Nógrád. 1971. június (27. évfolyam. 127-152. szám)

1971-06-16 / 140. szám

szesz Természetvédelem Giuseppe Murabito San Alfio falucska mészárosa mint mindig, úgy most is minden nap kinyitja boltját. Látja a- mint elhaladnak boltja előtt a kocsik, a parasztcsaládok ingó­ságaival. Ott kellett hagyniok otthonukat, mert a lávafolyam már elérte házukat. Poveracci — (szegénykék) mondja ilyen­kor együttérzően a mészáros, s mindjárt hozzáteszi: „Én bi­zony nem megyek el mindad­dig, amíg a láva kertkapumat el nem éri. Még kisfiú vol­tam 1948-ban, amikor a láva elérte a falu szélét, s ott aztán hirtelen megállt. Most is így lesz.” Szicília csodája ma a négy­ezer lakosú Etna falu, San Alfio, amely két hete az utolsó pillanatban menekült meg a katasztrófától. Az Etna egy új oldalkráteréből egyenesen a falu irányába ömlő vulkanikus lávafolyót egy kis domb elte­relte a helységtől, és a tenger felé irányította. Murabito mé­száros bizakodása beteljesült. Európa legnagyobb vulkánja már nem olyan mint ahogy azt az idegenforgalmi plakátok ábrázolják: ártalmatlanul von­zó, mégis hátborzongató, amely időnként füstöt és lán­gokat ont magából. Napjaink­ban az utóbbi évtizedek leg­súlyosabb vulkanikus kitörésé­nek tanúi lehetnek a turisták, amikor ezer fokos forró kő- őzön zúdul le az Etna oldalá­ról, veszélyeztetve öt község lakóinak biztonságát. Amióta a tüzes folyam — amely mintegy négy kilométer hosszú, lakatlan és a tengerbe vezető hegyi bevágásba tör magának utat — elkerülte a községet, a falu lakói igazi déli temperamentummal ün­nepük megmenekülésüket. Olyan a hangulat, hogy süket fülekre talál minden figyel­meztetés, mely szerint bár­mely órában vagy percben újabb kitörés következhet be, s újból pusztulás fenyegetheti a község lakóit. Az Etna Európa legmaga­sabb 3279 m magas vulkánja, Szicília keleti partján. Óriási kiterjedésű vulkanikus felület­tel rendelkezik, s a lávaután- potlási egy legalább 60—70 km mélységű, gyakorlatilag kimeríthetetlen folyékony kő­zettartalékából meríti. Olvasz­tótere nem olyan lapos mint a többi európai vulkáné, mert viszonylag kisebb magma­kamrával rendelkezik. Amíg az Etna központi kráteréből kitörő lávafolyamok csaknem mindig lakatlan területre zú­dulnak, egyre-másra következ­nek be az oldalkráterek kitö­rései. Ez történt például 1969- ben amikor a montpiüeri dombok egy részét elsöpörte a láva, Catániát elöntötte és a tengerben közel 1 kilométer hosszú hegyfokot teremtett. Körülbelül egymilliárd köb­méter lávát öntött szét, amely 14 községet, 100 négyzetkilo­méter termékeny földet pusz­tított el. Ez a kitörés 15 ezer ember halálát okozta. Ekkor támadt a kettős kapu Monti Rossi kráter. Tulajdonképpen ez alkalommal is egy oldalsó kráterkitörés fenyegette pusz­tulással San Alfiot. A vulkán most már több mint egy hónapja állandóan működik, de a hegy lábánál élő emberek nem sokat törőd­nek ezzel. A generációk hosszú sora megszokta, hogy olyan veszélyben éljen, amelyet az Etna jelent. Már megszokták, hogy a vulkán elég gyakran lángokat vet és köveket dobál magából. Negyven éve annak, hogy az utolsó nagyobb és ve­szélyesebb kitörés történt, s miként most, akkor is megme­nekült San Alfio a lávától. A mészáros állítólagos jósla­ta bebizonyosodott, viszont a vulkanológusok, akik tudomá­nyos alapon gondolkodnak és számolnak, nem bocsátkoznak jóslatokba. Dr. Rittmann pro­fesszor svájci tudós, a Mont Gibello csillagvizsgáló vezetője csupán ennyit mondott: „Az Etna nem tartozik a veszélyes vulkánok közé, viszont vala­mennyi közül a legkiszámít­hatatlanabb. A lávaömlés egyik napról a másikra várat­lanul abbamaradhat, mint ahogy váratlanul elkezdődött. Csak azt tudjuk megmondani, hogy mi történt, de megjósol­ni nem tudjuk, hogy még mi történhet*’ Bővült a soproni szanatórium Nemrég felavatták a soproni Állami Szanatórium négy­emeletes, 110 ágyas új épületszárnyát. Külső kép az új épületrészről (MTI fotó — Fényes Tamás felv.) NÓGRÁÜ - 1971. június 16., szerda A palóc településekről A szemtanúk elmondása sze­rint ha az ember ott áll a lávafolyam lábánál maga is megérti, hogy a helybeliek a természeti csapások közül az Etna kitörését tartják a leg­ártalmatlanabbnak. A láva lassan, alig észrevehetően fo­lyik a völgy irányába. A kő­tömbök izzóvörös állapotban gördülnek lefelé, de elakadnak a lávamasszában, amely he­lyenként két-három emeletnyi magasra is feltüremlik, hogy azután ismét rendkívül lom­hán, aüg észrevehetően csúsz- szon lefelé. Manapság San Alfio falu határát turisták és kíváncsiak ezrei lepik el. A merészek I egészen a lávafolyam partjáig is elmennek. Botokkal halász­szák ki az izzó kőzetdarabokat, hogy megolvasszanak rajta egy-egy ércpénzt. Az egész vi­dék fölött maró kénszag lebeg. A helybéliek nevetnek is, bosszankodnak is az idegene­ken. Tulajdonképen gyűlölik őket, mert abban a pusztulás­ban gyönyörködnek, amely őket sújtja. Nem kevesek, a falubeliek közül keresnek is rajtuk. A lejtőkön tarkaság tá­rul a szemlélő elé. Ügyes ke­reskedők mozgó boltokat állí­tottak fel, fagylaltot,, idítő ita­lokat, szendvicseket és min­denféle emléktárgyakat árusí­tanak. Egy ötletes gesztenye­sütő izzó lávatömbbe állított- serpenyőben süti a marónit. Bár a rendőrség lezárta az Etnára vezető Mare-Neve utat, mégis százával vannak akik tekintélyes összegekért dzsip- pekre és teherautókra szállva felvitetik magukat egészen a kráterekig. így a „fekete” ide­genvezetők nem keveset keres­nek a szerencsétlenségen. Az Etna lejtőjén élő paraszt­emberek, akik láva eltemette kis szőlőjüket és gesztenyeer­dejüket siratják, nem értik ezt a turistainváziót. Nehezen vi­selik ei, hogy a turisták nyo­morúságukon is gyönyörköd­nek. Nincs mit csodálkozni azon, hogy a helybeliek egyre több San Alfio-i házra ezt ír­ják: „Hagyjatok békén ben­nünket ?’ — -eb — Helyreállítják Faraday laboratóriumát Helyreállítják M. Faraday- nek a Royal Institution alag­sorában (London) levő labo­ratóriumát. Faraday, aki itt fedezte fel az elektromágneses indukciót és az elektrolízis törvényeit, haláláig, 1867-ig dolgozott ezekben a helyisé­gekben. Az évek folyamán csak egy sarkot hagytak vál­tozatlanul; most a helyiségeket eredeti formájukban állítják helyre. A lakosság először irtvány- településben, majd amikor el­terjedt a földművelés, szalag- telkes rendben telepedett meg a Nógrád megyei dombok kö­zött. Találhatók nálunk egy- utcás, útmenti, patakmenti, keresztutcás falutípusok. Az útféli településre Dej tár a leg­jellemzőbb. A hegyvidéki út- mentire a műemlék Hollókő. Drégelypalánk a vízparti te­lepülés példája. Csoportos tel­kek is szép számmal akadnak a megyében. Ezek a régi „ha- das” települések. Egy hadba a A természetjárónak érdeke, hogy zivataros időjárásban meg tudja magát óvni a vil­lámcsapástól. Ezért zivatar idején — amelyből az idén is kijut, — ha csak tehetjük, menjünk fedél alá. Távolod­junk el a vasúti sínektől, a villanyvezetéktől, vízparttól, vizenyős talajtól. Ezek ugyanis, zivatarok idején ve­szélyt rejtenek magukban. Különböző fáknak is más­más a tulajdonságuk a vil­A madarak éjjeli A természetjáró embernek ezekben a hetekben még ré­sze lehet a madarak szép énekében. Este kilenc óra és éjjel egy óra között énekel­nek, illetve hangot adnak: az erdei bagoly, az énekes nádi­poszáta, a foltos nádiposzáta, Mini a MÄV szakenfberei elmondták, az előző évekhez képest javult a vonatok pon­tossága. Míg tavaly 95,2 szá­zalékos volt a menetrendsze­rűség, az idén az eltelt öt hó­nap alatt 96,5—97 százalékig .pontosak a vonatok. Ez azt jelenti, hogy 100-ból 96—97 'vonat pontosan ér a végállo­másra (bár előfordulhat, hogy a közbeeső megállókba késve érkeznek, a végállomásig azonban pótolják a lemara­dást). Az egyes vonatoknak már a menetrendben is két­féle sebességet írnak elő, idő- veszteség esetén gyorsabban köteles közlekedni a mozdony- vezető. Vonatjaink egyre pontosab­ban járnak, s ahhoz jelentő­sen hozzájárulnak az automa­tikus biztosító és jelzőberen­dezések, amelyeket maguk a vonatok szabályoznak. A kö­vetkező két évben 381,7 mil­lió forintot költ a vasút biz­tosító berendezésekre, s ezzel tovább növeli a hazai vonatok pontosságát, amely jelenleg megfelel az európai átlagnak, de erősen befolyásolja, hogy külföldről időben érkeznek-e határainkhoz a szerelvények. rokoncsaládok tartoztak, közö­sen telepedtek meg a portán. Erre találhatunk példát az ősi örhalomban, Rimócon. Ahogy azonban a had, a nem­zetség szaporodott, úgy osz­tódtak a telkek, egyre apróbb darabokra. Űj házak, vagy egyvégtében, vagy a régivel szemközt épültek. így kelet­keztek az úgynevezett közök, vagy „szegek”. Ahogy a falu népe szaporodott, úgy szapo­rodtak az utcák is, de még ma is fellelhetők a régi korok emlékei. lámcsapással szemben. Van­nak a villámot jól és rosszul vezető fák. Veszélyes példá­ul a fenyő-, a nyár-, kőris- és akácfa alá állni. A mezőn magányosan álló fa alá se meneküljünk. Ilyen esetben inkább vállaljuk az átázást. A villámot viszont rosszul vezeti a bükk, a vadgeszte­nye, az éger. Mindennél fon­tosabb azonban, vihar esetén a magaslatról a mélyebb he­lyekre menni. és hajnali éneke gó és a legszebben trillázó fü- lemile. Éjfél után kezdi éne­két a mezei pacsirta, az éne­kes rigó, a kerti rozsdafarkú, a kakukk, a vörösbegy, haj­nalban a fekelerigó és a se­regély. Júniusban még hangos tőlük az erdő. A jövő hónap­ban lassan elcsendesülnek. Több éves tapasztalatok alap­ján elmondható, hogy a tő­lünk délre fekvő országokból induló vonatok viszonylag pontosak, Lengyelországból, Csehszlovákiából és az NDK- ból viszont gyakran késve érik el a határt. Sínek az oka az, hogy a szerelvények jóval tá­volabbról indulnak. Határainkon belül sok té­nyező befolyásolja a menet­rendszerűséget; például a pá­lyafenntartás és -felújítás min­dig lassítja a közlekedést. Je­lenleg a villamosítási munká­latok miatt Vác és Szob kö­zött közlekednek a szerelvé­nyek Ideiglenes menetrend szerint. Gyorsabban és ponto­sabban futnak a vonatok a Budapest — Cegléd — Szol­nok — Debrecen — Nyíregy­háza — Záhony vonalon, ahol a múlt évben fejeződött be a villamosítás. Az alföldi vona­lak egyébként igen zsúfoltak, s itt nehéz betartani a meg­szabott menetidőt. A legpon­tosabbak a szombathelyi és pécsi igazgatóság területén futó szerelvények. Itt nem rit­ka az olyan nap, amikor 400— 500 vonatból egy sem késik. (MTI) cserregő nadiposzáta, nádiri­niljen pontosak a vonatok? Néhány tanács természetjáróknak Múzeumi ajándékbolt Egerben Űj színfolttal gazdagodott Eger. A nagy múltú egri vár bejára tánál egy ré­gi gyógyszertár helyiségében a Közpon­ti Múzeumi Igazgatóság múzeumi aján­dékboltot nyitott, ahol megvásárolha­tók mindazok a műtárgymásolatok, amelyek eredetijét eddig csak múzeu­mokban láthattunk. Egyelőire 600 féle műtárgymásolat kapható —, közöttük a híres Habán kerámiák —, de rövide­sen bővítik a választékot, főleg az egri múzeumban őrzött műtárgyak másola­taiból. Kiss Béla felvétele Holló a Medves- hegyen A holló ritka, szép madár, sajnos kipusztulófélben van. Ezért okozott a természetvé­dő embereknek örömet, ami­kor felfedezték, hogy költ a Medvesen. A fészek egy si­ma törzsű fenyőn, jó 15 méter magasan van A fiókák kire­pültek és megkezdték önál­ló életüket. A helló medvesi fészke és költése azért érde­kes, mert az elmúlt évtized­ben nagyon ritkán észleltek hollót az országban. Néhány éve kezdett újból szaporodni és azóta terjeszkedik. Sajnos, a ragadozók mérgezett tojás­sal történő irtásának, a holló is áldozacul esik. Az elmúlt évben az említett fészek alatt találtuk meg az egyik holló szülőt. Szerencsére párja felnevelte a fiókákat. A va­dászok, mezőőrök, természet- barátok »'egyék védelmükbe ezt a nagyon ritka, fekete, nagy testű maciarat. Varga Ferenc A Salgó-várról Erősen omladoznak Salgó várának falai. A fellazult kö­veket felelőtlenül, némely ember a mélybe görgeti. Amellett, hogy kárt tesz a műemlékben, az arra járó emberek életét is veszélyez­teti. Azt a táblát, amely a vár történelmi értékére hív­ja fel az emberek figyelmét, kid öntötték. Érthetetlen, de ez a valóság: némely ember vandálul pusztít a természet­ben. Meggátolni őket csak akkor lehetne, ha őr vigyáz­na a rendre. Salgó megér­né ezt. A másik út, amelyet minden körülmények között jármunk kell: megőrizni a Salgó-várat a pusztulástól. A kilazult köveket betonkoszo­rúval kellene megkötni. A természetbarátok társadalmi segítséget is felajánlanak a munkához. —v— Pepita újdonságok ZALATNAY SAROLTA ÉNEKEL. Közreműködnek? Brunner Győző, Fogarasi János, Frenriesz Károly, Laux József, Móricz Mi­hály, Presser Gábor, Szte- vanovity Dusán, Szteva- novity Zorán, Tolcsvay Béla, Tolcsvay László. LPX 17426 Áras 70,— Pfc Tűzveszélyest HUNGÁRIA EGYÜTTES NAGYLEMEZE. LPX 17424 Ara: 66,— Ftt Jöjjön vissza Josephine. Heiligh—Huszár. Nincs segítség-! Victor—Fodor. POOR PÉTER. SP 831 Ärar 22,— Ft San Reme, 1971. Rózsák a sötétben. Panzori—Pilát—Pace Vándor K, Mit remélsz? Migliacci—Fontana— Vándor K. KOVÁCS KATI. SP 829 Ara: 22— Ft f-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom