Nógrád. 1971. június (27. évfolyam. 127-152. szám)
1971-06-02 / 128. szám
Rogers nem bízik a gyors haladásban Petrovszkij akadémikus (jobb oldalt, állva), a moszkvai egyetem rektora kedden átnyújtotta Ilku Pál (bal oldalt, állta) művelődésügyi miniszternek a moszkvai egyetem dísz- doktorává avatásáról szoló okmányt 2 NÓGRÁD - 1971. június 2., szerda A Krasznaja Zvezda, a szovjet hadsereg lapja Poromar- jov alezredes cikkét közli azzal kapcsolatban, hogy az amerikai hadihajók mind gyakrabban jelennek meg a Balti-tengeren, a Fekete- és a Japán-tengeren. Ezek a cirkálások azt. mutatják, — írja Fonomarjov —, hogy az Egyesült Államok bizonyos körei ki akarják szélesíteni militarista tevékenységük színterét. Futó pillantást kell csupán a térképre vetni és nyilvánvaló, hogy milyen messze vannak ezek a tengerek azoktól az útvonalaktól, amelyeken az amerikai hajók általában közlekednek. Az amerikai haditengerészeti erők és szövetségeseik különböző hadgyakorlatai és manőverei közvetlenül a szovjet határok közelében provokációs militarista demonstrációknak tekinthetők. Feszültséget teremtenek az ilyen akciók és negatívan hatnak az egész nemzetközi helyzetre. Az egység a kor parancsa Szulimov vezérőrnagy, a filozófiai tudományok doktora, a Krasznaja Zvezdának, a szovjet hadsereg lapjának hasábjain hangsúlyozza: a szocialista államok békeszeretete nem mentesíti ezeknek az országoknak a népeit attól a kötelességtől, hogy minden eszközzel fejlesszék hadseregüket, erősítsék védelmi képességüket. A továbbiakban a cikk szerzője megállapítja, az utóbbi években foganatosított intézkedések lényegesen növelték a szovjet fegyveres erők harcképességét Epolitika eredménye, hogy a szovjet nép már több mint 25 esztendeje békés viszonyok között él, hogy az emberiség már negyed század óta mentes a világháborútól. A Szovjetunió hallatlan mértékben hozzájárult e történelmi vívmányhoz. Az objektív helyzet ma az — állapítja meg Szulimov —.' hogy egyedül, elszigetelten nem lehet harcolni a világméretekben tömörült imperialista erők ellen. Vonatkozik ez a szocialista államokra és a felszabadító mozgalom más osztagaira is. Minden forradalmi erő egysége — a kor parancsa. Ezzel összefüggésben nyilvánvaló, hogy milyen káros a kínai vezetőknek a szocialista rendszer és a kommunista világmozgalom szétdarabolására irányuló politikája és ugyancsak tarthatatlan a „semiegesseg” a szocialista országok úgynevezett ..tömbön kívüli” politikájának irányvonala. A marxisták—leninisták nem lehetnek „semlegesek” a nemzetközi osztályharcban, mert az ilyert ..semlegesség” csak az imperialistáknak kedvez — írja a Krasznaja Zvezda. (MTI) Bírálják a SZER-! Felforgató propagandát folytat A nyugatnémet Westfälische Rundschau, Jedrychowski lengyel külügyminiszter Walter Scheelhez intézett levelét kommentálva élesen bírálja az amerikaiak által pénzelt Szabad Európa és Szabadság rádióadók felforgató propagandatevékenységét. Mint ismeretes, a lengyel külügyminiszter levelében figyelmeztette a bonni kormányt a müncheni kalózadókkal kapcsolatos felelősségére. A nyugatnémet lap megállapítja, hogy a Szabad Európa az NSZK területén tulajdonképpen „keresztes hadjáratot” visel az „éteren át” a kommunizmus ellen. Ez pedig enyhén szólva egyáltalán nem fér össze egy állam szuverenitásának fogalmával. (TASZSZ) Az NDK és a nemzetközi szervezetek A fekete-vörös-aranysárga színek nem ilyen — szabályos — sorrendben követték egymást, de a falra mázolt zászló közepén levő címerről és az aláírásról tudni lehetett, a mű alkotója az NDK-t élteti. Pontosabban az NDK elismerését. Chilében díszítette egy üzem kőfalát a zászlófestmény. Egy nappal azután került oda, hogy Allende kormánya bejelentette: nagykövetet cserél a Német Demokratikus Köztársasággal. Ezzel Allende — mint a müncheni Süddeutsche Zeitung megfogalmazta — „saját ígéretének kőtelező jellegét többre becsülte a bonni szövetségi kormánynak annál az érvelésénél, hogy a harmadik világ országai az NDK diplomáciai elismerésének megtagadásával elősegítik a két német állam közötti párbeszédet”. Allende ebben az évben az első olyan kormányfő volt az ú. n. harmadik világban, aki szembeszállt a halott Hallstein-doktrína helyébe lépett új bonni politikai elvvel. A Hallstein-doktrína tarthatatlansága évek óta nyilvánvaló. Szemléletesen bizonyította ezt az NDK két nagy diplomáciai áttörése. 1969 tavasza és a kora nyár, amikor gyors egymás utánban Irak, Kambodzsa, Szudán, Szíria, Dél-Jemen és az Egyesült Arab Köztársaság cserélt nagykövetet Berlinnel — és 1970 hasonló időszaka: az NDK felvette ekkor a diplomáciai kapcsolatot Brazzaville-Kon- góval (a Kongói Népi Köztársasággal), a Közép-afrikai Köztársasággal, Algériával, a Maldive-szigetekkel és Ceylonnal. Bonn új formulája szerint a szövetségi kormány nem szakítja meg a viszonyt azzal az országgal, amely elismeri a másik német államot. Ugyanakkor viszont nyomatékosan figyelmeztet arra, hogy az NDK diplomáciai elismerése rontja a két Németország párbeszédének esélyeit. Hasonló a bonni taktika az NDK-nak az ENSZ-be és annak valamennyi különleges szervezetébe való felvételével kapcsolatban. A szövetségi kormányt az ötvenes évek óta nagyköveti rangban levő megfigyelő képviseli az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Bonn tagja valamennyi különleges szervezetnek, vagy legalábbis részt vesz annak munkájában. Ily módon, mikor a szövetségi köztársaság kormánya — és a nyugati országok kormányai — az NDK jelenlétét megakadályozzák e szervezetekben (ugyanazzal az érveléssel, mint a diplomáciai kapcsolat- felvétel esetében) lényegében az egyedüli képviselet régóta halott és tarthatatlan elvét erőltetik. Legutóbb az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (ECE) májusi ülésszakán sikerült megakadályozniuk azt, hogy a Német Demokratikus Köztársaság elfoglalja az őt megillető jogos helyet. Pedig az érvek sora bizonyítja az NDK kérelmének jogosultságát. Érdekes például megnézni azokat az adatokat, amelyeket az Egészségügyi Világszervezet elé terjesztett az NDK képviselő. Az országban 350 ezer egészség- ügyi dolgozó tevékenykedik, tízezer lakosra 114 kórházi ágy jut. Egy orvos átlagosan 695 embert lát el. Az NDK azok közé az államok közé tartozik, ahol legalacsonyabb a tbc miatti halálozás (1969-es adat: 100 ezer lakosra 5,7 haláleset) és a csecsemőhalandóság (ezer élve születésre 19,7). Igen fejlett — mint általában a szocialista országokban — a betegbiztosítás. Az állam magas hozzájárulást fizet a gyógyszerekhez. 1971-ben ez az ösz- szeg kereken 1,3 milliárd márka lesz. A WHO tagállamainak nyilvánvalóan érdekük, hogy egy olyan országot, amely központi fekvése miatt áruforgalmi és utazási központ, bekapcsoljanak a nemzetközi egészségügy! hálózatba. Ennek megakadályozása épp olyan abszurdum, mint az, hogy a világ tíz legerősebb ipari államának egyike nem vehet részt az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának munkájában. Hogy nem lehet az NDK képviselője jelen a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (1LO), az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO), a Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezet (UNESCO) ülésein. Az NDK érvként gazdasági, kulturális eredményéit, politikai erejét, több mint két évtizedes múltját vonultathatja föl — ezzel szemben a bonni ellenvetés nagyon gyenge. A nyugat-berlini rendezéshez, a két német állam, szerződéséhez kötni az NDK elismerését vagy tagságát a nemzetközi szervezetekben — egyike az „előfeltétel-doktrína” legfurcsább hajtásainak. Nem egyéb mint mesterséges kapcsolat Össze , nem tartozó dolgok között. Chile példája bizonyítja, hogy azzal a természetes folyamattal szemben, hogy szuverén államot szuverén államok elismerjenek, nehéz bármiféle elvet szembeszegezni. Jó példa erre, hogy napjainkban 28 állam tart már fenn diplomáciai viszonyt az NDKval. 53 nem . szocialista országban működik olyan társadalmi szervezet, amely' a Német Demokratikus Köztársaság elismerését, az országgal való baráti viszony kialakítását követeli. Ez a folyamat, és ez az erő nyitja meg majd — minden bizonnyal a nemzetközi szervezetek .mesterségesen lezárt kapuját is az NDK előtt. Ennek ellentmondani látszik az, hogy a külügyminiszter nem számít gyors haladásra a kölcsönös haderőcsökkentés kérdésében, még abban az esetben sem, ha a NATO-érte- kezlettel valóban megkezdődik a „kollektív atlanti borkóstolás” vagyis a szovjet tárgyalási javaslatok megízlelése. A Wall Street Journal értesülése szerint Rogers egyik fontos feladatának tekinti a NATO-értekezleten, hogy elejét vegye minden „egységbontó” megnyilatkozásnak. Így pl. megakadályozni iparkodik majd, hogy nyilvános bírálat tárgyává tegyék Portugália gyarmati politikáját és a görög katonai junta elnyomó rendszerét (MTI) Tanácskozás az információról Belgrádban május 27-től 31ig jugoszláv—szovjet tárgyalásokat tartottak az információs tevékenység területén való együttműködésről. A jugoszláv küldöttséget Lojze Skokk szövetségi tájékoztatási titkárhelyettes (megfelel a miniszterhelyettesi rangnak — szerk. megj.) a szovjet küldöttséget N. N. Rogyinov külügyminiszter-helyettes vezette. A megbeszélések őszinte, baráti légkörben folytak le. A két fél ismertette nézeteit a tájékoztató tevékenység területén fennálló kapcsolatok helyzetéről és fejlesztésének perspektíváiról és megállapodtak abban, hogy folytatják az érintkezést. (MTI) Brandt a biztonsági értekezletről Az NSZK biztonsági tanácsa kedden összeült Brandt kancellár elnökletével. A tanácskozás célja: utasítás kidolgozása a NATO lisszaboni miniszteri értekezletén résztvevő nyugatnémet küldöttség számára. Brandt a Die Presse című bécsi lapnak adott interjújában kifejtette, milyen témákat kellene szerinte egy európai biztonsági értekezleten megvitatni. Arról van szó — mondotta —, hogy az európai békét biztosabbá tegyék és a bizalmatlanságot lassanként eltüntessék az európai államok viszonylatában. Ezt a célt sok formában lehetne megközelíteni: Különös figyelemmel kellene lenni az erőszakról való lemondás kérdése iránt. Az egyes kormányoknak azonban ki kellene fejteníök nézetüket a voltaképpeni biztonsági problémákról is. Beszélni kellene a leszerelésről, s különösen a haderők létszámának kölcsönös csökkentéséről. A szovjet vezetők legutóbbi nyilatkozatai arra engednek következtetni, hogy erről a témáról sok érintkezésfelvétel és esetleg tárgyalások is lesznek. Nem az a döntő, hogyan kapcsoljuk össze technikailag ezeket a kérdéseket egy európai biztonsági értekezlettel. Az a fontos, hogy gyakorlati eredményeket érjünk el — mondotta Brandt (MTI) Csillagászati mértékben A Nixon-kormányzat egyik volt tagja kijelentette, hogy „csillagászati mértékben növekedik” a Nixon-kormány iránti bizalmatlanság. Walter Híckel, volt belügyminiszter az amerikai könyvkiadók egyesületének gyűlésén mondott beszédében hangoztatta: Amerika lakossága úgy érzi, hogy a népi akaratot nem veszik figyelembe és a kormány nem válaszol a polgárok szükségleteire. Hickel a kormányból való eltávolítása előtt levelet írt Nixonnak és bírálta a kormányt, mert nem tanúsít megértést az Egyesült Államok ifjúságának problémái iránt. (Reuter) Bizalom — amerikai módra „Bizonyítékaink vannak arra, hogy egy bizonyos kormányszerv lehallgatja beszélgetéseinket” — jelentette ki George McGovern, amerikai szenátor sajtótitkára. Edmund Muskie és Harold Hughes demokrata párti szenátorok szintén attól tartanak, hogy az FBI lehallgatja telefonbeszélgetéseiket. Hale Boggs, a képviselőház demokratapárti frakciójának vezetője felháborodásában Hoo vernek, az FBI teljhatalmú urának távozását követelte. Az amerikai kongresszus több tagja szakembereket hívat lakására, hogy találják meg az ott elrejtett mikrofonokat Birch Bayh szenátor nemrég ugyanezt tette, majd miután kiderült, hogy valahol a padló alatt egy lehallgatókészülék lapul, vasrudakkal addig verte a padlót, míg sikerült összetörnie a mikrofont. (MTI) Rogers külügyminiszter kedden Washingtonból Lisszabonba repült a NATO-miniszter- tanács csütörtökön kezdődő kétnapos értekezletére, amely amerikai politikai körökben az utóbbi évek „kimagaslóan legfontosabb” atlanti tanácskozásának tekintenek. Az amerikai külügyminiszter elutazása előtt tett rövid repülőtéri nyilatkozatában kijelentette, hogy a lisszaboni NATO-értekezleten megvitatják „a kölcsönös és kiegyensúlyozott haderőcsökkentés” kérdését és azt, milyen választ adjanak a szovjet vezetők tárgyalási felhívására. Rogers hangsúlyozta, hogy a NATO- hatalmaknak mindenekelőtt „egymásközt kell megvitat- niok, milyen lehetőség van a szovjetekkel való tárgyalások megkezdésére”. Az amerikai sajtó egy része nagy jelentőségűnek tekinti a NATO lisz- szaboni értekezletét A Szabad Német Ifjúság kongresszusának záróünnepségén, a díszfelvonuláson készült felvételünk: Walter Ulbricht, az NDK Államtanácsának elnöke és Erich Honecker, az NSZEP KB első titkára, valamint Günther Jahn (balról az első) az FDJ Központi Bizottságának első titkára üdvözlik % felvonulókat LAPOKBAN OLVASTUK Provokatív demonstrációk
