Nógrád. 1971. június (27. évfolyam. 127-152. szám)

1971-06-02 / 128. szám

päsztö b üszkeségi: tn.) Önkéntes alkotók Ismerjük meg magukat az embereket, akik kezdeménye­zői, irányítói, kivitelezői vol­tak, s most lelkes folytatói Pásztón a hallatlan türelmet, kitartó erőfeszítést és sok ál­dozatvállalást igénylő helytör­téneti felderítő munkának. Lerakják az alapot A nagyközségi tanács veze­tőjével, elnökével kezdeném: Csépány Istvánnal, aki szemé­lyes kutató- és bizonyos fo­kig alkotó fáradozásán kívül vezetőként is a lehetőségeket maximálisan kihasználva vet­te ki részét a munkából. Foly­tatom a sort Pintér Nándorral, aki foglalkozását tekintve ma­gyar-történelem szakos tanár, de hivatása a pedagógusi munkánál többre sarkallja. Nemcsak az iskola padjaiban ülőket neveli, oktatja, hanem a honismereti, helytörténeti munka irányítója, szervezője, „lelke” nemcsak Pásztón, de ebben az egész tájegységben: a Mátra nyugati részén, a Zagy­va völgyében. Ennek a papí­ron még nem, de a valóságban már létező múzeumnak az „igazgatója”, „munkatársa”, a honismereti szakkör vezetője és a további nagy tervek ko- vácsolója. Mert nagy tervek megvaló­sítására készülnek. A múze­um hivatását jelentő legfonto­sabb követelményeknek: az állandó kiállítás rendezésének, tudományos munkák készíté­sének és gyűjtésének ez idáig is eleget tettek, de ezután a szer­vezettebb gyűjtéssel, a megje­lent könyv kiegészítésével (a felszabadulás utáni történelem feldolgozásával), valamint a pásztói fazekasság történeté­nek megírásával, egyáltalán a néprajzi gyűjtés (nyelvjárások, népszokások, népzene, népvise­let) kiszélesítésével nemcsak Pásztón, hanem a tájegység­ben is — egy tájmúzeum lét­rehozásának az alapjait szeret­nék lerakni. És visszatérve a bemutatás­ra, szólnunk kell a honisme­reti szakkör tagjairól, akik mint diákok már több olyan dolgozatot készítettek, amelyek értékes összefoglalói egy-egy témakörnek, értékes tanulmá­nyai egy-egy híres történelmi, irodalmi személyiségnek, tu­dósnak. (Például Veres Pálné, vagy Tittel Pál, a pásztói szü­letésű matematikus és csilla­gász élete, munkássága). Eze­ket a dolgozatokat megyei zsű­rizés után eljuttatták az egri diáknapokra is. Meg kell em­líteni a mintegy a szakkörben végzett munka eredményessé­gét fém jelző momentumot: történelem szakos nevelő, hon­ismereti szakkört vezető tanár is került ki a szakkör tagjai közül, a Mátrakeresztesen dol­gozó Szállási Gizella szemé­lyében. S néhány név a szak­kör tagjai közül: Institori&z Katalin, Juhász Éva, Pokorni Mária és Neumann Péter. Könyvet is írtak A Pásztó története című ki­advány létrehozásában közre­működött Vincze Ferenc, a já­rási művelődésügyi osztály veze­tője, aki a Horthy-korszak tör­ténelmét dolgozta fel; Szabó Tibor, az 1. sz. általános is­kola igazgatója, aki értékes numizmatikai gyűjteményét ajánlotta fel a múzeumnak, Harza László né. aki régi tan­könyveket ajándékozott és Ze­ke József néprajzos, aki „a pásztói nyelvjárások” címmel készített dolgozatot. A múzeumban látható hely- történeti anyag rendkívül ér­dekes módon került bemuta­tásra: vasba foglalt, láncos megoldással, fába égetett met­szetekkel. Ezzel szinte idézték a kor hangulatát. A kiállítan­dó anyag ilyen puritán stí­lusban való bemutatását Ta­kács Imre, Pásztón élő, ismert grafikusművész tervezte, aki egyben elkészítette Pásztó cí­merét is. A helytörténeti kiállítás fo­tóanyagát Mihalik Tamás ké­szítette, a fametszetek égeté­sét Holtner László végezte az új, rendkívül érdekes, módsze­rében egyedülálló kiállítás ki­vitelezési munkáiban részt vettek a szerszám- és készü­lékgyár üzemegységének mun­kásai is. Nemrég felhívást adott ki a nagyközségi tanács végrehajtó Pásztó címer»: alak­ja stilizált Kossuth- pajzs. Felül szakál­las fej, alatta hegy­vonulatot képező zöld mező. A pajzs csúcsától a szakál­las fejig függőleges irányban búzakalász helyezkedik eL En­nek alsó részén az ötágú vörös csilla­got fogaskerék fog­ja át. Kifejezi a cí­mer: alakjával és a szakállas fejjel a község sok évszáza­dos múltját, (a sza­kállas fej valószínű, a kiváltságot adó Zsigmond királyra utal); a hegyvonu- lattal, illetve zöld mezövei a tájat, a búzakalásszal a me­zőgazdaság szerepét, a fogaskerékkel a meglevő és fejlődő ipart. Az ötágú vö­rös csillag a szoci­alizmus és a nem­zetközi munkásmoz­galomhoz való tar­tozás szimbóluma. bizottsága és a honismereti szakkör, egy nagyarányú gyűj­tés, úgynevezett „padláskutató mozgalom” elindítására. A nyári gyűjtés után ősszel a múzeumi hónap keretében Pásztó történelmét dokumen­táló kiállítás rendezését ter­vezik, most már az újabb tárgyi és írásos anyagok fel- használásával. Állandó galéri­át szeretnének teremteni a pásztói művészek: Leszenszky László, Szabó Áron, Szappan János, Takács Imre és a töb­biek alkotásaiból. Segítségre számítanak Azt hiszem, a pásztóiaknak sikerült bizonyítani. Az elvi • és szakmai segítség, a tanács­adás most már kevés. Anyagi segítségre van szükség! Jó lenne, ha most már a múzeu­mi szervezet is felfigyelne a helyi kezdeményezésre, és az elért eredményekre. A „szigorúan betartott lé­péssorozatok” után tulajdon­képpen a gyümölcs beérése volt az idei május elsejei meg­nyitó ünnepség, amikor Pász­tón még soha nem látott tö­meg gyűlt össze, hogy birtok­ba vegye a romkertet, magáé­vá tegye, élvezhesse a bemu­tatott értékes alkotások nyúj­totta nagyszerű látványt. Pásztó múltja, jelene, nö­vekvő idegenforgalma, egyál­talán földrajzi fekvése — a Mátra kis kapuja — biztosí­ték arra, hogy érdemes to­vább folytatni a kezdeménye­zést a nagyszerű munkát meg­illető és megérdemlő segítség­gel. Osgyáni Lajosné Véleményűnk és ajánlatunk Talán megbocsátják, hogy néhány sor erejéig ismét visz- szatérünk a Giasworthy re­gényre, a Forsyte Sagára, de az utóbbi két folytatás megéri, hogy foglalkozzunk vele. An­nál is inkább, mert ez a két folytatás volt az, amikor a filmrendezőnek sikerült túl­nőnie a regényírót: filmen ugyanis érdekesebb, plasztiku­sabb és tartalmasabb minden, mint a regény azonos részé­ben. Ami a regényben csak vázlatos társadalmi háttér, az a filmen maga a társadalom. Igaz ugyan, hogy a társada­lom betegségeit, a korrupciót, a polgári parlamenti élet rom­lottságát, az alattomos jog- gyakorlatot eredetileg az író vette tollhegyre. Hatásában azonban a film felülmúlja szü­lőanyját. Most már kezdünk valóban a mélyére látni an­nak a bizonyos angol „arany­kornak” ... A Kicsoda—micsodából pe­dig megtudtuk, hogy az élénk szellemi foglalkoztatottság mi­lyen logikai bravúrokra ké­pes. Ezúttal ugyanis három gimnázium három-három ta­gú brigádja versenyzett az elérhető 1200 forintos díjért és a 600 forint értékű különjuta- lomért, a legjobb brigádnak járó könyvutalványért. Azt hisszük, minden eddigit meg­haladó rekord született azzal, hogy a győztesek három per­cen belül mind a három ka­tegóriában (személy, tárgy, fo­galom) megtalálták a választ. Külön érdekesség, hogy nem­csak szórakozni, hanem ta­nulni is lehetett. ★ Ma délelőtt megismétlik a Forsyte Saga 21. folytatását, a „Becsületsértési ügy”-et (9.31)., a Tízen Túliak Társasága ez­úttal a 25 éves úttörőmozga­lom jubileuma jegvében je­lentkezik (17.30), felhívjuk a figyelmet továbbá a Képesla­pok Algériából (18.20) és a Debussy: A tenger (21.35) cí­mű műsorokra. L. Gy. Jobbágy Károly köszöntése Szülővárosában, Balassagyarmaton, ma, bensőséges han­gulatú irodalmi esten emlékeznek meg a kétszeres József Attila-díjas Jobbágy Károly ötvenedik születésnapjáról, akit mi is, olvasótáborunk és a szerkesztőség nevében szeretettel köszöntünk, és régi magyar szokás szerint jó egészséget és még hosszú, alkotásokban gazdag életet és éveket kívánunk. A költő életútja a „görbe ország” akkori fővárosából, Balassagyarmatról indult 1921. május 27-én. Négy esztendős volt, amikor édesanyját elvesztette, s ekkor apja, aki cuk- rászsegédkét dolgozott, Pestre költözött. A kisfiú nevelése a nagyszülőkre maradt. Ott nőtt fel a más cégére alatt dolgo­zó szabó műhelyében, tisztes szegénységben. De annak is megvolt az előnye, hogy a takarékosság szigora korán elol­totta a kis petróleumlámpát, mert ilyenkor a mesék és le­gendák alakjai népesítették be a lakószobát és a gyermek fantáziája a lelkes negyvennyolcas nagyapa meséin próbál­gathatta szárnyait. Nagyanyja halála után, kilencéves korában Budapestre kerül, ahol megismerkedik az élet árnyoldalaival: a létbi­zonytalanság, a nedves pincelakások a lázadó dac gyúlé­kony anyagát rakták a gyermekkor mesevilága fölé s e kettős élmény talajából megszületnek az első versek. Írásait kezdetben a Népszavában, a Móricz Zsigmond szerkesztette Kelet Népében és a Hídban közük. De törvényünk ekkor már háborús volt, az Ipolynál is „beton bunkerek leskelődtek” és a költő hiába ajánlja az egymásra acsarkodó nemzetek fiainak: „Utat építs s ne fend a fejszét.'”, a háború őt is elsodorja, hasztalan akar a béke katonája lenni. A felszabadulás utáni években — előbb a hadifogság, majd a személyi kultusz gátolja — nehezen találja meg igazi hangjának lehetőségeit. Ekkori verseit is a nép iránti elköte­lezettség, minden rossznak szenvedélyes gyűlölete jellemzi. Hittel vallja, hogy a költészet értelmét veszti, ha csak az író szívét melegíti, s a nép az értetlenség keserűségével vá­dolhatja a költőt: „belőlem robbant a világra, de nem ne­kem beszél.” A mohó valóságszomj, a szeretet és szépség keresése, a dolgozókkal való testvériesülés vezetik tollát, ha a salgó­tarjáni üveggyárról, vagy utazásai során a mongol puszta­ságok végtelenségéről, a pekingi buddhista templomok fur­csa csodáiról, lengyelországi, vagy krakkói látomásairól, Prága szépségeiről, vagy akár saját életének sokféle örömé­ről, búsító szomorúságairól dalol. Az emberi sorsok fárad­hatatlan kutatója: „Többet akarok tudni én f rólatok, mint mit magatok / őszintén elmondani tudtok" — mondja és optimizmust sugallón hirdeti: „... így szép az élet, ha a mélység I felett magasság tör égbe.” Költészetével hitet tesz a törődött milliók, minden em­beri nagyság alkotói mellett. Az elprózaiasodás ellenében, az igazi vers hitvallója: „...néha majd megveszek / úgy vonz a nyelvbe zárt zene”, s aki ennyire hisz a költői küldetésben az bízvást hiheti — s ezt kívánjuk is a költőnek — hogy „... a halál f mikor a testet általlépte, \ a mű, a vers he­lyébe átt I s toronyként nő az öröklétbe.” Csttkly László Kulturális g ■; +QZUY.' B ZENÉS NYÁRI ESTÉK. A KÖTA megyei szervezete és a megyei József Attila Műve­lődési Központ rendezésében júniusban zenés nyári estéket rendeznek Salgótarjánban, a Tanácsköztársaság téren. A hangversenyeket hétfői napo­kon tartják, hat órai kezdet­tel. A szerkesztők úgy álü- tották össze a programot, hogy valamennyi korosztály megtalálja az érdeklődési kö­rének megfelelő muzsikát. Június 7-én énekkari bemu­tatóra kerül sor, amelyen a Pedagógus-kórus, a művelő­dési központ kamarakórusa, a Bányász-férfikar, a zenei tagozatú, a zagyvapálfalvi és a Rákóczi úti Általános Isko­Seprűstánc Rendkívül vidám, hangu­latos gyermeknapot ünne­peltek a Kohász Művelődési Központban. A Malinovszkij úti Általános Iskola mintegy kétszáz kisdobosa és úttörő­je töltötte délutánját a ba­ráti légkörű gyermekren­dezvényen. A pajtások már a kora délutáni órákban „elözönlötték” a zenével csa­logató tánctermet. A kötött program első mozzanataként rövid szellemi vetélkedőn mérték össze tudásukat a legbátrabbak. Az ügyességi versenyek megrendezésére már a tánc közben került sor. Nagy sikert aratott az öltöztetési csapatverseny, de talán még nagyobbat a sok­sok kacajt fakasztó seprűs- tánc. A művelődési központ tartalmas és emlékezetes szórakozást is nyújtott a hálás gyerekeknek. MOZIÉLET «4 hatat erődje Részlet A halál erődje című japán filmből A salgótarjáni November 7. Filmszínház a következő mű­sorhéten két érdekesnek ígér­kező filmalkotást mutat be. Június 3—6-ig az esti előadá­NOGRAD - 1971. június 2., szerda sokon Eiichi Kudo japán ren­dező filmjét tekinthetik meg az érdeklődők. Ez a feudális Japán történelmét dolgozza fel. A halál erődje egy XVIII. századi rizslázadás izgalmas, érdekes epizódjain keresztül a parasztfelkelések, a városi sze­génység lázadásainak hangula­tát idézi. Az egzotikus felvételek, a nagyszabású csatajelenetek, az erődbe szorult parasztok s az öt szamuráj hősies helytállá­sának sikeres, művészi ábrá­zolása biztosíthatják a sikert. A főszerepeket Tomisaburo Wakayama, Minoru Okhi és Tomoko Mayama alakítják. Juhei Suzuki, a film opera­tőre kitűnően oldja meg a képi fogalmazást. Az ő érdeme is, hogy a színes, szélesvásznú film nem okoz csalódást. Június 7—9-ig a délutáni és esti előadásokon mutatja be a filmszínház Michelangelo An­tonioni színes amerikai film­jét, a Zabriskie Point-ot. A világhírű olasz rendező új műve ezúttal a modern Amerika fiatalságának problé­máit vizsgálja, Antonioni sa­játos szemszögéből. la, valamint a Bolyai Gimná­zium énekkara működik köz­re. Június 14-én az országos amatőr könnyűzenei fesztivá­lokon kétszeresen, aranyérem­mel kitüntetett MMK beat- együttes ad műsort. Június 21-én a salgótarjáni szimfo­nikus zenekar Strauss—Le- hár-estjét hallgathatjuk. A ze­nés nyári esték programja június 28-án fúvószenekari koncerttel fejeződik be. Ek­kor a bányai és az acéláru­gyári együttes ad közös hang­versenyt OKTATÁSÜGYI FELÜL­VIZSGÁLAT. Az MSZMP X. kongresszusának határozata alapján megkezdődött a Köz­ponti Bizottság irányításával állami oktatási rendszerünk felülvizsgálata — közöltük a NÓGRÁD 1971. március 28-i számában. Nógrád megyében is megalakultak a témabi­zottságok, közel 90 szakem­ber, valamint az oktatásügy­gyei kapcsolatban álló szer­vek képviselőinek bevonásá­val. A témabizottságok a na­pokban fejezték be vizsgála­taikat. A tapasztalataikat összegező jegyzőkönyveket el­juttatták a megyei főbizott­sághoz, amely összegezi a fel­mérés eredményeit. Bár a megyei elemző tevékenység fő célja az, hogy hozzájá­ruljon az országos munká­hoz, van egy másik, szá­munkra ugyancsak fontos je­lentősége. Az utóbbi időben Nógrád megye oktatásügyé­nek jó néhány részletkérdé­sét megvizsgálták már az il­letékesek, de a napokban be­fejeződött komplex felmérés­re első ízben került sor. Az alapos felülvizsgálat tárgyila­gosan és mélyrehatóan elem­zi azokat a sajátosan nógrádi iskolagondokat, amelyeknek megoldása nélkül az oktató­nevelő munka hatékonysága nem javítható. * SZÉP SZŐ ANTOLÓGIA. A Népszava szépirodalmi melléklete, a Szép Szó, közel mésfél évéről ad betekintést ez a gyűjtemény, amelynek válogatását és szerkesztését Szalontay Mihály végezte. Az antológia négy részből áll. Az Emberek kellenének cí­mű részben 25 noveüát, a Látomás hétköznap című fe­jezetben 47 költő versét, az Izgalmas korszak tanúi cím­szó alatt 22 riportot, végül a Modern művészet — modem társadalom című részben 15 esszét és jegyzetet olvasha­tunk. Ezenkívül grafikák is találhatók a kötetben, köztük Czinke Ferenc és Lóránt Já­nos egy-egy rajza. Az antoló­gia a Táncsics Könyvkiadó gondozásában látott napvilá­got, 16 700 példányban. Mint az ünnepi könyvhét első há­rom napján kiderült, így is kevés példányszámban. A DEXION-SALGO FŐTÉ­RI PAVILONJÁT Salgótar­jánban az ünnepi könyvhét rendezésére bocsátotta: a mai naptól itt is könyvárusítás folyik, azonkívül neves írók dedikálják könyveiket. Júni­us 2-án, ma 10—12 órá­ig Galabárdi Zoltán és Csanády János, június 3-án, 10—12 óráig Fü­löp János, ugyanaznap 14—16 óráig Galabárdi Zoltán, júni­us 5-én 10—11 óráig pedig Sánta Ferenc dedikál. Egyéb­ként az itt vásárolt könyvek után is (minden ötven fo­rintra) ingyen sorsjegyet kapnak a könyvbarátok. * AZ ÜNNEPI KÖNYVHÉT KERETÉBEN Pásztón, június 2-án este 6 órakor író-olvasó találkozó lesz Csanády Já­nos részvételével. Június 4-én délután, 3 órakor a pásztói járási könyvtár szervezésé­ben Sánta Ferenc és Czine Mihály, június 4-én a mát- ramindszenti községi műve­lődési házban este 7 órakor Galabárdi Zoltán, vesz részt hasonló találkozón. Június 5-én délután két órakor pe­dig a kisterenyei járási könytár olvasótermébe látogat el Sánta Ferenc és Czine Mi­hály.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom