Nógrád. 1971. július (27. évfolyam. 153-179. szám)
1971-07-29 / 177. szám
A nyári borgenny esc (lésről Á bőrgennyesedések az év minden szakában létre jöhetnek, azonban mi jelenleg — mint a címből kitűnik — csak azokról beszélünk, amelyek főleg nyáron keserítik meg életünket. Nyáron bőrünk fedetlenebb, a bőrfelszín jóval fellazultabb és a kórokozók számára is kedvezőbb a hőmérséklet. Így, ebben az évszakban a fertőzések sokkal több bajt okoznak. A fertőzések úgy történnek, hogy szabad szemmel nem látható kis élőlények telepszenek meg a valami okból csökkent védekezésű bőrfelszinen és ott bőrbetegségeket keltenek. A kórokozók közül itt a gennykeltőket említeném meg, amelyek a bőrgennyesedések egész sorát hozhatják létre. A „szakállmérgezés” Ka ezek a kórokozók, amelyek mikroszkóppal apró golyócskáknak látszanak, a bőr legfelső rétegeit betegítik meg, a gyermekeknél nem ritka „ótvart” hozzák létre. Ez sárgás felrakodással jár. A betegség gyorsan terjed másokra is. Ha a kórokozók a szőrtüsző felső részében okoznak bajt, a férfiak által jól ismert „szakállmérgezésről”, ha a test más részén van, szőrtüsző- gyulladásról van szó. Ilyenkor a szőrszál körül sárga, gennytartalmú apró hólya- gocska keletkezik, amely körül a bőr kissé piros. A betegség viszketéssel jár, s kaparáskor a köröm alá jutnak a baktériumok, s körmünk ilyenkor szinte „baktérium-vetőgéppé” alakul. Akár- hová nyúlunk, körmünk alól, ujjainkról a baktériumok tömkelegé jut az ép bőríel- szinre, a megfogott tárgyakra, vagy akár az ételbe is. Borotválkozó férfiolvasóinknak javasoljuk, hogy használjanak timsót, még a villany borotválkozás után is, mert ezzel sok kellemetlenség, fertőzés előzhető meg. Meg- tertőződhet a szőrszálak hagymába és annak környéke Is. Ilyenkor a nagyon fájdalmas kelésről van szó, amit legtöbbször csak az orvosi kés gyógyíthat meg. A magától kiürülő kelés gennyében hemzsegnek a kórokozók. Ha az előbb a körmöt „baktériumvetőgépnek” mondtuk, erről a gennyről, mint „baktériumárvízről” kell beszélni. Minden, amire rákenődik, rájut, baktériummal szennyeződik, és így. újabb fertőzés forrása lehet. Vannak olyan betegeink, akiket nem győzünk meggyógyítani és családtagjaik is állandóan bőrfertőzöttek. Mindez csak azért, mert nem tudjuk megértetni, hogy a gennytől és minden bőrnedve- zésből származó váladéktól félni kell. Sérülések után A bőr gennyes megbetegedéseiről beszélve meg kell emlékeznünk a sérüléseket követő fertőzésekről, amelyek munkahelyen, mezőgazdaságban, vagy akár otthexn szerzett sérülés talaján alakulnak ki. A kezdetben alig észrevehető kis sérülés, bőrrepedés, vagy karcolás környéke először piros lesz, megduzzad és fájdalmassá válik. Ha nem avatkozunk be, a fájdalmas terület közepén sárgás váladéktartalRövetkezik: az aprómag-betakarítás Azokon a területeken, ahol a pillangós növények nagy értékű vetőmagját termesztik, ebben az időszakban az aranka és a különböző magkártevők elleni védekezést el kell végezni. Nem árt azonban szólni arról sem, ami minden évben nagy veszteségeket idéz elő a magtermesz- tésben. Kémiai defóliáns alkalmazása nélkül a biztonságos, egymenetes betakarítás nem végezhető el. Ugyanis a pillangósok teljes érése idején igen sok zöld növény, gyom nehezíti a kombájnnal történő betakarítást. Kétme- netes betakarításnál viszont a több napig renden száradó lucernát, vörösherét az esős időjárás tönkre teheti, a hüvelyek lehuüanak, a magok kicsíráznak. A biztonságos aprómag-betakarítás tehát csak egymenetes lehet. A korszerű apró- mag-termesztési eljárás eszköze a Régióné. A vegyszeres kezelést a magaratás előtt 6—7 nappal kell elvégezni. A szer alkalmazásának időpontja döntő jelentőségű, mert ha idő előtt végezzük el a vegyszerezést, az 1000 magsúly, és ezzel együtt a csírázó képesség is nagy mértékben csökkenhet. A Régióné defóliáns adagja 2—2,4 egy kataszteri holdra, amelyet 350—450 liter vízzel juttatunk ki a lombfelület nagyságától függően. A délelőtti permetezés mindig hatásosabb, mint a délutáni. A Régióné a talajon azonnal ha- tástalanodik, így sem a sar- jadzást, sem az esetleges pillangós utáni kultúra fejlődését nem befolyásolja. A permetezés után egy héttel már végezhető kombájnnal a betakarítás. Regionnal az elmúlt évben megyénkben is sikerrel kezelték a pillangósokat. A rétsági járásban az így kezelt pillangósok kétszer annyi magot adtak, mint a defóliá- latlanok. Tolmácson több mint 300 kataszteri holdról holdanként 116 kilogramm vö- rösheremagot takarítottak be. Érdemes tehát a pillangóst korszerű eljárással kezelni. Koncz László mű hólyag keletkezőt, bol a váladék, vagyis a> genny könnyen kiürülhet. Ez- a genny fehérvérsejtekből áll» amelyek a kórokozók elpusztítását végezték. így a genny maga is baktériumtartalmú, és természetesen fertőző is. A tennivaló az, hogy a kis sérüléseket is komolyan kell venni. A bőrfelszín alapos, szappanos vizes lemosása után jódos vattával kell a sérülés helyét megérinteni, majd valamilyen sebhintőporral néhány napra le kell ragasztani, be kell kötni. Mélyebb sérülések esetén a tetanuszfertőzésre is gondolni kell, ezért ilyenkor feltétlenül orvosi ellátást kell kérni. Mint a gennyedések különleges fajtájáról, meg kell emlékezni a lábszárfekélyről, amely kezelés nélkül, az egész környezet életet megkeserítő bűzt áraszt. Kezelésük beállítása orvosi ellátást igényel. Jelenleg inkább csak a fekélyből származó genny fertőző voltára hívnám fel a figyelmet. Semmelweis is».*, A bőrfertőzések következménye nem ritkán az, hogy a hajlatokban levő nyirokcsomók is megbetegszenek, fájdalmassá válnak. Ha ezek a szervezetet védő nyirokcsomók, amelyeket megyénkben „görcsök”-nek neveznek, megbetegszenek, azt jelenti, hogy nem csupán helyi bajról van szó, hanem az egész szervezet veszélyben van. A betegek belázasodnak, közérzetük rosszá válik. Az ilyen állapot feltétlen orvosi kezelést igényel. Régebben, míg a baktériumellenes gyógyszereink nem voltak meg, a betegek nagy számiban haltak meg gennye- dés miatt. Semmelweis Ignác, az anyák megmentője is sérülést követő fertőzés miatt vesztette életét. Elmondhatjuk tehát, hogy a legkisebb sérülésre is oda kell figyelni. Jó, ha a házban sebbenzin, jód, sebhintőpor, leukoplaszt és pólya van, hogy az elsősegélyt megadhassuk. Fontos az is, hogy komolyabb sérülés esetén, vagy ha már a sebzés elfertőződött, orvoß segítségét kérjük. Még ma is előfordul, hogy sérülésre növényi leveleket, háziszerekét tesznek. A tudomány mai állása mellett ezek helyteleníthetek, és az illetők tudatlanságáról árulkodnak. Végezetül hangsúlyoznám, hogy gennyes, váladékozó bőrelváltozások környezetében, de persze máshol is, nagyon gyakran kezet kell mosni. Dr. Cseplák György Válaszol az illetékes Egyik legutóbbi számunkban ,,Ez "is . íTgtakaritasV címmel ez egészségügyi papír hiányos per- íorálasát tettük szóvá „A 300 lapos, 2.10 forintos áron forgalomba kerülő egészségügyi papír perforálását ért kritika tel- ies mértékben jogos — válaszolta Hasunkra a PIÉRT Kereskedelmi Vállalat miskolci kirendeltsége. — Ezzel kapcsolatosan a következő tájékoztatást tudjuk adni; Ezt az egészségügyi papírt a Labatlani Papírgyár készíti, azon az ötvenéves gépen, amit a múlt évben vett át egy budapesti gyáregységtől. Ezzel a géppel minőségi javulást nem lehet elérni. A régi gépet a gyártásból előreláthatólag rövidesen kivonják”. Ez a válasz nem túlságosan biztató. A magyarázat ugyan elfogadható, de ettől nem lesz jobb az egészségügyi papír minősége. A kereskedelmi vállalat áthidaló megoldása: vásároljuk ugyancsak a Lábatlan! Papírgyár Crepto egészségügyi papírját, amelynek perforálása kifogástalan NÖGRAD - 1-971. július 29., csütörtök LYEG GYŰJTŐ: hadászati világkiállítás ötven országból kiállítók és vendégek, ösz- szesen egymillió látogató — ezek a hatalmas számok a vadászati világkiállítás jellemzői. A Magyar Posta már tavasszal nyolc bélyeggel népszerűsítette a nagy eseményt, augusztusban, a megnyitásra 10 forint névértékű blokk jelenik meg. A különleges alkalmat és a nemzetközi érdeklődést fejezi ki, hogy a kereten a budapesti kiállítás elnevezését öt nyelven olvashatjuk. A bélyegképen őzcsaládot látunk, ahogy a vadászok erdei tisztásaikon gyakran pillantják meg ezeket a kedves állatokat. A blokkot Légrády Sándor tervezte és madarainkat ábrázoló sort és az Állami Nyomdában rasz- más kiadások néhány címleteres mélynyomással készül, tét. Az albumokat szép trófe- A témához tartozó seroza- ák rajzát mutató bélyegzők tokból szép gyűjteményt le- is díszítik, amelyek közül fi- het összeállítani, a kiállításon tetei ista szempontból érdekes a legszebb fitetelista anyago- a Nagykanizsán, 1968 szep- kat külön pavilonban tárják temberében használt Ienyo- elénk. A Magyar Posta 1952- mat, amelyhez — szinte egyeben a hazai erdőkben élő ál- dülállóan — a helyi postahi- latokat mutatta be, három év vatal rendes keletbélyegzőjét múltán a vadász hű társa, a is kellett alkalmazni, vizsla kapott két bélyeget. Tíz bélyeget 1964-ben igazi vadászsorrá emel az alul el- y* . < J"/, helyezett fegyver rajza. A Magyarországon lőtt, világrekordot jelentő trófeák kilenc Csehszlovákia gyógyfürdői- bélyegen szerepelnek. A témá- ben számos ember gyógyult hoz sorolhatjuk a ragadozó meg. Méltán világhírűek, mégis sokat propagálják ezeket a gyógyhelyeket északi szomszédaink. Az egészségügyi vonatkozású bélyegeket most 168 oldalas könyvben ismertetik, ennek fele a gyógyfürdőkről szól. Az angol és német nyelven kiadott könyv magas fi- latéliai kultúráról és jó propagandaérzékről tanúskodik. Az ügyes feldolgozás mindenkinek vonzóvá teszi a bélyegek, bélyegzők, levelezőlapok és fényképek segítségével bemutatott gyógyhelyeket. Nagy figyelmet keltene, idegenforgalmi propagandánknak új színt adna a hazai tájak, természeti adottságok hasonló ismertetése. Csöpögő csövek»»» Találkoztam régi barátommal, (Salgótarján, Pécskő u. 11. sz. alatti lakos), aki az utóbbi időben egészen jól ösz- szeszedte magát, de jelenlegi állapota megdöbbentett. Keze remeg, tekintete tétova, s elmondása szerint időnként olyan dührohamot kap, hogy harapni szeretne. — Mi van veled? — kérdeztem. — Borzasztó lehetett mikor a börtönben csöpögött a víz a fogoly fejére! — suttogta maga elé. — Kip-kop, kip- kop... — De az istenért, hogy kerül ez ide? — mondtam. — Eláztam — nyögött fel. Alaposan megnéztem, de semmi gyanús jel nem mutatta, hogy be lenne csípve. — Ugyan — legyintettem —, hiszen nem vagy berúgva. — Öh, nem én, a lakás ázott el, illetve ázik — felelt kínzottan a barátom. — Ezt nem értem — mond- mester, jelentés, Ingaüanfeeae- tam —, hát szólj az Ingatlan- lő Vállalat, bizottság, jegjíző- kezelő Vállalatnak! könyv... — Szóltam — felek. Na és? kérdeztem. — „Csak tessék egészen nyugodt lenni!” mondták. — Ebből elég! — szóltam türelmetlenül. — Most már mond el értelmesen mi történt — fogtam meg remegő kezét. — Hát idefigyelj — vett egy nagy lélegzetet és folytatta. 1970. szeptember 5-én festettem, szeptember 7-én eláztattak, csőrepedés a IV. emeleten. Még ott volt a festő és javított a mennyezeten. 1971. március 13-án a fölöttem lakó kinyitotta a csapot, utána lefeküdt (lassan jött a víz), a viz meg folyt, f oly dogált le hozzám. Ázott a konyha, az előszoba, a fürdő és alattunk a szárító. Ugyanis én is későn mentem haza, amikor már jól eláztam. HázA társadalmi munkában épült új játszótér Salgótarjánban, a Fáy András körúti lakótelepen Fotó: Simonífy Jenő — Utána történt valami intézkedés? — vetettem közbe. — Szép, hosszú jegyzőkönyv volt... felelt barátom, majd folytatta. — Utána ingatlan- kezelőtől ismét bizottság, nézegetés, hümmögés... — Jegyzőkönyv? — kérdeztem. — Már az sem — legyintett rezignálton. — Na és most? — sürgettem. — Most, új lakó a IV. emeleten, fúrás, faragás — nálam pedig a falból csurog a víz, igaz néha csak csöpög, de legtöbbször csurog. A konyhában, a mennyezeten, a kábelszekrényben, a fürdőben, a villanyboyler fölött, mögött, illetve a villanyboyler kivezető kábelénél a falból csurog, csurog, csordogál, mint kis hegyi patakocska — réved el, -najd folytatja —, körülötte virágok, saltéromvirágok..; a talaj jó nedves. Úristen, a csempék! —kapott a fejéhez. Nemrég rakattam fel, vakol- tattam — fordult felém —, tudod az előző beázás miatt... majd kérdést tesz fel. — Mondd, jártál te szemináriumra? — Igen — feleltem —, de hogy tartozik ez ide? — Ugye ott volt szó arról: ,Óvjuk az állam vagyonát.” — Szóltál az Ingatlankezelő Vállalatnak? — kérdeztem később félve. — „Csak tessék egészen nyugodt lenni, majd intézkedünk” — kaptam a választ, hördült fel barátom, s én aggódva néztem rá. Hm, egészségi állapota erősen romlott, időnként dühöng, harap. Ha netán kimennek az ingatlankezelőtől. . .! — „Csak tessék egészen nyugodt lenni” — harapás után megnyugszik. CJsepegő Csaba (Úristen! Már en is?)
