Nógrád. 1971. július (27. évfolyam. 153-179. szám)

1971-07-20 / 169. szám

KÉPERNYŐ ELŐTT Végre egy jó hétvég! Hét végi programjai tártál- kívánságműsor volt, amely nyes eszközökkel, a szovjet- matlansága, érdektelensége egyben „bemelegítőül” is hatalom első éveinek bonyo- miatt, hónapok óta annyi el- szolgált az igényesebb hu- lult, letisztulatlan, az anar- marasztalás éri a Televíziót, morhoz, az éjszakai előadás- chizmus mérhetetlenül kár- hogy már szinte szokatlan, és ban látott lengyel filmszatí- tékony akcióitól sem mentes kivételes alkalomnak számít rához, a Kancsal szerencséhez, időszakát eleveníti meg izgal- dicsérő szavakat keresni. Az Andrzej Munk alkotása, gór- másán pergő képsoraiban, elmúlt hétvéggel kapcsolatos be tükre a történelem kény- Mint az előzetesben olvashat- íenntartás és gyanakvás ezút- szerűségében hányódó és juk: „a szovjethatalom első tál annak szól; hátha egyedi sodródó kispolgárnak és az éveiben a hihetetlen nehézsé- véletlenről van szó, ami után őt körülvevő világnak. A film gek és emberfeletti erőfeszité- megy minden a régi kerék- által megidézett miliőben ma- sek korszakában, a belső vé- vágásban, — mert a szombati gasztosnak hirdetett, és vélt és vasárnapi műsor kétségkí- eszmék silányulnak nevetsé- vül messze kinőtt a korábbi gessé, a film teremtette akusz- hétvégek átlagából, tartalmi, tikában nagy jelszavak vál­tematikai és formai sokrétűsé gében, elevenségében a leg­különfélébb érdeklődési körű nézőket tette érdekeltté. En­nek igazolására elegendő a műsorrend felsorakoztatása. A tematikai jellemző, közvetítési időben például bé­késen megfért egymás mellett az olyan szélsőségesen tá­vol eső tematika mint a lótenyésztésről szóló kisfilm, s az esztétikai ízlésformálást szolgáló Tetszik — nem tet­szik, vagy az Operakalauz és delmet szolgáló intézményt úgyszólván a semmiből kellett megteremteni. Az első cse- kisták — akiknek emlékére a nak üresen kongóvá. Elgon- Szovjet Tv ezt a fiímsoroza­dolkodtató tragikomédia, ami a Kancsal szerencsében előt­tünk pereg. Ezt a keserű hu­mort jól oldotta fel az Ame­rikai komédiák ajdeblőd, de változatosságra mindig hatásos zűrzavara, a hogy a szombati főszerepben ezúttal is Billy Bevannal. tot készítette — a legkülön­bözőbb helyekről kerültek a szervezetbe. Közülük egy: Kolcov kapitány, az ötrészes filmsorozat fő hőse.” A biztató kezdet után ér­deklődéssel várjuk a sorozat újabb részeit. A vasárnapi műsor szinte egyenes folytatása volt válto­zatosság dolgában a szombati­nak. Jó ízű mulatságul szol­gált a délutáni kabaréprog­ram, amely ezúttal felesleges az 'oktatásügy' kilóinkat szemelte témául. A Ma, kedden 18.03-kor Át­menet, vagy szakadék? cím­időszerű A tenger titkai, majd _ az tartalmas Delta-műsor után, országos pedagógustanácsko­megkaptuk a Sébastien-soro- zat újabb részletét, este A ke­Önök kérték, kívánságműsor, és az Interfórum ’71 igényes zenei élménye. S mindez azért, mert a maga nemében valamennyi a legjobbat, leg­teljesebbet igyekezett nyújta­ni. A színpompás műsorkalei­doszkóp legélénkebb mozaikja hoz hasonló közönségsikere kétségkívül az Önök kérték..., lesz. A szovjet produkció igé­zás színhelyéről adott közvetí- , . , ... . tésben. " 18.45-kor a Parabola gyelmes ur szarnysegedjeci- jelentkezik, 20 órától Állati! mu szovjet tevefumsorozat el- dmmel vidám kabaréműsort so részét láthattuk. A jelek- láthattunk, ezt tévéoperafilm- bol arra következtethetünk, ként Weber: A bűvös vadász hogy a filmnek a Kockázat- című operája követi n/s»7 Vtnonvtl/v K/\'T/\M,nAr(n«lr/MV\ * Barna Tibor Az INSEA Salgótarjánban Látni a rajzon keresztül — gyerekként Nemzetközi fórumokon mind több szó esik arról, hogy az elgépiesedés felé haj­lik az emberiség. Különösen a nyugati társadalmakban mindinkább háttérbe szorul Dr. Domonkos lm*« te a művésztelepet. vezet­— Üj pedagógiai koncepció bontakozik ki a rajzoktatás­ban — mondja. — Ennek ér- „ dekében egyetemes esztétikai lenlegi viszonyai között, úgy tűnik, reális veszélyről van szó, jelek szerint, a technika ellenséggé válhat. A mi tár­sadalmunkban azonban a hogy a najzoktaitás az isko­lákban ne csak úgynevezett technika seeítőtárs I eealább- »kézügyességi” tárgy legyen, ’"ftf UNESCO mellett miké- dő szervezet, az INSEA (In­ternational Society for Edu­cation Trough Art), azaz a , , történiék művészeten keresztüli érzelmi í„ neveléssel foglalkozó nemzet­A nyári művésztelep létre­jöttét valamennyi nógrádi pártfogónak őszintén köszö­nik a pedagógus művészek, akik elutaztak ugyan Salgó­tarjánból, de azzal a remény­nyel, hogy a telep hagyo­szütaég, s ez számunkra is mánnyá válhat Ügy véljük’ több éves feladatot jelent. ez nekünk, nógrádiaknak is Szükségesnek tűnik ugyanis, eredmény, tanulságai bíró embereket neveljünk. célkitű­zés is, hogy a gyerek térbeli látása, környezetének konk­rét felismerése a rajzon ke- Vaiójában igaz ugyanis az a megállapí sza­munkra is hasznosak lehet­nek. A nemzetközi törekvések áramába pedig, ugyancsak nem érdektelen számunkra sem a bekapcsolódás. Tóth Elemér Kulturális •/.VStfAlvO A SZÁZ FALU — száz HATEZER-SZÁZNEGY­könyvtár akció keretében az VENNÉGY olvasója van utóbbi két év során számos klubkönyvtár épült a megyé­ben, az országos művelődés­ügyi szervek jelentős anyagi támogatásával. A salgótarjáni járásban nemrég Szilaspo- gonyban kezdték meg egy új salgótarjáni járási könyvtár­nak az első félévi összesítés alapján, Az éves olvasótervet ez idáig 60 százalékra sikerült teljesíteni (a terv 10 ezer ol­vasó évenként). Kiemelkedően jó munkát végzett Zabar és létesítmény tervezését a hely­beli tsz, körzeti ÁFÉSZ, illet­ve járási és megyei illetékes szervek segítségével. A na­pokban megtekintették Ma- gyargécen és Rimócon a tí­pustervek alapján épült új könyvtárakat Szilaspogony- ban a mintegy 8—900 ezer fo­rintot igénylő építkezés hosszú távon megoldaná a kieső te­lepülés kulturális gondjait l*i A HUNGÁRIA-együttes új „felállításában”, július 27-én Kisterenyére látogat ahol es­te fél nyolq órakor a népkerti művelődési ház nagytermében ad önálló koncertet. A nagy­községben nemrég járt Tolcs- vai-együttes után, most „Fe- nyöéket” is nagy érdeklődés­sel várják. Jegyeket elővétel­ben a művelődési házban le­het vásárolni. Nemti könyvtárosa, ahol már most elérték az egész évre tervezett olvasói számot. Kö­zel 100 százalékos szervezett­ségnél tartanak: Szu.hán, Mát- ramindszeniten, Vizsláson, Kis- terenyén és a nagybátonyi gyermekkönyvtárban. Ezeken a helyeken nagy gyakorlattal, sok tapasztalattal, s nem utol­só sorban szaktudással ren­delkező könyvtárosok dolgoz­nak, akiknél a sokat mondó számok gazdag, tartalmas programmal is párosulnak. NAGY SIKERT ARATOTT a Nógrád megyei József Atti­la Művelődési Központban Brunczel Tibor, a fotóklub tagjának kiállítása. A kiállí­tás képeiből közöljük az itt látható gyermekportrét, amely­nek a szerző az .Életünk” cí­met adta ARANYHÍD címen, amelyet Gotyár Gyula és Gáldonyi Béla kemerovói élménybeszá­moló könyve alapján ..válasz­tották, élménybeszámolókat rendez a Nagybátonyi Bányász Művelődési Ház szeptember 7—8—9-én Szorospatakor. Ká­rtyáson és a gépüzeinben. Nógrádból Kemerovóban járt küldöttek számolnak be ta­pasztalataikról. Egyidejűleg előreláthatólag kemerovói mozgófilmet is vetítenek, hogy ezzel is közelebb hozzák a kedves testvérmegyét. AZ ÉRTELMISÉG MŰVE­LŐDÉSÉRŐL összeállított sta­tisztika érdekes számadatok­kal szolgál. Többek között ki­derült, hogy az értelmiség 20 százaléka nem jár moziba, 30 százalék színházba sem jár, 32 százalék könyvtárakat sem vesz igénybe, 10 százalék még a tévével és rádióval is „ha­ragban van”, viszont újságol­vasásban százszázalékos a részvétel. Évente 282 újság­példány jut egy értelmiségire. Régi gyógyszerek: sárkányvér és szunyalhalvag Hazánk legújabb, 1200 da­rabból álló gyógyszerészet- történeti -gyűjteményét — mú­zeum lesz majd belőle — Kecskeméten, a megyei gyógyszertári központban őr­zik. Az alföldi városokból, falvakból összegyűjtött sok közi társaság tervezett Euró- fs’ Kodály megtanítot­, ° , , ta a n^m'/ptuf or, ele oi r, rto­pa-kongfesszusan — egyebe­ta a nemzetet énekelni, ne künk meg kellene tanítani látni. S itt is a gyerekeknél lehetne kezdeni. A magunk részéről tehát a tágabb kon­cepciójú rajzoktatás, képző- művészeti nevelés „szakem­bereit” kívánjuk kialakítani. Ezt szolgálja nyári művész­telepünk is. ken túl — e kérdésekről is szó esik majd. Mint ismere­tes, Magyarország 1969-ben lépett az INSEA tagjai sorá­ba, a magyar bizottság elnö­ke dr. Domonkos Imre, aki — részben a témával össze­függően — a következőket mondja: 7 A, budapesti pedagógusok A budapesti pedagógus mű- művelődési központjában a vészek salgótarjáni művészte- múit évben merült fel egy lepének első munkabemutató­úgynevezett képzőművészeti ját is megnyitották a megyei kollégium megindításának József Attila Művelődési Köz­gondolata. A tervezés hóm- pont klubjában. Mintegy húsz lokterében^ — az iskolai ok- pedagógus művész három hét tató-nevelő munka során a alatt szerzett benyomásait, tanulók alkotói személyiségé- élményeit tükrözték a kiállí- nek korszerű kialakítása ér- tott művek. Salgótarjánt, a dekében — a pedagógus mű- „munka városaként” érzékel- vészek képzőművészeti alko- ték. Észrevették a gazdag tói szemléletének formálása térhatású középületek, az új állott. A kollégium első mun" utcák, terek varázsát, a vál kaéve a kísérletezés jegyé­ben telt el, de valóban ki­bontakozást hozó eredménye­ket csak egy közös munkale­hetőséget nyújtó, évenként ismétlődő, folyamatos, terv szerint működó nyári művész- szen az telep megindításától várha- törvényei tunk. Terveink megvalósításá­nak alapvető feltételeit Nóg­rád megyei barátaink terem­tették meg Salgótarjánban. Arról van tehát szó, hogy Baglyasalján, a Fáklya-klub tagjai, a különböző iskolatí­pusokban dolgozó pedagógu­sok a művészi, alkotó tevé­kenységen túl, a rajzoktatás helyzetével is foglalkoztak. A képzőművészeti kollégium tagjai tegnap utaztak el Sal­gótarjánból, az újabb csoport, amely a stúdióban tevékeny­kedik, július Bagh .....‘fiára t ozatosan hullámzó nógrádi tájat, a gazdag népművészeti hagyományokat, az itt éló, munkálkodó embereket. Tu­lajdonképpen nem kész, ki­érlelt alkotásokat láttunk, hi- alkotó tevékenység nem is engedik meg az azonnali reagálást. Hosszú-hosszú hetek, hónapok múltán születhetnek csak meg a kész művek, amelyek­hez az indító élmény mélyeb­ben raktározódik. Budapesten ősszel, s majd tavasszal is nyitnak egy kiállítást, amely Salgótarjánt és Nógrádot mu­tatja be az érdeklődő közön­ségnek. Egyenlőre tehát in­kább a látványra való kon­centrálás tűnik ki a képeken, grafikákon, a képi befogadást tükröző, elsősorban termé- 23-án érkezik szételvű indítást dokumentál­ják. NÓGRAD — 1971. július 20,, kedd Miklós (sem sejtette, hogy micsoda veszed* lem fenyegeti, végezte a dolgát nyugodtan. A császár mulaftatásának egyik módja az volt, ’ hogy őfelsége elrejtő, zott, és végighallgatta, hogyan csúfolja meg bolondja a talpnyaló- kat, akik'.az ö közben­járását kérve próbál­tak különféle kedvez­ményekre szert fenni. Történt például, hogy valaki színésznek akart elszerződni oz udvari színházhoz. Akii meg­kérdezte, hogy miféle szerepeket szeretne ját­szani í MIKSZÁTH KÁLMÁN regénye nyomán OS. HORVATH TIBOR rajzolta: KORCSMAKOS PAla régi patikatárgy rendelteté­sén törhetik a fejüket a szé­pen elrendezett gazdag gyűj­temény gondozói, kutatói. Egy edénykén például ez a felirat ékeskedik: „Bakvérpo- ra”. Elképzelhető, hogy egy­koron valamilyen bak véré­nek porával gyógyítgatták beteg atyánk fiait. Egy másik tégelyen a „Pulv. Sanguis Draconis” „megdöbbentő”, la­tin felirat olvasható. Ez ugyanis „sárkányvért” jelent magyarul. Gondoljuk csak el: egykori derék patikusainknak mit össze kellett hadakozniuk e mesebeli szörnyetegekkel, ha a vérüket akarták, miután kifogyott a készlet. A mai tudományos álláspont szerint teljesen biztos, hogy nem tudtak sárkányt szerezni, de akkor vajon mi más kotyva- lókot adhatta!: helyette a be­tegeknek? Ezt aligha fejti meg valaki az életben. Nem kevésbé érdekes lenne meg­tudni azt is, hogy miféle kó­rokat és fenéket űztek el például az „axungia canis”- sal, a „szárított ökörepével”, a „nyúlhájjal”, vagy a külön­böző állati ürülékekkel, köz­tük az „ördögganajjal”. A gyűjtemény antik szak- könyveiből sok más egyéb mellett kiolvasható, hogy a múlt század első felében ke- rekecsek, nyeletek, nyalatok, narapatok, s más furcsa ne­vű kategóriák szerint szab­ták meg a gyógyszerárakat. Kecskeméten őrzik az 1871 - ben kiadott százéves — első magyar gyógyszerkönyv eredeti példányát is. Az idén jubiláló könyvhöz az az ér­dekesség fűződik, hogy a ha­zai gyógyszerészetben egyide­jűleg tértek át a centigram­mokban való méricskélésre, s kezdték kitalálgatni a vegy­szerek, gyógyszerek magyar neveit. Egyebek között a ká- liumjodátumot „hamanyib. lag”-nak a nátriumbromátumot „szikenybüzeg”-nek nevezték el. Utolérhetetlen fantáziára vall a morfium akkori ma­gyar neve: „szunyalhalvag”. A morfiumtól kétségtelenül jó nagyokat lehet szunyáim.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom