Nógrád. 1971. július (27. évfolyam. 153-179. szám)

1971-07-21 / 170. szám

SP ART 4 CVS „Viharoß” siker a szegedi szabadtéri játékokon MOZIÉLET Kalandos filmek a hét műsorán Hatalmas érdeklődés előzte meg a Magyar Állami Opera­ház balettkarának vendégjá­tékát Szegeden, a Dóm-tér monumentális szabadtéri szín­padán. Hacsaturján Spartacu- sára jó előre elfogytak a je­gyek, s a szombati megnyitó előadás előtt már csodára és szerencséire várva csoporto­sultak azok, akik idejében nem gondoskodtak belépőről. A derült idő, a kánikulai me­leg kellemes estét ígért. Az érdeklődés nem bizo­nyult indokolatlannak. A gla­diátorokat rabszolganőket, trák leányokat, római szená­torokat, patríciusokat, kato­nákat felvonultató három fel­vonásom balett a látványosság lehetőségei mellett szép egyé­ni produkciókra is alkalmat tartogat, hiszen a gladiátorlá­zadás és abban Spartacus ve- zéri szerepe, a kor általános tanulságokkal szolgáló konf­liktusai, az ellenlábasok ádáz szembenállása és küzdelme igazi drámai magot rejteget­nek. Nem szólván arról, hogy az időszámításunk előtti első században kitört gladiátorlá­zadásnak már gazdag irodal­ma van. S amit olvastunk már regényben, láttunk fil­men, szívesen megnézzük, meghallgatjuk színpadon is. Kiforrott előadást vártunk, hiszen az Operaház balettka­ra ezzel a produkciójával szinte a, világot bejárta, szá­mos itthoni sikert aratott, s előrebocsáthatom, a szegedi nagy színpadon is várakozá­sunknak megfelelő, nagysze’ rű előadást kaptunk. A há­romszáz tagú monstre szimfo­nikus zenekart fiatal karmes­ter, a harmincnégy esztendős Pál Tamás dirigálta, aki 1968- ban a Spartacus, 1969-ben pedig a repertoárdarabok mellett a Porgy és Bess be­mutatóját vezényelte. A sza­badtéri színpad sem új szá­mára, hiszen libanoni ven' dégszereplésük alkalmával az ottani szabadtéri színpadon is Pál Tamás volt a dirigens. Fiatalos lendülete, karmesteri felfogása kiválóan megfelel Hacsaturján modern balettze­néjének. Egyik nyilatkozatá­ban a fiatal karmester Hacsa­turján zenéjét tömören a kö­vetkezőkben jellemezte: „A népi kolorit, az örmény szín Magyar népi játékok gyűjteménye (Medicina kiadó) A könyv anyagát a Nép­rajzi Múzeum és az Iparmű­veszeti Intézet irányításával, testnevelő tanárokból álló munkaközösség gyűjtötte és írta. A különféle tájjellegű já­tékok és fényképfelvételek azt bizonyítják, hogy a népdal, néptánc, népszokás már is­mert és folytonosan megújuló termékei mellet nagy múltú és sajátos jáitékkultúrával is ren­delkezünk. A Magyar népi játékok gyűjteménye hasZnos segéd­könyv az iskolai és iskolán kí­vüli játéktanításban, pedagó­gusok, edzők, KISZ- és úttö- rővezeiők számára. A játék- anyag különösen jól nasznál- ható a nyári sporttáborokban, úttörő- és KISZ-táborokban. A csapatjátékok alkalmasak arra, hogy a sportfoglalkozá­sok, sportbemutatók és isko­lai sportünnepélyek műsorét színesebbé tegyék. A játékok hasznosak azért is, mert ezek nagy részét min­denféle sportpálya és költ­séges felszerelés nélkül Is le­het játszani. Oszó tantermek Ä kieinmachnowi vízépítő tizemi iskola tánulóinak a tan- germündei hajógyár minden komforttal ellátott lakóhajót épített, amely ez évtől kezd­ve a fiatalok rendelkezésére áll. A hajó, amely az NDK különböző vidékein folyó víz­építési munkálatoknál 12 ta­nulónak lesz az otthona, je­lenleg a potsdami „öreg dokk’ -ban horgonyoz. A ké­nyelmes kabinokkal, televízió­val ellátott és modern társal­góval berendezett lakóhajó saját áramszolgáltatóval és központi fűtéssel rendelkezik. Az úszó panzió 7000 literes víztartálya látja el a meleg­víz-szolgáltatást és a zuhanyo­zókat. Az iskola ebben az évben 350 tanulót képez ki vízépítő szakmunkássá és műszaki raj­zolóvá; — jelenleg az egyetlen ilyen intézmény az NDK-ban. A tanulók a Tangermünde térségében levő hajón öthetes gyakorlaton vesznek részt, s utána cserélnek azokkal, akik vagy lakókocsikban, vagy az NDK más folyóin és tavain hasonló lakóhajókon töltik a tanulási időszakot. VEIEMEHYÜNK AJÁNLATUNK» Benedek István hatrészes, új sorozatának, Az orvosi gondolkodás történetének második adására ma (18.35) kerül sor és rr.it tagadjuk, rendkívüli érdeklődéssel várjuk. Nem­csak azért, amit már többször leírtunk, mert Benedek rend­kívül jó, szuggesztív, szinte lenyűgöző előadó, hanem első­sorban a tárgy megközelítési módja miatt. Ezúttal is orvo­sokat, nagy szellemiségeket mutat be, de nem annyira élet­rajzi érdekességeket kutatva, mint inkább szellemtörténeti oknyomozást folytatva. Nagyobb teret kap a társadalmi háttér, s csak a legszükségesebbet a magánélet regényes furcsasága. így tapasztaltuk ezt az első adásban is, mely tu­lajdonképpen egy korábbi sorozat szerves folytatásának, sót befejezésének is felfogható, s amelyben a XIX. század egyik legnevesebb orvosát, az anyák megmentőjét, Semme’weis Ignácot igyekezett megmutatni a kor színes üvegén át. Ügy találtuk, hogy az életrajzi adatok csökkenése nern csökken­tette az előadás érdekességét. Nem kevésbé érdekes megis­merni a kort, mely értetlenségével, rosszindulatú irigységé­vel ragadós közegként akadályozta Semmelweis nagy felfe­dezésének terjedését. Szinte törvényszerűnek hat, hogy a fel­fedezőnek oly lélekölő küzdelmet kellett folytatnia igaza el­ismertetéséért. Talán csak egyetlen hiányérzetünk maradt, hogy nem esett szó Semmelweis életének alkonyáról, amely­ről annyi szóbeszéd és cikkvita folyik napjainkban. Ettől függetlenül nagyon kíváncsian várjuk a mai, második részt, amely Pasteurt és korát hivatott bemutatni. ■* A mai műsorból egyébként külön is felhívjuk a figyel­met a Mindenki közlekedik... (17.36) riportra, a Nemzetközi kaleidoszkópra, amely a moszkvai televízió énekes vetélke­dőjéből ad válogatást (58.15), valamint egy korábban el­maradt zenés műsorra, a húszperces sanzonösszeállításra (20.00). A fő műsorban (20.20), a Lányok hálóterme című, ma­gyarul beszélő francia filmet láthatjuk. L. Gv. 4 NQGRÁD - 1971. július 21., szerda kevesebb benne, mint a zene­szerző egyéb műveiben. Rit­musa pikáns, érdekes, az ör­mény táncritmusra épül. Legnagyobb értéke, hogyízig- vérig drámai, roppant hatá­sos érzelmi végletekkel, s persze nagyszerűen táncolha­tó." Mint ismeretes, Hacsatur­ján balettjének eredeti szö­vegkönyve nagyobbára érzel­mi hatásokra, a szerelmi szál, a szentimentalitás hangsúlyo­zására épült. Éppen ezért rendkívüli meglepetést, kiváló hatást ért el Seregi László koreográfiája és rendezése, mely a cselekményt közelebb vitte mind a zenéhez, mind a realitásokhoz, sokat merítve Howard Fast világsikert elért, meg is filmesített regényéből. Libanonban egy kétezer esz­tendős romváros természetes díszletei között adták elő a Spartacust, Szegeden viszont puritán díszletek között vívta harcát az elbukásig Sparta­cus és felkelő serege. A dísz­letek Forray Gábor mérték­tartósát dicsérték. Az est központjában mégis ■a táncosok állattak, akik már több világsiker alkotó része­sei. Fülöp Viktor Spartacusa hűségesen kifejezte a hős kettősségét, a rettenthetetlen bátorságot és elszántságot, a lágy emberséget és szerelmes félszegséget. Kun Zsuzsa hű társa volt ragyogó táncfelfo- gásában és szerepének tolmá­csolásában Flavia, Spartacus felesége szerepében. Havas Ferenc Crassusa, Nagy Zol­tán afrikai gladiátora, Sebes­tyén Katalin Júliája és Meny­hárt Jaqueline Claudiája so­káig emlékezetes élmény marad. Nem véletlen, hogy a megnyitó előadás utolsó fel­vonásánál sem oszlott szét a hétezre6 nézősereg, pedig már a vihar előszele a díszleteket tépdeste, és ritka szemekben bár, az eső is cseperegni kez­dett. Sajnos, a vasárnapi elő­adás nézői már nem nézhet­ték végig a kitűnő előadást, a második felvonás elején kitört vihar és záporeső fél­be szakította, sőt még egy bástyadíszlet is ledőlt. A sze­gedi szabadtéri játékok tehát — hűen az utóbbi évek ha­gyományaihoz — viharosan kezdődtek. Lakos György Jelenet a Reménykedők című »zincs magyar filim igjátek­ból. Fiatalabb és idősebb korosz­tálynak egyaránt jó szórako­zást kínál a héten a salgótar­jáni November 7. Filmszín­ház. Holnaptól tűzi műsorára a mozi a Reménykedők című színes magyar filmvígjátékot. Délutáni és esti előadásban július 22—24 között lehet meg­tekinteni a filmet. Az Utánam, gazfickók című színes, széles­vásznú, kosztümös, kalandfilm csak egy napig, július 25-én szerepel a programban. Július 26—28 között, délután fél 4- től A boldogság madara, az esti előadásokban pedig a Diploma előtt című filmet te­kinthetik meg a mozilátoga- tók. Mese felnőtteknek, amely megmutatja, hogy sok jó em­ber nem mindig fér meg kis helyen — ez a Reménykedők, a lakástéma filmre írt variá­ciója. Egy kis lakásba egyre- másra jelentenek be új lako­kat, remélve, hogy ez úton, mindenki külön lakáshoz jut. Egy váratlan fordulat azon­ban romba dönti a szépen fel­épített reményeket. A várat­lan végkifejlet végül is újra reménykedésre ad alkalmat. Rényi Tamás, több sikeres magyar film rendezője ezúttal is a szatíra és a komikum eszközeivel ábrázolja a törté­netet. A sok kedves, vidám jelenet sikerét a legismertebb, és közkedvelt színészek bizto­sítják: ismét láthatjuk Kállai Ferencet, Bárdi Györgyöt, Ga­ras Dezsőt — és Tolnay Klá­rit, aki a Reménykedőkben nyújtja századik filmbeli ala­kítását! A XVIII. századbeli német háborúskodások idejébe nyúl vissza az Utánam, gazfickók című NDK-kalandfilm. Egy porosz nemes regrutákat to­boroz Hannover városában — erőszakkal. Innen indulnak ki a történet szálai, melye Szász­országba, Erős Ágost udvará­ba vezetik el végül a film né­zőit. A főhős megmenekül a veszélyektől, s elnyeri jutal­mát: megtalálja szerelmét. A kalandos, színes, látványos film — Ralf Kirsten rende­zése — jó szórakozás, kelle­mes időtöltés. Annak idején óriási sikert aratott A boldogság madara című szovjet mesefilm. Első­sorban a fiatal korosztály, az általános iskolások élvezhetik a felújításban a történetet, a bátor és nyílt szívű Szadko kalandjait, aki a boldogság madarát, népe boldogulását keresi, s ezért minden áldo­zatra kész. Költői mesét dol­goz fel a film, külön örömet szerez Rimszkij-Korszakov is­mert zenéje, s a szép, színes felvételek is. A Phaedra-téma komikus és meghökkentő szituációkban bővelkedő modern varriáció- ja a Diploma előtt című, szí­nes, szélesvásznú amerikai film. Vakációra érikezik a 21 éves „tudós”. Az ünneplésé­re összejött vendégek között ott van a negyvenéves, ele­gáns szépasszony is, aki sze­met vet a tapasztalatlan fiú­ra. Érdekes a téma, komiku­sak a szituációk. Emelik a film értékét a gyönyörű, szí­nes felvételek és a színvona­las művészi játék is. Kulturális vázaik* SS RÓZSAVÖLGYI MARK BA­LASSAGYARMATON. Rózsa­völgyi Márk életének újabb dokumentumai kerültek elő a közelmúltban Balassagyarma­ton. Az ünnepelt prímást, a magyar zeneszerzőt és hege­dűst Nógrád második városa is magáénak vallja. Mint is­meretes, Rózsavölgyi Márk (1769—1848) egy ideig a Nem­zeti Színháznak is tagja volt. ö a verbunkos zene utolsó je­les képviselője. A múlt század harmincas éveiben írt verbun­kosaival a csárdásirodalmat indította útjára. Fia, Rózsavöl­gyi Gyula a hasonló nevű nemzetközi hírű zenemű­kiadó alapítója volt. Tervek szerint, Balassagyarmaton a Palóc-ligetben elhelyezik Ró­zsavölgyi Márk szobrát. !★] GYERMETCFOGLALKO­Z ÁSOK. Az óvodásoknak, kis­dobosoknak, úttörőknek és a nagyob gyerekeknek is érdé' kés, hasznos szórakozást igyekszik nyújtani a nyári va­káció idején a pásztói Lovász József Művelődési Központ. A gyermek-foglalkozásokon érté­kes mesefilmeket és gyerme­kek számára készült játékfil­meket mutatnak be, A fog­lalkozások a nyári melegben is népszerűségnek örvendenek. Legközelebb július 28-án, majd pedig augusztus 11-én és 18-án tartanak gyermekfoglal­kozást a központban. IRODALMI KINC3ESLA­M1KSZATH KALMAN regénye nyomán irta­CS. HORVÁTH TIBOR rajzolta: KORCSMAROS PA1, Ez a válaszom, báró úrll Gondolja, hogy o vá-J lasztottja érezhet bdr-1 mi vonzalmat is ön iránt? L Úgy látszik, hogy a bá­ró úr még rosszabbul van felöltözve belülről, mint kívülről. Nos, mindegy. Kovács kisasz- szony sorsa nem tőlem függ. Hogy kitől, őzt egyelőre nem árulha­tom el. Előbb magam­nak kell beszélnem ve­Az engem nem érde­keli £n szeretem öt, és ez elégi És hiába erösVodött a különc báró, Akii nem volt ■ hajlandó elárulni titkát. Szepessynek vé­gül szikrát vetett a szeme, és... Vagy megmondja tűs * tént, vagy szétloccsan­tom az agy velejét! DA. A nyár Salgótarjánban s a kulturális események „rit­kulásával” járt. A szünidő pe­dig a gyermekek szabad idejét növelte, amelyet jó lene, ha mind hasznosabban tölthetné- nek el Ehhez kíván segítséget nyújtani az öblösüveggyári művelődési ház is gyermekek számára tervezett rendezvé- n; eivel. Irodalmi kincsesláda címmel július 22-én délutá/i a XX. századi magyar és vi­lágirodalom gyermekekről szóló műveiből diafilmes be­mutatót tartanak a házban. i*i „ISKOLAVÁROSUNK” AZ ÜJ ÖTÉVES TERVBEN. Ba­lassagyarmaton,* amelyet szí­vesen nevezünk diákvárosnak, a negyedik ötéves tervben előreláthatóan öt osztállyal csökken majd a gimnáziumi osztályok száma. Ugyanakkor egészséges jelenség, s az isko­laszervezet alakulásáról is vall, hogy a szakközépiskolai osztályokba viszont mind több fiatal iratkozik be. Terv sze­rint, az elkövetkezendő idő­szakban mintegy hatvan új diákotthoni hellyel is számolni lehet majd. Ez enyhíti a gon­dokat. *■ ELŐKÉSZÍTŐ BIZOTTSÁG alakul Balassagyarmaton, a Mikszáth Kálmán jubileumi esemeny ek összehangolására, tervezésére. A „nagy palóc” születésének 125. évfordulóját 1972. január 16-án ünnepeljük. Nógrád megye számos, ran­gosnak ígérkező esemény szín­helye lesz. A balassagyarmati­ak az eseménysorozaton Délül ugyancsak készülnek az ün­nepre. Mikszáth Kálmán élet­művét jövő év elején az elő­készítő bizottság tervei szerint klubokban, üzemekben, mun­kásszállásokon ismertetik a dolgozókkal. \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom