Nógrád. 1971. július (27. évfolyam. 153-179. szám)

1971-07-29 / 177. szám

Ellensége saját magának... Ma, amikor az italok vi­rágkorát éljük, mind gyak­rabban találkozunk az utcán olyan emberekkel, akik meg­lehetősen illuminált állapot­ban közlekednek. Ilyenkor aztán hiába jó a gépkocsive­zető reflexe és hiába tapos a motoros a fékre. A baleset ^.következik, annak ellenére, hogy a volán mögött ülők akár egy pohár bort is meg­ittak volna. Az alkoholnak van egy olyan tulajdonsága is, hogy az embereket bátrabbá, erő­sebbé stb. teszi. Illuminált állapotban hamarabb lendül az ököl. Aztán a célba talá­lás után döbbennek rá a va­lóságra. akkor, amikor a Válaszol az illetékes: méntő vágy az URH-s kocái a tett színhelyére érkezik. Így volt ez most vasárnap is. Az ital hatására a vere­kedni akaró férfi az üveg­táblába talált és természete­sen összeszabdalta a kezét, karját. Sürgősen a kórház baleseti sebészetére szállítot­ták, ahol elsősegélyben ré­szesült. Itt azonban már meg­döbbent, és véres kézzel fut- kározott a műtőbe és a fo­lyosón, míg sikerült sebeit összevarni és bekötözni. Ez­zel azonban még nem ért vé­get a kezelés, tudniillik el kellett vinni a detoxikálóba is, ahol „kényszer” kezelés­ben részesítették. Ilyen és ehhez hasonló cse­A kár jelentése nélkül nincs kártérítés lekedetek sajnós, nap mint nap előfordulnak és mégsem tanulnak belőle sokan. Ha megnézzük: az ilyen ember elissza saját munkáját, beteg lesz tőle, kórházba, kijózaní­tóba kerül, s a kezeléseket meg kell fizetnie. Egy ilyen eset tehát körülbelül 800— 1000 forintba van, amit még a tehetősebbek sem engednek meg maguknak. Ilyenkor dol­gozik vele a pincér, a men­tős, az orvos, műtős, liftes­takarító és még egy páran míg kijózanodik. Így tehát ideiilik és érvényesül egy könyv címe, amely nem más, mint „Egy bolond száz bajt csinál.” Lantos Jeremiás laboráns Levelezőnktől: Fűtőház Kisterenyéo Július 15-i összeállításunk­ban többek között közöltük Tóth István csitári olvasónk levelét is, amelyben arra kért a biztosító illetékeseitől vá­laszt, miért nem kaphat kár­térítést, amikor érvényes biz­tosítása volt. Az Állami Biztosító megyei igazgatósága a panaszt kivizs­gálta, amellyel kapcsolatosan az alábbi megállapításokat juttatta el lapunkhoz. „A panasz kivizsgálása so­rán megállapításra került, hogy nevezett az állatkárát nem jelentette be az Állami Biztosító illetékes fiókjához. Az általa kötött épület-, ház­tartási és mezőgazdasági biz­tosítási szerződésben rögzítve van, hogy a kárt a biztosító­hoz két napon belül be kell jelenteni. Bejelentés hiányá­ban azonban a kárüggyel ér­demben nem tudtunk foglal­kozni, mivel nem volt róla tu­domásunk. Ugyané.sale nem volt tudomása a sertéselhul­lásról a járási főállatorvosnak sem — akit ez ügyben meg­kerestünk — és így állator­vosi igazolást sem állíthatott ki róla. Véleményünk az, hogy amennyiben Tóth István az őt ért kárt a bekövetkezés után két napon belül bejelen­tette volna és ahhoz csatolja az állatorvos igazolását is, úgy a biztosítási kötvényben rész­letezett kártérítési összegeket figyelembe véve, kártérítésben részesült volna. Sajnos most, utólag a kárt rekonstruálni már nem lehet, és így kár­igényével érdemben foglalkoz­ni nem áll módunkban, attól függetlenül, hogy a biztosítá­sa 1970. január 1-től decem­ber 31-ig érvényben volt. He­lyesen járt el tehát a balas­sagyarmati fiók akkor, ami­kor az 1970. évre vonatkozó­an az egész évi biztosítási díj megfizetését kérte, mivel a fent említett biztosítási fajta folytatólagos éves biztosítás, és a biztosítási díj minden év január 1-én esedékes és egy összegben fizetendő. Molnár Fercncné, az ÁB megyei igazg. szervezési előadója Illatos üzenet A napokban olvastam a NÖGRÁD-ban, hogy Székes­fehérvárott egyik udvarban másodszor virágzik az akác. Most én is küldök egy illatos virágfürtöt annak bizonyítá­sára, hogy nem csak a Du­nántúlon, hanem a pásztói já­rás déli részén: a Szarvasge­de—Kisbágyon közötti úton, valamint az Erdőtarcsa és Héhalom közötti útszakaszon is másodszor virágzik az akác. Ez az idősebb korosz­tály képviselői szerint hosszú őszt ígér. R. I. A félkör alakú, hatalmas fűtőház, annak, aki először lép be ide érdekes látványt nyújt. Üzemen kívüli, javítás alatt álló mozdonyok. Néme­lyik alkatrészeire bontva, kö­rülötte sürgés-forgás. A Kisterenyei Fűtőház dol­gozói javítják a beteg mozdo­nyokat. A kovácsok, lakato­sok, hegesztők gyorsan és egy­öntetűen munkálkodnak azon, hogy mielőbb a síneken pö­fögjenek a masinák. Amit végeznek, nagyon ko­moly és felelősségteljes fel­adat. Sokan talán nem is tud­ják mennyi törődés, munka és fáradtság szükséges egy ilyen hatalmas gépmonstrum meg­javításához. Szép Sándor, a fűtőház főnöke, Cikora Árpád főnökhelyettes, Valecsik Ár­pád művezető, és Szeberényi Sándor csoportvezető irányít­ja a feladatokat, küldi mun­kára az embereket, visel gon­dot mindenre. A fűtőház dolgozói igazán minden dicséretet megérde­melnek. Szakismeretüket bi­zonyítja, hogy ezüstkoszorús Szocialista brigád cím tulaj­donosai lettek. Emellett sok fiatalt segítenek a mesterség fortélyainak elsajátításában, szükség van rájuk, mert ők lesznek a jövő szakemberei. Amikor utazunk valahová és vígan fut velünk a moz­dony, gondoljunk egy kicsit azokra is, akik „orvosai” ezek­nek a gépeknek. Koós Kálmán, Kisterenye Nyári beszélgetős őszi tervekről AZT MONDJAK: a nyár a művelődési otthonokban a holt szezont, a pangást jelen­ti. Ilyenkor kiürülnek a szak­köri termek, megcsappan a klubok látogatóinak száma, csak elvétve lehet találkozni egy-egy kultúrálódni vágyó emberrel. Látszatra ez valóban így van, hiszen a nagy meleg az embereket a szabadba, a strandokra vonzza, ahol jól­eső semmittevésben, lusta nyugalomban töltik napjai­kat. Mondom, csak látszatra van ez így, hiszen a művelődési ház dacolva nyárral és me­leggel éli tovább a maga éle­tét, ha nem is olyan zajosan, látványosan, mint a főidény­ben. Sőt, mondhatnánk azt is, hogy az intézmények ve­zetőinek ilyenkor van a leg­több munkájuk: még le sem zárták az elmúlt évadot, még csak félig készek az összesíté­sek, statisztikák, s máris szer­vezni kell az új idény prog­ramját, hogy mire a látoga­tók visszatérnek a „házba”, már csak „tálalni” kelljen az ú;i műsorokat. Talán így jellemezhetném azt az állapotot, amit a pász­tói Lovász József Művelődési Központban találtam. Az igazgató, Becsó Károly előtt írógép, papírlapok, jegyzetek, egyszóval, ami a munkához szükséges. — Pillantsunk be az elmúlt évad programjába! Milyen volt a látogatottság, hol és hogyan szórakozhattak a pásztóiak? — Vegyük talán sorba a külünböző műsorokat az ér­deklődés, siker szerint. A Déryné Színház előadásai bi­zonyultak a legeredménye­sebbnek. Hangsúlyoznom kell, hogy ez nem teljesen a pásztóiaknak köszönhető. Mintegy 250 bérletet adtunk el, s ebből a helyi lakosok hatvanat vásároltak. A szer­vezést a járás területére is kiterjesztettük, s így Alsó­told, Felsőtold, Garáb, Palo­tás lakóit különautóbuszok szállították az előadásokra. Az igazgató külön is be­szélt a vállalatok segítségéről, amely még mindig nem kielé­gítő. Egy-egy vállalat átlag 10—15 bérletet vásárol dol­gozóinak, kivéve a Kézműipa­ri Vállalat pásztói telepét, ahol 45 bérlet talált gazdára. — AZ ARCHIV filmek klubja ugyancsak népszerű volt. Két sorozatot indítot­tunk. Az egyik az 1945 előtt készült magyar filmekből nyújtott ízelítőt, a másik pe­dig a nyugati filmművészet egy-egy kiemelkedő alkotását mutatta be. Kezdetben tö- megesíteni szerettük volna a klubot. Hogy ez nem sikerült, az nem is baj, mert a hat­van fős közönség valóban klubszerű életet élhetett, tá­jékoztatókkal, vitákkal tar­kítva. A könnyűzenei műsorokról folytatott beszélgetést Becsó Károly, „Nincs új a Nap alatt!” jelszóval indította, ami annyit jelent, hogy jócs­kán megcsappant az ORI- rendezvények iránti érdeklő­dés, már nem vonzzák a fia­talokat a szokványos beat- koncertek, olykor kétes szín­vonalú könnyűzenei összeál­lítások. — Ezzel szemben megnőtt a szórakoztató műsorok, „ve­gyes vágottak” iránti érdek­lődés. A táncmulatságok még mindig az első helyen állnak. Pásztón és környékén több amatőr beatzenekar működik, amelyek különböző színvona­lon játszanak. Ezért a zene­karok augusztus elején az OSZK szakemberei előtt vizs­gát tesznek, s ennek alapján kategorizálják, s később majd fizetik őket. A művelődési központ kis „sejtjei” a klu­bok, szakkörök szabadságukat élik. A termekben folyik 8 takarítás, rendezés, az irodá­ban pedig a tapasztalatok összegzése. — Az ifjúsági klub, azt hiszem elérte célját. Jó vita­fórum alakult itt ki a tagság jóvoltából. A szabad és kötött foglalkozások egyaránt jól si­kerültek. Kezdetben nagy volt a létszám, de pár hónap alatt megszűrődött a tagság, s bent maradt 30—40 gyerek kedv­vel és érdeklődéssel járt a klubba. Az igazgató említést tett a színházbarátkörről is, amely az irodalomoktatáshoz kap­csolódva a színházlátogató közönség kinevelését tekin­tette fő céljának, a zenei ne­velést segítő szakkörről, ame­lyen belül kis kamarazenekart hoztak létre. Az új szezon programjáról pedig a követ­kezőket mondta: — Ismét szerződést kötöt­tünk a Déryné Színházzal egy öt előadásból álló sorozatra. Pódium 71/72 címmel három előadásból álló irodalmi estet rendezünk fővárosi művé­szek közreműködésével. Foly­tatódik a filmklub programja is. Ezúttal hat nyugati — például francia, amerikai, svéd — filmet láthat a kö­zönség. A Filharmóniával négy előadást kötöttünk le, különböző zenei műfajban.' Megtudom, hogy a fentebb említett programot a szocia­lista brigádokhoz is eljuttat­ják, hogy azok tetszésük sze­rint válogathassanak. A PÁSZTÓI Lovász József Művelődési Központ vezetői számára tehát nincs holt sze­zon. Azon munkálkodnak, hogy mire a látogatók ismét jönnek a „házba”, már csak „tálalni” kelljen az új prog­ramot. A sikeres folytatáshoz azonban már a pásztóiak ed­diginél nagyobb aktivitása, lelkesedése is szükséges. V. Kiss Mária Házgyáraknak is szállítanak A Salgótarjáni Kohászati Üzemek az export mellett nagy gondot fordít a belföldi igények kielégítésére. A la­kásprogram fontosságára való tekintettel a házgyárak meg­rendelései különösen „előke­lő” helyen vannak a rangsor­ban. Csupán az utóbbi na­pokban több mint száz ton­na huzalárut szállított a vál­lalat a debreceni házgyárnak. Ugyancsak nagy mennyiségű huzaltermék készült el és in­dult útnak a szegedi kísérleti házgyár megrendelésére. Ezen­kívül a Szabolcs megyei Vas­műszaki Nagykereskedelmi vállalat külön kérésére az SKÜ horganyzott huzalokat és fazonszegeket szállított, amiket szintén az építkezé­seknél használnak. tanácsadó ban évi 12 munkanapnál több nem lehet. Olvasónk tagsági viszonya 1989. évben kezdődött. Az előző munkaviszonyban szerzett 35 év munkaviszonnyal nyugdíjaztatása miatt fize­tett szabadságszerző jogot nem szerzett. Jogszerint 1971. év­ben 12 nap alapszabadságra és a ledolgozott két év tagsági viszonyban töltött év alapján egy nap pótszabadságra, ösz- szesen teiiáí 13 nap fizetett szabadságra jogosult. JÁR-E FIZETETT SZABADSÁG A NYUGDÍJAS TSZ-TAGNAK? K. M. olvasónk 1969. évben mint ipari nyugdíjas lépett a termelőszövetkezetbe tagnak. Már ebben az évben is, de 1970-ben is 280 tízórás munkanapot teljesített, az 1971. évi tizetett szabadságot mégis 12 napban határozták meg, holott ezt megelőzően az üzemnél is volt 35 éve. Kérdése: Jogos volt-e a tsz eljárása? A termelőszövetkezeti tagok fizetett szabadságának kér­dését a tsz-törvény 62. §, Illetve végrehajtási rendeletéi szabályozzák. E szerint a termelőiszövetkezetnek azt a tagját, aki egész éven at, folyamatosan dolgozik, a munkaviszonyban álló dolgozókéval azonos mértékű fizetett szabadság illeti meg. A 35 1987. Korm. sz. rendelet 96. S (1) bekezdése értelmében egész éven át tartó folyamatos munkavégzésnek számit, ha a tag az előző évben legalább 250 tízórás munkanapot le­dolgozott. Olvasónk levele szerint ezt a munkamennyiséget túlteljesítette, mégsem kapott csak 12 nap alapszabadságot. Ennek megértéséhez az Mt. 42. §, illetve az Mt. V. 49. 8-át kell segítségül hívni, amely a munkaviszonyban álló dolgo­zók fizetett szabadságának szabályait határozza meg. Az Mt. 42, § (1) bek. kimondja, hogy a dolgozónak min­den munkaviszonyban töltött naptári évben 12 munkanap alapszabadság, és a munkaviszonyban töltött idejéhez iga­zodóan pótszabadság jár. A pótszabadság mértéke minden munkaviszonyban töltött két év után egy nap, amely azon­JOGA VAN-E A SZOMSZÉDNAK A HÁZFAL MÖGÖTT KERÍTÉST HŰZNI? V, J. olvasónk szomszédja udvarát körülkerítette. Olva­sónk hatsó házfalától számított 1,2 méter távolságot ha­gyott el. Kérdése; jogos volt-e a szomszéd kerítése és mennyit lett volna köteles elhagyni? A Fik. 99. § érteimében a tulajdonos jogosult a dol­got használni es a dologból folyó hasznokat szedni... A Ptk. 10,0. j. szerint azonban a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amely- lyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. Az épület határvonaltól való távolságát a kortól és a beépítési szabályoktól függően, a helyben kialakult építés­ügyi normák szerint 0,5—3 méter távolságban lehet nagy­vonalakban meghatározni. Olvasónk konkrét esetében első­sorban az építési engedélyt kell megnézni, amelyen a te­lekhatártól való építési távolságot Is meghatározták. Ameny- nyiben azt állpítják meg, hogy kerítés építésénél az előirt távolságot betartották, úgy olvasónk tulajdonjogát sérelem nem érte, mert a kerítés építése bár emberileg célszerűtlen, de jogos volt, annál is inkább, mert épületének esetleges tatarozásához, az elhagyott 1,2 méter építési szakemberek szerint Is elegendő kell, hogy legyen. Amennyiben ez a tá­volság mégsem bizonyulna elégségesnek, úgy a Ptk. 102. § (2) bek. értelmében szomszédja kártalanítás ellenében köte­les tűrni udvarának tatarozáshoz való használatát. MENETVÄGAS Fotó: Céhmester Erzsébet Űj növényvédelmi eljárás A gabonaföldek károsító!- is, hogy tudniillik ki kell tar­nak puszítására igen hatásos jesztenl a szinte költséget módszer a tarlóégetés. Ezzel sem igénylő hatásos növény- az eljárással a gabonát fe- védelmi eljárást megyénkben nyegető betegségek közül fő- is. Az új védekezési mód ként a szártőgomba és az tűzvédelmi intézkedések be- esetleges törpe üszög-fertőzés tartását teszi szükségessé. A mérsékelhető, s a kártevők megyei növényvédő állomás közül a szalmadarázs, a ga- a megyei tűzrendészet! ható- bonatrlpszek, a bagolylepkék Sággal egyetértésben részletes hernyóit irthatjuk. Azokat, tarlóégetési technológiát tett amelyek ellen a védekezés közzé, s ezt elküldte a megye bizonytalan, illetve költséges, valamennyi termelőüzemé- A tartóégetést más megyék- nek, A tarlóégetéstől jó ered­ben kiterjedten és jó ered- ményt várhatunk és biztosan ménnyel évek óta alkalmaz- alkalmazható, ha betartjuk a zák. A kedvező tapasztalatok technológiai és tűzvédelmi ösztönzően hatnak Nógrádban előírásokat. NÖGRAD — 1971. Julius 29„ csütörtök 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom