Nógrád. 1971. augusztus (27. évfolyam. 180-204. szám)

1971-08-07 / 185. szám

Üj eljárások a takarmánygazdálkodásban

Érdekes és hasznos bemutató színhelye volt a hét közepén a galgagutai Táncsics, az érsekvadkerti Magyar—Csehszlovák Barátság, valamint a tolmácsi Lókosvölgye Termelőszövetkezet. Horváth Demeter, a Nógrád megyei Állattenyésztési Felügyelőség igazgatója, a bemutató „főrendezője” mondotta, hogy az állattenyésztés fejlesztése az eddiginél korszerűbb takarmánygazdálkodást kíván. Olyan takarmányozási módszerek kívánatosak a nógrádi mezőgazdasági üzemekben, amelyek zavartalanná teszik a betakarítást és jobb minőségű takarmánnyal látják el az állatállományt. A termelőszövetkezetek ma még az útkeresésnél’ tartanak.

A galgagutai Táncsics Termelőszövetkezetben az idén új takarmánybetakarítási és -tárolási eljárással próbálkoznak. Ez az úgynevezett vakufólos módszer. A körülmények kényszerítették a gazdaságot, hogy „kimozduljanak” a holtpontról. A 2600 holdon gazdálkodó termelőszövetkezet a múlt évet tetemes veszteséggel zárta. Ez csak növelte a közös gazdaság munkaerőgondjait. A vakufólos eljárás egyik óriási előnye — Nagy Mihály, a tsz elnöke mondotta —, hogy viszonylag kevés géppel, a kézi munkaerő igénybevétele nélkül takarítják be a 312 hold pillangós termését.

A másik lényeges dolog, hogy az állattenyésztés jövedelme segít majd a termelő- szövetkezetnek a veszteség felszámolásában. Most épül a 300-as tehenészeti telep, amelynek zavartalan ellátása nem kis gond. Ám a vakufóEmbetri kéz érintése nélkül tut el a betonsilóig, a mintegy 600 holdas lucerna termése, az érsekvad kerti termelőszövetkezetben. Tavaly »5 vagon lucerna- és vöröstiere-szenázst készítettek a fóliás módszerrel. Az idén már több mint íoo vagon takarmány a „feldolgozott” mennyiség

zárják, s elszívatják belőle a fölösleges levegőt, a lucernából a vizet, a sejtnedvet. A közös gazdaságban 280—300 ezer forintban számolták az új eljárás költségeit. Ez azonban egy év alatt megtérül.

Az érsekvadkerti Magyar— Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezet lucernatáblájában igazi nagyüzem fogadta a bemutató résztvevőit. A tábla végén kaszálógépek dolgoztak, majd a rendsodrók éppen csak megforgatták a lucernát, máris jöttek a silógépek. Innen a vontatók a maTolmácson, a forrolevegös lucernaMsj&l-készítő üzem termékei, a lucemaliszt és a granulált takarmány, egyformán jó minőségűek. A hozzáértő szakember szeme sem talál benne kivetnivalót

!os berendezés alkalmazása megreformálja a gazdaságban a takarmánybetakarítást és a -tárolást. Kovács Gábor főag- ronómus magyarázta, hogy a betakarításra fordított idó lerövidül, csökken a veszteség, fehérjében gazdagabb, értékesebb takarmányt kapnak a jószágok. A technológia lényege, hogy zölden lekaszált, felaprított lucernát fóliazsákba rakják. A zsákot — tíz va- gonnyi takarmánnyal — lejorba szállították á takarmányt, ahol a silógödrökbe tömörítették a zöldet és fólia takarókkal borították be. Az ily módon tárolt takarmány évekig eltartható, kitűnő misőségben.

Róth József, a szövetkezet főállattenyésztője elmondotta, hogy a termelőszövetkezetben meghaladja az ezret a szarvasmarha-létszám, s több mint ezer a sertések száma is. Ezenkívül ezerszáznál több juhot és egy-egy turnusban 25— 27 ezer baromfit nevelnek. Az évi takarmánymennyiség előteremtése komoly feladatok elé állítja a szövetkezet vezetőségét. A fóliás szenázské- szítést a múlt évben kezdte el a gazdaság. A tapasztalatok rendkívül kedvezőek. Emelkedett a tejtermelés, gyorsan gyarapodtak a hízók, a takarmánybetakarítást teljesen gépesítették, az ellátás zavartalan. Kedvezően alakultak a takarmányozás költségei is.

A szakemberek valamennyien egyetértettek abban, jelenleg a forrólevegős lucerna- liszt-készítő üzem jelenti a legkorszerűbb takarmánykészítési eljárást. Nógrádban csupán egyetlen szövetkezetben, a tolmácsi Lókosvölgyé- ben dolgozik ilyen, takarmánylisztet és granulált takarmányt is készít. Máté Já nos főagronómus mondotta, hogy teljes egészében megoldották az állatállomány takar mányellátását a 2 millió 800 ezres üzemmel. A tetemes mennyiségű lucernaliszt kész! tése mellett, egy hónap alatt megszárítják a közös gazda ság teljes kukoricatermését is. A fölösleges lucernaliszt mázsáját 270—280 forintért értékesíti a termelőszövetkezet.

A szövetkezeti szakemberek: Sümegi János, a szécsényi II. Rákóczi, Dóra János, a káliói Új Tavasz elnöke elismeréssel szóltak a látottakról, a takarmánygazdálkodás korszerűsítésének lehetőségeiről. Gubó István, a kétbodonyi termelőszövetkezet főállattenyésztője elmondotta, hogy a 200 hold lucerna terméséből már fóliás módszerrel készítenek szenázst. Hütter Csaba, a ceredi tsz főagronómusa pedig már a forrólevegős lucer- naliszt-készítő üzem megvalósításának lehetőségeit latolgatta. Sokféle úton indulhatnak tehát a szövetkezetek. Jó ,volna, ha közülük valameny- nyi rátalálna a leginkább járhatóra.

Vincze Istvánná

Magasabbra a mércét

Á közétkeztetésről tárgyalt a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság

Az elmúlt öt év alatt hatvan százalékkal gyarapodott a Nógrád megyei ven- déglátóipari éttermek, vendéglők, falatozók, eszpresz- szók. büfék száma és ezek forgalma ez idő alatt megkétszereződött. Míg korábban a vendéglátóipari vállalatok forgalmának csaknem 65 százalékát az italboltok tették ki, jelenlegi részesedésük alig haladja meg az összforgalom felét. A megye kereskedelmi vendéglátása tehát kedvező változásokon ment keresztül — állapították meg a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tegnapi ülésén. Különösen örvendetes, hogy az elmúlt esztendőkben az éteMorgalom növekedése az italénál gyorsabb ütemű volt. Az étlap •szerinti melegétel-forgalom három év alatt csaknem 36, az előfizetéses 41 százalékkal növekedett. A fogyasztó számára előnyös, hogy a megyei vendéglátó egységek zöme III. osztályú és többségükben negyedosztályú árakat szabnak.

Az örvendetes növekedés árnyoldala, hogy a vendéglők, éttermek, falatozók „telepítése” egyenetlen, ezért több étterem túlzsúfolt, más éttermek, falatozók kapacitása viszont kihasználatlan. Kifogásolták a népi ellenőrök azt is, hogy az előfizetéses közétkeztetés nem tart lépést az igényekkel. Sok helyen nem megfelelő az olcsóbb ételek választéka, az ételek rendszeresen ismétlődnek, kevés az évszaknak megfelelő, zöldféléből készült étel, a gyümölcs, ritkán találkozni a baromfi, a hal, s a zsírszegény húsok korszerű elkészítési módjával. Egyetlen megyei kereskedelmi vendéglátó egységben sincs diétás étkeztetés, de kevés a gyermekétkeztetéssel rendszeresen foglalkozó éttermek száma is. Nem ösztönöz a magasabb nívó elérésére, hogy a vendéglők, éttermek osztályba sorolását jelenleg szabályozó rendelet előírásait a vállalatok erőfeszítés nélkül teljesíthetik. Nem tartja megfelelőnek a NEB a felszolgálók bérezését sem.

A népi ellenőrök jogos szemrehányása, hogy laza a vendéglátóipart vállalatok belső ellenőrzése, szigorítását a vállalati vezetők még csak nem is szorgalmazzák, holott — hangsúlyozták a népi ellenőrök — a kiszolgálás színvonalának egyik alapvető feltétele a fogyasztók következetes érdekvédelme. Ez az oka annak, hogy míg a vállalati belső ellenőri jelentések szerint hibák, visszaélések csupán szórványosan fordulnak elő, jelentéktelen kárt okozva a fogyasztóknak, a népi ellenőrök — a vizsgálat során lefolytatott próbavásárlások révén számos, köztük súlyos árdrágítást, hamis mérést, számolást, minőségrontást lepleztek le. A Nógrád megyei Vendéglátóipart Vállalat salgótarjáni Pécs- kö-eszpresszóban például több mint 5000 palack Jaffa üdítő italt adtak el üvegenként 20 fiiérrel drágábban. A szécsényi ÁFÉSZ bisztrójában a pörkölthöz felhasznált húst az előírás szerinti 36 forintos , ár helyett, 42 forintért kalkulálták. A Nagyoroszi és Vidéke ÁFÉSZ D rég el yvár-ven - déglőjében az ellenőrzéskor a pirított sertésmájat adagonként 1,30 forinttal, a gulyáslevest 1 forinttal, a babgulyást 1,10 forinttal adták drágábban.

A kereskedelmi vendéglátás, közétkeztetés színvonalának további emelése érdekében a megyei NEB javasolta, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium az 1967 óta érvényben levő, s a vendéglátóipari egységek osztályba sorolását szabályozó rendeletet módosítsa, a mércét emelje magasabbra, ösztönözzön a kulturáltság színvonalának növelésére.

Ugyancsak -a kulturáltabb szolgáltatások feltételének tekinti a megyei NEB a felszolgáló-tanulóképzés jelenlegi rendszerének megváltoztatását. A NEB helyesnek tartaná, ha azt rábírnák a helyi szükségleteket jobban ismerő vendéglátóipari vállalatokra. Ugyanakkor a NEB a vendéglátó vállalatoknak javasolta egy hosszú távú üzletpolitika elkészítését, bérezési rendszerük ösztönzőbbé tételét, és nem utolsó sorban a belső ellenőrzés, a fogyasztói érdekvédelem megszilárdítását.

Eredményes termelés Tolmácson

A többlet: hét százalék — Milliós felújítás

Tavaly váltott „gazdát” a Tolmácsi Gépjavító Állomás, az üzemet a FIM Gránit Csiszolókorong- és Kőedénygyár vette át. Az első évben a gyáregység fokozatosan átállt az anyavállalat megrendeléseinek teljesítésére, az idén már csak 4 300 000 forintot tett ki a külső megrendelőknek szállított termékek értéke, ugyanakkor az év eddig eltelt időszakában 110—120 dolgozóval tizennyolcezer munkaórát fordított az üzemegység a belső igények kielégítésére.

Néhány korábbi megrendelővel azonban változatlanul jó a kapcsolat. A legnagyobb üzemrész, a mintegy félszáz dolgozót foglalkoztató lakatos- részleg több vállalatnak végzett vasszerkezeti munkákat az

A meghívott szakemberek nagy érdeklődéssel figyeltek az érsekvadkerti határban rendezett betakarítani bemutatót Fotói Koppány Gy.

év első hat hónapjában. Az anódgyárnak többek között 364 hegesztőkocsihoz vasvázat, villamos vezérlőszekrények vasszerkezetét, galvanizáló tápegységhez olajtartályokat és húsz darab FONTÁN bor- jűszoptató berendezést készítettek.

Az Egyesült Izzó Konverta Gyáregységének 806 különböző típusú egyenirányító berendezéshez szállítottak vasszerkezeteket, amelyek értéke, ötszázhetven és három és fél ezer forint között van. Ezenkívül dolgozott az üzem a Hűtőgépgyárnak, az Élelmi- szeripari Gépgyártó Vállalatnak, s több kisebb megrendelőnek.

Az üzem munkájának nagyobb hányadát a gyáron belüli, a Finomkerámiaipari Művek által adott megbízások alkották. Ezen a területen kifejtett eredményes tevékenységnek köszönhető, hogy a termelési tervet százhét százalékra sikerült teljesíteni. Egy új bakelitkorong-gyártócsar- nok minden berendezését, a darupályától a tárolósilókon keresztül a munkapadokig valamennyi vasszerkezetet a tolmácsiak készítették. A gránitgyár nyersáruégető-kemen- céihez három tológépet szállítottak. A Romhányi Cserép- kályhagyárban új mázüzem épül. Az ehhez szükséges gépészeti berendezéseknek is mintegy háromnegyed részét már összeállították, a helyszíni szerelés a jövő héten kezdődik.

A fejlesztésben, is előbbre- íep valamelyest ebben az évben a tolmácsi üzem. A műit év végén öt automata esztergapaddal és egy marógéppel megkezdte a termelést az automata üzemrész, ahol jobbára női dolgozókat foglalkoztatnak. Különböző nagyságban készülnek itt a csapos csi- szojókorongok nyelei, a napi teljesítmény, hozzávetőlegesen 4500—5000 darab, E termékek közül a kisebbek a fogászatban, a nagyobbak az iparban használatosak.

Legnagyobb feladat a régi, elavult üzemrészek felújítása, a munkáfelételek javítása. Az idei programban a legnagyobb tétel az üzem teljes villamoshálózatának másfél millió forintos költséggel történő felújítása. A kivitelezés előreláthatóan az ősz beköszöntéséig befejeződik. Befejezéshez közeledik egy régi vasvázas fészer átalakítása révén egy új, két és fél száz négyzetméter alapterületű üzemcsarnok építése. A programban szerepel a tetőszerkezetek és a gyárkerítés felújítása is.

Az év hátralevő részére bőségesen van munkája a gyáregységnek. A Konvertának, az Anódgyárnak, az Élelmiszer- ipari Gépgyártó Vállalatnak és a Hűtőgépgyárnak továbbra is állítanak elő vasszerkezeteket. Saját gyáruknak hat bakelitkemencébe szállítanak vasszerkezeteket, az első szállítmány a héten indul útnak. Számos más megbízás mellett négy tolópadot is készít az üzem a Gránitgyárnak.

NÓGRÁD — 1971. augusztus 7., szombat