Nógrád. 1971. augusztus (27. évfolyam. 180-204. szám)
1971-08-01 / 180. szám
Kulturális Sí VO&IK* ' ŰJ KÉPZŐMŰVÉSZETI 'ALKOTÁSOK NÖGRÁDBAN. „Művészi kerítést” kap aszé- csényi Nógrádi Sándor Gimnázium még ebben az évben, Az iskolát övező kerítéssor egy részletét Marosán László szobrászművész domborművei díszítik majd. A Képző- és Iparművészeti Lektorátus elfogadta a dombormű tervet. Balassagyarmaton pedig Dózsa György életnagyságú mellszobrát hélyezik el a Dózsa György úti Általános Iskola udvarában. A szobrot Nagy Géza szobrászművész készíti. TANULÓK SS ÄCSSZE- KERCjfiK. „Arra alá faragÜJ MAGYAR FilMEK. Elsőfii- mes rendező je lentős vállalkozása a SZINDBÁD- A rövidfilmjeivel nemzetközi elismerést elért fiatal Huszárik Zoltán megkísérelte a film nyelvére átfogalmazni Krúdy Gyula eredeti stílusát, líráját. A mintegy kétéves munka befejezéséhez közeledik, a rendező már az utómunkálatokat végzi munkatársaival. A színes, szélesvásznú SZINBÁD-ot Sára Sándor fényképezte. A főszereplő Latinovits Zoltán. Néhány név az őt körülvevő sok nő közül: Ruttkai Éva, Pap Éva; Medgyesi Mária, Tanay Bel” la. ec— _ N ÓGRÁDI ÖSZTÖNDÍJASOK GYAKORLATON. A Debreceni Tanítóképző Intézet két hallgatója, a népművelő-könyvtáros szakon tanú” ló — egyébként Borsod mend: az ácsok.. 1 mondja az ismert népdal. Nógrádban most ismét faraghatnak. Mint ismeretes, az egész országban gondot okozott az ács- szekerce hiánya, amelyet korábban a Salgótarjáni Kohászati Üzemek gyártott. Gyártását azonban más üzem vette át, s azóta nem kapható. A kovács szakmunkástanulók a Nógrád megyei gondok enyhítésére 120 ácsszekércét készítettek a kovács tanműhelyben, s már ki is küldték őket a termelőszövetkezeteknek, építőipari vállalatoknak. A tanulók ezzel sok örömet okoztak az ácsoknak. tál a módszertani csoport tevékenységével ismerkedik, valamint a járásokban folyós népművelési és könyvtárosi, munkával. Tanulmányaik befejezése után Nógrád megyében telepednek le. [*i NÉPI TÁNCOSOK TO. VÁBBKÉPZÉSE. A népi tánccsoportok oktatói számára továbbképzést rendeznek július 31-től augusztus 7-ig Balassagyarmatom. A néptán- cos-továbbképzésen a résztvevők elméleti és gyakorlati tudnivalókat szereznek. Többi között számos tánc betanításának módszertanát sajátítják el. A tanfolyamvezető Székely István, a gyakorlati vezető pedig Gyapjas István, a Népművelési Intézet munkatársa lesz. W DÜRiER-DOKUMENTÁCIÖS KIÁLLÍTÁS nyílt július 24- én Budapesten, a Szépművé szeti Múzeumban, amelyet a Kulturális Kapcsolatok Intézete és a Kiállítási Intézmények közösen rendezett. Ugyancsak közös rendezésben nyitották meg július 23-án, a Kulturális Kapcsolatok Intézete kiállítótermében a Hollandia a magasból című tárlatot. Mindkét kiállítás nagy közönségsikernek örvend a fővárosban. »1 gyei — Győrfiy Sarolta, s a nógrádi Telek Ervin július 12-től augusztus 12-ig gyakorlaton vesz részt Salgótarjánban, a megyei József Attila Művelődési Központban. A két első éves fiaAJÁNLATUNK Évszázadokon át élt a hit, hogy az Odüsszeia a vakmerő képzelet, a meseköltő álmodozásának szülötte, még akkor is, ha — mint minden nagy műben — a leírás tömör, tárgyilagosnak tetsző, de mindamellett színes, képletes, magá- valragadó. Az első gyanút egy nyugati kereskedő fölfedezése keltette fel, aki halálosan komolyan vette a mű minden sorát, mintha csak egy útleírást olvasna, s ennek nyomán elutazott Ithakába, mi több Trójában történelmi hűséget igazoló romokat fedezett föl. Nemrégiben azonban megbízható szakember, egy fiatal régész is igazolta azt a föltevést, amit Erle Bradford könyvéből bizonyára sokan jól ismernek. A fiatal régésznek sikerült bebizonyítania, hogy Homérosz csodálatos eposza egy csakugyan megtörtént utazás költői visszhangja, Odüsszeusz útjának szinte minden állomása ma is nyomon követhető. A képernyőről most mi is figyelemmel kísérhettük az érdekes irodalmi fölfedezés szinte valamennyi részletét, kitárulkozott előttünk aa antik görög világ, megelevenedtek a csodálatos verssorok, amelyet a magyar fordítás szövegébe Vojnits Imre Devecseri Gábortól vett át. A kamera elhatározta, hogy a könyv szerzőjének szegődik útitársául a nagy és izgalmas hajóútra, s elmondhatjuk, hogy az utazás jól sikerült, talán csak a küklopszok feltámasztása nem járt sikerrel. A hasonló felfedezések jó szolgálatot tesznek a nagy művek széles körű megismertetésével is. Hasznosan és jól szórakozni: ez pedig régi követelése a tévékritikáknak. A vasárnapi műsorban a délelőtt gyermekeknek szánt, változatos filmeket, filmriportokat találunk, délután pedig már 14 órakor a táncúalfesztivállal kezdődik a program, este (20.15-kor) pedig az izgalmas, fordulatos szovjet sorozat harmadik részét láthatjuk. Végül (21.30-kor) Szabó Magda íróhoz látogat el a kamera. E. Gy. Bolygó hollandi, Bayrúíból Nincs „nyár”, uborkaszezon a Rádió zenei főosztályának nemzetközi műsorcsere- és művelési rovatában: sorra érkeznek külföldről a koncert- és operafelvételek, illetve az egyenes közvetítések tervei. Meissenből a Drezdai Filharmónia ünnepi koncertjét kapták meg szalagon, Bécsből az ünnepi hetek hangversenyeit, köztük a Rafael Kubelik és Claudio Abbado vezényelte programokat is. A nyár gazdag „fesztívál- kinálatát” a holland fesztivál folytatja. Svájc, a zürichi és a lausanne-i fesztivál zenei érdekességeit küldi meg a Magyar Rádiónak. A zágrábi bi- ennálé felvételei már megérkeztek. A könnyűzene híveinek rendelték meg a lengyel opoelei fesztivál zárókoncertjét. Egyenes adásban sugározzák Bayrútból a Bolygó hollandit. KIVÁLÓ EGYÜTTESEK TALÁLKOZÓJA TATABÁNYÁN. Augusztus 19-én és 20-án rendezik meg Tatabá nyán, a Kiváló Együttesek országos találkozóját, amelyen Nógrád megj*ét a bányász- férfikar és a bányászzenekar képviseli. Marató Gyula karnagy vezetésével készül a kórus a találkozóra.. Mivel szabadtéren rendezik meg a bemutatót, a bányász-férfikórus az etaiBt napokban megkezdte a szabadtéri próbákat Salgótarjánban. A férfikórust Kurucz Imnéné, a Salgótarjáni Állami Zeneiskola tanára kíséri zongorán. A kórus Tatabányáról nem tér haza, a találkozó befejeztével, hanem Harkányfürdőre utazik, ahol a szokásos nyári jutalom üdülést tölti. A Medúza tutaja Vcrcors, ín® álnév, egy erődökkel és zord bércekkel kö- Ííülvett alpesi fennsík neve, •ahol a francia ellenállók dandárjai harcoltak a német megszállók ellen. Családi neve Jean Brüller és 1902. február 26-án született Párizsban. Maga mondta el magyarországi tartózkodása alatt, hogy tulajdonképpen magyar származásúnak is tekinthetnénk, hisz’ édesapja pozsonyi nyomdász volt. „A csend csatája” című emlékirataiból megtudjuk, hogy eredeti foglalkozása elektromérnök volt, de később rajzoló és illusztrátbr lett, majd a francia összeomlás után passzív ellenállásba •vonul, s ekkor kitanulja az '-ácsmesterséget. Fiatalon az volt a véleménye, hogy „e céltalan világban, semminek sincs értelme és minden közömbös”, de a háború rádöbbenti, hogy „a képtelen mindenségben a gyötrelem a legképtelenebb, következésképpen a leggyűlöletesebb, és ez a gyötrelem teszi a háborút a legnagyobb a bszurdummá”. Első regényét, az általa alapított illegális kiadóvállalat adja ki, „A tenger csendje” címmel. Ezt a történetet azért írtam — mondotta —, mert a jövő színe előtt tanulságot kellett tenni arról, hogy egy lelkiismeretes francia a háború kellős közepén minden gyűlölet nélkül elhatározhatja ma- ,gát az élethalálharcra. „A tenger csendjének” nagy sikere, bár még évek múltán is bot csinálta írónak hiszi magát, arra készteti, hogy folytassa az írói tewékenysé- sget Több regényének témája az ellenállás (XJt a csillag felé. Az éjszaka fegyverei), de a jelen politika problémái is foglalkoztatják. ,^Amerre a szél fúj” című regényében például az algériai háború adja a hátteret egy politikai szélkakas történetéhez. A magyar közönség talán a „Tropi- ko médta” című művét ismeri 'leginkább, amelyben a tudományos-fantasztikus történetben, egy nagy kérdés izgatja: mi teszi az embert emberré? Mi különbözteti meg az embert az állattól? S, ha erre a kérdésre, mint erre Bajomi Lázár Endre rámutat, részben metafizikus, idealista feleletet is ad (az ember az egyetlen állat, amely „gyötrő kérdéseket intéz az éghez”), végkövetkeztetése humanista és haladó. „Csak annyiban vagyunk emberek, amennyiben szerencsétlen sorstársainkkal vállvetve harcolunk, hogy legyőzzük a természetet.” Az ember nagysága, öntudatos volta sok szenvedésnek is forrása. „Ez a fájdalom, ez az iszonyat: ez a szép az emberben. Az állatok, amelyek ezt nem érzik, bizonyára boldogabbak. De én, a fél világért sem cserélném el ezt a fájdalmat, s még hazugságainkat, önzésünket és gyűlölködésünket sem adnám oda az ö öntudatlanságukért és boldogságukért.” „A Medúza tutaja” című, legújabb regénye, a lázadás és megalkuvás regénye. Maga a cím, amely egyébként regénye főhősének, Frédéric Legrand költő első verseskötetének a címe, utalás Géricault világhírű képére, A Medúza tutajára. A Medúza zátonyra futott francia hajó, amelynek kapitánya és tisztjei a hajó ösz- szes élelmiszer- és ivóvízkészletével mentőcsónakba szálltak. és a hajó utasait minden felszerelés nélkül egy tutajon, sorsukra hagyták. Két heti hányódás után találta meg őket egy hajó, de ekkor már a száznegyvenki lene emberből mindössze tizenöten voltak életben, a többieket elnyelte a tenger, vagy felfalják társai. Korunk viharos óceán. A pusztaló társadalom tagjai a hajótöröttek. „Kölcsönösen felfalják egymást.” Ezeknek a hajótörötteknek életébe pillantunk bele „A Medúza tutaja” hőseinek sorsán keresztül. Frédéric felesége, Maralise, súlyos depresz- szioval keresi fel Esther Aúbagne orvosnőt. „Ha egy asszony létkében megzavaró NÓGRÁD - 1971. augusztusi., vasárnap MIKSZÁTH KÁLMÁN regénye nyomán irta: CS. HORVÁTH TIBOR, rajzolta: KORCSMAROS l’Ai <Kk, tíz közül kilenc esetben a férj az igazi beteg” — gondolja az orvosnő,* és ezért naplófeljegyzései tanúsága szerint elsősorban a költő és ünnepelt író visszaemlékezéseit hallgatja meg, és rögzíti orvosi naplójába. Frédéric Legrand kisgyermek korától lázad sorsa ellen. Mindig a gyávaság bűnét fedezi fel magában, lázad családja ellen és elégedetlenségét gyilkosán leleplező versekbe rögzíti. Mert nem hajlandó lemondani a versek nyilvánosságra hozataláról, családja kitagadja és megszakít vele minden kapcsolatot. A kötetnek igen jó a fogadtatása, „a lángeszű kölyöknek” nevezik a költőt, akinek rövidesen állandó helye lesz a Quartier Latin irodalmi kávé- házaiban, majd az előkelő szalonokban is. Forradalmár költőként tartják számon, akinek volt bátorsága a „gyűlöllek családok, gyűlöllek társadalom” ítéletét kimondani. Ez a forradalmi lázadás hozza közel hozzá a gyönyörű Bálát, a nagy szerelmet, amely azonban éppen feltámadó gyávasága miatt nem hozza meg a várt boldogságot. A regény tulajdonképpen azt vizsgálja, hogy az ifjúkori tisztaságvágy, nagyotakarás hogyan lankad, el, hogy a hatalom és kiszolgálói ellen szenvedélyesen támadó költő hogyan egyengeti útját befolyásos kritikusoknál tett látogatásokkal, hogyan utasít visz- sza megtisztelő kitüntetéseket a nagy nyilvánosság előtt, ugyanakkor beleegyező hallgatással tűri, hogy Dessoud bárónő baráti köre egyengesse előtte a magas méltóságokhoz vezető utat. Psrz író nem foglal állást, (te lényegében azt a nagyon izgalmas kérdést körvonalazza: hogyan lesznek a ma dühöngő fiataljai néhány év múlva szelíd polgárokká. Csukly László A hét könyvei EUROPA: Alekszandr Bors- csagovszkij: Tejút (Kárpáti Kiadó, Uzsgorod). Lion Feuchtwanger: A siker. Ernest Hemingway: Szegények és gazdagok. — A folyón át a fák közé. — Az öreg halász és a tenger. Victor Hugo: A nevető ember (Kriterion, Bukarest). Alessendro Manzoni: A jegyesek. John Updike: Ilyen boldog se voltam. MAGVETŐ: Barabás Tibor: Napóleon foglya — Kisfaludy Sándor életregénye. KOSSUTH: Eduard Calic: Ég a Reischs- tag! A jubiláló termelőszövetkezetekről. (Tények és érvek). Keresztes Mihály: Az első lépések. Makai György: Miért harcolnak az arabok? Alexandru Siperco: A Vasgárda árnyékában. Alexander Werth: Oroszország nagy háborúja 1941—1945. MŰSZAKI: Dr. Lugosi Armand: A forgácsmentes alakítás gépei a faiparban. Dr. Nemesdy Ervin: Utak és autópályák pályaszerkezete. Cifra-istálló Több, mint egy éven át tartó gondos munkával, régi szépségében helyreállították Párádon a Cifra-istállót. A több mint százéves, fadíszítésű téglaépület a XIX. század második felében épült — a Károlyi-uradalom nagy értékű lovainak elhelyezésére — Ybl Miklós tervei alapján. A múlt század jellegzetes építészeti stílusát őrző épületet védetté nyilvánították, s az Országos Lótenyésztési Felügyelőség vette gondozásba. Döntöttek már rendeltetéséről is. A négymillió forintos költséggel helyreállított épületben állami méntelepet hoznak létre.
