásukat Szató- nak a megemlékezésen való részvétele ellen. Az áldozatok emlékművénél a város főpolgármestere beszédében felszólított a háborúk teljes megszüntetésére, és a nukleáris fegyverek megsemmisítésére. Ezután a miniszterelnök elindult, hogy koszorút helyezzen el az emlékműnél, amikor a tömegből egy fiatal lány vetette rá magát. A támadót, akinél nem volt fegyver, letartóztatták. Az elnök testőrei elfogtak négy másik fiatalt is, akik megpróbáltak Szato közelébe jutni. A városszerte kirobbant összecsapások során két személy megsérült, a rendőrség 82 tüntetőt letartóztatott. Pénteken Hirosimában számos tömeggyűlésre és találkozóra került sor. A Hirosima és Nagaszaki elleni atombomba-támadás 26. évfordulója alkalmából a Béke-világtanács nyilatkozatot adott ki, amely hangsúlyozza: — A világ népei erőteljesen támogatják a nukleáris fegyverekkel rendelkező hatalmak értekezletének összehívására irányuló kezdeményezést, mert ngy látják, hogy ez előmozdítaná a teljes nukleáris leszerelést, véget vethetne mindenfajta nukleáris fegyverkísérletnek, a tömegpusztító fegyverek előállításának és felhalmozásának. Egy ilyen értekezlet eredményeként megszűnhetne a fegyverkezési hajsza, és csökkennének a katonai kiadások. Az általános és teljes leszerelés előmozdítaná a nemzetközi feszültség enyhülését, és az államok közötti bizalom erősödését. A jelenleg fegyverkezésre fordított hatalmas ösz- szegeket művelődési és közegészségügyi célokra, a környezet védelmére, az életviszonyok javítására lehetne felhasználni. A Béke-világtanács felhívással fordult minden békeszerető emberhez, minden kormányhoz, tegyenek lépéseket a fegyverkezési hajsza megszüntetésére és a béke biztosítására. (MTI) A monarchia kudarca 24 órával azután, hogy II. Hasszán marokkói uralkodó meghirdette a politikai és gazdasági élet „liberalizálását” s együttműködésre hívta föl az ország két legnagyobb ellenzéki pártját, a szóban forgó pártokból alakult nemzeti front új, demokratikus alkotmányt és új választásokat sürgetett. A nemzeti front központi bizottságának állásfoglalása rámutat, hogy a július 10-i véres események „tragikus módon bizonyították a több év óta gyakorolt abszolút, egyszemély-hatalom”, valamint az általa létrehozott intézmények kudarcát. Az ellenzéki pártok — az ísztik’al és az UNFP — rámutattak: az új kormány kinevezésével a problémák még nem oldódnak meg. Űj alkotmányra, szabad választásokra van szükség, továbbá olyan kormányra, amely a nép bizalmát élvezi. (MTI) Sisco kudarca Jeruzsálemben Száztíz repülőgépet szállít az USA Kairóban egyértelműen sikertelennek minősítik Sisco amerikai külügyi államtitkár izraeli látogatását. A jeru- zsálemi tárgyalások a legcsekélyebb mértékben sem módosították Izrael álláspontját a Szuezi-csatorna megnyitását és a részleges csapatkivonást illetően. Golda Meir kormánya változatlanul ellenzi, hogy az egyiptomi csapatok a részleges kiürítést követően átkeljenek a Szuezi-csatornán, s továbbra is mereven ragaszkodik egy meghatározatlan időtartamú tűzszünet életbeléptetéséhez. Az ismert kairól álláspont szerint az egyiptomi csapatok a Sinai-félsziget részleges kiürítését követően haladéktalanul átkelnének a csatornán, s a teljes kiürítés végrehajtásáig hathónapos tűzszünetben PHONE Áradás a Texas állam Corpus Crlstl nevű városában. Három óra alatt zúdult le olyan mennyiségű eső, amely ilyen mértékű vizet okozott a városban. Vajon a telefon azért működik-e? Ezt próbálgatja a képűnkön látható fiatalember 2 NÖGRÁD - 1971. augusztus 7., szombat állapodnának meg. Minthogy Izrael hibájából fennmaradt a két álláspont között tátongó szakadék, a víziút megnyitására vonatkozó terv ezúttal sem jutott közelebb a megvalósuláshoz. Izraeli nyilatkozatok szerint a Sisco-látogatás célja csupán a tárgyalások folytatása volt, s nem Izrael meggyőzése, az izraeli álláspont megváltoztatása. Ezt az állítást támasztja alá az a hír, hogy Washington az izraeli légierő megerősítését, további 110 Phantom és Skyhawk típusú repülőgép szállítását mérlegeli. A kairói sajtó élesen bírálja azt az amerikai érvelést, amely szerint az Egyesült Államok a fegyverszállítás fokozásával, új repülőgépek tucatjaival kívánja rávenni Izraelt a megszállt területek részleges kiürítésére. „Mindez azt bizonyítja — írja az Al-Ahram —, hogy Amerika célja az időnyerés, a folytatódó izraeli megszállás támogatása — annak ellenére, hogy több európai állam szorgalmazza a Szuezi-csatorna megnyitását. (MTI) „Nixon összedönti a dominókat”. Ezzel -a címmel írt cikket egy befolyásos angol hetilap azokról a következményekről, amelyeket Nixon pekingi útjának bejelentése kiválthat Délkelet-Ázsiában. A cím igen sok szempontból a lényegre tapint. Az amerikai intervenció politikájának Dél- kelet-Ázsiában éppen a Pentagon stratégái által kidolgozott „dominóelmélet” volt a hivatalos magyarázata. Eszerint: ha az Egyesült Államok „elenged” egy délkelet-ázsiai országot, ott óhatatlanul „a kínai befolyás” jut uralomra valamilyen formában. S ezen túlmenően elég egyetlen „dominót” felborítani — az utána sorjában felállított kövek szinte automatikusan hullanak el. Látnivaló, hogy ez az alapjában hamis elmélet egyben teljesen mechanikus is volt, hiszen nem tett különbséget az egyes délkelet-ázsiai országok között. Az aktív szabadság- harcot vívó Vietnamot éppen úgy „dominónak” tekintette, mint mondjuk Thaiföldet, a délkelet-ázsiai amerikai agresszió egyik támaszpontját. Minden esetre az egész elmélet mögött, az amerikai politikának az az alapvonala húzódott meg, hogy Kína a voltaképpeni ellenfél, s az Egyesült Államok a kínai befolyás kiterjesztése ellen küzd. Ilyen értelemben most Nixon valóban „lesöpörte a dominókat” és komoly fordulatot hajtott végre az Egyesült Államok távol-keleti poiitikáPéntcken Helsinkiben ismét tanácskoztak a SALT-tárgya- lások delegációi, ezúttal az amerikai nagykövetség épületében. Képünkön Vladimir Szcmjonov, a szovjet küldöttség vezetője megérkezik a tárgyalásra Gromiko Indiába utazik a dolgozók ellen Mint N. Turkatyenko, a TASZSZ tudósítója megállapítja. a Heath-kormánynak csütörtökön az angol .törvényhozás különböző fórumain rekord gyorsasággal keresztülhajszolt szakszervezet- ellenes törvényjavaslata gyakorlatilag megsemmisíti a dolgozók jogát, hogy sztrájkokat szervezzenek a bérek emelését és a munkakörülmények megjavítását célzó követeléseik támogatására. A törvényjavaslat- mégsza- vaztatásában a konzervatív kormány nemcsak parlamenti többségére támaszkodhatott, hanem segítséget kapott az ellenzéki munkáspárt és a szakszervezetek jobboldali vezetőitől is. Ezek bírálták ugyan a munkásellenes törvényjavaslatot, de nem támogatták a dolgozók tömeg- megmozdulásait, s „harcukat” mindössze parlamenti szónoklatra korlátozták. A konzervatív kormány többségére támaszkodva az elmúlt időszakban más olyan intézkedéseket is megszavaztatott a parlamenttel, amelyek erősen súlytják az angol lakosság legszélesebb rétegeit. így például teljesen megszűnt sok államosított vállalat állami dotációja, s e vállalatok közül sokat visszaadtak magántulajdonba. Ez az intézkedés nagymértékben növelte a munkanélküliséget. A parlament felhasználásával igyekszik a kormány elfogadtatni az országgal a Közös Piachoz való csatlakozást, amelynek feltételei még jobban növelik a létfenntartási költségeket, új politikai és katonai kötelezettségeket rónak majd Nagy-Britanniára. (MTI) Támogatják a terroristákat Rodney Arismendi, az Uruguayi Kommunista Párt KB első titkára, élesen elítélte, az uruguayi jobboldalt, amiért kampányt indított az ország haladó erőit egyesítő front, és Libera Sereny ellen, aki a front elnökjelöltje a novemberre kitűzött általános választásokon. A parlamentben elhangzott felszólalásában Arismendi elmondotta, hogy az utóbbi hónapokban ismeretlen tettesek 26 támadást hajtottak végre a kommunista párt és az egységfront helyiségei ellen. A terroristákat egyik esetben sem sikerült letartóztatni. (MTI) Moszkvában, pénteken hivatalosan bejelentették, hogy Gromiko szovjet külügyminiszter az indiai kormány meghívására augusztus 8-án Indiába utazik. Az indiai és a szovjet kormány között már régóta létrejöttek az időszakos konzultációkon alapuló normális államközi kapcsolatok, amelyek a békés együttélés elveire épülnek. Venkata Giri indiai köztársasági elnök tavaly . szeptemberi szovjetunióbeli látogatása idején ismét megmutatkozott, hogy a két ország lényegében azonos álláspontot képvisel olyan kulcsfontosságú kérdésekben, 'mint az indokínai és a közel-keleti konfliktus. Gromiko mostani látogatása során a két országot érdeklő nemzetközi problémákon kívül minden bizonnyal szóba kerül majd a pakisztáni menekültek ügye is, ez jelenleg az indiai kormány legsúlyosabb gondja, amelynek megoldásához széles körű nemzetközi támogatásra van szükség. (MTI) Angol csapaterősítés Pénteken hajnalban Bel- tonát küldenek a jövő héten fastban egy robogó kocsiból Észak-lrországba, mert Lon- hat lövést adtak le egy angol donderryben ismét felvonu- katonai járőrre. Egy katona lásokra' készülnek a protestán- megsebesült. Az incidensre sok. Ebben a városban egyébÍ néhány órával azt követően ként bombát dobtak egy került sor, hogy Londonban rendőrőrsre, de a robbanás bejelentették: újabb ezer ka- nem következett be. (MTI) Nixon és a jában. A Kíssinger-vizit és Nixon pekingi látogatásának bejelentése óta a Pentagon fő vonala többé nem a dominóelmélet — hanem eppen annak az ellenkezője. Nevezetesen: megkísérelni Kínával együtt a befolyási övezetek újrafelosztását a Távol-Keleten. Ma még természetesen nem lehet megállapítani, hogy ez sikerülhet-e egyáltalában, hiszen Pekinget és Washingtont tényleges hatalmi és érdekellentétek osztják meg, amelyek között Tajvan ügye csak az egyik és talán nem is a legfontosabb. Annyi bizonyos, hogy aligha került volna sor Kissinger látogatására és még kevésbé a pekingi Ni- xon-látogatás bejelentésére, ha a két fél eleve nem adott volna egymásnak bizonyos garanciákat a folyamat legalább kezdeti sikerét illetően. Számos jel azt mutatjat Peking komolyan vette Nixon „viet- namizálási” politikáját. Ha ez így van, akkor a kínai politika fordulatának oka az lehet, hogy részt akar venni az új helyzetet követő, esetleges délkelet-ázsiai rendezésben. Ennek a politikának a legfőbb próbatétele: Vietnam. A Kissinger-utazás éppen arra az időszakra esett, amikor az Egyesült Államoknak érdemleges választ, kellett volna adnia a hétpontos vietnami béke javaslatra! Érlelődött egy közvetlen vietnami— amerikai érintkezésfelvétel le„dominók" hetősége is, miután a javaslat az amerikai közvéleményben is mély benyomást Keltett és Le Duc Tho, a VDK párizsi küldöttségének külon- tanácsadója jelezte: szükség esetén kész találkozni Kissin- gerrel Párizsban. A pekingi út keresztezte ezeket a lehetőségeket: alkalmat és időt adott Nixonnak arra, hogy kibújjon a hétpontos javaslatra adandó érdemleges válasz elől. Kissinger Párizsban nem találkozott a vietnami nép képviselőivel. Mindez megerősíti azt a feltevést, hogy itt, a befolyási övezetek újrafelosztására történik kísérlet a harcoló vietnami nép feje felett. A vietnami visszhang is jelezte, hogy számolnak ilyen lehetőséggel. A Vietnami Dolgozók Pártjának központi lapja, a Nhan Dán azt irta Nixon politikájáról: „Ez abból is áll. hogy igyekezzék kompromisz- szumot elérni a nagyhatalmak között, megkísérelve, hogy a kisebb országok meghajoljanak azok megoldásai előtt.” Ez az elítélő értékelés természetesen nemcsak Nixonnak szólt, hanem mindazoknak, akik partnerként kínálkoznak ilyen akcióhoz. A VDK és a Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány más nyilatkozatai és, diplomáciai tevékenysége is világossá tettei a vietnami vélemény* szerint az Egyesült Államoknak a harcoló Vietnammal kell megegyezésre jutnia, és a vietnami nép saját elgondoláséinak megfelelően, önállóságának és szuverenitásának birtokában kívánja megoldani problémáit. Vietnam a legfontosabb,(^de távolról sem az egyetlen íiél- kelet-ázsiai probléma, amelyet a Washington—Peking viszony alakulása érint. A politikai színkép túloldalán, így Tajvanban és Thaiföldön az uralmon levő rezsimek megdöbbenéssel fogadták a Nixon-láto- gatás hírét. Minden erőfeszítésük most arra irányul, hogy a befolyási övezetek esetleges újrafelosztása során, az „amerikai szférába” kerülhessenek. Persze az amerikai—kínai viszony tényleges alakulásának fordulatait senki sem láthatja előre. Thaiföldön és Tajvanon ezért egyelőre csak a politikai rendszer belső ingatagságának fokozódása a fejlemények egyetlen megfigyelhető következménye. Külön kell megemlíteni Kambodzsa helyzetét. A katonai puccsal megbuktatott államfő, Szihanuk herceg tudvalévőén Pekingben tartózkodik, és szorosan együttműködik á kínai vezetéssel. Szihanuk egy nyilvánvalóan sugalmazott, Pekingben megjelent üzenetében azt a benyomást igyekszik kelteni, hogy Peking az indokínai népekre bízza saját problémáik megoldását. A Szihanuk-üzenet világosan tükrözi Kínának azt a törekvését, hogy eloszlassa az indokínai népek gyanakvását, és aggodalmait egy, a „fejük felett” létrehozott kínai- amerikai megegyezéssel kapcsolatban.
