Nógrád. 1971. július (27. évfolyam. 153-179. szám)
1971-07-21 / 170. szám
Felújítják a gépparkot A géppark teljes rekonstrukciójára kerül sor a következő időben a Női Fehérne- mügyár jánosaknai gyáregységében. A gyár ebben az évben 33 millió forintot szán fejlesztésre, ennek mintegy nyolcvan százalékát a jánosaknai és a pápai üzem kapja. Jánosaknán a múlt hónap végén munkába állt száz új NDK gyártmányú Textima gyorsvarrógép. Ebből még további huszonhét darabot várnak az idén. Kicserélik a speciális gépeket is. Az új gépek felét a Német Demokratikus Köztársaságból, huszonöt százalékát tókés országokból, a többit a magyar gépipartól szerzik be. A tőkés exporthoz szükséges valuta egy része NSZK megrendelésre, bérmunkában készülő Diolin műszálas női blúzokból származik, amelyek egyik példánya a képen látható. Nőtt a kutatók száma Mérlegen a tudományos minősítés elmúlt Jel évtizede A Tudományos Minősítő Bizottság összegezte a harmadik ötéves terv időszakában kiadott tudományos fokozatok adatait. Eszerint az elmúlt tél évtizedben 951-en szereztek tudományos minősítést. A növekedés üteme évente átlagosan 300 fő. ami 5,2 százaléknak felel meg. • * örvendetes, hogy a tudományos fokozatban részesítettek szama leginkább néhány olyan tudományágban nőtt, amelyben világszerte leggyorsabb a fejlődés, s amelvek a népgazdasági és a társadalmi fejlődés szempontjából egyaránt jelentősek. A híradás- technikában például öt év alatt megkétszereződött a minősített tudósok száma. Ennél kisebb mértékben ugyan, de nőtt a filozófia, a pedagógia, az agrárgazdaságtan és a fizika művelőinek száma is. Kevésbé pozitív vonás, hogy a kémikusok, a biológusok és a matematikusok körében az említetteknél lassúbb tempóban növekszik a kandidátusok és doktorok száma, sőt néhány tudományágban a minősített kutatók száma az utóbbi öt évben csökkenő tendenciát mutat. Első helyen itt a művészettörténet és a régészet áll, amelyből a minősítést szerzettek száma az öt év előttinek csak 81 százaléka. Csökken az általános biológia, a nyelvtudományok és a földtudományok képviselőinek száma is. Nem tekinthető kedvezőnek az sem, hogy egyes tudományszakok aránytalanul nagy számmal képviseltetik magukat a minősítettek között. Kiugróan sokan szereztek az elméleti és a klinikai orvostudományok terén tudományos fokozatot. Ugyanez áll a nyelvtudományok művelőire, akik között — a már említett csökkenő tendencia ellenére — 100 kandidátus, illetve tudományok doktora található, a történettudósok között 219-en, az irodalom tudósok közül 142-en rendelkeznek tudományos fokozattal. Ezzel szemben jelenleg is mindössze 101 híradástechnikusnak van tudományos fokozata, és a biológiai, valamint a műszaki tudományok körében is aránylag alacsony a minősített tudósok száma. A jelöltek kormegoszlása azt mutatja, hogy 1970-ben a kandidátusok többsége 40 éven aluli, a tudományok doktoraié 41—50 év között volt. A nők számaránya a minősítettek körében mintegy 9 százalék volt. A tudományos kutatók létszáma egyébként 1966-ban. a tervidőszak kezdetén 18 756 volt, 1970 végére megközelítette a 23 és fél ezret. A tudományos minősítésben részesítettek száma ez alatt az idő alatt 3194-ről 4145-re nőtt, vagyis részarányuk 26,6 százalékkal növekedett. (MTI), Va§üti koesik érkeztek Indiaboi Megérkezett a MÁV-hoz az első tíz indiai vasúti teherkocsi. A magyar—indiai hosszú lejáratú kereskedelmi és fizetési megállapodás keretében ezer indiai vasúti teherkocsival gyarapszik a MÁV kocsiparkja. Ebből idén előreláthatólag 400-at kap meg a magyar vasút, 600-at pedig a jövő évben A harminc ton-, nás, alacsony oldalfalú vasúti kocsik most már folyamatosan érkeznek hazánkba, s azonnal forgalomba kerülnek. Négyszáz kocsinak az alváza Indiából már Jugoszláviába ér-, kezett, ahol a magyar ipar által gyártott fékekkel, rugókkal és kerékpárokkal szerelik össze, majd a kocsik szekrényét futóműre helyezik. Az indiai kocsikon kívül az idén Romániából, Csehszlovákiából, Jugoszláviából és Bulgáriából vásárol teherkocsikat a MÁV, s az év végéig több mint háromezret helyez forgalomba. Érvekkel, nem tloeons’sral I) fegyver a dorong, az ellenfelek, a más véleményen levők elnémításá- ra. Virágkorát akkor élhette, amikor az emberek még meglehetősen hadilábon álltak a nyelvvel, a nyelvi kifejező eszközök hiányosak és kezdetlegesek voltak, s a kézzel-láb- bal való mutogatásnál egyszerűbb megoldásnak látszott fejbekólintani a szembenállót. Később még szép számmal akadtak korok, amikor a dorongot változatlanul divatos és hatékony eszköznek tartották. A mi korunkban, a mi társadalmi rendszerünkben azonban végre nagyon sokat veszített jelentőségéből. Ellentétes példákat ugyan Kapásból lehetne sorolni, ennek' ellenére azt hiszem, kevesen vonják kétségbe, hogy már nemcsak beszélünk a demokráciáról, a vélemények és elképzelések kialakításának e döntő feltételéről, hanem egyre többet teszünk is érte. Egyik üzemünkben a dolgozók népes csoportja vitatta a béremelésre fordítható ősz- szegek elosztásának feltételezett fonákságait. Mit tagadjam, ennél a beszélgetésnél — mint gyakran máshol is — egészen szélsőséges vélemény is elhangzott. Például: a „fejesek” összedugják a fejüket, s az kap többet, akinek jobban „tetszik a szeme” Csak kinéznek az ablakon, s aki éppen arra megy, annak emelik az órabérét. Vagyis nem a végzett m unka és a méltányosság, hanem személyes érzések, rokon- és ellenszenvek, a véletlenek billentik egyik, vagy másik dolgozó javára a mérleget. Bár többen egyet látszottak érteni azzal, hogy az igazságosság itt-ott csorbát szenved, de észrevehetően elhatárolták magukat attól a munkatársuktól, aki túlzásokra ragadtatta magát. Szerencsére, akadt a társaságban, aki a szélsőséges vélekedéssel szemben érveket iudott fölsorakoztatni, ami mindig a jelenségek, problémák józan megítélésére hangolja a többieket. Ennek ellenére egy szűkebb körben másik szélsőséges vélemény is elhangzott. Már pontosan nem emlékszem rá, valami olyasmi, hogy ki kellene rúgni, fejére kellene koppintani a hangoskodónak, ne rontsa meggondolatlan kijelentéseivel a közhangulatot. S ez az a „kritikus pont”, ahol ismét vitatkozni kell. Ahány ember, annyi vélemény, a vélekedések megannyi árnyalata. Az elvtelen egyetértés „dögunalom”, mondhatná egy mai fiatal. Hadd érvényesüljön valamennyi elképzelés, amíg kiforrja magát a legrokonszenvesebb megoldás. Baj-e, ha valaki a vita hevében szélsőséges véleményének ad hangot? Az a baj, ha nem akad, aki meggyőzze az ellenkezőjéről. Kell-e félnünk attól, hogy valaki elveti a sulykot? Elég erős ma már egy-egy munkahelyi közösség ahhoz, hogy a helytelen nézeteket kigyomlálja környezetéből. Éppen az ütne szöget az emberek fejébe, ha doronggal némítanák e) valamelyik társultat. Természetesen, nem ennyire egyszerű a dolog. S azért nem, mert olykor nem köny- nyű különbséget tenni az ártó szándék, az indulatos kifakadás és a jogos bírálat között. A nyílt sisakkal föllépő, ártó szándék nagyon ritka, Ha mégis felüti a fejét, nincs hatásosabb érv, mint a régi, jól bevált eszköz, a „Hej, te bunkócska, te drága .. rjö ,,indulat valós visszásságokból mer mjkz oA rl-yj ösztönös emberi megnyilatkozás. Ezt nem elfojtással, hanem a kiváltó okok orvoslásával lehet a megfelelő mederbe terelni. Még féltettebb kincsünk a higgadtan érvelő, jogos bírálat. Nemcsak tiszteletlenség,- az emberi önérzet sárba tiprása a retorzió, a dorongmódszer, hanem politikai baklövés is, amelynek közhangulatot rontó hatása széles körben tovább Kiss Sándor 99 Feladatunk am élelmmmer*gamdagág Hevítése Nyilatkozik; a MEZŐGÉP Vállalat igazgatója 99 A ©asdaságí Bizottság határozata alapján, 1971. január 1-től a Pásztói Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat és a Heves megyei Gépjavító Vállalat együtt dolgozik. A vállalat alapító határozata kimondja-: „A két gépjavító egyesítésevei megalakítják a Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalatot, Eger székhellyel. Gyáregységei: Eger, Gyöngyös, Hort, Heves, Pásztó, Kisterenye, Érsek vad' kert”. Az új vállalat megalakulása megyénkben több száz embert érint. A három. Nóg- rád megyei gyáregység tevékenysége pedig hatással van a termelőszövetkezeti üzemek eredményes munkájára. Azért kerestük fel Török Istvánt, a vállalat igazgatóját, hogy választ kapjunk; a Nógrád megyei gyáregységek milyen feladatot kaptak, milyen fejlődés elé néznek. A gyáregységekre építenek A Gazdasági Bizottság az átszervezést, az élelmiszer- ipar hatékonyságának növelése érdekében rendelte el. Az új szervezeti forma jobban alkalmazkodik a gazdaságirányítási rendszer követelményeihez. Növeli a gazdálkodó egységek önállóságát, kiszélesíti az érdekeltségi rendszert, jövedelmezőbbé teszi az üzemek munkáját. A vállalat biztosítja, hogy gyáregységei fokozatos erősítésével oldják meg a feladatokat. A vállalat vezetésének munkamódszerében alapvető változás nem várható. Bevált és a gyakorlatban igazolt vezetési módszerekkel kívánják a gyáregységek munkáját szervezni, irányítani. AlapveDorogházán Közhasznú munkák A közigazgatásilag Neműhez csatolt Dorogházán az idén 271 folyóméterrel meghosszabbítják a villanyhálózatot. Ezzel az intézkedéssel az újonnan épült telepen villanyvilágításhoz jutnak azok a családok is, amelyek ezt eddig nélkülözték. Ezen túl a közvilágítást is korszerűsítik; a meglevők mellé még nyolc új lámpát szerelnek fel. A községi tanács úgy határozott, hogy a negyedik ötéves tervben folytatja a községben a járda építését is. Négyszáz- negyvenezer forintot szavaztak meg erre a célra. Neműben viszont korszerűen felszerelt körzeti központi orvosi rendelőt építenek. Közel egymillió forintot szavaztak meg az orvosi rendelő megépítésére és felszerelésére. tóén a gyáregységek önelszámoláson alapuló nyereségérdekeltségi rendszerére építenek. A vezetési hatásköröket úgy osztották meg, hogy a vállalati feladatok végrehajtásához szükséges operatív intézkedések a gyáregységekben, a termelés területén szülessenek. Megváltozott a munka A vállalat tevékenysége megváltozott.' A gépjavítás helyett mezőgazdasági gép- és eszközgyártás, technológiai berendezések gyártása, szerelése, major, víz-, villanyhálózat telepítése, részegységének felújítása, a mezőgazdasági gépgyártó vállalatokkal történő kooperációs tevékenységek jelentik a munkát. Elsősorban az élelmiszer-gazdaságot, ezen belül a mezőgazda- sági termelést szolgálják. Ismeretes, hogy a KGM mezőgépgyártó vállalatai csalt részben elégítik ki a mező- gazdaság gépigényeit. Minden lehetőséget biztosítottak ahhoz, hogy a vállalat is bekapcsolódjon a mezőgépgyártásba. A Nógrád j megyei gyáregységek nagy feladatokat kaptak a vállalat negyedik ötéves tervében. A kisterenyei gyáregységnek a kombájn-alkatrészeket kell gyártani, amit már eddig is szép sikerrel végzett. Jövőre a komplett kombájn-ferdefelvonóház gyártására is áttérnek. Ez rendkívül nagy lehetőségeket biztosít számukra. Elsősorban azt, hogy fejlesszék a gyáregységet. Előnyös vállalkozás A pásztói gyáregység dolgozóira nagy felelősséggel, de előnyökkel is járó feladatot bíztak. Elsősorban azt, hogy növeljék az élelmiszer-gazdaságnak szükséges gépek gyártását. A gyáregység jól felszerelt, kiváló szakmunkásokkal rendelkezik, tehát a feladat megvalósításának legfontosabb feltételei biztosítottak. Ezért bízták Pásztora a gyümölcsbetakarító gépek gyártását, amit rövidesen megkezdenek. A gépek zöme exportra készül és évente 510 darabra kaptak megrendelést. Ez a gyáregységnek nagy lehetőségeket biztosít. Az érsekvadfeerti gyáregység sem marad mostoha gye- rek. Gondoskodik a vállalat arról, hogy itt sajátos profil alakuljon ki. Egy kis türelemre van szükség, amíg a tervek valóra válnak, Általános lakatosipari részleget alakítanak ki. Gépek váz- és lemezszerkezeti munkái elvégzésére is alkalmassá teszik a gyáregységet. A szükségletnek megfelelően kell a szakembergárdát kialakítani. A dolog lényege: az érsekvadkerti gyáregységet az elterjedt híresztelések ellenére sem adják át senkinek. Gondoskodnak fejlesztéséről, és arról, hogy a dolgozók a leghasznosabb tevékenységet folytassák Enyhítik az alkatrcszgondokat A vállalat megalakulása óta fél év telt el. Nem nagy idő. Lemérhető azonban, hogy a vállalatnak jövője van. Féléves tervét teljesítette, ebben a nógrádi egységek sem maradtak el. Most a termelés -mellett legfontosabb: korszerűsíteni a vállalat felszereléseit. Erre a célra 10 millió forintot terveztek. Külön feladat az a szolgáltatás, amelyet a mezőgazdasági üzemek nagyon igényelnek. Épitenek vízvezetéket, kompresszorokat, traktorhűtőket, acélszerkezeteket. Komoly gond az alkatrészellátás, de ennek teljes kielégítésére nem vállalkozhat a vállalat. A kereskedelem feladata onnan biztosítani, ahonnan a gépeket vásárolja. De ha a kereskedelem nem tudja beszerezni és időben szól, a vállalat kész arra, hogy elkészítse a hiányzó alkatrészt. Erre felkészítik a gyáregységek egy részét, ilyen a kisterenyei gyáregység is többek között. A vállalat munkájában legfontosabb, hogy közös nyelven beszéljenek a gyáregységek. Jövőjük attól függ, hogy milyen mértékben lesznek gazdaságosak. A gyáregységek vezetőinek, fizikai dolgozóinak együttműködése az új szervezeti kereten belül meghozza az eredményt a népgazdaságnak és vállalatnak egyaránt. B. Gy. NÓGRÁD - 1971. július 21., szerda
