Nógrád. 1971. június (27. évfolyam. 127-152. szám)
1971-06-20 / 144. szám
Születésnap a világűrbeu A TASZSZ tudósítója jelenti az irányítóközpontból: Viktor Facajev kísérletező mérnök szombaton ünnepelte 38. születésnapját a Szaljut orbitális űrállomás fedélzetén. A képernyő közepén megjelent az ünnepelt. „Bele- begett" a fülkébe, leült a karosszékbe. ' A háttérben látható volt az ünnepi asztal, kozmikus eledelekkel megrakva: túróval és gyümölcslével töltött tubusok, borjúhús, cukrozott gyümölcsöt, aszalt szilvát tartalmazó konzervek voltak az asztalon. Andrijan Nyikolajev a rokonoknak, az űrhajós barátoknak, a kísérlet vezetőinek üdvözletét tolmácsolta a Földről. — „Amíg én a kísérleteket végeztem, a barátaim behozták a munkaszobába és megtérítették az ebédlő- asztalt — mondotta Pacajev. — Vlagyiszlav Volkov egy hagymával, Géorgij Dob- rovolszkij pedig egy citrommal ajándékozott meg. Még a Földről hozták az ajándékokat és titokban tartották, hogy meglepetés legyen”. .. Az összeköttetés a végéhez ért. A személyzet, miután befejezte az ünnepi villásreggelit, folytatta a kísérleteket. Dobrovolszkiinak.Volkovnak és Pacajevnek szigorúan meghatározott kozmikus munkahete van. Az orvosi és biológiai kísérletek váltakoznak az asztronómiai megfigyelésekkel. Ezeket követik a népgazdasági érdekeket szolgáló, időszerű feladatok megoldásával összefüggő kísérletek, valamint a műszaki kísérletek. A Szaljut folytatja útját. (MTI) NATO-országban Ma nyílik rneg az újabb Indokína-értekezlet Fehér Magda, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Oslóban, a NATO egyik tagországának, Norvégiának a fővárosában vasárnap kezdi meg munkáját az Egyesült Államok Indokínában elkövetett háborús bűntetteit kivizsgáló nemzetközi bizottság második ülésszaka. Az ünnepélyes megnyitó ülés vasárnap délután lesz. A nemzetközi bizottság az 1967. július 6—9-én Stockholmban tartott Vietnam-érte- kezlet határozata értelmében alakult meg. Mintegy 120 küldött — köztük nemzetközi tekintélynek örvendő tudósok, politikusok, békeharcosok és közéleti személyiségek — jelezte részvételét a világ különböző országaiból, szocialista és a tőkés államokból egyaránt. Nagy érdeklődés előzi meg az indokínai országok képviselőinek tanúvallomásait és a nemzetközi bizottság második ülésszak előkészítésének jegyében 1971 májusában Indokínában járt küldöttség beszámolóját. Jól értesült körök szerint igen érdekesnek ígérkezik az Indokínában harcolt amerikai katonák tanúvallomása is. (MTI) V Thant, az ENSZ főtitkára hivatalában fogadta az Egyesült Államokban tartózkodó Willy Brandtot. Feszült a helyzet Bolíriában A különböző robbanások és szabotázsakciók nyomán rendkívül feszült a helyzet Bolíviában, különösen a fővárosban. A Bolíviai Szakszervezeti Szövetség és különböző tömegszervezetek felhívást adtak ki, amely felszólítja a lakosságot: ha kell, szálljon fegyveresen is szembe a fasiszta államcsíny kísérlettel, amellyel egyesek meg akarják akadályozni június 21-én a népi nemzetgyűlés beiktatását. Pénteken este rövid időkü- önbséggel három robbanás is -övette egymást La Pazban. A robbanások okának felderítésére felszállt egy kisebb katonai repülőgép, amely néhány perccel később felrobbant, pilótái életüket vesztették. Nyilvánvaló volt a szabotázscselekmény. Ugyanabban az időben egy kisebb fegyveres csoport behatolt egy magán rádiótársaság épületébe, elfoglalta a stúdiót és lázító közleményt olvasott be. A belügyminiszter nyilatkozott, hogy a kormány a munkásosztályra kíván támaszkodni és segítségével hatékony intézkedéseket tesz az összeesküvők ártalmatlanná tételére. (MTI) 2 NOGRÁD - 1971. június 20.. vasárnap VILAGHIRADO Etiópia fővárosában ülésezik íz Afrikai Egység Szervezet miniszteri tanácsa, melyen komoly nézeteltérések keletkeztek a fajgyűlölő Dél-afrikai Köztársasággal kapcsolatos közös politikai álláspont kialakítását illetően. Képünkön: Arsene Usher, Elefántcsontpart külügyminisztere, elhagyja a tanácskozás épületét. Összecsapás Belfastban Figyelmeztető lövésekkel és a hírhedt gumilövedékekkel oszlatott szét szombaton az angol katonaság és rendőrség Belfastban két tüntető katolikus csoportot. A tüntetőket — mintegy három és fél ezer embert - a katonák és rendőrök megpróbálták a kordon mögé szorítani, s eközben használták fegyverüket. (MTI) tgy látja a hetet kommentAtornok, Pálfy József; „ Ami megérdemli, hogy kinyomtassák.. ff A HÉT legérdekesebb eseménye kétségkívül az volt, hogy a tekintélyes amerikai napilap, a New York Times megkezdte, majd bírói- döntésre felfüggesztette olyan titkos dokumentumok közlését, amelyek leleplezik hogyan készítette elő hét évvel ezelőtt a Johnson-kormányzat a vietnami agressziót, milyen eszközökkel állította az amerikai törvényhozást kész tények, — de így is mondhatjuk: meghamisított tények elé... A New York Times nagy lap. Nemcsak példányszáma miatt, hanem nemzetközi tekintélye miatt is. Szerte a világon olvassák és idézik. Amerikában főleg az értelmiség kíséri figyelemmel, de a széles tömegekhez már nem jut el több milliós példányszáma ellenére sem. A mostani botrány méreteit éppen az magyarázza, hogy az Egyesült Államok nemzetközi tekintélyén esik csorba, az amerikai kormányzat tekintélye világszerte csorbát szenved. Belpolitikáiig talán még a Nixon-kormányzatnak javára is válhatnék, illetve az elnökjelöltként fellépni szándékozó elnöknek a malmára hajtaná a vizet, hogy most napvilágra kerül: a demokrata párti elnök, Lyndon ’Johnson és demokrata párti tanácsadói agyalták ki a „tonkini incidenst”, amely 1964 nyarán ürügyet szolgáltatott a VDK elleni támadásra. A republikánus Nixon megtehetné, hogy mossa a kezét és modem Pilátusként a vietnami háború egész ódiumát elődjére hárítsa, ugyanakkor pedig 1972-es demokrata párti ellenfelét azzal diszkreditálja, hogy azt mondja róla, íme, a háborút elindító párt embere... Ha a Nixon-kormányzat berkeiben most mégis akkora a felzúdulás a New York Times hasábjain megjelent titkos dokumentumok láttán, akkor ez nyilvánvalóan azért van, mert felmérik a közlés nemzetközi hatását. Az alighanem nagyobb is lesz, mint az Egyesült Államokon belüli visszhang. Bármilyen furcsának hat, az amerikai közvélemény tekintélyes része, a Nixon által annyiszor emlegetett „csöndes többség”, mindmáig valóban hajlandó volt vagy kézlegyintéssel elintézni a vietnami háború ügyét, vagy éppenséggel elhinni az elnöknek, hogy az USA határaitól sok ezer mérföldre valóban Amerika érdekeit védik meg az igazságos ügyért harcoló katonák. Ennek a „csöndes többségnek” a soraiban milliók vannak, akik szinte naivnak tűnő módon az Egyesült Államok messiási küldetését vallják, s akik el is várják kormányuktól, hogy a gondviselés küldöttéhez méltóan járjon el a határokon belül és kívül. A vietnami háborút előkészítő tudatos félrevezetés, ami most a New York Times által közölt dokumentumokból kiviláglik, sok amerikai polgár szemét nyithatja fel. DE NE HIGYJÜK, hogy a New York Times is csak valamilyen magasabb rendű elhivatottságból tette közzé a titkos okmányokat. (A lap fejlécén ott áll a régi-régi jelszó, amely szerint hasábjain minden megtalálható, ami csak megérdemli, hogy kinyomtassák ..) A lap kiadója és szerkesztői mögött az amerikai monopoltőkének az a szárnya tűnik fel, amelynek érdeke lenne a vietnami háború befejezése, továbbá a demokrata pártnak ez a frakciója, amely szintén szorgalmazza a vietnami kátyúból való kikászálódást. Az előbbieknek üzleti, az utóbbiaknak politikai érdekei fűződnek ehhez. Emlékezzünk csak Clark Clifford volt. hadügyminiszter minapi kijelentéseire, amelyekkel el akarta érni, hogy a republikánus Nixon kormánya már most szabjon időhatárt az amerikai csapatok kivonására Vietnamból. Clifford, aki Johnson idejében állt a Pentagon élén, egyszeriben tudja már, mit is kellene tenni... Tudja, mert 1972- ben jön az elnökválasztás, a Tömeggyilkosság a bongsoni tengerparton Néhány nappal ezelőtt a New York Post című tekintélyes amerikai lap hasábjain kínos hír jelent meg, A lap arról számolt be, hogy mi történt majdnem három évvel ezelőtt a dél-vietnami Bongson falucska közelében a homokos tengerparton. 1968 szeptemberének egyik forró napján egy amerikai század szállt partra. Az alakulat a 173. légideszant dandár 303. gyalogezredének második zászlóaljába tartozott. A tengerpart néptelen volt Az amerikaiak biztosított menetben vonultak végig a parton, de sehol egyetlen lelket sem láttak. Két óra telhetett el anélkül, hogy egy fia ellenséget láttak volna. Körülbelül ez Idő tájt egy rádiómechanikus érkezett helikopteren a századhoz, akit azért hívtak, hogy megjavítsa a század adó-vevő berendezését. A század közben, nem messze a falucskától, pihenőre vonult. A katonák füröd- tek, napoztak. Ami ezután történt, azt már csak a rádiós elbeszéléséből tudjuk. Miközben a szerelő az elromlott készülékekkel bajlódott, a falucskából asszonyok és gyerekek jötték a katonákhoz, friss ivóvizet hozva. A gyerekek nekiláttak a katonák holmijainak a tisztogatásához. Előfordul, hogy a háború kenyérkereseti lehetőség a polgári lakosságnak. Egyszerre csak lövések csattantak és jajkiáltások hallatszottak. A rádiós ijedten a földhöz lapult. Azt hitte ellenséges támadás érte a századot. Mikor a lövöldözés megszűnt, a rádiós is felnézett. Néhány katona ácsorgott a közelben, kezében géppisztollyal, a többiek folytatták a napozást, mintha mi sem történt volna. Ellenség sehol. A homokon hullák hevertek, asszonyok és gyermekek holttestei és néhány banánlevélbe göngyölt vizespalack a homokban. A rádiós 24 hullát számolt meg. A lövöldözés mindössze két percig tartott. A technikus reszkető kézzel kijavította a rádiót, majd a helikopter felé sietett. A századparancsnok este jelentette, hogy Bongson közelében kisebb csetepaté volt, az ellenség 40 halottat vesztett. Saját veszteség nincs. A rádiós a zászlóalj parancsnokságra ment és jelentést tett. Az ügyeletes százados nyugodtan meghallgatta, majd így válaszolt: „A vietnami csak vietnami. Ha ferde szemet látsz, tüzelj.” A rádiós ekkor az ezredhez fordult. Ott is nyugodtan végighallgatták, és azt mondták neki, hogy „ne vacakoljon e miatt a kicsiség miatt. Ha mégis tovább járna a szája, akkor magára vessen. ..” A rádiós rövidesen leszerelt. Ekkor a vietnami amerikai bűnöket kivizsgáló bizottság egyik ülésén elmondta, hogy mit látott Bongson falucska közelében a tengerparton. Azt gondolta, hogy ezzel milliókat mozgat meg, milliókban ébreszti fel a lelkiismeretet. Nem így történt. Mindössze a minneapolisi helyi lap reagált az eseményre. Történt azután, hogy a New York Post riportere, tudomást szerezve a rádiós vallomásáról, megpróbált interjút kérni a zászlóalj tisztjeitől. Az egykori hidegvérű ügyeletes századoson kívül, aki közben őrnagy lett, senki sem volt hajlandó nyilatkozni az újságírónak. Az őrnagy is csak ennyit mondott: „Semmi különös nem történt... Nem emlékszem a számokra, de nem hinném, hogy ott a tengerparton valami rendkívüli dolog történt volna.. A cikket közlő New York Post megjelenése után gondosan átlapoztam az újságokat. A rádiósról és a bongsoni tragédiáról egy betűt sem írnak, Hallgat a rádió és a televízió is. G. Borovik, az APN különtudósitója demokrata pórt jelöltjének jót tesz, ha a vietnami háború ellen lép fel. Az Egyesült Államokban a héten magas rangú nyugatnémet vendég járt, Willy Brandt kancellár. Nixon elnök is fogadta. Brandtnak nem volt egy rossz szava sem az USA vietnami politikájáról, sőt, bonyolult fogalmazásé mondatokban értésre adta, hogy az NSZK-nak e téren nincs ellenvetése. A kancellár fő gondja az volt, hogy az amerikaiak jóindulatát biztosítsa a maga és kormánya számé-1 ra, egyrészt a „keleti politikájában”, másrészt a NATO-ban, aztán pedig a fontos nyugatberlini tárgyalásokon. S végül, az USA és a Közös Piac viszonyáról is tárgyalt amerikai vendéglátóival. Brandt New Yorkban elment az ENSZ üvegpalotájába is. U Thant főtitkárral tárgyalt, minden valószínűség szerint arról, hogy az NSZK anyagilag hozzájárul a világ- szervezet különböző programjainak költségeihez, de cserébe azt kéri, hogy — egyelőre ne tűzzék napirendre a németek ENSZ-beli képviseletének kérdését... Köztudomású, hogy az NSZK nem tagja a világszervezetnek, az NDK sem. Bonnban mindeddig hallani sem akartak arról, hogy a két német állam képviselői egyszerre vonuljanak be a világszervezetbe Úgy tekintették volna ezt, mint az NDK nemzetközi elismerésének betetőzését. S inkább maguk is lemondtak az ENSZ- tagságról... A két német állam ENSZ- beli képviseletének kérdése az NDK teljes, nemzetközi jogi elismerésének követelésével, az Elba partján levő két állam közti viszony rendezésének igényével együtt természetszerűleg hangot kapott az NDK kommunistáinak kongresszusán. A Német Szocialista Egységpárt küldöttei Berlinben meghallgatták a szocializmus építésének eredményeiről szóló referátumot, megvitatták a német munkásparaszt állam új ötéves tervének irányelveit. A proletár nemzetköziség egyszerre nyilvánult meg a kongresszus szónoki emelvényéről a testvérpártok küldöttel részéről elhangzott mondatokban és abban a fogadtatásban, amelyben a kongresszus Leonyid Brezsnyevet, Kádár Jánost és a többi testvérpárt vezetőit részesítette, A BERLINI pártkongresszus alkalmat szolgáltatott arra, hogy a Varsói Szerződés országainak pártvezetői ismét megnyilatkozzanak az európai béke és biztonság, a földrész népeinek együttműködése, a haderők csökkentése ügyében. Mindezek o kérdések — e sorok írója személyes tapasztalatból is állíthatja — rendkí- v üli érdeklődést keltettek Európa nyugati felében. A lisszaboni NATO-ülésen a sajtókonferenciák termében tucatnyi kérdésből hallottam kl- csendülnl a sürgetést: Európa érdekébe történne, ha minél előbb megkísérelnék a földrész problémáinak megoldását. Magyar siker Madridban A madridi ökölvívó Eu- rópa-bajnokságon szombaton este aranyérmes lett Gedó, Badart és Kaj- di. Az SBTC neveltje Botos András, aki a Bp. Honvéd versenyzője, ezüstérmet szerzett.
