Nógrád. 1971. július (27. évfolyam. 153-179. szám)

1971-07-22 / 171. szám

Szerkessz velünk! rF.,:.;, A NÓGRÁDI ÚTTÖRŐK ÉS KISDOBOSOK HÍRADÓJA IVapbőzis tábor Salgótarjánban Salgótarjániban, a Nógrádi Sándor Űttörőház udvarán a nyári szünet kezdete óta nap­közis tábor működik. A dol­gozó szülők gyermekei itt egész nyáron biztos helyen vannak. Nevelők vigyáznak rájuk, tanítják, foglalkoztat­ják őket. A napközis tábor abban ha­sonlít a rendes úttörőtábo­rozáshoz, hogy egész nap, reggeltől estig az úttörőtábo- rozáshoz hasonlóan folyik az élet. Csak este megyünk ha­za, amikor szüléink már ha­zaérkeztek munkahelyeikről. A napközis tábor színes programjával, érdekes szak­köreivel, szórakoztató foglal­kozásaival sok új élményt nyújt lakóinak. A reggeli gyülekezés alatt már előre találgatjuk, mi lesz a napi­parancsban? Sok foglalkozá­si lehetőség van: modellező szakkör az MHSZ szervezé­sében, báb- és kisgazdasszony szakkör az úttörőházban. Az MTS segítségével rendszere­sen sportfoglalkozások foly­nak, ahol az atlétika és a labdajátékok alapjait sajátít­hatjuk el. A „Ki mit gyűjt” szakkör a bélyegeket, gyufa- cimkét, képeslapot, jelvényt gyűjtő pajtásoknak ad szóra­kozási lehetőséget. Délutánon­ként, hetente háromszor film­vetítésen veszünk részt. Két­szer az úttörőházban, egyszer a November 7. Filmszínház­ban. Az ebéd utáni csendespihe­nő idején legszívesebben ol­vasgatunk, rajzolgatunk, tár­sasjátékokat játszunk. Később vidám játékokra kerül sor. A kisebbek homokoznak, a na­gyobbak tollaslabdáznak. Leg­kedvesebb játékunk az aszta­litenisz. Mivel azonban csak egy asztal van, pingpongozni is sokan szeretnének, kitalál tunk egy kieséses rendszerű játékot. Körbeálljuk az asz­talt és sorban kerülünk az asztal hol egyik, hol másik oldalára. Egymás után ütjük vissza a labdát. Aki téveszt — kiesik — a játékból. Az utolsó pajtás rövid döntőt játszik. A győztest megtapsoljuk és ő kezdi el a következő játékot, Ha rossz az idő, a Mártí­rok úti iskola tantermeiben társasjátékokkal szórakozunk, dalokat tanulunk, énekelge­tünk, beszélgetünk. Unatko­zásra nincs idő: a tábor ve­zetői mindig gondoskodnak az érdekes szórakozásról. De hogyan is unatkoznánk, ami, kor együtt vagyunk pajtása, inkkal, barátainkkal! Vidá­man töltjük el a nyarat, hogy kipihenve kezdhessük el az új tanévet. Szabó Péter Mártírok úti iskola, S.-tarján Megvalósult álom Nyolcadikos vagyok és na­gyon szeretek futballozni De nemcsak én, hanem minden fiú. Nálunk, Szurdokpüspökiben régebben nehéz volt megolda­ni a futballozást. A sportpá­lya távol volt az iskolától. Ha a testnevelési órán focizni akartunk, mindig csak az óra egyik felével kellett beérni, mert mire a pályára értünk, az óra első fele eltelt. Sokat tanakodtunk ezen és megpróbáltunk más helyet ke­resni. Ideiglenesen a rét is megfelelt, de zavartuk az ott legelésző állatokat. Elkészítet­tük a kapukat — igaz, nem valami tetszelősek —. de ne­künk az volt a fontos, hogy legyen egy „keret”, amibe rúgjuk a gólokat. A réten r íindig veszekedtek velünk, az állatok miatt, így hát ez a pálya is egyedül maradt. Sokan mondták, hogy ez nem mehet tovább. Igazuk is volt, mert egy ilyen szép és kedves, fiúknak tetsző játékot nem lehet abbahagyni. Köz ben azonban elkészült új is­kolánk, amelynek építésében mi is sokat segítettünk. Elké­szült az iskola mélletti tér ki­alakításának tervrajza is A tervekben látható volt egy pá­na­lya alaprajza is. Ennek gyón megörültünk. Szorgalmas munkával befe­jeztük a parkosítást. És ekkor következett a nagy munka, a pálya építése. A pályát úgy építettük, hogy télen is lehes­sen használni. Nem futbal- lozásra, hanem korcsolyázásra. Területét először 20 centimé­ter mélyen kiástuk. Ebben se­gítettek a Parafakőgyár föld­gyalui is. A mederbe 10 cen­timéteres salakot szórtunk. Beállítottuk az új kapukat. A pálya környékét gyepszőnyeg és fasor díszíti. Az építéshez különböző szervek is hozzájá­rultak. A járási KlSZ-bizctt- ság kilencezer forintot adott salakvásárlásra. A helybeli szövetkezet ingyen fuvarozta a salakot, az erdészet szép csemetéket adott a parkosítás­hoz. Elkészült a pálya. Testne­velő tanárunk közreműködésé­vel megindult a íutballsze- zon a mi kis „stadionkánk- ban” Újra űzzük a labdajáté­kot, s arra törekszünk, hogy az itt élő fiatalok is jobban fej­lőd jenek. Kiss Győző, 844. sz. Szalvai Mihály Úttörőcsapat, Szurdokpüspöki Változatos program Nemrégiben Visegródon vol­tunk, ahol megnéztük a vi­segrádi lovasnapokon a 120 cm-es díjugratást. Tíz ver­senyző teljesítette hibátlanul a pályát. Köztük volt Balczó András is. aki az ötödik lett az összesítés után. A díjkiosz­tás előtt láttuk a Lénárd-foga- tot. Egy csikós tartott bemuta­tót, majd úttörőlovasok szék­foglaló játékával ért véget az esemény. Utána ismét izgal­mas versenyszámoknak lehet­tünk szemtanúi. A 2200 méte­res akadályversenyen hórom versenyző indult. A stafétát már sajnos, nem tudtuk vé­gignézni, mert haza kellett in­dulni. így is nagyon jól érez­tük magunkat. Izgalmas és érdekes versenyt láthattunk. A múlt hét közepén bará­tommal Örhalomba mentünk horgászni. Amíg nem voltunk otthon, közölték anyukámmal, hogy augusztus elsején Siklós­ra megyünk táborozni. Múlt csütörtökön az iskolaorvosnál voltam, majd az öcsémmel megnéztük a Balassagyarma­ton megrendezett haditechni­kai kiállítást. Nagyon érdekes volt a fegyveres műszaki és a történelmi kabinet. A liget­ben láttuk a légvédelmi ágyú­kat. a rádiósokat, a tankot és a kétéltűt. Utána még sokáig nézelődtünk a céllövölde előtt. Csányi János, Balassagyarmat, Dózsa György úti iskola NÓGRÁD — 1971. július 22., csütörtök Krónika Ötödikén délben forró nap­sütésben érkeztünk meg a nagybátonyi sporttáborba. Mi­után percek alatt megtaláltuk helyünket, ismerkedni kezd­tünk. A sportolók edzői kiváló tanárok. Nagyon sokat sporto­lunk, s estére kifáradunk. Voltunk Pásztón, a strandon. Nagyon örülünk, hogy itt le­hetünk. Megszerettük Nagybá- tonyt, tanárainkat, s reméljük, ők is minket. Ha lehet, jövőre is eljövünk ide. Pócsik Zsuzsanna, Rimóc Kulturális SZAMOK A moziról: Eredményesen zárta az első félévet a megyei Moziüzemi Vállalat. A színvonalasabb közönségszervezés, az alapo­sabb propagandatevékenység eredménye, hogy hat hónap alatt 62 ezerrel több látogató tért be a mozikba, mint a tavalyi első félévben. Ez azt jelenti, hogy összesen 850 ezer ember váltott jegyet a megye 150 mozijába. Annál inkább értékes ez, mert az előadások száma több mint 60-nal csökkent. Felülvizsgál­ták ugyanis a játékrendet, s ahol szükség volt rá, meg­szüntettek néhány , előadást. Hat hónap alatt egyébként csaknem 9900 alkalommal ve­títettek filmet a nógrádi mo­zikban. KÖTA. Megjelent a Kóru­sok Országos Tanácsa tájé­koztatójának első száma. A dekoratív fedőlappal ellátott füzet az elmúlt két évtized alatt fényes pályát befutott magyar kórusművészet, kó­rusmozgalom ügyeiről tájé­koztat. Az első számban töb­bek között cikk jelent meg a kórusminősítések tapasztala­tairól, a KÓT-A eddigi műkö­désének tapasztalatairól és megalakult szervezeteiről. Közöl kritikát, szemléket és derűs történeteket is a kórus- mozgalom berkeiből. A ter­vek szerint évi hat alkalom­mal jelenik meg az új kiad­vány. ★ SZOROS PROGRAM. Nem csoda, ha ritkán van üres AJÁNLATUNK Állati!... No, nem a kritikus önfeledt felkiáltása ez, hanem a tévé vidám műsorának címe volt, amely a címé­nek megfelelően állatokról és persze emberekről is szólt. Mint minden vidám műsort, ezt is örömmel és várakozás­sal fogadtuk, hiszen éppen a szórakoztató műfaj az, amiben nagy a hiány, s az időközben elhangzó műsorok ritkán fe­lelnek meg az igényeknek. A műsor nem mondható káprá­zatosnak, azt se kiálthatjuk ki, hogy mindig ilyenre vártunk, viszont feltétlenül erénye, hogy új hangot üt meg, eltávolo­dott attól a hangvételtől, amit kávéházi vagy másként asz­falthumornak szokás nevezni. Királyhegyi Pál kitűnő kala­uznak bizonyult, az egy téma körül vibráló vidám jelenetek, sanzonok és tréfák labirintusában; mértéktartó, finoman szellemes modora már némileg utat mutat a színvonalasabb esztrádműsorok irányába. Akadt néhány valóban kellemes, színvonalas, mosolyogtató szám is a sok között (Romhányi: A teve című verse és az ehhez adagolt meglepő képsor, vagy So ős András: Kutyaderbijének szellemes csattanója), de némi hiányérzetünk is volt. Még mindig rendkívüli hiány­cikk a közéleti tréfa, kabarészám, mintha a szerzők elefánt- csonttoronyban élnének, és niem ismernék hétköznapjaink megannyi konfliktusát, kivéve azt a néhányat (villamosok zsúfoltsága, kenyér minősége), amit már kismilliószor „meg­énekeltek”. Ezeknek a műsoroknak sokkal közelebb kell jut­niuk az élethez és bátor kritikájukkal, szilárd politikai né­zőpontjukkal elégíthetik ki mind a széles nézőtábor, mind a hivatalos kritika évek óta hangoztatott igényeit. De talán az Állati!!.. .-t tekintsük egy lépésnek a megadott irányban. W A mai, csütörtöki, műsorból szíves figyelembe ajánljuk a Ki lesz a győztes? (18.00) úttörőjátékot, a Lengyel Nép- köztársaság felszabadulási évfordulója alkalmából adásra ke­rülő filmbeszámolót (18.50), a Szóljatok szép szavak! vetél­kedő ötödik részét (21.00) és a Nyitott könyvből (21.30) Szán­tó Tibor: Titoktartás című elbeszéléskötetének bemutatását. L. Gy. MIKSZÁTH KÁLMÁN regénye nyomán CS. HORVATH TIBOR rajzolta: KORCSMAROS pajl helyiség a Kohász Művelődési Központban, mert rendkívül szoros programot bonyolít le. Az év első hat hónapjában 955 rendezvényt tartottak a művelődési központban, eze­ken csaknem 77800-an vettek részt. Érdekes eredményre jutunk a további számítások­kal is: ezek szerint egy ren­dezvény iránt átlag 81-en ér­deklődnek, s naponként átlag öt rendezvény színhelye a Kohász Művelődési Központ. Naponta tehát több mint 400 látogató fordul meg az épü­letben. . * ÉVKÖNYV. A salgótarjáni Bolyai Gimnázium fennállá­sának 5. évfordulója alkalmá­ból évkönyvet jelentet meg az iskola. A már készülő év­könyv tartalmazza a gimná­zium 1970/71-es tanévi mun­káját, tájékoztat a napi fel­adatokról, az eredményekről. Olvashatjuk benne a tanárok és a diákok dolgozatait is. A 800 példányban megjelenő évkönyv címlapját Czinke Ferenc tervezi. A kiadvány még a nyári szünetben elké­szül. MIRE VÁLTUNK MOZIJE­GYET? A kalandos, izgalmas filmeknél telt ház van, ezt tapasztalatból tudjuk. Azt viszont már számok igazol­ják, hogy a megyében műkö­dő mozikban a látogatóknak csaknem a fele szovjet filmet néz meg. Az is kitűnik az idei számokból, hogy a mozi­nézők 12 százaléka volt kí­váncsi az úgynevezett „A”- kategóriás, azaz eszmei-mű­vészi szempontból kiemelt filmekre. ütf MŰGYŰJTŐ. Idei második számával jelentkezik a Mű­gyűjtő, a műbarátok és a műkereskedelem lapja. Ezút­tal is számos érdekes írás ol­vasható a lapban. A giccs forrásairól, a közízlésről szó­ló cikkek közérdeklődésre tarthatnak számot csakúgy, mint a műgyűjtő Füst Milán­ról szóló írás. Több megyei vonatkozása is van az idén másodízben megjelenő Mű­gyűjtőnek. Képriportban mu­tatja be Lazsik János holló­kői fafaragó munkásságát, képben és írásban Czinke Ferencet. Érdekes cikk olvas­ható. a palóc lócáról, erről a támlás, karfás régi bútorról. Képet is közöl a lap egy szé­pen faragott lócáról, a támla felső keretén ez olvasható: „Lazsik János csinálta 1887. október hó 15.”. 120 MÁZSA KÖNYV. Meg­érkezett az .első tankönyv­szállítmány a salgótarjáni könyvesboltba. A kocsikról 120 mázsa tankönyvet pakol­tak le, ez azonban még min­dig csak 20—25 százaléka a szükséges mennyiségnek. Je­lenleg válogatják az „ömlesz­tett árut”. Jó lenne, ha mi­nél gyorsabban érkezne a többi könyv is, hiszen tan­szereket már jó ideje árusí­tanak. * ŰJRA BELPHEGOR. Izgal­mas filmeket tűzött műsorára a salgótarjáni Tarján-vendég- 1» mopresszója. A Belphegor a pokolból című színes, olasz kalandfilmet augusztus 10-én, a Fehér farkasok című színes NDK indiánfilmet 17-én ját­szók A Szex és a hajadon című színes amerikai film- vígjátékot augusztus 24-én, A félszemü seriff című színes USA westernfilmet pedig augusztus 31-én tekinthetik meg a mopresszó látogatói. * EGY HÉTTEL ELHALASZT­JÁK a nagy érdeklődéssel várt besztercebányai zománc­művészeti kiállítás megnyitá­sát. A Salgótarjánban már egyszer bemutatott és nagy sikert aratott anyagot ugyan­is részben kiegészítik. Ez in­dokolja a néhány napos ha­lasztást. Nógrád megyét két művész, Czinke Ferenc és Ivónyi Ödön zománcmunkái képviselik Besztercebányán azon a kiállításon, amely lé­nyegében az egész magyar zománcmű vészetet reprezen­tálja. Az ünnepélyes megnyi­tóra a Salgótarjáni városi Tanács képviselői is Beszter­cebányára utaznak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom