Nógrád. 1971. június (27. évfolyam. 127-152. szám)
1971-06-20 / 144. szám
( „Hol szorít a cipő?" Sok millió forint a szolgáltatásokra Főiét létszámmal? — Veszélyes tervezés Több kapacitást, nagyobb hatékonysággal Salgótarján minden lakosa gyakorlatból tudja, mennyi bosszúságot okoz, ha elromlik a televízió, vagy a mosógép, gyors lakáskarbantartásra van szükség és nincs, aki megcsinálja. Vagy ha van is, a várakozás hosszú napokat, nem egyszer heteket vesz igénybe. ..Szorít a cipő” a szolgáltatásoknál, ez nem vitás. Ezért foglalkozik a negyedik ötéves terv kiemelten a szolgáltatások fejlesztésével. Ezek közül is legfontosabb a textiltisztítás. a háztartási gépek javítása, a lakáskarbantartás és a gépjárműjavítás hálózatának bővítése. Negyvenkétmillió Nógrád megye negyvenkétmillió forintot kap központi alapból, hogy minél gyorsabban, intenzívebben fejlődjék a lakossági igényeket kiszolgáló javító-, tisztító- és üzlethálózat. A negyvenkétmillió forint nem kis összeg, mégis jól meg kell gondolni, mire, mennyit fordít a megye belőle. Alapos megfontolás után tizenegy- milliót a textiltisztítás, hatmilliót a háztartási gépek javítása, húszmilliót a lakáskarbantartás és gépjárműjavítás, ötmilliót pedig az úgynevezett „fehér foltok”, vagyis a még ellátatlan peremterületek fejlesztésére költünk. Üjdonság. hogy a megyei tanács tervosztálya pályázatokat írt ki ösztönzőként a korszerű, a legfontosabb igényeket kielégítő és aránylag nem drága szolgáltató házak építésére. Pályázhatnak tanácsi vállalatok, kisipari szövetkezetek, ÁFÉSZ-ek. A tanács nyilván a legkedvezőbb pályázatot fogadja el, számítva arra, hogy a pályázó saját erőből is hozzájárul a költségekhez... Salgótarjánban a í'erenc- és a Sebaj-telepre, valamint Brezinára „kell telepíteni” elsősorban szolgáltatási hálózatot. Az elképzelések szerint a feladatot leginkább olyan szolgáltatóházak látnák el, amelyekben fodrász, háztartási gépjavító, textiltisztító es cipészrészleg található, mintegy kétszáz négyzetméteren. De lehet pályázni a gépjárműjavítás és a lakáskarbantartás gyors és célszerű ellátására is Hogy a pályázatokban van „fantázia”, bizonyítja, hogy már több ajánlat is beérkezett Patyolat-szalon A legtöbb gondot, bajt, Salgótarjánban talán a Patyolat jelenti. Kevés a jelenlegi három felvevőhely, hosszú a várakozási idő és nem egyszer érkezett panasz az elvégzett munka minőségére. Ezen a helyzeten a következő évek alapvetően változtatnak, ugyanis elvégzik a vállalat központi üzemének teljes rekonstrukcióját. Hogy ez a gyakorlatban mit jelent, azt elsősorban az ott dolgozók tudnák megmondani. De minden bizonnyal érzik jótékony hatását majd a város lakói is. Patyolat-szalon nyílik a most épülő garzonház földszintjén, ahol korszerű gépek végzik a munkát. A gépeket, berendezéseket a vállalat már megrendelte, sőt egy részük már meg is érkezett Salgótarjánba. A felvevőhelyek száma is gyarapodik, a mostani három helyett összesen hét helyen lehet beadni a ruhákat. Kevesebb lesz a cipekedés, rövi- debb a várakozás, gyorsabb a kiszolgálás. A tartós fogyasztási cikkek, a háztartási gépek gyors terjedése, a lakáskultúra emelkedése követeli a javítások gyorsítását. Oj műhelyekre van szükség, nemcsak a peremterületeken, hanem a belvárosban is. Csak így érhető el, hogy kevesebb bosszúsággal gyorsabban kapjuk meg a javítandó mosógépeket, televíziókat, vagy más háztartási gépeket. Hasonlóan fontos az is, és szorosan a szolgáltatásokhoz tartozik, hogy ne kelljen napokat szaladgálni egySürgős munka Egyi re több szó esik építőiparunkról. Ha végigsétálunk Salgótarján főterén, vagy újabb ipari létesítményeinket nézzük, tárgyilagosan elismerhetjük, hogy építőiparunk és a tervező irodákban dolgozó kollektívák maradandót alkottak, különösen városépítés terén megérdemlik az elismerést. De a jelentős fejlődés ellenére sem tudták az utóbbi öt évben a megyei igényeket kielégíteni. A negyedik ötéves terv időszakában Nógrád megye eltérő sajátosságai az országos átlagtól is nagyobb követelményt állítanak az építőipar elé Ezért a megyei pártértekezlet a következő időszak kulcskérdéseként jelölte meg az építőipar fokozottabb fejlesztését, mert csak így valósulhatnak meg kiméit fontosságú társadalompolitikai célkitűzéseink, jelentős mértékben az építőipar nagyobb teljesítményétől függ megyénk fejlődése. Az építési feladatok az előző időszakhoz képest mintegy kétszeresére növekedtek, ez a beruházási piacon az eddig is meglevő feszültséget tovább fokozza. Vajon lemondhatunk-e olyan célkitűzések megvalósításáról, amelyek a megye fejlődését hosszú távon meghatározzák? Lemondhatunk-e, vagy eliia- laszthatjuk-e a tervezett lakásépítkezéseket, az ipartelepítést, az üzemi rekonstrukciókat, a közműprogramot, az útfejlesztést, vagy a kulturális létesítményeket? Nem, ezt semmi esetre sem tehetjük, mert a lakásokra, az újabb munkahelyekre, korszerű ipari üzemekre, iskolákra, óvodákra, üzletekre, vízvezeték-, fűtés- és útfejlesztésre feltétlenül szükségünk van. A jogos és a pénzzel is fedezett beruházási igényhez képest főleg a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat kapacitásfejlesztése alacsony. Mindössze 42,4 százalékos kapacitásfej lesztest terveznek, noha a szocialista építőipari átlag 73,5 százalék. A Tanácsi Építőipari Vállalat tervezett termelési felfutása jóval kedvezőbb, 86,7 százalékos. Az állami építőipari vállalat vezetői azzal érvelnek, hogy az előző évek jelentős fejlesztése után a következő öt évre többet nem tervezhetnek, többet nem építhetnek, mert nincs létszám. Álljunk meg a létszámnál! Azt mondják, hogy nincs több munkaerő. Mégis az építőipari vállalatok a termelés növelését több mint 50 százalékban létszámfejlesztéssel tervezik megoldani. Vajon megalapozott ez a döntés? Hiszen már most sincs elegendő munkaerő. Honnan veszik a többletet ezután? Egyik vállalat a másiktól csalogassa el? Nóg- rádban azt is meg kell fontolni, hogy a most létesülő új ipari üzemek jobb munkafeltételeket tudnak teremteni, egy telephelyen, lakóhelyükhöz közelebb tudják foglalkoztatni az embereket. Ebből következik, hogy az építőipar ezután még nehezebben tud majd munkást szerződtetni. Az építőipar elsősorban a fiatalokra és korlátozott számban a vidékről kikerült átképzősökre számíthat. Tegyenek is meg mindent, hogy a szükséges létszámról idejében gondoskodjanak. De fontolják meg jól, hogy az építőiparnak Nógrád megyében nincs jelentős munkaerő-tartaléka, tehát az extenzív fejlesztés útja nem járható. Ügy véljük, hogy a valóságos helyzetből kell kiindulni. Az elmúlt időszakhoz képest az építési igény megkétszereződött, a negyedik ötéves terv során 987 millió forint értékű munkára nincs kapacitás. Ez a feszültség has marosan nem oldható fel. Tudják, hogy nincs és nem is lesz elegendő munkaerő, mégis a kapacitásnövelés felét létszámmal tervezik megoldani? Ez nem megoldás, ez nem jár eredménnyel. Kinek használ, mire megyünk vele, ha öt év múlva arra hivatkozunk: nem teljesítettük a tervet, mert nem volt munkaerő? Nincs más lehetőség: vessünk számot azJ zal, hogy mennyi ember, mennyi gép és pénz van; reálisan mérlegeljük, miből mennyit szerezhetünk. A rendelkezésre álló munkaerőt; gépeket és fejlesztési alapot a vállalat a lehető leghatékonyabban használja fel, a munkaszervezésben rejlő nem kis tartalékot jól aknázza ki. Szükséges, hogy a munka- és a szerződéses fegyelmet javítsák, az erőt kon- _ centrálják. A műszaki fejlesztést nem lehet ’ elodázni, de arra is nagy figyelmet kell fordítani, hogy a meglevő technológiát a fejlesztési alapokat és a hiteleket hogyan lehetne jobban kihasználni. Az építőipar valamennyi szektorában jelentős és gyökeres változásra van szükség. A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalatnál a kapacitást a tervezettnél gyorsabban kell fejleszteni. Igaz, ez kockázattal jár, ez nem könnyű feladat, de sokkal nagyobb kockázattal járna, sőt a megye egész lakosságának nagy veszteséget jelentene, ha lemondanánk a lehetőségekről, vagy az extenzív fejlesztés eleve járhatatlan útját választanánk. A legnagyobb tartalék a vállalati szervezésben, s a technológia fejlesztésében és a korszerű vezetésben van, mindenekelőtt erre kell számítani, a vállalati adottságokat kell kihasználni. A kisipari szövetkezeteknél és a TÖVÁLL* oknál is lassú a tervezett fejlődés üteme, a szükséges beruházásokra és forgóalap-bővítésre nincs pénz, sürgősen tisztázni kell a fejlesztés irányát, az ésszerű működési köröket. A IV. ötéves terv lakásprogramját alapvetően a közép- és nagy blokkos, a keretvázas- és a PEVA technológiával lehet megvalósítani. De a Hatvani Házgyárból tervezett 1000— 1100 lakást hogyan lehet pótolni, hogyan lehetne bekapcsolódni az országos technológiai fejlesztési programba, és miként lehetne közös erővel helyi előregyártó üzemet létrehozni, a helyi anyagokat hogyan lehetne jobban hasznosítani? A szénbányák és egyéb ipari üzemek úgynevezett töredékkapácitását hogyan lehetne a legjobban megszervezni. A LavoíLoin években tfzmilliárd fort HUVClttCÍU rint értékű építke2ést kell megvalósítani. Sok család új lakáshoz akar jutni, a megye termelésszerkezete lényegesen átalakul. A tervezést, a kivitelezést, a beruházók munkáját, a különböző szervek együttműködését és minden szinten a vezetést, a megnövekedett feladatokhoz kell mérni. Ehhez kell igazítani a vállalati belső mechanizmust. De az újabb igényekhez, a megye lakosságának érdekeihez igazodjék a párt- szervezetek és az építőiparban dolgozó kommunista vezetők, a szocialista brigádok, valamint a munkaversenyben élenjárók többsége is. A szemlélet megváltoztatása és a közös összefogás a siker legfőbb záloga. Dr. Fazekas László Több feladatot kérnek egy szerelőért, vagy szakemberért. Minden jelenlegi és jövendő gépkocsi tulajdonos — akiknek száma egyre szaporodik — egyetért azzal, hogy Salgótarjánban korszerűsödjék és bővüljön az autószerviz-szolgáltatás. A tervek szerint 1975-re a szeivizkapacitás a jelenlegi kétezer üzemóráról negyvenezerre emelkedik. A nagyszabású városrekonstrukció új gondokat hozott magával. A régi házak bontásával kevesebb lett az üzletek száma. A forgalom viszont emelkedik, ami azt jelenti, hogy mihamarabb bővíteni kell az üzlethálózatot. Sok lakást építünk, melyeknek lakói természetesen vásárolni is akarnak, mégiiozzá rövid idő alatt és a közelben. Űj üzletek Egyre sürgetőbben vetődik fel a vásárcsarnok megépítése, amelyet a mostani piac ideiglenes jellege, korszerűtlensége, szűk területe sürget. De szükségessé válik egy új háztartási bolt, ezermesterbolt és autóalkatrész szaküzlet megvalósítása is. Tervekben természetesen nincs hiány. Korszerű ABC-áru házak teszik majd könnyebbé a vásárlást, a garzonház földszintjén pedig Önkiszolgáló étteremben ebédelhetnek a városközpontban levő hivatalok, intézmények, vállalatok dolgozói. Még vita folyik a lakberendezési áruház építésének idejéről. A városi tanács nyomatékosan sürgeti, mert a lakberendezési cikkek forgalmazása a mostani körülmények között nem megoldott. A negyedik ötéves tervben örvendetesen „előkelő” helyet kapott a szolgáltatások fejlesztése. Az a pénz, amit erre költünk, sokszorosan megtérül azzal, ha gyorsabban, kényelmesebben, a javuló élet- színvonalnak megfelelően tudjuk intézni a naponként jelentkező kisebb-nagyobb ügyeinket. T Cs. E. — Áz építőknél hallottuk Népes csoport indul útnak holnap autóbusszal Salgótarjánból, a megyei Állami Építőipari Vállalattól Kár- pát-Ukrajna felé. A vállalat szakszervezeti bizottsága és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság szervezte az utat, melyen szakszervezeti hozzájárulással 45-en vesznek részt. A négynapos út során ellátogatnak többek között Uzsgorodra, ahol megkoszorúzzák a szovjet hősök emlékművét. f« Szintén a megyei Állami Építőipari Vállalatnál hallottuk, hogy szorgalmasan dolgoznak a vietnami gyermekeknek szánt takarók elkészítésén. A férfiak a fonalak beszerzésében, szállításában segédkeznek, a nők pedig eddig már csaknem ezer darab kockát horgoltak meg a vállalatnál. A munkára eddig mintegy száz órát fordítottak. A hét végén Salgótarjánban tanácskoztak a nógrádi szénbányák területén működő Fiatal Műszakiak, Közgazdászok Tanácsának vezetői. Ifj. Szopóczi Ferenc, a vállalati FMKT elnöke vitaindító beszédében foglalkozott a mozgalom céljával, az eddig elért erdeményekkel és azokkal a gondokkal, amelyek az elkövetkezendő időszakban megoldásra várnak. Az FMKT tevékenysége három fő területre irányul, egyrészt a termelés közvetlen, másrészt a KISZ termelési mozgalmainak segítésére és nem utolsó sorban a fiatal műszakiak és közgazdászok politikai, szakmai műveltségének fokozására. A beszámoló kritikusan értékelte az elmúlt időszak munkáját. Azt is megállapította, hgoy a vállalat területén az FMKT, bár 11 éves múltra tekint vissza, de nem működött kielégítően. Igaz, hogy elkészült négy szakdolgozat. Az idén újjáválasztották a vezetőséget. Több helyen már meghatározták a tennivalókat, amelyeket közösen tárgyaltak meg a vállalat, illetve az üzemek műszaki vezetőivel. Munkához is láttak, például a nagybáto- nyi kötélpálya automatizálásán már dolgoznak, és hasonlóan, más területeken is próbálnak újabb, gazdaságos műszaki megoldásokat keresni. Emellett még mindig igen sok a tennivaló, hogy valahogyan szervezettebbé, céltudatosabbá váljék a munka. Igen lényeges az is, hogy a felajánlásokat értékelni lehessen, hisz’ ezen keresztül vezet az út a Kiváló Ifjú Mérnök, Technikus, Közgazdász címek elnyeréséhez. A jövőben még inkább kapcsolódni kell az FMKT munkájának a vállalat műszaki fejlesztéséhez, az újítási feladattervben foglaltak megvalósításához, szóval a saját üzemi élethez. A vitában többen is felszólaltak. Ondrék László, a vállalat újítási felelőse többek között a szellemi értékek összegyűjtésének, és a megoldott, kidolgozott újítások ésszerűsítések értékesítésének fontosságáról beszélt. Arról is tájékoztatta a résztvevőket, hogy az idén már eddig csaknem annyi újítási javaslatot nyújtottak be a vállalaton belül, mint az elmúlt egész évben. Az utókalkulált gazdasági eredmény is meghaladja a nyolcmillió forintot. Stull József nagybátonyi mérnök arról tájékoztatta az értekezlet résztvevőit, hogy náluk a külszíni üzem automatizálásával létszámot akarnak megtakarítani és a nehéz fizikai munkától mentesíteni a dolgozókat. Egy másik felszólaló azt kérte, hogy a vezetők bátrabban adjanak konkrét feladatokat a fiataloknak. Kovács István; a vállalat KISZ-bizottságának titkára arról szólt, hogy sokkal nagyobb lehetőségek vannak az FMKT előtt, mint amennyit az utóbbi időben sikerült kiaknázniuk. Serényebb munkára hívta fel a figyelmet. Tóth Rudolf viszont a megyei KISZ-bizottság üdvözletét tolmácsolta az értekezlet résztvevőinek, majd a gazdasági munka mellett a továbbképzésre, a tanulásra, ifjúsági érdekvédelmi feladatokra, a szocialista brgádok- kal való kapcsolat erősítésére kérte a fiatal műszakiakat, közgazdászokat. Takarók Vietnamnak A palotást Május 1. Termelőszövetkezet nőbizottsága a közelmúltban tartotta ülését. Podobé Mihályné tartott ismertetőt a X. pártkongresszus határozatairól, a határozatok gyakorlati megvalósításáról. Szó esett a harcoló vietnami népről. Az asszonyok úgy határoztak, hogy erejükhöz mértén támogatják azokat az akciókat, amelyeket Vietnam megsegítésére indítottak hazánkban. A szövetkezet vezetősége fonalat vásárol, az asszonyok pedig társadalmi munkában takarókat készítenek, amelyeket Vietnamba küldenek. NÓGRÁD — |?7i. június 20„ vasárnap X
