Nógrád. 1971. június (27. évfolyam. 127-152. szám)
1971-06-02 / 128. szám
Munkalehetőség az asszonyoknak Lehel ezer forinttal több? Az Egri MEZŐGÉP Vállalat I Érsekvadkerti Gyáregységében másfél hónapja új munkát kaptak a dolgozó lányok, asz- szonyok Ugyanis a Váci Hír- adástecnnikai Gyárral több mint egy éve kötött szerződést, különböző okok miatt, fel kellett bontani. A gyáregység vezetői a váci FORTE - gyárral kerestek kapcsolatot, s itt taialtak új munkát. A FORTE-gyár részére külnöbö- ző nagyságú fotópapír-borítékokat készítenek, címkéket ragasztanak filmkazettákra. Mintegy kilencféle munkát végeznek a lányok és asszonyok több mint harmincán. Agyár szakemberei sok segítséget adtak, hogy meginduljon és később is zavartan legyen munkájuk. Időben megtörtént a munkahelyek előkészítése, a műhelyek csinosítása is. Hiszen ezekhez a munkafolyamatokhoz tiszta, pormentes munkahelyek, műhelyek szükségesek. Szerencsi József, a vállalat szakszervezeti bizottságának titkára es Káposzta Antal, a gyáregység igazgatója a napokban meglátogatta a dolgozó lányokat, asszonyokat. A beszélgetés során a legtöbb szó a munkakörülményekről, a teljesítményekről és a keresetek alakulásáról esett. Fábián Lászlóné fémkazettákat címkéz, a napi normája 1600 kazetta Mint mondotta ezt a mennyiséget minden különösebb megterhelés nélkül elvégzi. A teljesítmény-nyilvántartó napló tanúsága szerint volt olyan nap, amikor 1850— 1900 kazettát is elkészített az asszony. Zsiga Ilona külföldi fotópapírok tasakjaít készíti, Véleménye szerint itt túl magas a norma, mindenképpen módosításra szorul. A kérelKépünkön: filmkazetták címkézése a ME/.GGÉP Érsekvadkerti Gyáregységénél Vállalat met jogosnak találták a gyáregység vezetői, és intézkednek. Áltu'ában a lányok asz- szonyok teljesítménye egyenletes, s ez arról tanúskodik, hogy a munkát viszonylag rövid idő alatt jói elsajátították. Az ápriiis havi bérjegyzékeket vizsgáivá az is kiderült, hogy a keresetek 1200—1300 forint körül alakultak az első hónapban. Természetesen itt mindenképpen figyelembe Talajvédelmi szakemberek a megyében Talajvédelmi szakemberek érkeztek tegnap a megyébe, hogy tanulmányozzák a Zagyva felső folyásán végzett vízrendezési munkát, majd ezt követően a Lókos völgyében megtekintsék az évek óta folyó meliorációs tevékenység erdeményeit. A szakembereket a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, a Felsőzagyvai Víz- rendezési és Talajvédelmi Társulat és a homokterenyei termelőszövetkezet hívta meg, hogy véleményt alkossanak arról a meliorációs munkáról. amelyet Nógrádban, az ország legerodáltabb megyéjében végeznek annak érdekében, hogy a hegyvidéki termelőszövetkezetek is eredményesen gazdálkodhassanak. A szakemberek Keszthelyről, az Agrártudományi Egyetem Termelésfejlesztési Intézet Meliorációs Tervezési Osztályáról érkeztek. Közülük többen részt vettek Nógrád talajvédelmi és vízrendezési tervének elkészítésében. A szakemberek között volt az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet Meliorációs Osztályának vezetője és munkatársai, a Közép-Duna- völgyi Vízügyi Igazgatóságának megyénkben nagy tiszteletben tartott vízügyi szakembere, dr. Perlaki Zsolt. A neves vendégeket Kajla József, a homokterenyei tsz elnöke fogadta, Szabó Tibornak, a Felsőzagyvai Vízrendezési Talajvédelmi Társulat elnökének társaságában. Megmutatták, hogy a Felső-Zagyva folyásának rendezésére készített terveket hogyan valósították meg. A szakemberek körében legnagyobb érdeklődést az a kísérlet váltotta ki, amelyet a Bárna patak medrének védelmében végzett a vízrendezési- és talajvédelmi társulat. Ennek lényege; a vízfolyást élő fűzfasövénnyel annyira összeszűkítik, hogy meggyorsul a víz sebessége és ezzel meggátolják az iszaplerakódást. Az eljárással a meder fenntartására fordítandó több millió forintot megtakarítják. A szakemberek megtekintették a homokterenyei tsz hegyvidéki legelőinek mesterséges öntözési rendszerét is. A látottakról nagy elismeréssel nyilatkoztak. A talajvédelem neves képviselői a mai napon a rétsági járásba látogattak, ahol a Lókos völgyi meliorációs munkákat tekintették meg. Nógrád megyében a negyedik ötéves tervben, közei háromszázmillió forintot fordítanak a talajvédelemre. Ebben a nagy jelentőségű munkában nagy szerepet vállalnak a megyénkbe látogatott talajvédelmi szakemberek, akik ittjártukkor ezeknek az elvégzésére váró feladatoknak a végrehajtását is tanulmányozták. Elszaporodtak a pillangósok iombkártevői A lucernakas tolások előtt vég- tett vizsgálatok alapjára megállapították, hogy a pillangósok lombkártevőinek száma a megye lucernásaiban eléri a veszélyességi küszöb éllé két. Legnagyobb szambán a esipké/.őhogár és a lu- eernabogár fordul elő. A lombkártevők ellen a leg- ereüm : tyesebb védekezést a gyors betakarítást követő azonnali tar- lőkezelés adja. Ezt a műveletet a a&rjhaitások > centiméteres aüo- m any magas sásáig kell elvegezni. Taa-lokezelésre a növérayvedd- áUomáa a következő szereket javasolja. Kizárólag nagyüzemben, a Wofatox Sp. 30 0,4—5 százalékos, vagy a Folitlhien 50 EC 0,2 százalékos, vagy a Métádon 50 0,2 százalékos oldatot, vagy Wofatox porozószer 12—15 kilós dózisát holdamként. A javasolt szereik mérgek és erős mérgek, igy a vonatkozó munkavédelmi óvó- rendszabályokat, előírásokat és várakozási Időket szigorúan tartkell venni, hogy még csak a munka kezdeténél tartanak a lányok, asszonyok. A munka- folyamatokat csak egy bizonyos idő eltelte után lehet jól begyakorolni tökéletesen elsajátítani. Nyilvánvaló, hogy ezután tovább emelkedik a dolgozó nők keresete. A vállalat szakszervezeti bizottságának az a célkitűzése, hogy általában 1200 forintnál kevesebb keresete ne legyen egyetlen lánynak, asszonynak sem. Igaz, a munka amit az érsekvadkerti gyáregységben végeznek a szorgalmas lányok és asszonyok, nem mezőgazdasági jellegű. Azonban az is tény, hogy rendkívül sokat enyhít a községben a foglalkoztatottsági gonaokon. A gyáregység vezetői azt tervezik, hogy az idén tovább bővítik tevékenységi körüket. Olyan munkát is végeznek, amely szorosabb kapcsolatban van a mezőgazdasággal, ugyanakkor tovább növeli a dolgozó lányok, asszonyok számát a gyáregységben. Sarkadi Ernő LEHET. Kétezerrel is. Sőt, annyival is lehet több, mint amennyiből nem is kevés háromtagú család él. Lehet ennyivel több jövedelme, meg még többel is több jövedelme annak, aki — megdolgozik érte! Megdolgozik? Nem tartom a tartalmat jól kifejező szónak. Minden bizonnyal sokan akadnak olyanok, akik megdolgoznak a szó fizikai vagy szellemi erőfeszítését jelentő értelmében a kevesebbért is, vagy a néhány száz, esetleg néhány ezer forint többért. Ám, mi a haszna a társadalomnak abból, ha valaki mázsás csillárokat kovácsol, napi tizenhat órai szakadatlan és megfeszített munkával, és ezárt csilláronként húszezer forintot kér és kap? Egy csillár egy hónap: ha kiszámoljuk órabérre, nem is kell irigykednie senkinek amiatt, hogy mennyit keresett a csillárkovács. Hiszen megdolgozott érte! De minek? De kinek? Egyik üzemünk korban még fiatal, de szakmai tudásban és gyakorlatban már korántsem annak mondható művezetője több százezer forintot vett fel néhány újításáért. Nem évtizedek alatt, talán ha két esztendő alatt. Havi jövedelme, legalábbis e két évet figyelembe véve, elérte majd a harmincezer forintot. A szó „fizikai” értelmében aligha dolgozott meg ezért a pénzért. Az agy, az emberi értelem igénybevétele azonban nem semmiség, s eredménye a gyárnak hozott sok-sok milliós haszon még kevésbé. A több milliós haszon az üzem minden dolgozójának bérében, év végi nyereségében ott tükröződött, és ha korántsem ennyire kimutathatóan, de hozzájárult az egész népgazdaság fejlődéséhez, a nemzeti vagyon és jövedelem gyarapodásához. Lehet-e ezer forinttal több? Lám az adott esetben még a kérdés feltevése is fölösleges. A két példa — tudom — szélsőséges: a két példa, a két határeset között azonban számtalan változat létezik, még az is, hogy a hasznot hozó újító egy vasat sem leap, de a csillárkovács feltétlenül, sőt azt is, hogy egyikük sem kap pénzt, míg egy harmadik, a „közreműködő” annál inkább. Az az elgondolkoztató, hogy gyakran a gyári, vagy a termelőszövetkezeti közvélemény egy kalap alá veszi az ügyeskedő harácsolót, a más elől mindent elkaparót, a törtetőt azzal, aki a maga hasznára, s a közösség gyarapodására dolgozik, s teszi ezt úgy, hogy a fejlődés szolgálatába állítja szellemi, fizikai erejét, szakmai tudását. Nem a természetes — sajnos, még mindig természetes — emberi irigységről van szó, hanem inkább egy hibás szemléletről, amely ellen valamiféle álszeméremből még a legerősebb politikai testületek, a pártszervezetek sem nagyon veszik fel a küzdelmet: többet keresni az átlagosnál feltétlenül gyanús dolog, de legalább messzemenően illetlen! Annak az embernek, aki szereti a pénzt, mint eszközt élete gyarapításához, s aki ehhez az eszközhöz nem a sikkasztó ujjaival nyúl, nem a harácsoló manipulációval szerzi meg, hanem a szellem, vagy a fizikai erő termelő készségével, annak nincs mit szégyenkeznie. S még kevésbé van oka arra, hogy pironkodva hallgassa el több, jobb, értékesebb munkával szerzett jövedelmét. EZER forintot is lehet munkával többletként megkeresni, és egy forintot is lehet érdemtelenül ! E bölcsesség — tudom — már közhelyszámba megy. Bár a gyakorlati életben is már annak számítana! Gyurkó Géza Egészségügyi nevelés a megyei kórházban Fontosságát az élet igazolja A Nógrád megyei egészség- ügyi intézmények Vöröskereszt szervezeteinek vezetői, és képviselői jöttek össze tegnap délelőtt a megyei kórházban. A tapasztalatcserén meghívott vendégekként részt vettek a miskolci Semmelweis Kórház küldöttei is. A résztvevő egészségügyi szakemberek az ismeretterjesztés és az egészségügyi nevelés feladatait, eredményeit és módszereit vitatták meg. Már az óvodában A vendégeket elsőként dr. Fancsik János, a kórházi Vöröskereszt elnöke üdvözölte. FOTÓZZON A MÖGRÁD-nak! Szőke Dezső (Balassagyarmat): „Helyet csinálnak az újnak” című fényképére a zsűri 6 pontot adott Elmondotta: már túl vagyunk azon, hogy vitatkozzunk arról, szükséges-e az egészségügyi intézményekben a vöröskeresztes munka. Ma már az a lényeg, hogy megvitassuk, miként, milyen módszerekkel lehet a kereteket megtölteni olyan tartalommal, amely megfelel az elképzeléseknek. Ezért hasznos a tapasztalatcsere. Jó dolog átvenni a bevált formákat és mindig hasznos megvitatni a lehetőségeket. A kötetlen beszélgetés, a sok hozzászólás egyértelműen azt fejezte ki, hogy az egészségügyi nevelést lényegében már az óvodában kell elkezdeni. A gyerekeket egyébként is élénken foglalkoztatja a kórházak, orvosok, vöröskeresztesek munkája. Ezt bizonyították a kiállított gyerekrajzok, s ezt az érdeklődést jól tel lehet használni az egész- légügyi nevelésben. Változatos módszerek Dr. Cseplák György vetítéssel és magnószalaggal illusztrálva tartott előadást arról, hogy a megyei kórházban miképpen végzik a felvilágosítást, nevelést, amelyet az egészségnevelési csoport irányit. Az eredmények a 634 ágyas salgótarjáni kórházban számottevőek. Évtizedes elszigeteltséget, babonákat, rossz egészségügyi körülményeket kellett legyőzni ahhoz, hogy az egészségügyi nevelés, a megelőző gyógyító munka leghatásosabb eszközévé váljon. Természetesen az eredményekhez szükség volt azoknak az egészségügyi dolgozóknak, vöröskereszteseknek az áldozatos munkájára, akik aktívan részt vettek a feladatok megoldásában. formálták az emberek szemléletét és fáradtságot nem ismerve újabb és újabb formákat kerestek az érdeklődés felkeltéséhez. Az egészségügyi nevelő-, fel- világosító munkát a kórházba kerülő beteget a látogatók és az intézményben dolgozók között egyformán kell végezni, mindhárom igen fontos. A gyógyulást kereső betegek szívesen hallgatják a vezetékes rádión át közvetített műsorokat, amelyek tanácsokat adnak a betegségek megelőzéséhez, a diétához, a követendő életmódhoz. De segítik a munkát a kórházban elhelyezett táblák, fényképek, plakátok, kép- és szövegmontázsok is. Ezeket a fényképeket és szövegeket a kórház dolgozói készítik. Hány látogató jöjjön? Valamennyi kórházban szinte hetente megújuló küzdelmet jelent o betegeket elárasztó, „hazai ételt-italt” bőven hozó látogatók nagy száma. Őket meg kell győzni arról, hogy valóban a betegek érdekét szolgálja, ha a hozzátartozók Eelváltva jönnek látogatóba. Mennyiben eredményes az egészségügyi nevelés? A kórház dolgozói rendszeresen kérdőíves módszerrel érdeklődik meg, mi az, amire sikerült felhívni a betegek figyelmét, milyen jó, vagy rossz tapasztalatokat szereztek a kórházban. Az egészségügy j nevelésről a kórház orvosa beszámolnak tudományos ül - seken, helyet kap a Kórh: élet és a Nógrádi orvosok lay ja és a NÓGRÁD hasábjain. Nem vitás, hogy a lakosság igényli az ismerettel'jesztésn -' ezt a módját, s a határozc ' igent a mindennapi élet mond ja. Cs. E. Sziklaraj sok Időszámításunk előtt 500 él vei készült 5000 sziklaraj- zot fedezett fel egy francia expedíció a Niger vidékén A régészek úgy védik, hogy ez a legszebb sziklarajz. gyűjtemény ebből a korszak. Hói. Leggyakrabban a bika ábrázolásával találkozhatunk de látható zsiráf, orrszarvú és elefánt is Különösen érdekes a harci szekerek ábrázolása. mivel ez ideig úgy : adták, hogy az adott korszakban ezen a területen Ivének még nem voltak. NÓGRÁD — WTL június 2„ szerda
