Nógrád. 1971. június (27. évfolyam. 127-152. szám)

1971-06-05 / 131. szám

Luns az új főtitkár Szakaszos megoldást fopadiak el a portugál fővárosban A NATO miniszteri tanácsa pénteken megválasztotta Jo­seph Luns holland külügymi­nisztert a szervezet főtitkárá­nak, és hivatalosan felkérte őt, hogy vegye át a tisztséget. Az eddigi NATO-főtilkár, az olasz Manlio Brosio, aki 1964 óta töltötte be a posztot, ok­tóber 1-ig marad hivatalában. Luns 18 éven keresztül volt Hollandia külügyminisztere. Tavaly szeptemberben jelen­tette be. hogy pályázik a NATO főtitkári tisztségére, jelölésével a NATO valameny- nyi tagállama egyetértett. A NATO miniszteri tanácsa kétnapos lisszaboni ülésszaká­nak befejeztével, pénteken délután elfogadott és nyilvá­nosságra hozott zóróközle- ménv a kelet—nyugati tárgya­lások kérdésében némi hala­dást mutat az Atlanti Tanács legutóbbi, tavaly decemberben Brüsszelben elfogadott hatá­Bukarestben pénteken mun­katalálkozóra került sor Vá- lyi Péter, a magyar forradal­mi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese, a magyar— romén gazdasági együttműkö­dési vegyes kormánybizott­ság magyar tagozatának el­nöke és Joslf Banc, a román minisztertanács elnökhelyet­tese, a bizottság román tago­zatának elnöke között. A bizottság elnökei áttekin­tették a magyar—román gaz­dasági és műszaki együttmű­ködés és kooperáció aktuális rozatához képest, bár most is időnyerésre való törekvés ta­pasztalható. A szocialista országoknak az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet megtartá­sára tett javaslatával kapcso­latban a NATO-miniszterek továbbra is a Nyugat-Berlin- ről folyó négyhatalmi tárgya­lások eredményes kimenetelé­től teszik függővé, hogy a konferencia előkészítésében a kétoldalú akciókról megtör­ténjék az áttérés az előkészí­tés többoldalú szakaszára. El­hagytak azonban a brüsszeli közleményben szereplő utalást az „egyéb tárgyalások kedve­ző alakulásáról”. Az Atlanti Tanács lisszaboni ülése pozitívan fogadta Leo- nyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárénak tbiliszi be­szédében elhangzott kijelenté­seit a Közép-E'irópában el­helyezett fegyveres erők és kérdéseit és megfelelő Intéz­kedéseket hoztak a tevékeny­ség továbbfejlesztésének ösz­tönzésére. Különös figyelmet fordítot­tak a termelési együttműkö­dés és szakosítás kölcsönös előnyöket biztosító területei­re, főként a gépipar, az elekt­ronika és az elektrotechnika, a kohászat, a vegyipar, a köz­lekedés terén és eszmecserét folytattak az idegenforgalom és a külkereskedelem fejlesz­téséről. (MTI) fegyverzetek kölcsönös csök­kentésére vonatkozóan és el­határozta, hogy tájékozódni kell ebben a kérdésben a Szovjetuniónál és a Varsói Szerződés többi tagállamánál. E tájékozódó megbeszéléseket a NATO miniszteri tanácsának egy vagy több megbízottja vé­gezheti. Kétségtelen tény viszont, hogy a NATO-miniszterek a fegyverek kölcsönös és meg­fogalmazásuk szerint „ki­egyensúlyozott” csökkentésére irányuló kelet—nyugati tár­gyalásokat, az amerikai állás­pontnak megfelelően külön­választották az európai biz­tonsági értekezlet kérdésétől. így látta a TASZSZ A NATO miniszteri taná­csának júniusi ülését kom­mentálva a TASZSZ szovjet hírügynökség megjegyzi: Abból, ami az Ajuda-palota folyosóira kiszivárgott, arra lehet következtetni, hogy a NATO-tagállamok többsége továbbra is szilárdan ragasz­kodik azokhoz a régi formu­lákhoz, amelyeknek semmi közük sincs a feszültség eny­hüléséhez, és a különböző társadalmi rendszerű államok közötti együttműködésre való tényleges törekvéshez. Ezek az országok továbbra is „az érő helyzetéből” akarnak tár­gyalni. Kivételt képezett Schumann francia külügyminiszter fel­szólalása, aki megerősítette azt, hogy Franciaország pozi­tívan fogadja az összeurópai biztonsági értekezlet megtar­tásának gondolatát. A tagállamok között nézet- eltérések támadtak amiatt, hogy Lisszabont, az Afriká­ban bűnös gyarmati háborút folytató Portugália fővárosát jelölték ki a miniszteri ta­nácsülés mostani ülésszaká­nak színhelyéül. Cappelen horvég külügyminiszter — Dánia és Kanada képviselőjé­nek támogatásával — arra hívta fel a figyelmet, hogy Portugáliai angolai, mocam- bique-i és guineai politikája nem felel meg az ENSZ alapelveinek és céljainak. Helytelenítette azt is, hogy Görögországban továbbra is elnyomják az alapvető de­mokratikus szabadságjogokat. A norvég külügyminiszter fel­szólalására felháborodottan reagált Portugália és Görög­ország képviselője, valamint Brosio, a lelépő NATO-főtit- kár. (MTI) Az, hogy a NATO minisz­teri tanácsát Lisszabonba hív­ták össze, már önmagában morális agresszió. Portugáliá­nak ugyanis van néhány, fi­gyelmen kívül nem hagyható sajátossága, fasiszta állam, ennélfogva a neonácizmus egyik jelenlegi melegágya, az a vérrel terhes kolonialis- ta politika pedig, amit Afriká­ban folytat, sajnálatosan élő valóság. A lisszaboni kormány a nemzetközi imperializmus előretolt éke a fekete világ­részben, s a felszabadult, füg­getlen országok első számú közellensége, amelyik ugyan­akkor kíméletlen katonai és rendőri terrorral igyekszik vérbe fojtatni a nemzeti fel­szabadulásért küzdő népek harcát. Hogy ebben támogat­ja az Egyesült Államok, Ang­lia, Nyugat-Németország és néhány más kapitalista állam, az már a Guineai Köztársa­ság elleni tavalyi intervenció során megmutatkozott, s most, hogy a NATO miniszterei Lisszabonban tanácskoznak, még inkább kiviláglik. Volt idő, amikor úgy lát­szott : a NATO leginkább Eu­rópára, a szocialista táborra jelent közvetlen veszélyt. A lisszaboni tanácskozás bo­szorkánykonyhájában azon­ban újabb fiók katonai töm­bök összeeszkabálásán mes­terkednek, amelyek révén a fenyegetést ki akarják terjesz­teni még jobban Ázsiára, Af­Mindenütt megtagadták a választ " Az angol külügyminisztérium csütörtöki sajtóértekezle­tén kérdést intéztek a szóvivőhöz az orfordnessi rádióköz­pont működésére vonatkozólag. Az angol hadügyminiszter ugyanis korábban megerősítette a sajtónak azt a közlemé­nyét, amely szerint e központ igazgatója amerikai lesz, ame­rikai berendezéssel működik és amerikai szakemberek vég­zik majd a munkát. Csupán az igazgatóhelyettes lesz egy angol tiszt. Az angol sajtó — mint jelentettük — annak a vélemé­nyének adott hangot, hogy ezt a radióközpontot az Egyesült Államok nemzetbiztonsági ügynöksége számára építik ás ez az ügynökség a Központi Hírszerző Hivatal és a Pentagon számára lehallgatásokat végez. A sajtó azt is közölte, hogy a hivatalos nyilatkozat, amely szerint a központot „tudomá­nyos kutatómunka” céljaira létesítették, csupán álcázása igazi rendeletésének, nevezetesen a Szovjetunió és más szo­cialista országok ellen irányuló rádíókémkedésnek. A sajtóértekezleten feltették a szóvivőnek a kérdést: nem merülnek-e fel olyan problémák, amelyek érintik Ang­lia szuverenitását, tekintettel arra, hogy a központ Anglia területén működik, viszont amerikai irányítás alatt áll és amerikai kezelésben van? A szóvivő megtagadta a választ, mondván, ilyen kérdé­sekkel forduljanak a hadügyminisztérium sajtóosztályához. A felvetett kérdésekre azonban ott is megtagadták a választ. (MTI) Nylkolaj Patollcsev (bal oldalt) szovjet külkereskedelmi mi­niszter és Pierre Gräber, a svájci szövetségi tanács tagja (a képen elöl, jobb oldalt) jelenlétében szovjet kiállítás nyilt meg Svájcban 2 NÓGRÁD — 1971. június 5., szombat Välyi IVktcr 1st 1*3».válásit Romániában Meghalt Lukács Gyttrg$ Súlyos veszteség érte a ma­gyar szellemi életet: június 4- én 86 ever korában elhunyt Lukács György Kossuth-díjas akadémikus, nemzetközileg is­mert filozófus és esztéta. Temetéséről később történik intézkedés. Izrael fegyvereket gyárt Dél-Afrikéban Az ENSF-közgyűlés külön­leges, faji megkülönböztetés elleni (apartheid) bizottsága a napokban hevesen bírálta azt, hogy Izrael fegyvereket gyárt Dél-Airikaban. Sajtójelenté­sek alapián kiderült ugyanis, hogy Dél-Afrikában egy iz­raeli érdekeltségű üzem, bel­ga licenc alapján, géppiszto­lyokat gyárt. Az apartheid bizottság elnö­ke, Abdulrahim Abbi Farah Szomáliái ENSZ-képviselő fel­szólította Izraelt és Belgiumot, hogy szüntessék meg az üze­met. Az izraeli ENSZ-küldött- ség egy válaszlevélben eluta­sította ezt, és tagadta, hogy ilyen fegyverüzlet folyna. Az apartheid bizottság azonban fenntartja álláspontját és a Biztonsági Tanács elé terjesz­ti az ügyet. Áramlanak a menekültek R. N. Mirdha. indiai bel­ügyminiszter a parlament iel- sőházáöan azt mondotta, hogy március 25-e óta a pakisztáni hadsereg egységei 16 alkalom­mal hatoltak be indiai terü­letre és 86-szor nyitottak tü­zet. A belügyminiszter elmon­dotta még, hogy az incidensek során 45 polgári személy halt meg, 128-an megsebesültek, 13-at pedig magukkal hurcol­tak a pakisztáni katonák. Be­jelentette. hogy megerősítik az indiai határőrséget és utasí­tást adnak az állandó készen­létre. A nyugat-bengáliai egész­ségügyi szervezet igazgatója az újságírók érdeklődésére el­mondotta, hogy még mindig napi több ezerre tehető azok­nak a kekt-pakisztáni mene­külteknek a száma, akik In­diában keresnek menedéket. A menekültek kimerültén, ki­éhezve érkeznek, s ezért köny- nyű áldozataivá válnak a me­nekülttáborokban pusztító ko­lerának. LAPOKBAN OLVASTUK Erősödnek a haladó rendszerek Izrael nem hagyott fel a ha­ladó arab rendszerek meg­döntésének céljával; terület­rabló politikája azzal magya­rázható, hogy fenntartás nél­kül hisz katonai fölényében az arab országokkal szemben — írja Vasziljev, a Krasznaja Zvezda pénteki számában. Kétségtelen, hogy az izraeli hadigépezet megerősödött, mi­vel a közel-keleti „békecsiná- ló” szerepében tetszelgő Egye­sült Államok változatlanul elárasztja védencét támadó jellegű fegyverekkel. Erősödött azonban az arab — elsősorban az egyiptomi és a Szíriái — hadseregek védelmi képessé­ge is, amihez nagymértékben járult hozzá a Szovjetunió ön­zetlen segítsége. Az EAK és az agresszió ál­dozatául esett többi arab or­szág védelmi potenciáljának helyreállítása és megerősítése visszatartja Tel Aviv szélsősé- gés vezetőit és ugyanilyen ha­tást vált ki az arab országok egységének megszilárdulása is. Ami a jelenlegi közel-keleti helyzetet Illeti: erősödnek a haladó arab rendszerek, egye­bek között védelmi képességük is; tovább fejlődnek a gyü­mölcsöző arab—szovjet kap­csolatok. Ezek a tények ki­húzzák a talajt az arab rend­szerek kapitulációjába vetett izraeli és amerikai remények alól — Írja a Krasznaja Zvez­da. Összeütközés veszélye Japán erősödésének, dél­kelet-ázsiai állásai megszilár­dulásának objektív folyamata elkerülhetetlenül magában hordozza két imperialista ál­lam összeütközésének pers­pektíváját — írja Birjukov, a Pravda tokiói tudósítója. A tudósító megjegyzi, hogy az Egyesült Államok és Japán között a gazdasági élet számos területén fokozódik a párvia­dal. Az adott szakaszban azon­ban sem a japán, sem az ame­rikai kormányköröknek nem érdeke a két ország közötti kapcsolatok komoly rosszab­bodása. Mindkét fél érdekelt abban, hogy megmaradjon az amerikai—japán katonai-po­litikai szövetség, legalábbis az elkövetkező években. Az Egyesült Államok kor-' mánykörei azt akarják elérni, hogy a japán gazdasági ex­panzió segítséget nyújtson a délkelet-ázsiai reakciós rezsi- meknek, elsősorban a dél-viet­nami bábkormánynak. Ja­pán monopolista körei lelke­sedéssel fogadják ezt a köve­telést, mivel már nem először húznak hasznot az Egyesült Államok ázsiai kalandjaiból. (MTI) Képviselőbotrány Bonnban Mint a PAP lengyel hír­ügynökség bonni tudósítója közli, a szociáldemokrata párt parlamenti csoportja nyílt levélben szólította fel báró Otto von Fircks CDU parlamenti képviselőt, hogy mondjon le képviselői man­dátumáról. Az ügy előzménye az, hogy nemrégiben egy alsó-szászor- szágl bíróság leleplezte, hogy Fircks, a hajdani SS-tíszt, a második világháború ével-' ben előkészítette és irányí­totta a lengyelek kitelepíté­sét Lodz és Kutno környé­kén. Ma ő az úgynevezett „áttelepültek szövetségének” egyik legtevékenyebb vezető­je, aki a legélesebb kiroha­násokat intézte a Bundes­tagban a szovjet—‘nyugat­német és a lengyel — nyu­gatnémet szerződés megköté­se ellen. Vöröskereszt-segélyszállítmány indult Vietnamba A Magyar Vöröskereszt pénteken mintegy 300 000 fo­rint értékű segélyszállítmányt indított útnak repülőgépen Hanoiba, a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság főváro­sába. A hősiesen harcoló vi­etnami nép megsegítésére gyógyszerekből, elsősegély- nyújtó ládákból, sátrakból és egyéb nélkülözhetetlen cik­kekből állították össze a szál­lítmányt. (MTI) Lisszabon és a NATO-vasak rikára és Latin-Amerikára. A NATO-képlet ma körülbelül így fest: időhúzó taktika Eu­rópában, hogy eközben a vi­lág más térségeiben újabb pozíciókat szerezzenek, illet­ve megszilárdítsák a már ki­alakult régit. A csütörtöki nyitóülésen Rogers, amerikai külügyminiszter tett ugyan valamilyen javaslatot arra, hogy a tanácskozást követően az Egyesült Államok folytas­son kétoldalú tárgyalásokat a Szovjetunióval, s a tagállamok Is kezdjenek hasonlót a Var­sói Szerződés országaival a kölcsönös haderőcsökkentés­ről. Ezt azonban eddig senki sem erősítette meg, különben Is az indítvány annyira bo­nyolult eljárást körvonalaz, ami a szándék őszinteségét már eleve kérdésessé teszi. Mostanában Nyugaton elő­szeretettel emlegetik, hogy a korábbiakhoz képest megvál­tozott a NATO természete. A Lisszabonba Összehívott ta­nácskozás azonban már a hely­színen is cáfol, hiszen nyil­vánvaló ösztönzést akar adni minden rendű és rangú régi és új gyarmatosítónak. Ha be­szélhetünk egyáltalán válto­zásról, akkor azt nem a NATO szervezetében vagy po­litikájának alapjaiban keres­hetjük, hanem abban, hogy a vitathatatlanul agresszív ka­tonai csoportosulás szembe­került több olyan jelenséggel, amelyek elől nem tud kitér­ni. Az Egyesült Államokban — amely a NATO vezető ha­talma — az idei tavaszon so­ha nem látott méreteket öl­tött a vietnami háború be­szüntetéséért, a békéért ví­vott harc, Latin-Amerikában a szocialista Kuba mellett az önálló, az imperialista gazda­sági és politikai gyámkodást, tehát a félgyarmati sorsot ki­zárni akaró önálló nemzeti fejlődésre törekszik több or­szág, Afrikában a fiatal fejlő­dő országok többsége követ­kezetesen szembeszegül az imperialista próbálkozások­kal, Ázsia harcoló népei szá­mottevő sikereket érnek el, Európában pedig amellett, hogy a szocializmus erői meg­határozókká váltak a földrész életében, mind mélyebb gyö­keret ereszt a tartós béke és biztonság iránti . vágy. Ezeket a lényegbe vágó'jelen- ségeket ma már nem lehet félvállról venni, ha csak a f’"'s csőd kockázatát nem akarja vállalni a NATO. Az Izvesztyija Című szovjet lap a lisszaboni tanácskozást elemző kommentárjában rá­mutat arra: míg a korábbi NATO-tanácskozásokon csak néhány józanabb hang indít­ványozta az európai béke és biztonság megteremtéséről és garantálásáról szóló javaslá­tok megvitatását, addig most a hidegháború bűvkörében élő kardcsőrtetőkkel szemben egy szélesebb „ellenáramlat” hangoztatja a tárgyalások és megállapodások szükségessé­gét. Franciaország, Kanada, Olaszország, Belgium és a skandináv országok kormá­nyai már kijelentették, hogy kívánatosnak tartják az össz­európai konferencia előkészí­tésének meggyorsítását. Vagyis, ha a NATO természe­te változatlan is maradt, a világhelyzet az egy évvel ez­előttihez képest sokat válto­zott. A tárgyalásokra vonat­kozó szovjet javaslatokat Lisszabonban nehéz lesz meg­kerülni. De mert éppen a NATO-ról van szó, nem lehe­tünk egyértelműen bizakodó­ak. Elképzelhető, hogy az Egyesült Államok intésére az „európai vasat” kiveszik a ' tűzből, de ugyanakkor váltö-t' zatlanul benne hagyják a többit, s ily módon igyekez­nek továbbra is fenntartani azt a fenyegetést, amit a ‘vi­lág számára a NATO teste­sít meg. Sz. L j

Next

/
Oldalképek
Tartalom