Nógrád. 1971. július (27. évfolyam. 153-179. szám)

1971-07-03 / 155. szám

Láiogatéban a növényvédő állomáson Védik a termést Vastagabb borítékok az egészségügy ben A „Hetek ” és a „12 dühös omhor" A mohorai megfigyelőkért sokat segít a kutatómunkában A közelmúltban felkerestük és más fontos növények ter- a Balassagyarmaton székelő mesztésénél alkalmaznak az megyei növényvédő állomást, üzemek. Székházukat néhány esztendő- a növényvédő állomás fel­vei ezelőtt 6 millió forintért adata a mezőgazdasági ex­építették. Az intézet igazga­tója Tóth László, ö mondta, hogy az állomásra fordított anyagi befektetés sokszorosan megtérül. Az állomás dolgo­zói valamennyien szakembe­rek. Fekészültségüknek meg­felelő a munkakörük. Dol­goznak itt laboránsok, kuta­tók, és különböző növényvédő szakemberek. Rendelkezésük­re áll laboratórium, kísérleti kert, karantén és minden, ami a korszerű növényvédő mun­kához kell. László István, a laborató­rium helyettes vezetője volta házigazdánk. Az idén Kapos­várott, a szaktanácsadók or­szágos közgyűlésén tüntették ki a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója címmel. A gyomir­tás a specialitása. Feladata: a tudományos tanácsadás. A já­rási növényvédelmi felügye­lők segítségével végzi mun­káját. Fontos terület, hiszen a mezőgazdasági technológia egyik legfontosabb iránya a vegyszeres gyomirtás. — Már februárban figyel­jük a kultúrnövény és gyom vegetációját — mondja. Ennek alapján dolgozzák ki a védekezést, amelyet ma már gabona, kukorica, burgonya giai laboratóriumot Cserháti Zoltánná, növényvédelmi szakmérnök vt-'eti. Most új, burgonyabogár elleni vegy­szert állítanak elő. Az év végére a munka megjavítása érdekében kémiai laboratóriu­mot állítanak fel. A kísérle­ti kertben most vizsgálják a málnavessző-betegségek elleni szerek hatását. Nagy a je­lentősége, hiszen a megyében jelentős területen termeszte­nek málnát. , A megyei növényvédő állo­más dolgozói széles hálóza­tukkal az egész megyét figye­lemmel kísérik. Legfontosabb feladatuknak azt tekintik: megelőzni a növényi betegsé­geket és pusztítani a kárte­vőket. Jól működik a figyelő szolgálatuk, amelynek észre­vételeit az intézet csarnokába elhelyezett térképükön rögzí­tik. Tudják a kutatásokból, hogy a károsítók mikor a legveszedelmesebbek. Ennek alapján rendelik el az elle­nük való védekezést. A me­zőgazdasági üzemeknek saját érdekük a jelzés alapján vé­dekezni. A megyei növényvédő állo­más dolgozói Heves megyé­ben is ismertek. Jelenleg is a Cserháti Zoltánuc laboratórium vezető, új preparátumot készít port-import termékek vizsgá­lata is. A munkát a határál­lomáson végzi el az úgyneve­zett karanténcsoport, Fábián termést védik. szőlőskertekben védekeznek a peronoszpóra ellen. Fontos, hasznos a munkájuk, mert a Mihály vezetésével. A bioló­L. Elekes Éva JÚLIUS ELSEJÉTŐL emel­ték az egészségügyi dolgozók fizetését. Mielőtt azonban a dolgozók kézhez kapják az immár vastagabb borítékot, munkáshetek, sőt -hónapok peregtek le a megye vala­mennyi érintett intézményé­ben. A megyei Madzsar József Kórházban például tréfásan így konstatálták az eseményt: munkához látott a 12 dühös ember! Ott ugyanis 12 tagú átsorolási bizottság jött létre, hogy az intézmény rendelke­zésére bocsátott 133 ezer fo­rintnyi keretet a 691 dolgozó között a lehető legigazságo- sa'bban, legcélszerűbben, leg­hatásosabban, és még egy egész sor „ieg”-nek eleget té­ve osszák szét. A bizottság egy héten át szüntelenül sorolt Néhányan már-már álmukban is a be­sorolással voltak elfoglalva. Egy hét után elkészülhetett végre a besorolási jegyző­könyv „piszkozata”. azaz a jegyzőkönyv első olvasásra készített példánya. melyet osztályonként megvitattak. Ha a „12 dühös ember” ta­nácskozásain olykor valóban magasra csaptak a kedélyek, annak elsősorban a kórház igen alacsony bérszíntbeállása volt az oka A megyei kórház bérszínvonala ugyanis 380 fo­rinttal az országos átlag alatt maradt. A nehézségeket még csak tetézte, hogy egyes — szerencsére nein túl nagy szá­mú — munkakörben érdemen felül magas béreket fizettek, másutt viszont az érdemnek megfelelő bér kifizetésére sem volt mód. A béremelésre szánt összeggel tehát ezeket az aránytalanságokat is megszün­tetni, de legalábbis csökkente­ni kellett. E két. az elmúlt évektől kapott „örökség” sok „pluszfejtöréssel” tűzdelte meg az amúgy sem könnyű munkát Az első osztasok-szorzások után kiderült, hogy a kötele­ző érvénnyel meghatározott előírások teljesítéséhez nem elegendő a 138 ezer forint. Né­hány üres állás megszünteté­séhez folyamodtak tehát, hogy az ezekre szabott bér felsza­badításával könnyítsenek a helyzeten. Természetesen be­töltetlen adminisztratív állá­sokat számoltak fel, amelyek létét kevés indok támasztotta alá. Csak ezek után láthattak hozzá a személyenkénti elbí­ráláshoz. A „besorolások hete’ után a következő kép alakult ki: a nővéreknek, assziszten­seknek átlag 270, az orvosi munkakörökben átlag 420, a műszaki alkalmazottaknak át­lag 150, a vezető beosztású gaz­dasági dolgozóknak átlag 300, a gazdasági ügyintézőknek átlag 160 forintos béremelést határoztak meg. Az ezek alap­ján készült próbajegyzőkönyv természetesen nem csak az átlagokat, hanem az átlagok körül .zóródó összegeket is tartalmazza. Az így kialakult jelenlegi bérbeállás 15 százalékkal ha­ladja meg a „tói—ig” alsó ha­tárát. AZ ÚJ BÉRRENDSZER egyik érdeme, hogy megszün­tette a kulcsszámok káoszát, melyben a szakemberek is csak nagy gonddal tudtak el­igazodni. A kategóriákon be­lüli néhány kulcsszám kezelé­se lényegesen könnyebb Mó­dot nyújt a bérrendszer-dif­ferenciálásra, ösztönöz a szak- képesítés megszerzésére. Elő­nye az is, hogy magasan szab­ja meg a „tói—ig”-ok felső ha­tárát. Igaz, hogy ezek a hatá­rok pillanatnyilag elérhetet­lennek tűnnek, mindenesetre a magas „plafonok” módot nyújtanak a valóban kimagas­lóan jó munkát nyújtó dolgo­zók kiemelkedő mértékű elis­merésére. A gazdagabb tartalmú borí­tékokat első ízben augusztus 3-án kapják meg a kórháziak. Ekkor fizetik ki a júliusra esedékes béremelések összegét is. (A kórház alkalmazásában levő gépkocsivezetőket nem érintette a béremelés, az ő bérükről szóló intézkedés megjelenése azonban záros határidőn belül szintén várha­tó.) Ahogy a kórházban a „Ti­zenkettek”, úgy a salgótarjá­ni járási egészségügyi csoport­nál a „hetek” ültek össze, hogy átsorolják az érintette­ket, szám szerint a 245 egész­ségügyi dolgozót. Bérük eme­lésére 42 709 forintot kapott a járás. A munkaviszonyt, a szak- képesítést, a munkaterület nagyságát vették figyelembe a bizottsági tagok. Megkülön­böztetett elbírálásban része­sültek a bölcsődei és a szociá­lis otthoni gondozónők, mert az ő korábbi bérük . nagyon alacsony szinten mozgott. Ki­emelten kezelték a szakkép­zett orvosokat, a tanfolyamot végző orvosírnokokat, akik a tanulással nagy terheket vál­lalnak magukra. A salgótarjáni járásban a bölcsődei gondozónők, a köz­egészségügyi ellenőrök, a vé­dőnők atlag 250, az orvosok átlag 500, a körzeti ápolónők átlag 209 forint béremelést kaptak. A védőnők, a köz­egészségügyi ellenőri-egészség- őri munkakörökben dolgozók, a bölcsődei gondozónők bérét az átlagos 10 százalék helyett 15—30 százalékkal növelték. A minimálisan meghatáro­zott emelést természetesen mindenki megkapta Sőt! Az orvosok esetében kötelezőként előirt minimálisan 200 forint emelés helyett valamennyi or­vos ennél többet kapott, a szakképzett középkáderek ese­tében is hasonló a helyzet, hi­szen általában többet kaptak a kötelezőként előírt 100 fo­rintnál. A bölcsődei és szociá­lis otthoni kisegítők túlnyo­mórészt csak a meghatározott 100 forintos emelést, illetve fizetésük 10 százalékát kapták. A két szakképesítéssel ren­delkező dolgozót plusz 100 fo­rinttal ismerték el, ez egy­aránt vonatkozik a körzeti or­vosokra és a középkáderekre. A „nehéz” területeken dolgo­zók teljesítményét ugyancsak plusz 100 forinttal honorálták. Itt elsősorban a ceredi, a nagybárkányi körzet, s a já­rás legnagyobb lélekszámú körzete, a homokterenyei jön számításba. A nehezek közé tartozik még a zagyvarónai körzet is, az itt működő egész­ségügyi dolgozók béremelését még 50 forinttal toldották meg. A salgótarjáni járás egész­ségügyi dolgozói is úgy érté­kelik a béremelést, hogy az a szakképesítés megszerzésére ösztönöz, módot nyújt a teljes munkaviszony figyelembe vé­telére, érvényesíti a törzsgár- datagság megbecsülését. A bé­rezés a korábban fellelhető gondokat alapjában véve meg­szüntette, elsősorban termé­szetesen áz alacsony bérért dolgozóknak „jött jól”. Egy héten belül, azaz július 10i-ig megkapják a szerződést a járásban dolgozó egészség- ügyiek, az ettől számított 15 nanon belül lehet fellebezni. TÉVEDNI EMBERI dolog — ezt vallják a be- Illetve át­sorolási bizottságok tagjai is. Ismerve azonban több hetes alapos munkáinkat, és persze a véges lehetőségeket, remél­hetőleg nem sok munkájuk lesz e 15 nanon belül a mun­kaügyi döntőbizottságoknak.:; Szendi Márta Törődnek a karancssági fiatalokkal Macskakörmök Berci barátomat talán már három, éve nem láttam, mikor egyszer csak váratla­nul, egy kis vidéki városka presszójában majd fellökött, úgy csörtetett befelé. Éppen le akartam gorombítani né­hány keresetlen szóval, de abban a pillanatban felis­mertem, s ő is engem. A szokásos mentegetőzés, érdeklődés. (Hogy vagy, és a családod, a kislányod stb.) — Kösz’, jól. Este? Meg­nősültél-e már? — Jaj, hagyd el, éppen azért rohanok, mint a bo­lond. — Nocsak, randevúd van? Akkor nem tartalak fel... — Várjál, várjál! Nincs nekem randevúm, nem is lesz többé! — Hűha! Csak nem álltái be papnak? De hisz’ mahol­nap már azok is menyasz- szony után nézhetnek, ha így halad a világ. — öregem, nincs kedvem viccelni: gyere vissza ve­lem, megiszunk egy konya­kot, szeretném kikérni a tanácsodat. Komolyan kellett vennem, a máskor mindig vidám Ber­cit, annyi fájdalom csengett ki a szavaiból. — Beszélj, édes barátom, hátha segíthetek valamit! — Mondd, hogy van az, hogy más emberre szinte rá­kötik magukat a nők, min­den felelőtlen csibész meg tud nősülni, de én, aki úgy vágyom a rendes csaiádi életre, gyerekekre, én nem tudok menyasszonyt sze­rezni. Pedig a lányok mind férjhez akarnak menni; hát olyan világcsúfja vagyok, vagy olyan mafla? — Egyik sem vagy. Azt meséld el, mi történt most, ami annyira feldúlt, hogy így rohantál ide — szóltam erélyesen. Elvégre az orvos is csak úgy tud gyógyítani, ha ismeri a tüneteket. — Már mindennel próbál­koztam, még apróhirdetés­sel is. így ismertem meg Klárikát, aki itt lakik nem messze egy szép kis kertes házban. Kék szeme, szőke haja van. A legszebb lány, akit valaha is láttam. (Ha- jaj, még szereti!) Szülei már nincsenek, özvegy nagy­anyjával. élnek kettesben .. . azaz dehogyis. Hármasban, egy nagy, cirmos macská­val-, hogy a tűz égesse meg azt a dögöt! Miatta borult fel a jegy ességünk. — Egy macska miatt? No, ne vicceli! — Mondtam már, hogy nem vagyok vicces kedvem­ben. Minden a legnagyobb rendben ment közöttünk. Megértettük, megszerettük egymást. Gyakran találkoz­tunk ezen a helyen is. De­ltát egyszer mégis csak be kellett, hogy mutasson a nagymamának is, tőle kellett megkérnem a kezét. Meghí­vott ebédre. Már akkor fel­tűnt a nagy, cirmos macska, fent aludt a rekamién. Ára­doztak róla mindketten, hogy ilyen drága, meg olyan édes jószág a Móricka. Nem lelkesedtem nagyon. Vala­hogy ón mindig utáltam a macskákat: alattomos, hí­zelgő állatok. Emberben sem bírom ezt a fajtát. A kacsasültnél ütött be a ménkű. Persze először en­gem kínáltak, Klárika még valamit tett-vett az aszta­lon, a nagymama sem ette meg a sültet. Isteni illata volt. Ezt érezte meg az az átok Móricka is: leugrott a rekamiéról, s egyenesen fel az ölembe, mint aki meg­szokta, hogy mindent sza­bad. Vastag farkát végig­húzta az orrom alatt. Elfo­gott az undor, lelöktem a könyökömmel. A két nő der­medten nézte. Nem így a macska! Felkapaszkodott a két mellső lábával, és tű­éles körmeit belenyomta a combomba. Én akaratlanul, a fájdalomtól szinte reflex­mozdulattal úgy rúgtam fel a család szemefényét, hogy a túlsó sarokba hemperedett. Berci! — sikított Klárika — hát te így... te ilyen vagy? A vénasszony meg nekem- esett. Lehordott az engem mindennek: csibésznek, hó­hérnak. Azt mondta, ilyen alakhoz soha nem adja Klá­rikát; biztosan azt is ver­ném, majd... Hát szólj hozzá! Verném! Én, aki egy kismadarat felviszek a fára, ha kiesik a fészekből. Ki­dobtak, öregem, már a mennyországban éreztem magamat, és a kapujából löktek vissza! Mit tegyek? A diagnózis készen van. Most receptet kell neki ad­nom. — Túl őszinte vagy, fiam, ez a baj. Nem ismered az életet. Ne csak annak ked­veskedj, akit szeretsz; első­sorban annak, akit utálsz, akit ki nem állhatsz. Néha még úgy is, ha csak macska az illető. Máskor, ha lányos házhoz mégy, először a macskát hódítsd meg, azu­tán udvarolj a lánynak! CchmeKÍer Erzsébet Az ifjúság a jövő záloga, ennek megfelelően kell fog­lalkozni helyzetével, gondjai­val — hangsúlyozták a Ka­rancssági községi Tanács Vég­rehajtó Bizottságának tagjai legutóbbi ülésük alkalmával. A vb-ülésen ugyanis napi­renden szerepelt a tanácsnak az ifjúságról készített intéz­kedési terve is. A tanács a jövőben még szorosabbra kí­vánja fűzni a kapcsolat szá­lait az ifjúsági szervezetek­kel. Sok szó esett a vb-ülé­sen a szocialista hazafiságra Érdekes üggyel foglalkozott törvényességi övás alapján a Legfelsőbb Bíróság. A Balaton mellett, Fonyőd-Bélatelepen a fő- közlekedési út mentén üzem­anyagtöltő állomást létesített az AFOR. A szemközti oldalon le­vő telek tulajdonosa ezért kárté­rítést követelt a vállalattól, mondván, hogy ingatlanának za­vartalan használatában akadá­lyozza őt a töltőállomás létesíté­se után keletkezett zaj és a leve­gő szennyeződése. A tulajdonos­nak, aki az I. és II. fokú bírósá­gon arra hivatkozott, hogy lehe­tetlenné vált a pihenése és a kertben való tartózkodása, 56 és a közéletre való nevelés­ről. Tervezi a tanács a fiatal szakemberek következetesebb anyagi támogatását, egyes esetekben például ösztöndíj kifizetését. Természetesen szá­mítanak a fiatalok segítségé­re, sokat tehet az ifjúság a község szépítésében, a sport­pálya építésében és más fel­adatok megoldásában is. Ezek szerint tehát a ka­rancssági fiatalok már nem panaszkodhatnak, hogy Rém törődnek velük... ezer forint kártérítést ítéltek meg, azzal az Indokolással, hogy az ingatlan értéke Így csökkent, A Legfelsőbb Bíróság elutasí­totta a felperes keresetét. Rá­mutatott az üdülőtelepek állami eszközökkel való fejlesztése je­lentős beruházásokat igényel, s ez a telkek értékét nagymér­tékben emeli. Az értékemelke­dés az Ingatlanok gazdái számá­ra Ingyenes. A fejlesztéssel együtt járhat egyes kivételes esetekben bizonyos mérvű értékcsökkenés Is, azonban a regionális fejlesz­tésének nemcsak az előnyeit kell vállalni, hanem ezeken belül hátrányait Is. 5 NÓGRÁD — 1971. július 3., szombat kavarta a zaj

Next

/
Oldalképek
Tartalom