Nógrád. 1971. június (27. évfolyam. 127-152. szám)
1971-06-16 / 140. szám
Szeged határában gyorsított ütemben épül az új házgyár, amely Csongrád megyén kívül a Dél-Alföldet látja el majd építőelemekkel. A tervek szerint az év második felében már megkezdődik a próbagyártás. Képünkön az épülő, hétezer köbméter kavics tárolására alkalmas silók. Átmeneíileg olcsóbb a műtrágya Ä kereskedelemben jól bevált formát, az időszakos ár- leszállítást a mezőgazdaságban felhasznált ipari eredetű anyagok kereskedelmével foglalkozó vállalatok is alkalmazzák; az AGROTRÖSZT vállalatai július 1-ig 15 százalékos árengedménnyel kínálják a nitrogén műtrágyát. Az elmúlt hónapokban ugyanis a mező- gazdasági nagyüzemek a kereskedelem szakembereinek előzetes becslésénél lényegesen kevesebb talajerőpótló anyagot vásároltak. Az elmúlt hetekben különösen csökkent az érdeklődés és ennek következtében több mint 50 ezer tonna nitrogén műtrágya maradt az AGROKER-vállalatok raktáraiban. Mindent egybevetve például az év első négy hónapjában az elmúlt év hasonló időszakához képest Szolnok megyében 22, Csongrád- ban 17, Hajdú megyében pedig 16 százalékkal kevesebb nitrogén műtrágyát értékesítettek. A vásárlási kedv növelésére adják most olcsóbban a kémiai anyagokat, amelyekből nagyobb tételeket hoznak forgalomba kisebb csomagolásban, ebből feltölthetik készleteiket a kískerttulajdonosok. Annál nagyobb az érdeklődés a növényvédő szerek iránt. Büsizkén emlegetik a balassagyarmatiak, hogy városukban alakult meg elsőként az országban a szemináriumvezetők propagandistaklubja. Mi a klub célja, kiket tömörít? — erről kérdeztük dr. Bakó Miklóst, a klubvezetőt. — Klubunk tavaly ősszel, a pártoktatás megkezdésekor alakult. Bár Balassagyarmaton mintegy 70 pártpropagandistát tartunk számon, rendszeresen csak 30-an járnak el az Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat központi épületének pincéjében rendezett foglalkozásokra. De nem is a minél nagyobb létszám a cél, hanem az, hogy aki eljár, megtalálja itt számítását, jól érezze magát. Havonta egyszer, a hónap első péntekjén 5 órakor szoktunk összejönni, s tíz-tizenegy is van már, mire szétoszlik a társaság. A klubfoglalkozásokat egy-egy előadás vezeti be — olyan elő^fias, amely az ide járók Az év első négy hónapjában például több mint 300 millió forinttal nagyobb értékű gyomirtót, permetezőszert stb. adtak el, mint tavaly januártól április végéig. A nagy érdeklődést azzal magyarázzák, hogy a gazdaságok okultak az elmúlt évi tapasztalatokon és legalább 500 ezer holddal nagyobb területen alkalmaztak gyomirtó szereket a gabonák védelmére. A növényvédelem ugyanis nagyon kifizetődő, a vegyszerek ára a „megmentett” növények értékéből többszörösen megtérülhet. A gyomirtószer-készleteket csaknem teljesen értékesítették, jelentősebb tartalék csak a k— 64-es kukoricagyom-irtóból maradt a kereskedelem raktáraiban. A gombaölő szerek is igen kapósak. Az esőzést felváltó meleg, párás időjárás ugyanis kedvez a peronoszpó- rának és a fertőzés megelőzésére országszerte nagy meny- nyiségben használják a jó hatású hazai és külföldi készítményeket. Hiány van ellenben L—7-es porozószerből, amelyet a Budapesti Vegyiművek késve szállított. Az AGROTRÖSZT külföldi partnerei a Zineb növényvédő szer szállításánál késtek el. (MTI) politikai képzettségét, műveltségét hivatott növelni. Ügynevezett „kényes kérdések” kerüLnek napirendre, őszinte, kötetlen hangnemben. Legutóbb például dr. Szűrös Mátyás, a KB német referense tartott érdekes előadást az SZKP XXIV. kongresszusának nemzetközi vonatkozásairól és a két német államot érintő kérdésekről. A következő előadó Havas Péter elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának titkára lesz, aki valláskritikai témát tárgyal, vitat meg a klub tagjaival. A propagandistaklub létrehozásának „kézzelfogható haszna van” — mondta végezetül dr. Bakó Miklós —, a klubtagoknak az a véleményük; mióta rendszeresen eljárnak az előadásokra s az azt követő vitákra, a szemináriumokon is jobban helyt tudnak állni — kevesebb a megválaszolatlan kérdés. B. L. Változó keringési magasság űrkutatókat és meteorológusokat régóta Izgatta az a kérdés, hogyan lehetne mesterséges holdak segítségével a 120—150 kilométeres magassági réteget alaposan kutatni. Ez az űrkutatás számára bizonyos lókig „senki földje”, eddig a rakétaszondák aktivitásának magasságába tartozott. A szondázás természetesen lokális eredményeket hozhat, más részről meglehetősen költséges. A NASA szakembereit több szempontból is érdekli ez a kérdés, mindenekelőtt az űrkomp navigációja szempontjából. A NASA (elkérésére 1973—75. között új Ex- plorer-programot indítanak be. A speciális Explorer-holdakat hldra- zinnal működő fedélzeti hajtóművekkel látják el. Ennek segítségével a 4 ezer kilométeres magasságban keringő mesterséges holdak minden 2 órában „lejönnek” 120 kilométeres magasságba és méréseket végeznek az atmoszférának e rétegében. Munkájuk elvégzése után Ismét „felkúsznak” a számukra biztonságosabb 4 ezer méteres magasságba. Szeretném előrebocsátani, senki se gondoljon állatgyű- lölőnek. Azt sem szeretném, ha buzgó állatvédők derék négylábú kedvenceik elleni támadásnak vélnék soraimat. Szó se róla! Jómagam is már-már kutya-lázba szédülök, hiszen napról .napra emelkedik a kiskutyák és a nagykutyák száma. A bérházak lépcsőházában kutyus- ka vinnyog, az erkélyről mély hangú kuvasz vakkant, miközben kedves hölgyismerősöm vakarcsnyi pulival dicsekszik. .. Ügy tűnik, hogy a hobbyk között is a fő hobby lett a kutyatartás. S mi több! Manapság kutyával járni sikk. Valamiféle furcsán értelmezett társadalmi rang. A napokban véletlenül olyan társaságba kerültem, ahol kivétel nélkül kutyatulajdonosok ültek együtt. A kicsikék — szóhasználatukkal élve — pulik, kuvaszok, agár, bulldog, boxer, stb. töltötték be érdeklődésük területét. Mindegyik tulajdonos úgy beszélt a kis kutyukáról — lett légyen borjúnyi nagyságú is! — amint csak a gyerekekről szokás. Egy ideig élvezettel hallgattam a „szakszöveget”, a kutyahistóriákat, csupán akkor lett kényelmetlen a helyzetem, amikor rám került a sor. Egyik ifjonc, egy szép ioxer tulajdonosa, ezt kérPropagcmdistaklub Kényes kérdések napirenden A díjat nyert fiú „Hazánk mezőgazdasága di- ákszemmel” címmel a Magyar Mezőgazdasági Múzeum 1970 novemberében pályázatot hirdetett az ország valameny- nyi általános iskolájának. Az alsó tagozatos tanulók rajzzal, a felső tagozatosok pedig dolgozattal pályázhattak. Az eredményhirdetést ez év június 10-én tartották a helyszínen, a Mezőgazdasági Múzeumban. A pályázatra összesen 704 dloligozait és 1216 rajz érkezett be. Az eredményhirdetés alkalmával 56 díjat és 79 jutalmat osztottak ki az arra érdemes tanúlók és csapatok között. Megyénkből négy tanuló részesült díjazásban, Illetve jutalomban. A vadászat témakörben Tóth József, a Nagybátonyi Általános Iskola hetedikes tanulója különdíjat, a gyümölcstermesztés témakörben pedig Mozsár Zsolt, a Nőtincsi Általános Iskola nyolcadikos tanulója első díjat nyert. A salgótarjáni Mártírok úti Általános Iskola két tanulója — Breznai Elvira hetedikes és Pádár Katalin ötödikes — dolgozatáért jutalmat kapott. * A pályázat dolgozatai közül kiemelkedik Tóth József nagybátonyi tanuló munkája. Dr. Kerekes József, a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium szakoktatási főosztályvezető -helyettese így jellemezte; „A természet sze- retete, a biológia iránt rajongó diák érdeklődése, szakmai tudása árad a dolgozatból. ..” * A vajdahunyadvári múzeum aulájában szorongó tömegben fürkészve keresem Tóth Jóskát, akiről ez a szép dicséret elhangzott. Amikor a díj átvételére szólítják akkor veszem észre, csaknem egymás mellett állunk. A nyúlánk fiú keresztülvergődik a diákok és szülők sokaságán, s a jelenlevő televíziós-filmka- mera tüzében zavaitan veszi át a főosztályvezető helyettestől a díjat. Néhány perccel később sikerül Jóskával beszélgetni, akit az édesanyja is elkísért az ünnepségre. — Szeretem a természetet, az erdei sétákat — vallja Tóth Jóska. — S Nagybátony környéken oly sok az erdő. A természet csodálatos világ. Megismerésében a biológia törvényei mutatják az utat. Az iskolában tanultakat pedig a séták alkalmával egészítem ki. Csendes, választékos modorú gyerek. Amolyan szemlélődő szépléleknek gondolhatná bárki. Pedig ez csak részben illik rá. Valóban szemlélődő, de korántsem öncélúan az. A jelenségekben észreveszi a szépséget, de keresi az ok-okozati összefüggéseket is. Biológusnak, vagy erdésznek készülsz? — kérdem. — Nem. — válaszol lakonikus rövidséggel. — Szeretnék közlekedési technikumba menni. Az édesapám műszaki ellenőr a megyei VOLÁN közlekedési vállalatnál. A példáját akarom követni... Megütközésemen elmosolyodik. — Ügy érzem, a műszaki pálya lesz az élethivatásom, de ez nem zárja ki a természet szeretetét. A szüleimmel és nővéremmel gyakran töltjük szabad időnket a természetben. Ez nemcsak pihentet, szórakoztat, hanem tanít is. Különösen a madarakat szeretem. Talán ezért is választottam dolgozatom anyagául a fogolyról szóló témakört. A dolgozat számos megli- gyelést rögzít a fogollyal kapcsolatban Részletezi Nagybátony fogolyállományának tartózkodási Helyét, életkörülményeit. a mezőgazdaságban betöltött szerepét. Jóska számos könyvet is áttanulmányozott, hogy alaposabban készíthesse el a dolgozatát. Erről mondja: — Köszönettel kell megemlékezni kedves ismerősünkről a Nagylengyendpusz- tán élő Nemes László erdész bácsiról, aki sok hasznos tapasztalatot mondott el nekem. S szakkönyveket is adott. Kati nővérem pedig, aki a salgótarjáni Bolyai Gimnázium harmadikos tanulója, a megyei könyvtárban gyűjtött számomra irodalmat. Nemes Etelka biológiatanárnőm az anyag rendszerezésében segített. Az édesanyám — pillant nagy szeretettel anyjára — gépelte le végül a kézírásos oldalakat... Tóth Jóska mindezt úgy sorolta fel, hogy ő maga szerényen a háttérben maradt. A siker örömét mindenekelőtt azokkal osztja meg, akik hozzásegítették Nem tudja titkolni azonban személyes érzelmeit sem A beszélgetés közben magához szorítja a japán gyártmányú mikroszkópot, amit különdíjként kapott dolgozatáért. Biztosan jő szolgálatot tesz Jóskának a mikroszkóp, aki ezentúl nemcsak külső szemlélője lesz a természet életének, hanem e nagyszerű eszköz birtokában közelebb jut a biológia rejtettebb jelenségeihez is. * A természet nagy tanító- mester, s aki figyel tanítására, sokoldalú tudásra, lelki gazdagságra tesz szert. Tóth Jóska pedig figyelmes tanuló! gábor -» Jogtanácsosunk ucxlcaszol H. A. olvasónk nyugdíjas édesapja 1970 februárjában meghalt. Édesanyja, aki jelenleg 49 éves, 1962-ben súlyos műtéten esett át. Egy évig kapta az özvegyi nyugdíjat. Az egy év elteltével azonban a folyósítást beszüntették azzal, hogy keresőképes. Kora, és rokkantsága miatt elhelyezkedni sehol sem tud. Érzése szerint a 67 százalékos rokkantsági fokot eléri, de ezt vele nem közölték. Kérdezi, jogos volt-e a nyugdíjigazgatóság eljárása az özvegyi nyugdíj folyósításának beszüntetésekor. Az özvegyi nyugdíjra való dezte: „Maga is kocsival viszi a vikendre a kutyáját?” Erre mit válaszolhattam? Se kocsim, se vikendházam, de még kutyám sincs. Megfagyott a levegő körülöttem. Nem azért mert nincs kocsim és hétvégi házam. Dehogyis. Mert nincs kutyám! Nem tehetek róla, hogy nincs kutyám. Mentségemre szolgáljon egyenlőre nem is óhajtok beszerezni. Valamikor azt tanították velem, hogy a kutya hasznos, hűséges állat, de különféle betegségek terjesztője... Nos, két gyermekem van, akik biztos örülnének a kutyának, de mégsem kell. Még akkor sem, ha ez „előnyökkel” jár. Mert, hogy jár, az tagadhatatlan. Tessék csak megfigyelni! Egy kutyatulajdonos, ha ebét kiviszi a parkba sétálni, s az belegázol a féltett virágokba, vagy uram bocsá’ a fűre végzi el a dolgát — az nem baj. A mord parkőr bácsi diszkréten félrenéz, hiszen ki tudja, milyen pedigréje van a kutyulinalc? Próbálja viszont egy szülő is elengedni kicsinyének a kezét, aki tapsikolva szalad a fűre — ments isten! Az iménti diszkrét parkőr bácsi olyan szitokáradatba tör ki, hogy a szülő még azt is szégyenig hogy maga megszületett. Vagy például a városi életnek oly nélkülözhetetlen jogosultság kérdését az 1958. évi 40. tvr. szabályozza, amelyből kitűnik, hogy özvegyi nyugdíj két féle van. Ideiglenes és állandó. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj minden olyan feleséget megillet, akinek férje a halálakor nyugdíjas volt, vagy a nyugdíjkorhatárt elérte. Ez az özvegyi nyugdíj azonban csak egy évig jár. Az állandó, vagyis az egy éven túli özvegyi nyugdíjra csak az a feleség jogosult, aki a nyugdíjas, vagy nyugdíjkorhatárt elért férje halálakor az 55. évét betöltötte. Sajnos közelebbi adatok hiányában nem állt módunkban a nyugdíjcsoportnál édesanyja ügyéről részletesebben tájékozódni. Amennyiben további felvilágosítást igényel, úgy ebben jogtanácsosunk bármelyik pénteken, 8—12 óra között a legmesszebbmenőkig segítséget nyújt. H. M. háztáji bizottsági elnök kérdésére, amelyben az iránt érdeklődik, hogy a tényleges katonai szolgálatra bevonult termelőszövetkezeti tagnak bevonulása után jár-e a háztáji föld, a következőkben válaszolunk: KÄK? és a gyerekek számára any- nyira áhított eszközeit, a ho. mokozókat vegyük. A jól nevelt kutyuskák „tudják” — hiszen minden valamirevaló tulaj erre neveli ölebét — hogy a homok fontos számukra is. Amikor lekerül nyakukról a póráz, előszeretettel kuporognak a homokozó fölé. Miért is ne tennék? A gazdi eközben boldog mosollyal szemléli megkönnyebbülő jószágát, s eszébe sem ötlik, hogy a szűkén szabott homokozók egészen más célt szolgálnak... Országunkról az a hír járja, hogy nálunk nagy a gyerekkultusz. Micsoda melléfogás ez a vélekedés! Akkor is, ha a születési statisztika átmenetileg emelkedő tendenciát mutat — ami nyilván egy sereg kedvezmény eredménye. Megítélésem szerint a gyerekkultusz lassan elmarad a kutya-kultusz mögött, Igaz, a kutya okos, hűséges állat. Esetenként betölti a szeretetpótló szerepét is, társa az embernek. De korántsem helyettesíti — és nem helyettesítheti! — a gyereket. Következésképpen nincsenek emberi jogai — még ha egyes neveletlen és elfogulatlan gazdik ezt is gondolják. P. A. A Tsz.-törvény 72. §-a a háztáji föld használatához való jogosultságot a munkavégzési kötelezettség teljesítésétől teszi függővé. A katonai szolgálatra bevonult tsz-tag ezen kötelezettségének eleget tenni nem tud, ezért problémát okozhat, hogy ilyen esetben a jogosultság kérdését miképpen kell elbírálni. Az olyan tsz-tag részére aki a bevonulása előtti, tehát a jogosultság szempontjából vizsgálandó időszakban a számára előírt évi munkamennyiség időarányos részét teljesítette ugyan, de a katonai szolgálatra történő bevonulása megakadályozta abban, hogy a teljes munka mennyiségét teljesítse, a soron következő háztájiföldosztás alkalmával a háztájiföld-használatot biztosítani kell, olyan nagyságban, mintha a számára előírt munkamennyiséget hiány nélkül teljesítette volna. Az olyan tsz- tag részére viszont, aki a bevonulása előtti töredék év időszakában önhibájából nem teljesítette időarányosan a részére előírt munkamennyiséget, háztáji földet kimérni nem lehet. Ugyanígy kell eljárni a bevonuló tsz-tag esetében is, aki bár már rendelkezett háztáji földdel, de a bevonulása előtti töredék év időarányos munka teljesítményét nem teljesítette. Mindezekből világos, hogy a katonai szolgálat önmagában nem jogosít háztáji föld használatára, de a megszerzett jogot, sem szünteti meg. NÓGRAD — 1971. június 16., szerda 5
