Nógrád. 1971. június (27. évfolyam. 127-152. szám)

1971-06-04 / 130. szám

A főbb munkakörülményekért — A szövetkezeti mozga­lomban 1963-tól veszek részt. A könyvelésben dolgoztam, az utóbbi időben pedig munka­ügyi, személyzeti kérdéssel foglalkozom — mondja Ka­lácska Liászlóné, a balassa­gyarmati Építőipari Szövet­kezetnél. — Amikor megala­kult a KISZÖV nőbizottsága, engem is beválasztottak. Azó­ta nemcsak a saját szövetke­zetünknél, hanem a balassa­gyarmati fodrászoknál, a dré- gelypalánki, érsekvadkerti, és a balassagyarmati Ruházati Ktsz-nél is foglalkozom a nők helyzetével. — Az egyenjogúság volt az első kérdés, amit vizsgálgat- tunk. A fodrászoknál ezzel kapcsolatban nincs probléma. Drégely palánkon új üzemet hoztak létre, ahová általában szakmunkás. Az a törekvé­folyamatosan, betanított mun­kásból szakmunkássá képez­zünk. Nemcsak elhatározás, hanem akarat kérdése is ez. Az is szükséges, hogy az itt dolgozó betanított munkásnők vállalják a tanulással járó terheket. Általában teljesít­ménybérezés van. Tehát ki-ki végzett munkája arányában keres. A nőkérdést éppen ezért sem lehet elválasztani a szö­vetkezet egész gazdálkodásá­tól, és ha valamiben még előbbre kell jutni a megye kisipari szövetkezeti mozgal­mában, akkor elsősorban a kulturáltabb, jobb munkakö­rülmények megteremtésében van nagyon sok tennivaló. A Szövetkezeti iparunk ..~^== életéből K üldöttgyűlés olyan nők kerültek, akik az­sünk, hogy ahol mód van ra, előtt nem dolgoztak az üzem- .... ten. Most már számukra ál- °tt a munka mellett a nodol­Ma ül össze Salgótarjánban a megyei kisipari szövetkezetek küldöttközgyűlése, hogy értékelje az elmúlt öt év eredményeit, ele­mezze hibáit, leszűrje a tanulságokat a jövő­re vonatkozóan. Újjáválasztják a KISZÖV KISZÖV nőbizottsága is több- vezetőségét, és különböző bizottságait, ame- ször tárgyalt ilyen kérdéseket, lyeknek feladata lesz az elkövetkezendő idő- Munkatervünk is erre épült ben az ipari szövetkezeti mozgalom irányítá- fel. Ügy határoztunk: nem sa, segítése. A küldöttekhez eljuttatott írásos markolunk sokat, viszont amit jelentés kritikusan elemzi a végzett munkát, tervbe veszünk, azt maradék- Megállapítja, hogy a szövetkezeti mozgalom talanül végrehajtjuk még az bizony elég sok akadályon keresztül jutottéi landó munkát biztosít a sző- gozóknak is biztosítsák a le- idén, hogy jövőre nagyobb lé- eddig. A kudarcokból tanultak és most csak vetkezet, de természetes, még hetőséget szakma tanulására, péseket tehessünk előre. A sok olyan kérdés van, amit A balassagyarmati Ruházati jövőben még több szövet meg kell oldani. A munka Ktsz-nél a vezetőség, a párt­megtanulása átállást, úgy is szervezet és természetesen a mondhatnánk gondolkodás- nőbizottság is éleszti ezt a mód-változást igényel. Általá- gondolatot, és keressük a mó kezetet keres fel a KISZÖV nőbizottsága, és beszélget az ott dolgozó nőkkel, vélük kö­zösen próbálja keresni a gon­ban kevés a nők körében a dot, hogy mintegy 20—25 nőt dók megoldásának módját. Ha újra kezdeném is... Pálkerti Gyula a megyében, de talán országosan is. az elsők között volt, akik a szö­vetkezés útját választották. Vajon hogy látja ő az el­múlt huszonöt év eredmé­nyeit? — Heten szövetkeztünk 1945 júniusában. Kizárólag cipő-, illetve lábbelijavítással foglalkoztunk, mert anyag, főleg bőr, másra nem is volt. Csák, később kezdtünk új cipőket gyártani, azután fokozatosan fejlődött fel a szövetkezet. Ma már 213 tag­ja van a Salgó Cipőipari Ktsz-nek és évente 100 ezer pár lábbelit ad a kereskede­lemnek. Szállítunk nemcsak Nógrád megye, de szinte az egész ország területére. — Teljesen saját erőből gépesítettük a termelést. A ci­azért említik azokat, hogy a jövőre vonatko­zó tapasztalatokat leszűrhessék. Árutermelésben megyénk szövetkezeti ipa­ra ma még nem éri el az országos átlagot. Feltétlen gyorsabb fejlődésre van szük­ség; az extenzív fejlesztésről mindinkább át kell térnie az intenzív fejlesztésre. Több he­lyen még az anyagi alapot is meg kell ehhez teremteni. Az elmúlt öt évben egyébként fej­lődésük nagyobb volt. mint az előző tíz- tizenöt évben együttesen. Az elmúlt évben új szövetkezetpolitikai el­veket fogadtak el. Módosították a szövetkeze- zókra a jövőben is számítunk aiapS2abályait, mindenütt lezajlottak a és igyekszünk számukra mun- vezetőségválasztások, új erő került a szövet­kezetek élére. Mindez alapot jelent a továb­bi fejlődéshez. A megyei küldöttértekezlet végső soron befejező aktusa egy olyan mun­kaszakasznak, amit már egy évvel ezelőtt kalehetőséget biztosítani. A szövetkezet vagyona ma már álló- és forgóeszközökben eléri a 4 millió 200 ezer fo­rintot. Évi termelésünk pe­dig az idén mintegy 25 mil­lió forint lesz. Csak azt mondhatom, ha újra kellene kezdenem, akkor is Itt, a szö­vetkezetben kezdeném. Ma már a volt szövetkezeti tagok­elkezdtek. Olyankor került rá sor, amikor már ismertek az öt évre szóló tervek, célok, amelyek igen gazdag programot jelentenek szinte kivétel nélkül a megye mind a húsz ipari szövetkezetében. Ezen a tanácskozáson éppen a munka jobb összehangolásának út­ját kell keresnünk, azt, hogy közös összefo­gással miképp lehetne még hatékonyabban, még nagyobb lépésekkel előbbre jutni egy­részt az igények maradéktalan kielégítése ér­dekében, másrészt a szövetkezeti tagság élet- és munkakörülményeinek javításában. A küldöttektől azt várja a tagság, hogy reálisan értékeljék a jelenlegi helyzetet, .és az új megyei vezetőségnek olyan útravalót ad­janak, amelyek az elkövetkezendő öt évre meghatározzák a tennivalókat. Kritikusan bírálják a még meglevő hibákat, ugyanakkor bátorítsák is a vezetőséget a helyes célok megvalósítására. Olyan kérdésekben is dön­teniük kell, mint a közös fejlesztési alap ke­zelésének, felhasználásának módja. A KISZÖV határozati javaslata nem markol sokat, viszont alapot jelent egy-sor olyan új kérdés megoldására, amiről eddig jóformán csak szó esett, de intézkedésre nem volt mód. A küldöttközgyűlés munkáját nagy mérték­ben elősegíti, hogy a X. pártkongresszus egy sor, szövetkezetpolitikai kérdést tisztázott, és a szövetkezeti mozgalom további erősítése, fejlesztése éppen a kongresszus által meg­határozott feladatok megvalósításával érhető el. Társadalmi rangot adott Húsz évvel ezelőtt 34 ci­pőgyártásnál“ «““s^aag^zerű tesőbb^ fok°Ssan vettünk w'iÄt fordítottunk ar- hozzuk Hogy mit jelentett munka, az új technológia és fel olyanokat akTbár csök- ra’.ho^t.a Jelentkező lakos- ™ ír’ a technika jelentős termeié- kent munkaképességűek de sagl javítási igényeket ki- azt, na löv.den akainank er­kenységnövekedéssel járt. itt teijes értikü sSmunlá- Sfmeg’b "sünTmterekTe^ Korábban csak teljes értékű sokká váltak. Ilyen lesz> tobb gebines ci- hogy megbecsu.t emberek let ból közel ötvenen nyugdíja- gány szegkovács lépett a szö- sok. Aki közülük még dől- vétkezés útjára Nógrádme- gozni akar, annak is bizto- gyérben. Rácz Béla, aki azóta sítunk munkát. Eddig mint- is a szövetkezet elnöke, a kö- egy 100 tanulót neveltünk fel, vetkezőket mondja el erről: akik itt szerezték meg — A forintjainkat adtuk a szakmunkás-bizonyítványt, össze szénre, a bányától kap- Az utóbbi időben 17 helyiség- tunk hulladékvasat. Voltak ben dolgoznak úgynevezett tagok, akik szegényes párná- gebines cipészeink, hiszen az jükat adták el, hogy az indu- árutermelés mellett mindig lótőkét, a forintokat nem tudnak írni, olvasni. De egyre több gyerek tesz szak­munkásvizsgát a különböző vasas szakmákból. Felnőttek közül is már négyen szerezték meg a nyolc általános iskolai végzettséget, írni, olvasni pe­dig nagyon sokan megtanul­tak. Újabban már az egyik tehetséges gyereknek ösztön­díjat is biztosít a szövetkezet, aki ipari technikumba jár, az idén pedig egy közgazdasági technikumi tanulónak is biz­tosítunk ösztöndíjat. Remél­jük, hogy n jövőben még több gyereket tudunk támogatni. — Többet szeretnénk. Az épülő, új üzemrészünk bizo­nyára már nagyobb kulturált­ságot biztosít a mostani mun­kakörülményeknél. Ma már a szövetkezet tagságának egy negyede női munkaerő. Gépe­ken dolgoznak és az admi­nisztrációban Igaz, nálunk dolgo- pés2,’t kívánunk foglalkoztat- tek a szövetkezetben dolgozó ni. cigányok. Igaz, hogy hónapról hónapra folyamatosan gyara­gTTABttt ffi-a-mjclB — Ma mar csenem 2 mil- podtunk Tagjaink azóta 45 llVliyilllCa® &£S8HITÍfiS bb forint értékű cipőipari gé- új házat építettek fel a község * * pi berendezés van szövetke- különböző belső területein és zetünknél, de száma évről mondhatom szépen berende­előfordult, hogy még annyi évre szaporodik. Salgótarján zetteií, gépesítettek ezek a la­nenzünk sem volt amivel város rekonstrukciója során kások, ahol nem hiányzik a . , ’ a jövőben új telephelyre köl- rádió, a televízió sem. Sokan meg kell nézni a szövetkezeti *gaz’ , naiunk anyagért Budapestre utaz- főzünk, ahol még nagyobb még hitelt sem kértek az tagok gyerekeit. Nálunk an- Drol]ém tS y0l< - w hátiunk volna. Aztán mégis fejlesztési lehetőségünk lesz. építkezéshez. Gazdaságilag a nak idején az apám bakancsé- ánoliuk. n, A Jókat csak sikerült. Először bá- Itt, ahogy már említettem is, szövetkezet eljutott oda, hogy ban mentünk fölváltva isko- Jr J ' V ?zafa®aa nvász és üveesvári munkás elsősorban a csökkent mun- ma már évente mintegy 27 laba. Ma már nincs rongyos Külföldön Jf ya u ggya í un - kaképességűek munkába ál- millió forint értéket állít elő. gyerek es ezek a gyerekek ? L .Pelíe£ . • bakancsok gyartasara kap- irtásával szeretnénk fejleszt«- Az új ötéves terv végére pe- évről évre többen végzik el Sk h fséortolas lehetose- tunk nagyobb megrendelést, ni. Jövőnkről csak annyit; a dig már mintegy 50 millió fo- az általános iskolát. szövetted «Sír ’ uh- a 3 Kölcsönpénzen vásároltuk az negyedik ötéves tervben áru- rint lesz a termelésünk. Sző- — Amikor kezdtük, a sző- egyaránt A szövetkezeti taeok­-nva.-t termelésben mintegy 100 szá- vetkezetünk a 200 dolgozó ta- vetkezeti tagságnak mint«™ ™ , s,z.ovetKezetl anyagot. Így kellett megte- zalékos, szolgáltatásban pe- gon keresztül mintegy 800 em remteni folyamatosan a kö- dig legalább 30 százalékos bernek, családtagnak, gyerek 92 á ,. ‘Mintegy közül 32 párttag nevelődött s-a„ah..a volt irastudat- ki. Vannak munkásőreink, ta­VTlPCf »Da IC ironrtolr __ i .. • * K olláth Bálint már hat éve nyugdíjas, de a megye szövetkezeti iparának mun­zös anyagi alapot. — A KISZÖV-elnöki te­endőkkel 1950-ben bíztak meg. Ez azt jelentette, hogy akkor már az egész megyei szövetkezeti iparának gond­jaival kellett foglalkoznom. Megkezdtük a fiókok szer­big legalább 30 százalékos bernek, családtagnak, gyerek- lan. Igaz, még ma is vannak nácstaeiaink van äki a fejlesztést kívánunk elérni, nek biztosít megélhetést. És az idősebb generációból, akik gyei tanács ’inar--’ htett Megtalálják számításukat Dóka Sándor, a nagyoroszi ktsz műszaki vezetője mind­össze 29 éves. A párttitkári vezeset. Azután folyamato- teendőket san vagy 23 szövetkezetei te alkalmassá a vezető beosz­tásra. is ő látja el. Szak­maszeretete, kiváló rajzisme- káját azóta is figyelemmel alakítottunk meg a megyé- rete, megfontoltsága, és tegyük kíséri. Tizenöt éve párttitkár ben. A régi időkről persze hozzá: fiatalos lelkesedése tet­ős itt is sok emberrel talál- többet is lehetne mondani, kozik, — közöttük természe- óe úgy érzem, most már a tes, a szövetkezeti tagokkal szövetkezeti mozgalom, kü- is, akiktől mindig érdeklő- lönösen a gazdasági irányí- riik; mi újság? A szövetke- tas új rendszere óta, való- zeti mozgalommal a kezdet ban arra a helyre került, kezdetén jegyezte el magát, amit megérdemel. erről a következőket mond- , Bebizonyosodott, hogy iparban is igen nagy szük­— Salgótarjánban mi ala- ség van a szövetkezésre. A — Budapestről jöttem haza, amikor megnősültem, utána kerültem a szövetkezethez, öt éve vagyok itt és talán erre az időszakra esik a kezdete a fiatalításnak. A szövetkezet több alapító tagja nyugdíjba az ment és ma már a csaknem 40 tagú kollektívából több mint 20 a 30 éven aluli fia­tal. Jelenleg is van négy pró- kitottuk az első szövetkeze- megyei kisipari szövetkeze- baidős tagunk, akik ugyancsak tét. Bizony az inflációs idők- lek terveit ismerem. Nagyon Hdtalok. Mindez azt is bizo­ben -- nyitja, hogy a fiatalok meg­t a el: me­gyei tanács ipari bizottságá­ban tevékenykedik önálló, jól működő KISZ-szervezetük van. A jövőnkről pedig azt mondhatom el: csaknem 13 teihió forintos beruházással készül új telephelyünk. Azel- amivel termelékenyebben dől- következendő öt év alatt mint- gozhatunk. Kilenc tanulónk létszámra van most is, és akik eddig szare“*7enk felfejlődni. Kisüze- nálunk lettek szakmunkások, jT1?, szln^1’°1 középüzemi szint azok csak akkor mentek el a íe e irtunk. szövetkezettől, ha katonai be- — Az elmondottak dióhéj- hívót kaptak. ban tükrözik az elmúlt húsz i . év eredményeit. Az igazság­- i a yANZ-kapcsolok gya- hoz tartozik viszont, hogy raval folytattunk targyalaso- kezdettől élveztük a párt-, a kát, es kooperációban,, a je- fanácsi szervek, és a szövetke- lentkezo nők foglalkoztatasa zeti mozgalom anyagi segítsé- érdekében, szerelomunkat gét> erKÖlcsi bátorítását. Enel- akarunk vegezm. Ez is fejlő- kül nem juthattunk volna el dest jelent a jovoben. Allan- eddig. Ügy érezzük, munkánk­dóan arra törekszünk: a mun­va. mindenkor számítanak, és kát lehetőleg úgy differenciál- éppen ezért szeretnénk az igé­jük, hogy a megfelelő szak- nyékhez még jobban alkal­mat kvalifikáltsághoz megfe- mazkodni. Ennek érdekében lelő munkát biztosítsunk. A termelési programunkat is szövetkezet munkájával szem- többször változtattuk. Az oen nagy az igény. Az idén is anyagi támogatást csak kö- tobb megrendelőt el kellett szönni tudjuk és úgy érez- küldeni, mert kapacitásunk zük, hogy fut,ja erőnkből ____, -.w0|/ V4U11UMUi VI­T avaly belefogtunk egy erősen terhelt. A jövőnk te- szonozni is. És amit mi idő­, . „ .. . . , . , , . , --------- már teljes mértékben a szövetkezetben, hiszen egy Ha segítséget kapnánk hozza, időben altalaban az egyossze- nem tudunk azt majd gyere­kezdő szakmunkás átlagosan akkor előbb megtudnánk va- gű munkautalványozást alkal- keink pótolják, mondta Rácz Béla nagyon sok gonddal, szépek, nagyok, igazán tűk- nagy^Zá^f^Zt^. hit b&oM, s Z utóbbi Sek bajjal küszködtünk és odáig rözik a fejlődést, megváló- n Izao'flf ha« Y»i won orvii J-í n vorvii oónof lrrmnónl* MÁK«« Al4-r*l A kn.n eljutottunk, hogy egyesek sításukhoz azonban vélemé­nem bíztak a jövőben. Azt nyeni szerint az eddiginél eléri az 1700-1800 forint havi lósítani a szükséges szocális mázzuk a brigádoknál. . keresetet, de van olyan fiatal, létesítmény eket is. ÖUozo es tanácsolták, számoljuk fel a nagyobb segítségre van teljesítményétől függően fürdő kellene. Erre már van i.......................................................... — s zövetkezetét. Igaz, sokszor szükség. 2800 forintot is keres. tervünk. Egy sor új gép jött, j NÓGRAD — 1971. június 4., péntek

Next

/
Oldalképek
Tartalom