Nógrád. 1971. június (27. évfolyam. 127-152. szám)

1971-06-04 / 130. szám

Vizsgák előtt Kulturális £•! vöImk"* Június, a vizsgák hónapja. Kicsinyek és nagyok adnak számot egy év munkájáról, és tegyük hozzá, nem kis mun­kájáról. Az új tantervek sokat kívánnak a tanulóktól, és aki helyt akar állni, annak a te­endője nem is kevés. Vizsgáznak a tanulók?! Ta­lán nem is jó ez a kifejezés, hiszen a szó szoros értelmében csak a végzősök, a középisko­lák negyedikesei vizsgáznak, érettségiznek. Ugyanakkor a többiek is összefoglalókon ad­nak számot arról, hogy a ta­nultakból milyen alkotó kap­csolatokat. önálló összefüggé­seket, gyakorlati következteté­seket vonnak le; ismétléseken javítanak a tanultak összes­ségén. A tanulókat azonban az érdemjegyek foglalkoztatják. Egyik javítani akar, a másik jobb érdemjegyet, a harmadik jó jegyét kívánja tartani. Mindez ifjúi törekvésekkel, vágyakkal és nagyon sok mun­kával párosul. Ugyanakkor sok-sok izgalommal várják a kérdéseket, lesik a nevelők vé­leményét és gondolnak szüle­ikre, akiknek megelégedést, örömet akarnak szerezni áldo­zatvállalásukért, szeretetükért, megértésükért. A vizsgák velejárója az iz­galom. Ki-ki izgul valamiért, különösen érvényes ez az érettségizők nagy táborára. Megyénkben mintegy 700 ta­nuló érettségizik és nem kicsi a tét, hiszen igen jelentős a továbbtanulni szándékozók száma. A továbbtanulás ver­seny kérdése: aki jobbat, töb­bet nyújt, az előnyben van a felvételinél. Tehát van miért izgulni. Minden vizsgán van egészséges izgalom. Ez szük­ségszerű és ösztönző is lehet. Az izgalom nagyobb százalék­ban viszont ártalmas, mind az eredményesség, mind a maxi­mális teljesítmény, mind az egészség szempontjából. Miért izgulnak a tanulók és kik iz­gulnak? Mindenki izgul a vizsga előtt, azonban károsan izgulnak a gyengébbek, tanul­mányi és idegrendszeri szem­pontból egyaránt. Tehát szük­ség van arra, hogy segítsük leküzdeni ezt a káros izgal­mat. A gyógyszer, nem meg­oldás, mert legtöbb esetben amennyit használ, annyit ront is a helyzeten. Mi a segítség tehát? Napjainkban a sportban mind nagyobb szerepet kap a pszichológus, akinek feladata, hogy lelkileg felkészítse a versenyzőket a nagy küzde­lemre. A tanulóknak is szük­ségük van okos, lelki egyen­súlyt biztosító segítőre. Ez a segítő elsősorban a szülő —, természetesen a nevelő mellett. A szülő állandó kapcsolatban van a gyermekével, tanácsai­val, megértő és reális igényei­vel segítheti gyermekét. Az első és legfontosabb se­gítség a nyugodt, otthoni lég­kör biztosítása. Mit jelenthet ez? Reális igényekkel fellép­ni a gyermekkel szemben. Egyik tanuló elmondja, neki kitűnőnek kell lennie és a szülők egyetlen témája a ki­tűnőség elérésének hangozta­tása. Sellye professzor stressz­elméletében már maga ez a tény olyan feszültséget jelent, aminek következménye a ká­ros idegélet. Egyet kell érteni a szülők kívánságával, de ezt okos segítéssel, megfelelő ta­nácsokkal, jó légkör megte­remtésével kell előkészíteni, VÍlEMÉNYÍU Nj£=SSSS ' 1 AJÁNLATUNK ■ Azt hiszem, kissé méltatlanul szűkszavúak vagyunk a Televízió egy sajátos szolgáltatását illetően, amit útifilm­sorozatként összegezhetnénk. Évek óta fel-felbukkanó műsora pedig a tévének; gon­doljunk csak vissza pusztán a legjelentősebbekre, mint ami­lyen például A világ nagy vasútjai, Az alaszkai aranyásók világa, az Antarktisz-, az India-filmsorozat volt, vagy a most futó, a MAHART-tal együttműködésben készült, Húszezer mérföld szárazon és vizen című magyar sorozat is, amely vasárnap a cédrusok országába, Csontvári különös-sejtelmes témavilágába segített bepillantanunk. És szerdán este, ugyancsak a Magyar Televízió vállalkozott rá, hogy lénye­get megragadó „képeslapokon” a Honvéd Művészegyüttes társaságában algériai kalauzunk legyen. Az új útisorozat első része a távoli ország egyik legnagyobb és legszebb kikötő­városa, Oran, bizarr, társadalmi és gazdasági fejlődésében ellentmondásos valóságát tárta elénk. A megragadó képsorok ezúttal költői hevületű kísérőszöveggel társultak, de ez a költőiség nem öncélú, stiláris csín volt; a lényegi mondani­való plaszticitását erősítette. Az útifilmsorozatok mindenek előtt való értéke az, hogy messzi világrészeket, országokat, népeket, kultúrákat, évezredes civilizációkat és történelmeket hoz szinte meg­fogható közelségbe, olyanok számára is, akiknek korábban szinte egész világuk a tanya, a falu határa volt. Most ezek a szűk kis közösségek szinte a teljes földkerekséget bejár­hatják, birtokukba vehetik; ismereteik palánkjait szabaddá tárják az útifilmek. Azt hiszem, komoly mulasztásnak te­szünk eleget, amikor felhívjuk erre a figyelmet. í*i Ma, pénteken, a műsort a Tapsifüles című zenés össze­állítás vezeti be, majd 18.05-től Rólad van szó címmel fiata­lok műsorát láthatjuk, melynek témája érzelmi és tudomá­nyos megközelítésben: a szerelem. 20 órától a Telitalálat! vetélkedősorozat résztvevőinek drukkolhatunk, 21.10-től a Malka című csehszlovák film következik, végül az adásnapot az Integrál kerekasztal-beszélgetés zárja, melyben az örege­dés biológiai, demográfiai és szociológiai problémáiról hal­lunk bizonyára sok figyelemre méltót. (barna) Nyári tábor "A klsteronvel 443. sz. Há- mán Kató Úttörőcsapat tagjai készülnek a nyári szünidő programjaira. A csapatvezető­ség tájékoztatása alapján a tanév végén hat pajtás kap „Kiváló Úttörő” jelvényt és hat tanuló az úttörők jubileu­mi évfordulója tiszteletére lét­rehozott „Em léknyakkendőt”. Örs vezetőképző táborban szin­tén hat úttörő vesz részt. Az orosz tanulmányi versenyben elért eredménye alapján or­szágos szaktáborba készül egy tanuló; Nádasdi Tibor. Cseh­szlovákiába egy úttörőt külde­nek jutalom üdülésre. Négyen a MÉH jutalomüdültetésében részesülnek /lankán, a hulla­dékgyűjtésben elért nagyszerű eredményük alapján. A csapat tagjai közül körülbelül százan készülnek a hagyományos nyári táborozásra: Hevesre, előreláthatólag július második felében. 4 NÓGRÁD - 1971. június 4., péntek nem az állandó hangoztatás­sal. Kóros feszültséget jelent a nem folyamatos munka. Ezt az utolsó napokban nem lehet „bevasalni” a gyermeken. El kell érni a jó rendszerezés, a jó ismétlés, az okos tanulás megvalósítását. Nem a vizsga előtt kell szidni a gyereket, hanem előzőleg kell gondolni a folyamatos tanulás ellenőr­zésére. Egyetlen megoldás a reális számvetés és a nyugodt munka feltételeinek biztosítá­sa. A tanulók egy csoportja szinte önkívületi állapotban jelenik meg a vizsgákon. A vizsgabizottság tehetetlen a gyógyászati beavatkozást igénylő esetekben. Mi az oka ennek? Vizsgaelnök voltam, és nem egy jó képességű tanuló idegrángásokkal küzdve, szin­te gondolatilag megbénulva állt a bizottság előtt. Kiderült, hogy az esetleges sikertelen­ségtől való félelmében — szü­lei rémitgették — alakult ki ez az állapot. Orvosi beavat­kozásra volt szükség. Felvető­dik a kérdés: mi értelme van megfélemlíteni a gyermeket a vizsga sikertelenségének ré­mével. Ez olyan állapotot te­remt, mely idegileg bénítja a teljesítő képességet. Kérjük a szülőket, ne tegyék ezt. Ha nem sikerül, ne legyen ez rém! Segítsék a sikeres vizs­gát, de ez ne legyen „élet-ha­lál” kérdése. összegezve a gondolatsort: nagyon nagy a szülők szerepe a beteges izgalom leküzdésé­ben. Az a szülő, aki szereti gyermekét, okosan meg is old­ja ezt a kérdést. Kmetty Ferenc Szakemberek tanácskozása Kétbodonyban tanácskoznak a rétsági járás mezőgazdasági üzemeiben tevekenykedő szak­emberek, valamint a közsé­gek, a pártala pszervezetek ve­zetői június 7-én. Az összejö­vetelen értékelik a termelő- szövetkezet múlt évi gazdál­kodásának tapasztalatait. Meg­határozzák azokat a tenniva­lókat is, amelyek az idei, va­lamint a negyedik ötéves terv célkitűzéseit segítik. ÖNKÉNTES IFJÚSÁGI ÉPÍTŐTÁBOROK. Közel ezer Nógrád megyei középiskolás, valamint először az idén na­gyobb létszámú szakmunkás- tanuló vesz részt a nyári ön­kéntes ifjúsági építőtáborok munkájában. A lányok — hétszázan — Hosszúhegyen, Kiskőrösön és Tabdiban vé­geznek munkákat. A három­száz fiú Egerfarmoson dol­gozik, valamint Martonvásá- ron részt vesz az M 7-es út építésében. A lányok négy turnusban utaznak a tábo­rokba, június 27-től augusz­tus végéig. A fiúk turnusa június 27-től július 10-ig tart. A táborlakók életét egyébként változatos kulturá­lis programokkal színesítik. ARANY, EZÜST, BRONZ. Az egri Gárdonyi Géza Diáknapok zsűrije értékel­te a diáknapokra beérkezett képzőművészeti, fotó-, tör­ténelmi, helytörténeti, nép­rajzi, valamint irodalmi pá­lyamunkákat. Aranydiplomá­val tüntették ki a Bolyai Gimnázium tanulója, Sán­dor Zsuzsa képzőművészeti Az Európa Könyvkiadó dicséretre méltó kezdemé­nyezése, hogy évről- évre ol­csó, modern formájú, ízléses kiadásban válogatást ad köz­re a szovjet novellairodalom terméséből. Az első kötet 1963-ban jelent meg „A visszhang titka” címmel, az idei könyvhéten „Galambva­dászat” címmel kapunk nyolc szerző tollából ízelítőt a szov­jet kispróza legfrisebb ter­méséből. A témaválasztás sokrétű és a felsorakozott szerzők kö­zött is találunk már ismert neveket és olyanokat is, akikkel magyar nyelven első ízben találkozhat az olvasó. A mór nálunk is jól ismert Nagibin „Szolovjov százados esete” című elbeszélése azért izgalmas, mert nemcsak Iga­zi krimitörténet ( a száza­dos féltékenységből gyilkol, majd kényszermunkára íté­alkotását. Ugyancsak arany­diplomát kapott tanulmá­nyáért Börzsönyi Erika, Ban- dur Mária, mindketten a Madách Gimnázium és Szak- középiskola tanulói, valamint Havassi Péter, a Szántó Ko­vács János Gimnázium és Szakközépiskolából. Nógrád megye középiskolásai ezen­kívül 13 ezüst és 11 bronz­diplomát kaptak. Négy ta­nuló munkáját oklevéllel ju­talmazták. *1 50 ÉVE VAROS SALGÓ­TARJÁN. 1972 januárjában ünnepli várossá alakulásának ötvenedik évfordulóját me­gyeszékhelyünk. Az évforduló méltó megünneplése érdeké­ben már tavaly december­ben megalakult a szervező bizottság. Készül a kulturá­lis programtervezet is. En­nek érdekében tegnap meg­beszélésen vettek részt a vá­rosi tanács épületében kul­turális életünk képviselői. Fölvetették többek között kiállítások, színházi bemu­tató, hangversenyek rende­zésének szükségességét. A lik, közben a második vi­lágháború alatt hőstettet hajt végre), hanem lélektani vizs­gálódás, amely során alapo­san megismerjük a főhőst, rehabilitálásának történetét. Borisz Vasziljev „A haj­nalok itt csendesek” a Nagy Honvédő Háború egyik epi­zódját ismertető kisregény. Vaszkov törzsőrmester egy jelentéktelen légvédetmi tá­maszpont őrzésére kapott megbízatást, dé a nagy una­lomban katonái ivással és udvarlással töltik az időt. Feletteseitől azt kéri, hogy olyan embereket kapjon, akik nem isznak. Erre két raj leánykatonát kap. A kis­sé terjengős, de vidám for­dulatokban sem szűkölködő történetben azt mondja el az író, miként bizonyítják bá­torságukat, odaadásukat, ami­kor harcba keverednek egy kisebb német egységgel. tervek szerint valószínűleg irodalmi és szociológiai pá­lyázatot is hirdetnek a me­gyénkben élő alkotók számá­ra. Akinek egyénként vala­milyen ötlete van a város fennállásának ötvenedik év­fordulójával kapcsolatban rendezendő kulturális ese­ménysorozatra, azt levélben beküldheti a városi tanács művelődésügyi osztályára. ¥• ÍRÓ-OLVASÓ TALÁLKO­ZÓ. Sánta Ferenc megyénk­ben is a népszerű írók közé tartozik. Sokan olvassák re­gényeit és novelláit. Az író az ünnepi könyvhét alkalmából Salgótarjánba is ellátogat. Ma este hat órakor találko­zik olvasóival a József At­tila művelődési központ üveg­csarnokában. Sánta Ferenc egyébként először 1954-ben hívta fel magára a figyel­met Sokan voltunk című írásával. Eddigi legnagyobb sikerét Húsz óra című regé­nyével aratta, melyből film is készült. Sánta Ferenc no­velláiért 1956-ban, a Húsz óra című művéért 1964-ben József Attila-díjat kapott. Baranszkaja „Egyik hét olyan, mint a másik" című írása a rohanó idő problé­máját tárgyalja egy kutató- intézetben dolgozó asszony életén keresztül. Voronov „Galambvadászat” című írá­sa a galambtenyésztő kis­gyerekek izgalmas élménye­in keresztül bepillantást en­ged az állatvilág rejtelmei­be. Suksin „Anyai szív” cí­mű írása egy nősülés előtt álló fiatalember kalandjá­nak története, aki verekedés miatt börtönbe kerül és édesanyja mindent megtesz megmentése érdekében. Nem egyenletes értékű írások sorjáznak ebben a kötetben, sokszor érezzük, hogy kissé túlírtak a törté­netek, de az olcsó, szép ki­állítású kötet így is egyik slágere az ünnepi könyv­hétnek. Cs. L. ........ *" ■ ■'1 • ■" 1 1 —■ Galamb vad ászát Kórus a siker csúcsán Ma 46 tagja van a pásztói ÁFÉSZ vegyeskarának, s eb­ből húsz a régi, tőrzsgárdatag, ezek igényessége és lelkesedé­se tartja össze a kórust, se­gíti a karvezető munkáját. A tagok között 14 évestől 64 évesig, szinte minden korosz­tály képviselve van, és fog­lalkozásuk is változatos: ke- kereskedőkből és diákokból, ipari munkásokból és pedagó­gusokból tevődnek. A kórus tagjainak több mint a fele kottaolvasó, a többiek előének- lés segítségével tanulják meg a dalokat. Fellépés fellépést követ A kórus vezetője Nagy Péter általános iskolai ének­tanár, legnagyobb segítsége a szervezésben, a próbák meg­tartásánál Gregus Zoltán, az ÁFÉSZ kultúrfelelőse. Az együttes magvát az 1966-ban megalakult férfikó­rus adja. Két éve, hogy lá­nyok, asszonyok is bekapcso­lódtak a munkába, s ma már többen vannak mint a fér­fiak. A kórus ahhoz még fiatal, hogy nagy múlt álljon mö­götte. Első nagyot b jelentő­ségű fellépésük 1970. június 20-án volt, amikor a hajdú- szoboszlói országos minősítőn ezüstkoszorút nyertek. Alig értek haza a kétnapos ren­dezvényről, aznap délután már utaztak is Salgótarjánba, ahol részt vettek egy gálaesten, amelynek bevételét az árvíz- károsultak megsegítésére for- ditották. ötvenhárom gyer­meket öltöztettek fel, tetőtől talpig és öt pedagógusnak is anyagi támogatást nyújtottak. Első helyezést érdemeltek ki idén tavasszal a Forradalmi dalok járási fesztiválján. Ezen­felül fellépnek szövetkezeti rendezvényéket, névadókon, nőnapi ünnepségeken. Kodály is Pásztón ismerte meg Most nagy erőpróba előtt áll a kórus: június 5-én, Szolno­kon részt vesznek a III. or­szágos szövetkezeti dalostalál­kozón. Emiatt a szokásos heti egyszeri próbát kettőre emel­ték, ami nem kis áldozatot je­lent a kórustagok és a kar­vezető számára. Repertoárjuk­ban szerepel olyan népdal is, amelyet most gyűjtöttek Mát- rakeresztesen, s amelyet — bár közel van Pásztóhoz — még nem hallottak és semmi­féle feldolgozásban nem ta­láltak meg. Másik érdekessége műsoruk­nak Kodály Esti dal című fel­dolgozása. Ezt a dalt Pásztón ismerte meg Kodály Zoltán, s a nénike, akitől hallotta, ta­lán még ma is él. Jövő terveikről kérdezve Nagy Pétert, azt válaszolja, hogy az ezüstkoszorú mellé, az arany koszorút is szeretnék ki­érdemelni. Ehhez azonban legalább 60 tagú kórus kelle­ne, mert csak így volna biz­tosított az állandó negyvenes létszám, mivel mindig akad­nak, akiket valami akadályoz a próbákon való megjelenés­ben. Miért közömbösek? S, hogy ez a létszám nincs meg, annak az egyes szervek közömbössége az oka. Pedig csak az ÁFÉSZ-nek — amely a MESZÖV-vel közösen fede­zi a kórus működésének költ­ségeit — több mint 70 tagú KISZ-szervezete van. A fia­talok bizonyára rendelkeznek a próbákhoz, fellépésekhez szükséges idővel, csak szer­vezés, okos meggyőzés, az ér­deklődés felkeltésének kérdése, hogy mennyien kapcsolódnak be e szép munkába. A klasz- szikus zene, a közös éneklés élménye bizonyára megfogná a fiatalokat, s ez egyik hasznos kitöltése is lehetne szabad idejüknek. Közömbösség észlelhető más szervek részéről is. Erre ké­zenfekvő példa, hogy az egyik kórustagot a szolnoki dalos­találkozó egyetlen szombati munkanapjára csak úgy akar­ják elengedni, ha az ÁFÉSZ megfizeti a helyettesítési dí­jat. S itt nem is a dolog anya­gi részéről van szó, hiszen ez csekély összeg, ha nem az elvről. Arról a visszautasító magatartásról, amely a Pász­tó nagyközség címerével dí­szített zászló alatt vonuló kó­rust nem érzi magáénak, nem látja át, hogy mind a karve­zető, mind a kórustagok sza­bad idejük számtalan óráját áldozzák fel a nemes célért. S, hogy a szolnoki fellépés is fá­radságot, munkát jelent; nem csupán szórakozást szolgáló kirándulásra kéri a dolgozó a szabad napot. Másik problémája a kórus­nak, hogy nincs megfelelő he­lyiségük a próbákhoz. A mű­velődési otthon ugyan elvileg biztosít helyet, de nem egy­szer ütközik a próba ideje egyéb programokkal, vagy esetleg a kulcs nehezen kerít­hető elő. Az ideális az volna, ha az ÁFÉSZ rendelkezne al­kalmas klubhelyiséggel, ahol a kórustagok — megszabott Időközönként — minden za­varó körülmény nélkül gyako­rolhatnának. Gondosan készülnek Mindezek a problémák hát­ráltatják ugyan a kórus mun­káját, de a lelkes gárda mégis a lehető leggondosabban ké­szül az országos megmozdu­lásra. S reméljük, Szolnokról újabb sikerekkel érkeznek ha­za, ami még inkább arra ser­kenti majd azokat, akik a gondok megoldásában segíteni tudnak, hogy közös összefo­gással, mielőbb kedvezőbb munkakörülményeket biztosít­sanak a kórus számára. Kemény Erzsébet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom