Nógrád. 1971. július (27. évfolyam. 153-179. szám)

1971-07-04 / 156. szám

ALGÉRIA KÖ r A baráti Algéria népe július 5-én köszönti függetlenségé­nek 9. évfordulóját. A független fejlődés útja hosszú és véres harc, kitartó nemzeti felszabadító küzdelem eredményeként nyílt meg a volt francia gyarmat népe előtt. Százharminc esz­tendős kolonialista uralom igáját rázta le az algériai nép, példátlan vóráldozat árán: nyolc évig folyt a véres szabad­ságharc, és még két esztendeig tartott a csata a tárgyalóaszta­lok mellett, míg végre a francia kormány elismerte, hogy Al­géria nem francia megye... Közel egymillió algériai áldozta életét a szabadságharc­ban, amely elvezetett 1981. júliusának emlékezetes napjáig, a függetlenség deklarálásáig. Azóta az algériai nép megszilárdí­totta függetlenségét, és a maga választotta útra lépett: a de­mokratikus fejlődés, a társadalmi haladás, a következetes an- tiimperialista politika útjára. A feladat nem könnyű, hiszen roppant erőfeszítéseket kell tenni a gyarmati uralom idején tudatosan elsorvasztott közoktatás fejlesztésére, rendkívül sú­lyosak a szociális terhek, éppen a kolonialista örökség miatt, nagyon sok a hadiözvegy és a hadiárva, és a munkanélkü­liség még mindig nyomasztó gond. De az eredmények is mindinkább kibontakoztak: a függetlenség majd egy évtize­de alatt nagyot lépett Algéria az iparosításban, és éppen most vívja új csatáját az idegen monopóliumok ellen. Al­géria szívósan küzd azért, hogy megkapja méltó jussát ter­mészeti kincseinek jövedelméből. Hogy ellenőrizhesse a szaharai olajkutakat, hogy a folyékony aranyból mind több juthasson az ország fejlesztésére, életszínvonalának növelé­sére, függetlenségének védelmezéséne. Ebben a politikában Algéria élvezi a világ békeszerető erőinek segítségét, első­sorban a szocialista országokét, s így hazánkét is. Rokon- szenvvel kísérjük a nagy észak-afrikai ország nemzeti füg­getlenségi politikáját, következetes antlimperialista maga­tartását, s örülünk a magyar—algériai kapcsolatok fejlődé­sének és elmélyülésének. ..JL R- L Ugyancsak gondterhelt képet nyújtott Dean Rusk, volt ame­rikai külügyminiszter egy televíziós interjú alkalmából, ami­kor a Pentagon-dokumentumokra vonatkozó kérdésekre kel­lett választ adnia. Mint ismeretes Rusk volt Kennedy, majd Johnson elnöksége idején az Egyesült Államok külügymi­nisztere A bécsi látogatás visszhangja Az osztrák lapok is bő ter­jedelemben foglalkoztak Lo- sonczi Pál ausztriai hivatalos látogatásával. A lapok egy­öntetűen beszámoltak a láto­gatás befejezéséről és arról a közös közleményről, amelyet egyidőben hoztak nyilvános­ságra Becsben és Budapesten. A kormány félhivatalos lapja, a Wiener Zeitung tel­jes terjedelemben közölte a közös nyilatkozatot. A lap el­ső oldalán számolt be Lo- sonczi Pál elutazásáról „szí­vélyes búcsú a Bécs-schwe- chati repülőtéren” címmel. A Die Presse a jószomszédi kap csolatok továbbfejlesztését emelte ki negyven soros tu­dósításban. Az Arbeiter Zeitung, a szocialista párt lapja, a má­sodik oldalon tudósított az eseményekről, „Budapest és Bécs egyetért az európai biztonsági konferencia ügyé­ben” című kéthasábos cikké­ben. Az első kommentár a kommunista párt központi lapjában a Volkstimmé-ben jelent meg „Állami látoga­tás után” címmel. Hans Wol- ker cikkében ezeket írta: „Be­fejeződött a magyar állami látogatás. A tárgyalásoknak, beszélgetéseknek és a megtar­tott beszédeknek, leadott köz­leménynek, a közös nyilat­kozatnak egyenlege pozitív képet mutat. Így például még több kooperációra, egyezmény kötésére nyílik lehetőség a kulturális együttműködés fej­lesztésével. Budapesten oszt­rák kultúrintézet nyílik”. A cikk a továbbiakban így folytatódik: „ami a nemzet­közi politikát érinti, mindkét ország a legtöbb kérdésben ugyanazt vagy megközelítően hasonló álláspontot képvisel. A közös közleményre hi­vatkozva a cikkíró rámutat ar­ra is, hogy enyhén szólva nincs összhangban az osztrák politikusok sokszor említett baráti és semlegesség! szóla­ma azzal a ténnyel, hogy az ország titkosszolgálata tevé­kenységet folytat a szocialis­ta tábor, köztük Magyaror­szág ellen is. Végezetül így ír a Wolkstimme: „Losonczi Pál látogatása még arra is emlékeztet bennünket, hogy Ausztria kapcsolata a többi szocialista országhoz még ko­rántsem olyan jó, mint a magyarokhoz”. A vidéki lapok közül a leg­tekintélyesebb újság, a szom­bat—vasárnapi 48 oldalas együttes számban megjelenő Salzburger Nachrichten fény­képet közöl a magyar nagy­követségen rendezett foga­dásról. (MTI) V1LAGHIRADQ így látta a hetet kommentátorunk, Pálfy József: Iffíhar MSäitänäl, vita lfietnamről A HETEN tovább gyűrű- magatartásra. Az a bizalom, a NATO-parancsnokság meg- zött a földközi-tengeri politi- amellyel közvetlen fölöttese, maradását, csakúgy, mint a kai vihar a kis szigetország, Málta körül. Közben meg­hozta a posta címemre azo­kat a brüsszeli újságokat, amelyek — a NATO politikai igazgatási központja Brüsz- szelben lévén — különösen az amerikai Rivero tenger- brit csapatok állomásozását, nagy, a NATO teljes dél-eu- Viszont nyilvánvalónak lát- rópai haderejének főparancs- szik, hogy új feltételekkel, noka viseltetett iránta, vér- magasabb bérleti díjak megfi- szemet adott neki és nagy- zetése esetén őfelsége hadiha- nagy kedvet a politizálásra, jói és katonái továbbra is Az olasz fasiszta tengerész birtokukban tarthatják a tá- részletesen ismertették a hivatva érezte magát arra, maszpontot. S talán még a máltai botrány előzményeit, hogy nyilatkozatokkal fokoz- NATO jelenlétére is találnak no, meg várható következmé- za a NATO elkötelezettségét átmenetileg jogi alapot, ny’eit. Ezért tartom érdemes- — Izrael mellett! E mellett A hangsúly azonban — az nek visszatérni az úgyneve- természetesen indokoltnak átmenetileg kifejezésen van! zett Birindelli-ügyre. tartotta, hogy újabb meg A móltai fejlemények újabb Birindelli admirális a NA- újabb — szajhoskodő — ta- bizonyítékát szolgáltatják a TO dél-európai haditengeré- madasokat intézzen a szovjet föidközi-tengeri erőviszonyok szeti erőinek parancsnoka flotta foldkozi-tengeri jelen- aiakuiásának. Elképzelhe- volt, főhadiszállását Málta lete ellen. E két politikai cél- tő lett volna tíz-tizenöt évvel szigetén rendezte be. A hét ja együtt jutott kifejezésre ezei5tt, hogy egy ilyen pará- évvel ezelőtt függetlenné vált abban a nyilatkozatban is, nyi ország (319 négyzetkilo- ország lakóinak nagyobb ré- amely az izraeli Maarív című méter> 350 ooo lakos) kihívást sze azért is görbe szemmel lap hasábjain jelent meg. jntézzen olyan nagyhatalom, nézett rá, mert köztudomású Már ekkor robbanhatott vol- Nagy-Britannia és olyan volt az olasz tengernagy fa­siszta múltja. Málta pedig a második világháborúban hő­siesen állott helyt az olasz és a német fasiszták meg-meg- újuló támadásaival szemben. Ami nem sikerült Birindelli- nek, mint Mussolini tisztjé­nek, az sikerült neki, mint a NATO magas rangú parancs- ben. Mintoff nem nokának: ott parádézhatott meg szavait. A Málta kikötőjében,.. Málta 1800-tól 1964-lg angol nagyot nyíltan birtok volt, pontosan hét esz- bélyegezte és tendeje ütötték nyélbe az al­na a politikai bomba, de ek- ergs katonai koalíció,’ mint kor még Málta korábbi reak- jjatO ellen? dós miniszterelnöke, Giorgio Borg Olivier szemet húnyt az eset fölött. Történt pedig mindez — hadd emlékeztessek rá — Nem úgy Dominio („Dom”) egyidőben azzal hogy Moszk­" tíoho« lripcoraH-oú' a Címrlo r __, M intoff, a munkáspárt veze­tője, aki éppen ekkor járt a választási harc kellős közepé- válogatta NATO-pa- rancsnokot, az olasz tenger­fasisztának” kijelentette, hogy ha a munkáspárt győz a Birindellinek lépett, maradása vában kicserélték a szovjet— egyiptomi szerződés ratifiká­ciós okmányait. A Szovjet­unió és az EAK barátsági és együttműködési szerződése, amely 15 évre írja elő a két országnak a minden eddigi­nél szorosabb együtthaladá- sát, ezzel az aktussal életbe kút, amelynek értelmében a választáson, függetlenség elnyerése után nem lesz sokáig még tíz évig brit csapatok Máltán. így is lett, maradhatnak a szigeten. La- Több is történhetik-e? A Valletta hadi kikötője az an- nyugati fővárosokban nagy goi hadihajók támaszpontja riadalom támadt, amikor a lehet. Nagy-Britannia, a NA- munkáspárt győzött. Az an­TO egyik tagállama, ez a tény azonban aligha igazol­hatta, magyarázhatta, hogy az Észak-atlanti Szövetség haderejének egyik parancs­noksága — ama bizonyos Bi- rindellié — éppen a szigeten üsse fel hadiszállását. A ma­gyarázat más. Sokkal inkább kézenfekvő. Málta a Földkö­zi-tenger két medencéje kö zött kulcshelyzetet foglal ellenőrizni képes Szicília és Tunézia között a Földközi­tenger keleti és nyugati ré­szének átjáróját. Líbiához csakúgy, mint az Egyesült Arab Köztársaság­hoz. következésképp a Szuezi- csatornához... Birindelli admirálist fasisz­gol nagykövet már kerek egy héttel Birindelli máltai kiuta­sítása előtt tájékoztatta a NATO állandó tanácsát a vár­ható fordulatról. Jó hírt hoztak a héten Pá­rizsból is a távirógépek. A vietnami konferencia 119. ülé­sén Nguyen Thi Blnh asz- szony, a Dél-vietnami Ideig­lenes Forradalmi Kormány külügyminisztere, a D1FK • küldöttségének vezetője új, hétpontos rendezési tervet terjesztett elő. Tárgyilagos nyugati megfigyelők vélemé­Ha az angol konzervatív kormány — pontosabban a brit nagyipar és a City — el­gondolásai valósággá válnak, Nagy-Britannia 1973. január Nyugat-európai változások feltételekről és még júliusban, a parlamenti szünet előtt két­napos vitát rendeznek e doku­mentum „tudomásulvételéről”. Október végén, a parlament összehívása után négy-ötna­pos vita következik, majd a döntő parlamenti szavazás a belépésről. Amennyiben a kormány megkapja a többsé­nye szerint is a DIFK új kez- A NYUGATI sajtó propa- deményezése olyan rugalmas gandagépezete pedig megkap- formában történt, hogy nyuga­ta az utasítást: eltúlozni az ti megfigyelők véleménye sae- eset jelentőségét. A „szövetsé- rint is elméletileg lehetővé ten- gesek ellenkezőjére fordítá- né Nixon számára a „yes” ki­el, sát” kezdték jósolni, magya- mondását... A dél-vietnami po­rán azt, hogy a NATO hadi- litikai megoldáskeresésében a hajói helyébe szovjet hadi- DIFK azt javasolja, hogy Sai- hajók futnak majd be Málta gonban alakuljon új kormány, Közel van kikötőjébe! amely aztán az ideiglenes for­Erről, azt hiszem, nincs szó. radalmi kormánnyal folyta- Az új máltai munkáspárti tandó tárgyalások után, a kormány vezetői személyes DIFK elemeivel egyesülve egy bosszújukat töltötték ki az >>a népi egyetértésen alapuló, olasz fasiszta tengernagyon és új kormánnyá” válna. Egyfor- ta múltja nem intette szerény ugyanakkor kérdésessé tették mán szó van a DIFK rende­zési tervében az amerikai csa­patok kivonásáról és ezzel párhuzamosan az amerikai hadifoglyok szabadon bocsá­tásáról. (Tudjuk, hogy Nixon propogandája nagy hűhót csap a VDK és a DIFK kezében levő amerikai hadifoglyok sorsa körül, álszent módon emberiességi szempontokat emlegetnek, feledve azt, hogy a napalmbombák, a My Lai-í tömegmészárlások vajmi ke- emberiességre vallottak.) Dánia és Norvégia csatlakozá­sa esetén az EFTA gyakorla­tilag felbomlik. Ha nem te­kintjük az ultrareakciós por­tugál rezsimet, a felbomlás fő Közös áldozatai az EFTA semleges után, a tagállamai: Svédország, Auszt­1-én az Európai Közös Piac tagja lesz. Az ütemterv jelen- politikai erőire és szakszerve- rehozta a Közös Piacot. Az Két esztendővel leg a következő. Először Fehér zeteire, hogy maguk is erősít- egyik feladat — amelyet vég- Piac megalakulása Könyvet adnak ki a részletes sék nemzetközi összeíogásu- re is hajtottak — az volt, piacból kiszorított Nagy-Bri­kat és egységesen vívják meg hogy a tagországok között tannia kezdeményezte egy ria és Svájc. Ezek az országok a küzdelmet a tömegek gaz- megszüntették a vámhatáro- másik tőkés gazdasági csopor- külkereskedelmük túlnyomó dasági és politikai jogainak kát és hosszas vita után sike- tosulás létrejöttét. Ez Európai részét eddig is a Közös Piac­védelmére. rült létrehozniok a közös me- Szabadkereskedelmi Társulás cal bonyolították le. Ha most zőgazdasági árrendszert is. néven (EFTA) 1960. január 4- EFTA-partnereik is csatlakoz­ni változást azonban nem- Gazdasági értelemben a Közös én született meg. Az EFTA nak a Közös Piachoz, akkor csak Nagy-Brítianma j csatla- Piac (más néven Európai Gaz- számos lényeges kérdésben külkereskedelmük leköíöttsé- koza®f jelenti. Angliával dasági Közösség) számottevő különbözött a Közös Piactól, ge még erősebbé válik. Ugyan- egyutt nyújtotta be csatlako- sikereket ért el. Gazdasági A legfontosabb különségek a zasi kerelmet Dama, Norvégia növekedésének üteme (Japánt következők voltak: 1) a vám get, több mint egy esztendeig fs Írország is. Az Angliával törvényhozási munka folyik és folytatott tárgyalások sikeres végleges formába öntik a csat- befejezése növeli annak a va­kivéve) a legmagasabb volt tőkés világban. akkor azonban politikai érde­keik és függetlenségük fenn­őszén ratifikálják. így érvényessé 1973. január Nagy-Britannia közös tagsága. válik 1-től va válnak majd. A döntő kü- piaci lönbség az, hogy — Angliától eltérően — az említett három országban népszavazás dönt a Az angol belépés — ameny- csatlakozásról, nyiben megvalósul — termé- ... .. ... . . , . ' szetesen önmagában is óriási Az változások lehe­jelentőségű fordulatot hozhat indokolja, hogy egy Nyugat-Európa gazdasági és Pilantást vessünk azokra a a határok megszüntetése az tartása megköveteli, hogy ne EFTA esetében csak az ipari váljanak a Közös Piac tagál- A római szerződés azonban termékek forgalmára vonatko- lámáivá. Svédország a közel­■ * — in mar közölte, hogy a piaci tagságot a semle- gessséggel összeegyeztethe­ér­lakozási szerződést, majd 1972 of* faff nemcsak gazdasági, hanem zott. nem terjedt ki a mező- múltban már közölte, hogy őszén ratifikálják. így válik szagok is a Kozo„ Piac tagjai- ,,|{t . „ia.v* eazdasáei termékekre 51 a közös piaci tagságot a serr politikai integrációt is előírt, gazdasági termékekre; 2) a Eszerint az egyes tagállamok- blokkon kívüli forgalomban a , , nak fokozatosan le kellene Közös Piactól eltérően nem tétlennek tartja ugyanez mondaniok szuverenitásuk egy hoztak létre egységes vámtari- yenyes Ausztriára és Svájcra részéről, s a végcél egy közös fákat; 3) az EFTA nem tűzte ki célul a politikai integrá ciót. „európai kormány” megalakí­tása lenne. Ebben a vonatko­zásban a Közös Piac nem ért el komoly eredményeket. Mű­politikai történetében. E for­dulat értékelése körül még vi­ták dúlnak — egyelőre alap­vetően annyit lehet leszögezni, hogy a Közös Fiac kibővítése elsősorban a nagy ipari mono­póliumok érdeke. Ezek az in­Mlndezek miatt az EFTA módosulásokra, amelyek Nyu- ködnek ugyan bizonyos, kor- ^urzu^o^faí^kötódése^0' __i ______•______________látnTnH hatás [fórról ronrlollro- KUrZUSnO„ VaiO KOlOOese A Közös Piac kibővülése ily módon elsöpri a tőkés Nyu- gat-Európa térképéről az an­golok által létrehozott EFTA- blokkot és kétségkívül meg' SÄrSvÄÄ: éíe?’ -« a.KÖZÖS Pia- 1« p^blé­nek. * kérdésekben azonban a tény­leges döntést továbbra is ma­A kiindulópont az, hogy guk hatáskörében hozzák az 1957. szág március 27-én hat or- egyes államok. Mindamellett , » flef-ré”ek­cé. Ez lehetővé tette, hogy mat a csatlakozó országok semleges országok — mint na§y monopóliumai számára. Ausztria. Svájc és Svédország Az EFTA széthullása ugyan­S .. ... __ -w i n ■ ■ h. a » . a Ir Irrst* mi 1trr\r* isnlí + tlmi r»roU1 o célki­(A többi tagok: Nagy-Britan- Portu­egráaos folyamat fo hajtó- Olaszország, Belgium, Hollan- tűzések elvben változatlanok Panla’ Norvégia, <;rői. Mindez azt a feladatot dia és Luxemburg) az úgyne- — s elsősorban ezek alapján ga la,) :ója Nyugat-Európa haladó vezett római szerződésben lét- lehet úgy tekinteni a Közös _ , . ,, , ,, ... Piacra, mint a NATO euró- Mar e felsorolásból nyilvan- | pai részének legfontosabb való, hogy Nagy-Britannia 1 gazdasági-politikai bázisára, közös piaci belépése, valamint NÓGRAD — 1971. július 4„ vasárnapi akkor súlyos politikai problé­mákat vet fel. Időrendben a legelső ezek közül az európai semlegesek előtt álló nagy di­lemma: az egymással ellenté­tes gazdasági és politikai ér­dekek összeegyeztetése. —ie— vés AZ AMERIKAI sajtó egye« lapjai ismét közölhetnek le­leplező dokumentumokat, miután a legfelső bíróság többségi ítélete szabaddá tet­te az okmányok megjelenteté­sét. Egy-két megjegyzés ide­kívánkozik. Ne higyjük, hogy „jó” amerikaiak és „gonosz” amerikaiak harcának tanúja itt a világ. Arról van csupán szó, hogy az amerikai mono­póliumok egy része saját pro­fillehetőségeinek csökkenésé­től félve a vietnami háború befejezését szeretné elérni. A rendelkezésére álló óriási po­litikai és propagandaeszközök birtokában még ilyen harctól sem riad vissza, mint a tit­kosnak tekintett okmányok közlése. Ami azokban van, számunkra nem új. Vissza le­het lapozni a világsajtóban — a magyar lapok 1965-ös szá­maiban is —, a mai leleple­zések már akkor megtörtén­tek. Most csak okmányszerű bizonyítást kapnak. Ami per­sze hat év múltával is nagy dolog.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom