Nógrád. 1971. június (27. évfolyam. 127-152. szám)

1971-06-26 / 149. szám

A szegedi vásárra készülnek. A Nógráil megyei Textilipari Vállalat megyénkben az egyet­len olyan vállalat, amely a júliusban megrendezésre kerülő szegedi ipari vásáron bemu­tatja termékeit. A vállalat 18—20 különböző bébi- és női ruhával jelentkezik, ezenkívül autóponyvával, valamint kettő- és hatszemélyes sátrakat is bemutatnak, amelyeket a vál­lalat balassagyarmati üzeme készít. Képünkön két sátortípus, amelyet a kiállításon lát­hatnak a nézők Évenként 800-850 millió forint Egyszerűsödik a tanácsi pénzgazdálkodás Július elsejétől az OTP kezeli a tanácsok pénzösszegeit Július elsejétől az OTP költségvetés és a fejlesztési — Milyen problémák me- kezeli a tanácsok pénzössze- alapok pénzeszközeinek át- rültek fel a megbeszélések geit. Ezzel kapcsolatban ke- csoportosítását. során? reste fel munkatársunk Vár- . ... helyi Ernőt, a megyei tanács — A tanácsi fejlesztési ala- — Információink szerint lé­pénzügyi osztályvezetőjét, aki P0^ hitelezésének az OTP- n.veges rendezetlen kerdesek kérdéseinkre a’ következőket ben való centralizálása azt is nincsenek, úgy latjuk, hogy válaszolta: elősegíti, hogy az ilyen jelle- az Országos Takarekpenztar gű hitelforrásokat a terület- felkészült a pénzforgalom — Milyen meggondolások fejlesztési elgondoláshoz kap- ellátására. Még a számlák út­alapján született ez a kor- csolódva a legfontosabb cé- adása előtt az Országos Ta- mányhatározat? lókra összpontosítva, gazda- karékpénztár járási fiókjai­ságosan használják fel. nak vezetőivel együttes meg­— A döntés nem jelent ugyanakkor az OTP kommu- beszólást tartunk a felada­több pénzt a tanácsoknak, de náijs és iakossági jellege sze- tok: részletes ismertetésével, megkönnyíti munkájukat, vpncspspn ]?ípcfpc7ífi ppvmást Az ^)rszagos Takarekpénztar mert a korábbi három bank hiszen a tanácsT fLd™!- megyei igazgatóságával helyett ezután egy pénzinté- sddiegesen lakossági érdeke- együttműködésünk a korábbi­kell egyuttmukodm. ket szolgalnak; a takarék- akban is jó volt, azt együtt- Lehetove válik, hogy a ta- pénztárak lakossági-banki te- működési megállapodás sza- nácsok jobban áttekintsek vékenysége pedig a lakosság- bályozta. Az új helyzetnek pénzeszközeiket átfogó infor- nak a pénzügyi szolgáltatás- megfelelően az együttműkö- maciokkal rendelkezzenek a sal kapcsolatos igényeit elé- desi megállapodásban foglal- penzugyi folyamatokról, egy- giti ki Az feladat a me. takat újból áttekintjük és a szerubb legyen a pénzügyi gyei OTp szamára többek kő- szükségletekhez, az igények­munka. zöu azt jelenti, hogy éves hez igazítjuk, szélesebb lehe­— A bankrendszer korsze- szinten mintegy 800—850 mii­rűsitése során a legkézenfek- lio forint tanácsi költségve- «ocseiere. Szei"etnenk^ ha a vóbb megoldásnak látszott, tessel és fejlesztési pénzesz- lardsl hivatalok vezetői, íllet- hogy az a pénzintézet lássa el közzel gazdálkodik. ve a vaiosok vezetői is fel­~ , vennek a kapcsolatot a teru­a tanácsok pénzeszközeinek _ mf ^ g megyej ta_ letileg illetékes takarékpénz­ezeleset, a ely mai Je en- nkcs pénzügyi osztálya az át- tári fiókok vezetőivel, hogy eg is szoros gazdasagi-penz- allas zökkenőmentes lebonyo- az új szervezésben rejlő lehe- ugyi kapcsolatban all velük. 1{tása érdekében? tőségeket minél előbb ki tud­juk használni a megye lakos­ly — (Az OTP pénzügyi közremű­ködésével folyik 3 telekpar- _ A számlák átadása a két sága érdekében - fejeztebe cellazas, a helyi kozmufej- pénzintézet — a Magyar nyilatkozatát Varhelyi Ernő lesztest szolgáló kozmuvesite- Nemzeti Bank és az Országos osztályvezető, sí és vízgazdálkodási társu- Takarékpénztár — között bo- íáiok hitelellátása, a lakás- nyolódik le. A tanácsi szer- epitési és hitelezői tevékeny- yek átállással kapcsolatos fel­ség, az állami telkek, továb- adatainak megismertetése ér- bá az állami tulajdonban le- dekében három leiratot in- vő értékesítésre kijelölt ház- téztünk a tanácsi pénzügyi ingatlanok eladása.) Újítóit fóruma Négy év alatt nyolcvankétmillió az újításokból ELŐREHALADÁSUNK egyik alapvető feltétele a munka hatékonyságának fo­kozása. Ennek viszont a mű­szaki fejlesztés és az azt elő­segítő újítómozgalom igen fontos eszköze. A dolgozók al­kotó kezdeményezése nagy­mértékben hozzájárul a vál­lalati eredmények növelésé­hez. Az S2MT közgazdasági bi­zottsága legutóbb értékelte az újítómozgalom helyzetét és erről az elnökséget is tájé­koztatta. Többek között meg­állapította, hogy az előző években bizonyos mértékben visszaesett az újítómozgalom, kevés kivételtől eltekintve va­lamennyi helyen csökkent a benyújtott újítási javaslatok száma. Ennek okait is elemez­ték. A kormányrendelet késői megjelenése, ágazati, irányel­vek hiánya, a nem megfelelő újítási szabályzatok éppen úgy hozzájárultak ehhez, mint a munkaköri kötelesség körüli vita, ami a műszaki újítókat sújtotta. Ezenkívül a vállalati agitációs és propagandamunka sem volt elég hatékony és mindezt még nehezítette az is, hogy hosszú volt az ügy­intézések átfutási ideje és alacsony az újítások díjazása. Az utóbbi időben már lé­nyeges változás történt. A közgazdasági bizottság értéke­lése szerint az elmúlt négy év alatt megyénkben a be­nyújtott 7785 javaslatból 3388-at valósítottak meg. Az újításokból eredő népgazdasá­gi érték csaknem 82 millió fo­rintot jelent megyénk terüle­tén. Az újítóknak 4 300 000 fo­rintot fizettek ki. Ezek az újí­tások nagymértékben elősegí­tették a vállalatok hatéko­nyabb gazdálkodását. Mivel az újítás az egyik legbiztosabb ciális szakemberek alkalma- beíektetés eppen ezért a jő- sak. És éppen ezért a feladat- vőben még nagyobb gondot tervekben szereplő témák kell fordítani a dolgozók al- közül egy-egy évben kevés ke- kotó kezdeményezésére. rül megoldásra. A NAGYOBB vállalatoknál általában elfogadható a moz­galom irányítása, szervezése, propagálása. Az újítások szá­ma és természetesen a gazda­sági érték is elsősorban itt jelentkezik. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben, a nóg­rádi szénbányáknál, ahol már az idén mintegy nyolcmillió forint értéket képviselnek ed­dig az újítások, kétségtelenül mérhető a fejlődés. Bár a már említett visszaesés korábban itt is tapasztalható volt. Má­sutt viszont kevesebbet tesz­nek a mozgalom továbbfej­lesztéséért és itt az eredmé­nyek sem olyanok. A közgaz­dasági Dizottság a síküveg­gyárnál, az Építőipari Válla­latnál, az Ipolyvidéki Erdő- gazdaságnál és még több vál­lalatnál nem tartja megfele­lőnek az újítási propagandát és az ügyintézés gyorsaságát. A Salgótarjáni Bányagépgyár­ban is az előző évek figye­lemre méltó eredményeivel szemben nagyobb arányú visz- szaesés következett be. Itt az ügyintézés lassúsága és az ala­csony újítási díjak is hozzá­járulnak a mozgalom vissza­eséséhez. Sajnos, ma még mindig ke­vés a fizikai újítók száma. Ahhoz, hogy ők is jobban foglalkozzanak újításokkal elsősorban a műszaki beosz­tású dolgozóknak kellene több segítséget nyújtaniuk az el­képzelések kidolgozásában. A vállalati újítási feladattervek is legtöbb esetben olyan té­mákat tartalmaznak, amelyek megoldására csak kiváló, spe­A tapasztalatok szerint a műszaki beosztású dolgozók, különösen a műszaki fejlesz­tésre kötelezettek kezdemé­nyező készsége sem volt olyan, mint korábban. Ennek okát abban látják, hogy a vállalati újítási szabályzatok sem tartalmaztak megfelelő lehetőséget az anyagi és er­kölcsi elismerésre Ezen az idei tervek készítésekor már a legtöbb helyen változtattak. Az újitómozgalomban ugyanis még igen nagy tartalék van. A dolgozók alkotó kezdeme- nyezésének kibontakozásához elengedhetetlen, hogy a törvé­nyes rendeletek keretein be­lül zöld utat biztosítsanak va­lamennyi újító számára. Ezért is fontos, hogy az újítási sza­bályzatokban. amelyek 5 év­re határozzák meg a felada­tokat, a gazdasági vezetés és szakszervezeti szervek tenni­valóit p ontosan határozzák meg, ezenkívül az újítók anyagi, erkölcsi elismerésének formáit is. A feladattervekben is sokkal differenciáltabban kell meghatározni a tenniva­lókat, hogy a fizikai dolgo­zóknak is több lehetőséget biz­tosítsanak A MAR említetteken kívül talán a legfontosabb a javas­latok ügyintézésének, elbírálá­sának, megvalósításának gyor­sítása. Továbbá az is lénye­ges, hogy csökkentsék az esz­meileg díjazott újítások ará­nyát és minden arra alkalmas javaslatot a tényleges megta­karítás arányában díjazzanak. B. ,1. Suj tólég Felülvizsgálják a szellőztetést Menkesen nemrégen sújtó- léglobbanás történt, ami több ember sérülését okozta. A nógrádi szénbányák vezetősé­ge éppen ezért elrendelte a sújtólég veszélyes Ménkes-ak- na egész föld alatti szellőző­rendszerének felülvizsgálatát. Ezt a munkát a napokban egy 4 tagú műszaki brigád megkezdte Feladatuk, hogy a felülvizsgálat során észlelt hi­bák kijavítására időközben is megtegyék a szükséges intéz­kedéseket úgy, hogy a bánya szellőzése az előírásoknak megfelelő legyen. Ezenkívül terv készül majd a bánya szellőzőrendszerének javításá­ra. A felülvizsgálattal előre­láthatólag július közepére vé­gez a műszaki brigád szervekhez. A teendők részle­tes megbeszélésére a közel­múltban a járási-városi pénz­szerenei az OTP kiválasztá- ügyi vezetők részvételével U konzultációt kezdeményez­— Az előbbieken kívül mi­lyen tényezők játszottak még tünk. A tanácsi szervek fel­adata a számlák átvételével kapcsolatosan az, hogy — sában? — Szerepet játszott még az is, hogy a bankok közül a legkiterjedtebb hálózattal egyrészt biztosítsák a szám­rendelkezik, leginkább megfe- Iák ' fizetőképességét, másrészt lel annak a követelménynek, pedig a számlaátadás idő- hogy a tanácsok pénzalapja- pontjára a pénzmozgást a le­it a döntésre jogosult tanács hetőség szerinti minimálisra közelében kezeljék. E mel- csökkentsék, illetve a pénz­lett jobb áttekintést nyújt a intézetet az átállás napján különböző tanácsok kötele- egyéb feladatokkal ne terhel- zettségeiről, egyszerűsíti a jék. Országos találkozóra készülnek Az Országos Magyar Bányá- Nem első alkalom, hogy ez a szati-Kohászati Egyesület bá- tudományos egyesület Nográd- . . .. .... ban rendezi országos ertekez­nyameresi szakosztálya Julius letét Most is tobb mint 120 9—10-én Nógrádban tartja or- résztvevőre számítanak a ren- szágos ülését, amelyen nem- dezők. A már említett témá- csak a szén-, hanem az érc-, val kapcsolatban tobb előadás ásványolaj- és földgázbányá- hangzik el. majd külön szek- szat kén viselői ia részt vesznek ciókban vitatják meg a bá- természetes a többi szakbi- nyaméréssel kapcsolatos prob- ■tfttoáflok képviselőivel együtt, lémákat. A |tái*Ü;lH hírei Hétfőn Salgótarjánban, a Országszerte egyre több pártbizottság székházában KISZ-szervezet veszi fel a le­tartja soron kővetkező ülését a gendás hírű partizán vezér, Magyar Szocialista Munkás- Nógrádi Sándor nevét. Leg- párt Nográd megyei Bizottsá- utóbb a Budapesti Pamutnyo- ga. A megyei pártbizottság móipari Vállalat KlSZ-szerve- Szoó Béla elvtárs, a megyei zete írt levelet a megyei párt­pártbizottság titkára előter- bizottsághoz, hogy egy Nógrá- jesztéseben megvitatja a me- di Sándorról szóló anyag ösz- gye építőipari kapacitásának szeállításához nyújtson a párt- helyzetéről és fejlesztésének bizottság segítséget. A buda- lehetőségeirői — különös te- pesti fiatalok ma érkeznek a kintettel a negyedik ötéves megyei pártbizottságra, ahol terv feladataira — szóló je- Nógrádi Sándor életéről, mun- lentését. A megyei pártbizott- ’’ '"ságái-ól gyűjtenek adato- ság megvitatja azt a közép kát. távú munkatervet is, amelyet a X. kongresszus és a megyei * pártértekezlet határozatainak végrehajtására készítettek. A Zománcipari Müvek Sal­^ gótarjáni Gyáregységének leg­utóbbi párt-végrehajtóbizott- Befejezödtek a júniusi párt- sa§* ülésén tíz új párttag fél­napok a megyében. Több vételét hagyták jóvá. Közülük mint 140 p.írtalapszervezetben hetet a KISZ-alapszervezet rendezlek pártnapot, ahol az javasolt a párttagok sorába. A előadok a Szovjetunió Kom- . , ., , . ................ m unista Pártja XXIV. kong- végrehajtó bizottság ülésén resszusának jelentőségét mél- négy új munkasőr felvételét is tatták. jóváhagyták. * Mai kommentárunk Mindig tisztán, frissen A falusi lakosság közszükségleti cikkekkel való ellátásá­ban nagy szerepet töltenek be a községi boltok. Ezeknek egy kisebb része az állami kereskedelemhez tartozik, na­gyobb részüket pedig az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet látja el áruval. A boltok többségében ma már a legkényesebb igényeket is ki tudják elégíteni. így van ez rendjén, hiszen a falusi lakosság' jogosan várja, hogy hely­ben is kedvére vásárolhasson. A boltok dicséretére váljék, az igények többségéi ki­elégítik. Ez azonban még nem minden. A vásárlók jogo­san elvárják: az a bolt, ahol a mindennapi élethez szüksé­ges cikkeket megvásárolják, ragyogjon a tisztaságtól, az áru rendezett és áttekinthető legyen. Ami meg énnél is fontosabb: a bolti dolgozók tiszta ruhát viseljenek. Gondo­zott legyen a kezük, a férfiaknak borotvált az arcuk, a nők najukat védővel takarják. A legkevesebb, hogy ezek­nek a követelményeknek a boltokban eleget tegyenek. Az ilyen üzletbe jókedvűen térnek be az emberek és ha még udvariasan rendelkezésükre is állnak, elégedetten távoznak. A hivatását szerető, igazi kereskedőnek ez nyújt igazi örö­möt. Mindez a kereskedelemben dolgozók számára törvény, amit rendeletekke! is szabályoztak Miért kell mégis szólni róla’’ Azért, mert néhány községben gusztustalanul szeny- nyes köpenyekben, köröm alatt feketélló kézzel, borotvá- latlanul állnak a pult mögé. így. a vásárlónak kedvét sze­gik attól is, hogy megszólaljon, nemhogy vásároljon. Nem egyszer előfordul, hogy a kiszolgáló kelletlenül áll a vásár­ló rendelkezésére. Az ilyen kereskedő természetesen nem szakember, hanem csak utánzója a szép szakma valódi mű­velőinek. Gondolkodni kellene azon, hogy érdemes-e tartani, fizetni az ilyeneket? De épp ezekkel nehéz „megbirkózni”, ha már a pult möge síi Hak. Merjen csak munkájukra, magatartásukra va­laki kifogást tenni. Felháborodnak.' tiltakoznak, mert ők „kereskedők”. Pedig velük van a.baj, ha a vásárló elvárja a boltban a higiéniát, az elárusítók gondozoetságát. az udvari­asságot. Ezek az emberek, a maguk hibáinak leplezésére ha­mar kimondják másokra a becsmérlő szót és hiába kér a vásárló bármit, hamar elhangzik az elutasítás. Ezek ellen emelünk kifogást, .mert az a bolti dolgozó, aki az elárusítást önkiszolgáló boltban, vagy pult mögött hiva­tásának tekinti, ügyei a bolt rendjére, tisztaságára és arra. hogy onnan elégedetten távozzanak a vásárlók. Teljesen mindegy, hogy a legelőkelőbb városi, vagy a legkisebb ta­nyai településen állnak a vásárlók rendelkezésére. Ha valaki azzal érvel; a városi boltokban rakodómunkások segítik a bolti dolgozókat, a kisebb boltokban pedig maguknak kel! az árumozgatást is elvégezni, rosszul teszi. Mert más az áru mozgatása és más a kiszolgálás is. Amikor a bolti dol­gozó a vásárlóval találkozik, tartsa, tiszteletben a vásárlót azzal is, hogy tisztán, frissen álljon eléje. —B— NÖGRAD — 1971. június 26., szombot 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom