Nógrád. 1971. június (27. évfolyam. 127-152. szám)

1971-06-05 / 131. szám

Emberek és gépek Szurdokpüspökiben

Két község határát fogja egybe a szurdokpüspöki Béke Termelőszövetkezet. Vezetőségét régóta foglalkoztatja az a gondolat, hogy a szövetkezeti tagok öregszenek, egyre kevesebb munkaerővel rendelkeznek a csaknem háromezer holdas határ megműveléséhez. Közösen jutottak arra a megállapodásra, hogy a korábbinál fokozottabban gépesítik a mezőgazdasági termelést, s szélesebb körben alkalmazzák a vegyszereket.

Tóth Ottóval, a közös gazdaság főagronómusával jártuk körbe a határt. A sok eső feláztatta a földet, a kocsi csak nehezen halad. Így viszont kedvünkre gyönyörködhetünk a jól fejlődő búzavetésekben. A szövetkezet több mint 900 holdon termel gabonát.

— Jól jött az eső az árpára és a búzára is — állapította meg a főagronómus.

Távolabb, az út mindkét oldalán borsótáblák zöldellnek. Szakaszosan vetették a növényt a gazdaságban, az egyik táblán már virágzik, a másikon még alig bújt ki a földből a borsó. Van olyan területük is — 50 hold —, ahonnan már szedik a termést.

— Hol varrnak az asszonyok?

Tóth Ottó észrevette csodálkozásomat, mert azt mondta:

— A borsónál mi nem alkalmazunk kézi munkaerőt. Géppel vetettük, vegyszerrel gyomtalanítottuk a területet, a szedés, a szállítás, a borsófejtés egyaránt géppel történik.

Zöldborsót 150 holdon termel a szövetkezet. Hat fajtát vetettek, és a termést a Hatvani Konzervgyárnak szállítják. Amint közelebb értünk azt is láttuk, hogy egymást érték a táblán a borsót szállító vontatók. Gazdag termést ígérnek a földek.

Megkezdődött és jól halad a lucerna betakarítása is. Tóth Ottó nem fukarkodott a tájékoztatással.

— Lucernát — mondotta — 270 holdon termelünk, s ez biztosítja a szarvasmarhaállomány ellátását. Természetesen a háztáji állatok ellátására is gondolunk. A réti szénát odaadtuk betakarításra az állattartó gazdáknak. Holdanként 500 forintot fizetnek érte.

Később a kapásnövényeket és a kertészetet néztük még meg. Cukorrépa 110 holdon díszük, tiszta, gondozott a

földje. A szövetkezet szemen- kénti vetést alkalmazott, hogy az egyelés fáradalmaitól megmentsék az asszonyokat.

A kertészetben megint csak beszédes lett a főagronómus:

— A 90 holdas kertészet nagy részét is vegyszerrel gyomtalanítjuk ... Csupán az 50 hold mák megművelése várt a tagokra. De nézze csak

— mutatott a mákföldek felé

— igyekezetben, szorgalomban nincs hiány. Időben egyelték és már kétszer kapálták az asszonyok. Talán a termés is jobb lesz a tavalyinál.

Tarka ruhás, népes asszonysereget láttunk, az egyik táblában.

— Itt miért vannak ennyien? — kérdeztem Tóth Ottót.

— Ezek a háztáji területek

— magyarázta a főagronómus.

— Nálunk olyan rendszer van, ha a közös földet megművelték a tagok, akkor jön csak a háztáji.

Az út utolsó állomása a szerelőműhely volt. A munkások elmondották, hogy négy kombájnt és egy sereg pótkocsit, vontatót javítanak ki az aratásra. Készülniük kell, hiszen gazdag termést ígérnek a gabonaföldek.

Ruman Imre

lí j tanácstagok

Áz új tanácstagok mindenütt „munkába állták’. A korábbi évek tapasztalatain okulva a körzeti párt- és népfrontszervezetek ezekben a hetekben új módon segítik a megválasztott tanácstagok munkáját.

Alig fejeződött be a választás, máris megkezdődtek Salgótarjánban a területi párt- szervezet helyiségében a kötetlen beszélgetések a tanácstagokkal.

Mi a célja ezeknek a beszélgetéseknek? A közvetlen ismerkedésen túl, a párt- és népfrontszervezetek vezetői elmondják a tanácstagoknak a terület problémáit, a jelölő

gyűléseken felvetett észrevételeket, javaslatokat. Fontos az is, hogy a párt- és népfrontszervek segítségüket

ajánlják fel a gondok, nehézségek megoldásához. Egyben kérik a tanácstagokat arra, hogy mielőbb vegyék fel a kapcsolatot a választópolgárokkal, vagyis folytassanak közvetlen, családi vagy csoportos beszélgetést velük; ismerkedjenek a körzetükhöz tartozó utcák igényeivel, az emberek egyéni problémáival.

Javasolják azt is, hogy legalább félévenként tartsanak megbeszélést közösen a körzet lakóival, amely egyben tapasztalatcsere is lehet, és segíti a

további munkát. Á tanácstagok kérjék azt is, hogy a város első számú vezetői a tervek jóváhagyása előtt, találkozzanak a tanácstagokkal és közvetlen beszélgetésen ismertessék az elgondolásokat. Közösen könnyebb a döntés.

Az is fontos, hogy miben kérnek segítséget a tanácstagok. Talán az első és a leg- Eontosabb kérés a tapasztalatok alapján az, hogy a tanácstagok mielőbb szeretnének hozzájutni a jelölő gyűlések jegyzőkönyveihez. És természetesen azokhoz a válaszokhoz, amelyeket a jelölőgyűlések után, a tanács a» felszólalóknak küldött.

Gyorsan, Jobbat és olcsóbban

Versenyfutás a versenyképességért

k Salgólar jani Ä

a versenyképességet, milyen gyártmányoknál, miben nyilvánul meg?

— A kérdés érdekes és rendkívül időszerű — kezdte a beszélgetést Gubán Miklós, a műszaki fejlesztési főosztály vezetője. A kohászattal szemben gyorsan nőnek az igények és ezt gyorsan ki kell elégíteni, jobbat és olcsóbban kell termelni.

— Valóságos, konkrét példát említsek? A tégla- és cserépgyáras, a faipar, a lemezeket, a hidegen és melegen hengerelt tekercset gyártó kohászati üzemek, a szállító- és a nagykereskedelmi vállalatok egyre nehezebben birkóznak meg a belső anyagszállítással és csomagolással. Hazánkban egyre több vállalat rendelt nyugati pántológépet, de ehhez megfelelő mennyiségű, és főleg jó minőségű pántolószalag szükséges. Piackutatásaink szerint 1974-ig csak a Dunai Vasmű évi 1500 tonnát és a METALíMPEX évenként további 1000 tonnát rendel exportra. Az összes igény 1975-re 4500 tonna, vagyis ebből az egy gyártmányból évenként 90 millió forint

A kohászati üzemek szalagedző üzemének régi berendezésein már hozzákezdtek a szalaggyár tásboz. De az éri 500 tonnás termelés kevés, az új terméket csak a kohászati üzemekben gyártják, nagy a kereslet, jó árat fizetnek. Ebből következik a feladat: a kutatásokat, a szükséges üzemi bővítést, és a jó minőségű üzemszerű termelést gyorsan meg kell oldani, ez szolgálja a gazdaságosságot, a versenyképességet. A feladat sikeres megoldása vállalati, iparági és népgazdasági érdek.

Építőiparunk sem országosan, sem a me • gyében nem győzi az igényeket kielégíteni. A korszerű és a tömeges lakásépítés mellett egyre sürgetőbb feladat az iskolák, bölcsődék, áruházak, raktárak és az ipari célt szolgáló csarnokok építésének igényes megoldása. Kevesebb élő munkaerő felhasználásával gyorsabban kell építkezni. Éppen ezért nem halogatható sürgős feladat a könnyűszerkezetes építési mód széles körű alkalmazása.

— Elkészült a tanulmány, részt veszünk az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium pályázatán, amelyet a könnyűszerkezetes építési mód megoldására tűztek ki. A kohászati üzemek termelésének megfelelően a könnyű- szerkezetes épületek külső falazatát, válaszfalakat, álmennyezetet és tetőfedő elemeket akarunk gyártani — mondta Fekete László mérnök.

Vajon a veietlen vak játéka lenne, hogy a versenyképességért folytatott versenyfutásban egyidőben azonos pályán fut a kohászat és az építőipar? Nem, ez nem véletlen, hanem az élet és a lakosság érdeke diktálja. Az építőiparnak, a kohászatnak, a közületriek és a lakosságnak érdeke, hogy a sok munkát és a hosszú építési időt igénylő téglafalak helyett nálunk is korszerűen építkezzenek. Ennek egyik módja, hogy két lemez között valamilyen szigetelőnyagot alkalmazzanak, amely jól viseli az időjárás viszontagságait, ne kelljen gyakran vakolni és tatarozni.

A könnyűszerkezetes építkezéseknél olyan lemezeket akarnak használni, amelyet horgannyal, illetve alumíniummal vonnak be, utána trapéz formára, vagy hullámosra hengerük. A negyedik ötéves terv végére a kohászati üzemekben körülbelül 35 ezer tonna, azaz 660 millió forint értékű könnyűszerkezetes lemezt akarnak gyártani. Igaz, ehhez új üzemrészre és mintegy 660 millió forintos beruházásra van szükség. Mitől függ az elhatározások sikere? Attól, hogy gyorsan, de körültekintően készüljenek fel, a hagyományos anyagoknál jobbat, korszerűbben, minél nagyobb tömegben és gazdaságosan gyártsanak, vagyis eleget kell tenni a versenyképesség követelményeinek.

Ügy tűnik, hogy eddig műszaki, vagy egykét szakmát érintő gazdasági kérdésről eseti szó. Vajon csak szakmai kérdés, hogy mi kerül egy-egy új épület falai közé. és csak műszaki kérdés lenne, milyen technológiával, mennyi idő alatt és hogyan építkezünk? Itt. nincs hely arra, de ma már nem is szükséges részletesen bizonygatni, hogy negyedik ötéves tervünk sikeres teljesítése mennyire összefügg mindnyájunk és külön-külön mindannyiunk boldogulásával. Népgazdasági terveink központjában az ember áll, ötéves tervünk az életszínvonal emelését, a lakosság érdekét szolgálja. A közös célt szolgáló valamennyi feladatot úgy fogalmazták meg, hogy az előre vigye, jobbá és szebbé tegye életünket.

Nemcsak gazdasági, hanem politikai feladat is, hogy országunkban növekedjék a korszerű, hatékony ágazatok súlya, aránya az ipar és a mezőgazdaság szerkezetében. Ezt a célt a népgazdasági terv kiemelt programokkal segíti. Ide soroljuk az energiastruktúra átalakítását, a könnyűszerkezetes építési mód elterjesztését, a számítástechnikai és a járműprogramot, valamint a mezőgazdaság belterjességének és jövedelmezőségének fokozását. Valamennyi vállalatnak és a népgazdaság egészének korszerűbb, jobb és gazdaságosabb gyártmányszerkezetet kell kialakítania. Ez a vállalatok és a népgazdaság negyedik ötéves tervének is fő programja.

S/pllf'ltli anya*h erővel bírjuk ezt? Me- v7£/Ci,cui,9gyénkben is, az iparági központokban és a kutatóintézetekben szakemberek százai dolgoznak a legfontosabb feladatok helyes kijelöléséért. A munkások egyre szélesebb rétegei megértik a gazdasági és politikai feladatok, a népgazdasági, vállalati tervek és az életszínvonal összefüggéseit. Aki a legfőbb összefüggéseket ma megérti, holnap nagyobb akarattal és sikeresebben dolgozik érte. Ez a mi versenyképességünk és egyben előbbrehaladásunk legfőbb biztosítéka.

Dr. Fazekas László

Fotózzon a NÓGRAD-nak! Herbst Rudolf (Jobbágyi): Nedii és derű című fényképére a zsűri 7 pontot adott

Örömmel vették a tanácstagok azt is, hogy kézhez kaptak egy kézikönyvet, amely közvetlen segítséget jelent a mindennapi munkában. Mert fontos az is, hogy a megválasztott új tanácstagok tisztán lássák a feladatokat, tisztában legyenek jogköreikkel, kötelességeikkel egyaránt.

A találkozóknak pozitív vonása volt az is, hogy a régi tanácstagok felajánlották segítségüket az újaknak. Ezzel együtt a párt- és népfrontszervezetek is mindenben támogatják a tanácstagok tevékenységét.

Az első megbeszéléseket mindenképpen úgy értékelhetjük, hogy nagyon hasznosak voltak. Sok-sok tapasztalatot adtak a népfront- és a párt- szervezetek vezetőinek, de a tanácstagoknak is. Most, már az a lényeg, hogy a jövőben is rendszeresen kerüljön sor ezekre az igen tartalmas beszélgetésekre.

B. R.

Át ígéret megvalósult

Néhány héttel ezelőtt, a közelgő KISZ-kongresszus tiszteletére, Va-let József szocialista brigádja a Salgótarjáni Kohászati Üzemek villamos üzemében ígéretet tett, hogy öt alkalommal végeznek közhasznú társadalmi munkát. Példájuk követésére hívták fel a többi ifjúsági szocialista brigádot is. Valet József brigádja teljesíti amit ígért. Legutóbb az acélöntődéi daru szerelésén voltak társadalmi munkában. Valamennyien egy egész műszakot dolgoztak, és ezzel igen jelentős segítséget adtak a termelőüzem kollektívájának is a daru mielőbbi üzembe állítására.

Nemzetközi találkozó Rútságon

A közelmúltban Rétságon, az Ipolymenti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat ellenőrző bizottságának ülésén, Kintler Józsefnek, Csehszlovákiából, az Ipolysági Vízrendészeti és Talajvédelmi Társulat ellenőrző bizottsága elnökének vezetésével, küldöttség vett részt. Tanulmányozták az Ipoly menti társulat vízrendezési munkáját. A küldöttséget elvitték a dejtári körzetbe, ahol belvízrendezési és folyóvízrendezési munkák folynak. A vendégek nagy érdeklődéssel szemlélték az ott látottakat, annál is inkább, mert — tekintettel a határ- menti Ipoly szabályozására —

a csehszlovákokat is érinti a folyó vízrendezése. A vendéglátók ismertették vendégeikkel az Ipolymenti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat szervezeti felépítését és szerepét a gazdálkodásban. A vendégek a látottakról és hallottakról elismeréssel nyilatkoztak, de előre bocsátották, hogy egyes munkaterületeken ők már előbbre járnak mint az Ipoly mentiek. Ennek bizonyítására meghívták a rétságiakat, hogy látogassanak el Ipolyságra, meggyőződni az ott folyó munkákról. Magyar részről a meghívást elfogadták.

Knldótíböz^ fiiéi

Salgótarján ban

(f olytatás ■ az 1. oldalról.)

munkakörülményeken is változtatni akarnak.

Petényi János, a balassagyarmati Ruházati Ktsz elnöke arról számolt be, hogy a most folyó, igen jelentős fejlődés, a technikai színvonal növelésével jár majd. Kanyó Ferenc, az előző ötéves terv eredményeiről beszélt, majd egy sor olyan pénzügyi kérdésre hívta fel a küldöttek figyelmét, amivel a közeljövőben sokat kell foglalkozniuk a szövetkezeteknek. Bacskó János, a jobbágyi ktsz elnöke több kérdést tett fel, egyrészt az új jogi iroda, revizori iroda munkájával kapcsolatban, majd az építőipari ktsz gondjairól szólt.

Koüáth Bálint nyugdíjas, aki a szövetkezeti mozgalmat szervezte a régi tapasztalatokról beszélt, majd hozzászólásában azt szorgalmazta, hogy a nyugdíjas szövetkezeti tagok kísérjék állandóan figyelemmel a mozgalom fejlődését. Dobcsa Lászlóné, a balassagyarmati szabók küldötte, a Szécsényben dolgozó nők szociális ellátottságának hiányairól beszélt. Ezután emelkedett szólásra Szoó Béla, a megyei pártbizottság titkára.

Elöljáróban a megyei párt- bizottság és a negyei tanács nevében köszöntötte a küldöttgyűlést. Többek között hangsúlyozta, hogy a megyei szövetkezeti ipar eredményes ötéves tervet zárt. Munkájuk egyik legfőbb értéke, hogy a foglalkoztatási gondok megoldásában olyan időben segítettek, amikor az energiastruktúra változása miatt arra égető szükség volt. A szolgáltatási gondok megoldásában is igen nagy jelentősége van megyén!

szövetkezeti iparának, Ezen belül elsősorban az építési feladatok megoldását hangsúlyozta, amiért — mint mondotta —, soha nem lehet eleget tenni. Elismeréssel szólt az eredményekről, majd értékelte a szövetség munkáját. A jövőről szólva elmondotta, hogy kész a megye közép távú terve, megfogalmazódott a távlati terv is, ami igen nagy feladatokat ad a szövetkezeti ipar számára.

A megyei pártbizottság titkára után Űjfalusi László, a pásztói ktsz elnöke, a személyi szolgáltatásokkal kapcsolatos gondokkal foglalkozott. Ferenci Tibor, az OKISZ elnökhelyettese szóvá tette, hogy az utóbbi időben több társulás feloszlott a megyében, aminek okát érdemes lenne revízió alá venni. Már csak azért is, hogy jobban kihasználhassák a társulásokban rejlő lehetőségeket. Értékelte továbbá a szövetség munkáját. Végül Lumper Já- nosné, a KI&ZÖV nőbizottságának elnöke tájékoztatta a közgyűlést a nőbizottság munkájáról.

A vitában elhangzottakra Szalai Gáspár, a KISZÖV elnöke adott választ. Ezután újjáválasztották a KISZÖV vezetőségét, ellenőrző bizottságát és különböző szakbizottságait. A KISZÖV elnökének ismét Szalai Gáspár, a vezetőség tagjainak pedig dr. Szabó Gyula, Földi János, Dóka Sándor, Pálkerti Gyula, Lumper Jánosné, Petényi János, Rácz Béla és Nagyfalusi László küldötteket választották meg. Az ellenőrző bizottság elnökévé Szarvas Imrét, tagjaivá Torják Vilmost és dr. Bakó Miklóst választották.

NÓGR4D — T971. június 5., szombat

3