Nógrád. 1971. június (27. évfolyam. 127-152. szám)

1971-06-02 / 128. szám

3*:. „ ' ■ nH'wm - " ■ nil» ,m:. •''kM'.. |. jki i 'Hí Mfc' i’ifH-iER 1, 'Olí1' "“ *• "" 1 uiHt <tj j ' V- <*1 * * í» Ssí ll* su#il|n^Pl!r 4 ^ Dánkon végre elkészült az új öltöző, amelyet rövidesen birtokukba vehetnek a strandolok. Most már csak a napozórrsz es a patak befedésén dolgoznak az építők, ami rövidesen elké­szül. így Bánk új létesítménnyel fogadja az idén a strandolókat (Koppány György felvétele) Városi lövész­es üHVküzdtlmek Az elmúlt napokban Salgó­tarjánban az MHSZ rendezé­sében bonyolították le a hon­védelmi versenyek döntőit. A városi küzdelmek végeredmé­nye: Honvédelmi Lövész Kupa úttörő leány: 1. Szalai Mária (Gagarin Ált. lsk.), 2. Balázs Erika (Malinovszkij úti Ált. lsk.), 3. Lukinics Andrea (Bar­tók Béla úti Alt. Isk.). Úttö­rő fiú: 1. Bottyán Árpád (Z.-pálfavi Ált. Isk.), 2. Szől- lős Sándor (Malinovszkij úti Ált. Isk.), 3. Kovács Pál (Ga­garin Alt. Isk.). Ifjúsági leány: 1. Csőke Klá­ra (Zagyvai-rakodó LK), 2. Horváth Katalin (Zalka LK), 3. Styevkó Mária (SKÜ LK). Ifjúsági fiú: 1. Nagy József (Z.-rak. LK), 2. Borsovitz Ist­ván (ZIM LK), 3. Pipó Ist­ván (Zalka LK). Felnőtt női: 1. Szakmár Rezsőné (SKÜ LK), 2. Győri Lászlóné (ZIM LK), 3. Fehér Tiborné (Zal­ka LK). Felnőtt férfi: 1. Pili- nyi István (Z.-rak. LK), 2. Radios Béla (Zalka LK), 3. Dancsó Jenő (Öblös LK). Az ÖHV-küzdelmek vég­eredménye: nők: 1. Vilcsek Judit (Z.-rak. LK) 6:58, 2. Csőke Klára (Z.-rak. LK) 9:07, 3. Mihalovics Erzsébet (SKÜ LK) 8:22. Nem az idő­eredmény volt a mérvadó, ha­nem a lőeredméuy szabta meg a helyezéseket. Férfi ifjúsági: 1. Bocsó Gábor (SKÜ) 3:34. 2. Petrovics Károly (Z.-rak) 4:16, 3. Fekete László (Zalka LK) 5:09. Felnőtt férfi: 1. Girtl L. (SKÜ) 4:05, 2. Szakmár Rezső (SKÜ LK) 5:23, 3. Radics Béla (Z.-rak.) 5:33. Az összetett honvédelmi verseny csapatküzdelmeiben ez volt a sorrend: 1. Salgó­tarjáni Kohászati Üzemek, 2. Zagyvái rakodó, 3. Zp. Sík­üveggyár. D. L. Öregek napja Balassagyarmaton öregek napját ünnepelték Balassagyarmaton az el­múlt vasárnap. Maga a kezdeményezés nem régi keletű, a felszabadulás utánra tehető, de a szociális ünnepek so­rában egyik leginkább várt alkalom az idős emberek, kö­rében. Különösen az egy szociális otthonban, ahol család nélkül maradt, magányosan élő, sokszor rokkant, beteg öregek laknak. Államunk messzemenően gondoskodik ezekről az el­esett emberekről. Mindenük megvan, ruha- élelemgond­jaik nincsenek — jól élnek... Mégis a család meghittsé­ge, gyöngédsége, a gyerekek, uz unokák szeretete hiány­zik az életükből. Ebből nem kapnak elegek Az öregek napja részben ezt kívánja pótolni. Ilyen­kor az egész társadalom szeretettelfordul az öregek felé és tisztelettel adózik dolgos, munkában elfáradt meg­tört életük előtt. Lelkiismeretébresztő is egy-egy ilyen ünnepség, arra, hogy törődjünk még többet öregjeinkkel, ahogyan az ünnepi szónok is mondotta — legyen társa­dalmi és szívügy az öregek sorsa családon belül és az ál­lami intézményekben egyaránt. A balassagyarmati szociális otthonban már hagyo­mányai vannak ennek a nemes törekvésnek. Ezen az évenként megrendezendő ünnepségen most is ott voltak a megyei Vöröskereszt, a városi tanács művelődésügyi osztálya képviselői, de eljöttek a hivatalos vendégek mellé távol élő rokonok, barátok, ismerősök is. Ezen a na­pon az öregekkel foglalkozott Gyarmat apnja-nagyja. Délelőtt óvodások virággal kerestek fel az idős otthon­lakókat és rajzos kis meghívóval invitálták őket a dél­utáni ünnepi műsorra. Az ünnepi ebéd után került sor a virágos, árnyat adó fák alatt a várva várt eseményre. Ajándékműsort adtak a város úttörői a Bajcsy úti Általános Iskola színjátszóit, az Ifjúság úti iskola néptáncosai, valamint a zeneiskola hangszeres növendékei, akik hangulatos udvari muzsikát rögtönöztek. — elekes — Úttörők ünnepsége Véget érteik megyénkbe« a jubileumi úttörőnapok, kez­detét veszi az úttörőszövetség országos ünnepségsorozata. A mai napot tartjuk az úttörő- mozgalom születésnapjának. Kis idő múlva az V. országos úttörőtalálkozó résztvevői meg­kapják a főváros kulcsát, hogy a nagy jubileum alkalmából birtokukba vegyék egész Bu­dapestet. Ott lesznek az or­szágos ünnepségen, minden bizonnyal, megyénk vörös- nyakkendő® küldöttei is. Harci szellem Most mégis vessük egy kicsit hátra is tekintetünket, a Nógrád megyei jubileumi eseményekre, és kíséreljük meg a számadást! Ügy érzem, nincs nehéz dolgunk. Két hét ese­ményei temérdek bizonyíték­kal szolgálnak arra, hogy út­törőink méltóak a megtisztelő vörös nyakkendőre. Már a kezdet kezdetén lát­hattuk, hogy az úttörőcsapat- vezetők a legtöbb iskolában jól felkészítették a május lö-i eseményre, az abroncsosi üt­közet rekonstruálására, újra­játszására fiataljaikat. A har­ci szellem növeléséhez jóté­konyan járult hozzá a la­punkba« megjelent megany- nyi sejtelmes harci felhívás. Az érdeklődés nőttön-nőtt, s az úttörők rajzolták, kivágták a harchoz szükséges papírjel­vényeket. Komolyan vették a dolgot, pedig tudván tudták, hogy játék az egész. Viszont azt is tudták, hogy Nógrádi Sándor és partizánjainak út­ját járják, ha komolyan ve­szik, jól végrehajtják a szá­mukra előírt feladatot. Végig, pontosan betartottak az egyes cselekmények idő­pontját is, a végén mégis föl­borult az eredeti program. A felsorakozott „szovjet csapa­taik” (az ezeket megtestesítő úttörők) ugyanis olyan lelke­sedéssel támadtak, hogy a másfél órára tervezett csata perceken belül eldőlt. S vala­hogy ez a rendkívüli lelkese­dés jellemezte a jubileumi út­törőnapok változatos, további programját is. A műveltség útján Az eseményekben résztvevő salgótarjáni és a megye min­den részéből Salgótarjánba érkezett fiatalok nemcsak partizánhőseink harcterein, hanem a műveltség útján is diadalt diadalra arattak. Itt nem csupán a résztvevők kul­turált, úttörőhöz méltó maga­tartását illeti dicséret, hanem a kultúrát elsajátító, ápoló, terjesztő igyekezetét is. Részt vettünk a salgótarjá­ni és megyei győztesek gála­estjén, ahol a nógrádi úttörők öntevékeny kulturális tevé­kenységből és rátermettségből vizsgáztak — kitűnőre. Azok a tíz- és tizenévesek, akiknek az iskolapadban is évről évre nagyobb feladatot kell megol­daniuk, hiszen a tananyag szinte a technika és a tudo­mányok fejlődésével egyenes arányban nő, mi.it bebizonyí­tották, kulturális tevékeny­ségre és sportokra is tudnak szakítani időt. A salgótarjáni megyei mű­velődési központ nagy színpa­dán lámpaláz nélkül, képessé­geik javát adva mutstkoztak be a szólisták és együttesek. Zene, tánc, vers, irodalmi színpadi műsor, színjáték, já­ték nem egy alkalommal kényszerítette vastapsra a fel­nőttekből és úttörőtársakból álló nézősereget. Egyesek olyan tehetség szikráit villan­tották föl, hogy érdemes lesz rájuk a továbbiakban is oda­figyelni. S ugyanilyen tehetségeket fedezhettünk föl a sportver­senyeken is, ahol szinte min­den sportágban nagy küzdelem folyt, a Dorogháza—Balassa­gyarmat, labdarúgódöntőre pe­dig a lelátók közönsége ma is úgy emlékszik vissza, mint a nagy rangadókra. A felnőttekre mégis úttö­rőink fegyelmezettsége, tar­tózkodó magatartása tette a legnagyobb benyomást. Annyi vád érte már fiataljainkat ép­pen arról az oldalról, hogy könnyelműek, „lazák”, nem tűrik a fegyelmet, nem tisz­telik eléggé a felnőtteket, ne­velőiket, de még tán szüleiket sem. Ez a vád a tizenévesek korosztályánál megdőlt és nagy örömmel láthattuk: vi­dám, játékos kedvű, de min­dig fegyelmezett ifjúság nő fel a szemünk láttára, s ez nagy biztatás ahhoz, hogy a rossz véleményt kiváltó jelen­ségek végleg eltűnjenek fia­taljaink életéből. Nem a rend­bontók, hanem a kötelességtu­dók hatása érvényesült, s aki megfeledkezett magáról, azt társai maguk figyelmeztették, fegyelmezték. Példamutató ifjúság Az abroncsosi csata, a kis­dobos- és úttörőavatások, a díszszemle, de még az esőtől megzavart lampionos gyüle­kezés is azt mutatta, hogy út­törőinkre számítani lehet. Egy példamutató ifjúság nő föl a szemünk láttára. Most ugyanezek a fiatalok újból az iskola fegyelme alá kerültek, s az iskolaév utolsó hetében az iskolapadokban igyekeznek bizonyítani, hogv méltók a bizalomra. Képesek helytállni boldog ifjú életük minden területén. S ez a legszebb tanulság a jubileumi úttörőnapek gazdag műsora után. Lakos György 1 ■ Javul a zöldségellátás Gondoskodik a járási szék hely, valamint a körzet fo­lyamatos zöldség- és gyü­mölcsellátásáról a Börzsöny- vidéki Fogyasztási Szövetke­zet. Az ezzel kapcsolatos ten­nivalókat már korábban in­tézkedési tervben rögzítették, s megvalósításuk folyamato­san történik. Rétságot a zöld­ségesbolt látja el friss áru­val Hasonlóképpen történik ez Romhányban, Diósjenőn és Nógrádon is. Nőtincsen és ösagárdon a vegyesboltok árulják a zöldfélét, a lakos­ság jobb ellátását szolgálva ezzel. A szövetkezet hetente kétszer a budapesti piacokról hoz friss zöldséget és gyümöl­csöt, ezenkívül vásárol a háztáji gazdaságoktól és a megyei MÉK-től is. Önqó! Vaairoap kősó este a televízió Telesport adósa [elvételről közve­títette a .Szovjetunió—Spanyolor­szág labdarúgó-mérkőzés II. fél­idejét. Mint ismeretes a találkozót a Szovjetunió 2:1 arányban nyer­te. A közvetítés során egy negye­dik gól Is esett, ez azonban nem valamelyik csapat, hanem a te­levízió hálójába jutott. Szönyi János aüásvezetö ripor­ter ugyanis a közvetítés előtt be­olvasta a fél nappal korábban Játszott mérkőzés általa már is­mert végeredményét — a nézők legnagyobb bosszúságára. ök ugyanis nem annyira a számsze­rű eredményre, mint a játék Iz­galmára, váratlan húzásaira vol­tak kíváncsiak — ezektől fosz­totta meg őket a túlságosan is közlékeny vezető riporter. A televízió eddigi gyakorlatától idegen az ilyesmi — remélhetőleg a jövőben sem honosodik meg. — baranyai — Juhász Józsefet, az erdőtarcsai Szabad­ság Termelőszövetke­zet elnökét minden­ki ismeri a faluban. Itt született, és itt él most is. Jó néhány esztendeje, hogy rá­bízták a szövetkezet vezetését a tagok. S Juhász József igyek­szik eleget tenni megbízatásának. Jgy aztán nem csoda, ha rendkívül nehéz rá­találni. Sok gondja, dolga, intézni valója van. Ottjártunkkor is az irodán igazítottak útba: — Bizonyára kint lesz az állattenyész­tő telepen. Új be­kötőutat építenek a földút helyett, s azt nézi meg... Valóban ott akad­tunk rá Juhász Jó­zsefre. Ellenőrizte a munkát, utasítások­kal, hasznos taná­csokkal látta el az építőket. Jutott azért, egy kis ideje arra is, hogy beszélgessünk. Árcok a siövetkezetből A tsz-elnök r— Mióta van a gazdaság élén? — Még 1965-ben történt, amikor a tsz elnök nélkül maradt, megkértek, vállaljam a vezetést. Ismertem az embereket, a munkát is, ami rám vár, s vállaltam a megbízatást — mond­ta. Ezt megelőzően az új majort kísérleti gazdaságban dolgo­zott, majd egyéves pártiskolát végzett. Ezután Kálión volt párttitkár, onnan ke­rült haza, Erdőtar- csára. — Nehéz helyzet­ben volt akkor a gazdaság — emléke­zett Juhász József az első időkre. — Egé­szen új alapokra he­lyeztük a vezetést és magát a gazdálkodást is. Ungi Mátyás fő- mezőgazdásszal és Szomszéd Jánosné főkönyvelővel bizony nehéz napokat éltünk át. Végül mégiscsak megtaláltuk a kiutat a gondokból. Ez ter­mészetesen nem ment volna a tagok nél­kül ... A következetes munkának valóban megvan az eredmé­nye. Az első eszten­dőben, amikor Ju­hász József a szövet­kezethez került még csak 30 forint volt egy munkaegység ér­téke, tavaly pedig a prémiummal együtt majd 100 forintot fi­zettek egy tízórás munkanapra. Tiszte­lik, becsülik a szö­vetkezetben az elnö­köt. Tavaly, amikor a vezetőségválasz­tásra került sor, tit­kos szavazással is teljes bizalmat ka­pott. Juhász József igyekszik meghálálni a bizalmat. Sokat dolgozik. Munkája elismeréseképpen 1969-ben kormányki tüntetést kapott. A szövetkezetben sokan gratuláltak neki ak­kor: — Juhász elvtárs, rászolgáltál a kitün tetésre. Most az az elnök legfőbb gondja, hogy sikeresen zárják ezt az esztendőt is. A tsz-ben már áttértek a készpénzfizetésre, 80 forintot számolnak egy tízórás munka­napra. De, ha a ter­més jól sikerül, még több is lehet a pénz. Ha az időjárás kedvez, a jó évek. kö­zé sorolják Erdőtar- csán a mostanit is. Ruman Imre Megjelent a Béke és Szocializmus A kommunista és munkás­pártok lapjában vezető he­lyen az SZKP XXIV. kong­resszusával foglalkozó szer­kesztőségi cikk szerepel. Ni- colae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, pártja megalakulásának 50. évfordulója alkalmából rövid áttekintését adja a párt tör­ténetének, hangsúlyozva, hogy a párt „mozgósítja a mun­kásosztályt, a parasztságot, az értelmiséget, minden dolgo­zót, annak a X. kongresszus által jóváhagyott programnak megvalósítására, amelynek célja Románia sokoldalú fej­lesztése a szocialista civilizá­ció, a haladás és a jólét út­ján, s ezzel növeli hozzájáru­lását a béke és a nemzetközi együttműködés ügyéhez”. Milos Jakes, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Ellenőrző Revíziós Bizottsá­gának elnöke szintén pártja félévszázados harcának ered­ményeit összegezi, hangsú­lyozva, hogy a szocializmus építése, a hatalom meghódí­tása után is, csak akkor van biztosítva, ha a párt hű a marxizmus—leninizmus el­veihez, s mentes a revizionis­ta befolyástól. Jesus Faria, a Venezuelai Kommunista Párt főtitkára a VKP IV. kong­resszusának munkáját is­merteti „Az egységbontók ösz- szeesküvése” című cikkében. A folyóiratban két cikk elem­zi a szocialista gazdasági in­tegráció problémáit. Anato- lij Agranovszkij szovjet pub­licista „Nem parlamentáris, hanem dolgozó testület” cí­mű írásában a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának tevé­kenységét ismerteti. Ezekiasz Papioannu, a Ciprusi Dolgür zó Nép Haladó Pártjának fő­titkára a fejlődő országok nemzeti felszabadító harcának elvi kérdéseit vizsgálja. Te- odosio Varela, kolumbiai köz­gazdász pedig Latin-Ameri- ka neokolonialista kifosztá­sát mutatja be gazdag tény­anyag alapján. Todor Pav­lov, bolgár akadémikus, „Sze­mélyiség és szabadság” című cikkében az emberi szabad­ság, a természeti és társa­dalmi szükségszerűség kérdé­seit vizsgálja. Lucien Séve, a Francia Kommunista Párt KB tagja, az Editions Soci­ales igazgatója, a francia szellemi életben, ma különö­sen nagy szerepet játszó strukturalizmusról írt mé- lyenszántó kritikai ismerte­tést. Feldübörgött a nyo'cszáztonnás bugaolló Korábban a Salgótarjáni Tervező- és Építő Ktsz dol- Kohászati Üzemek kovácso- gozói elkészítették a nagy gép ló gyárrészlegénél gondot alapozási, illetve egyéb szer­okozott a daraboló kapacitás kezeti munkálatait. A gépi hiánya. Főleg a vastagabb berendezés szerelését a szak­szelvények darabolásánál mu- emberek több hét után má- tatkozott rendkívül sok prob- jus 21-re befejezték, így fel- léma. A szakemberek a Né- dübörgőit a nyolcszáztonnás met Demokratikus Köztársa- bugaolló, megkezdődött az Ságból megrendelték a nyolc- automatikus rendszerű gép- száztonnás bugaollót, hogy egység kísérleti üzemeltetése, a gyárrészlegnél megfelelő A berendezésen száz—négy­mennyiségben biztosítsák a száz milliméter hosszú és darabolt anyagot. 120x120 négyzetmilliméter ke­A megrendelt automatikus resztmetszetű anyagokat tud- berendezést az NDK cég még nak majd hidegen is darabol­az elmúlt év őszén leszáll!- n*' É^ekessége még a be- , ... .. .. , , rendezésnek, hogy a vágásnál tóttá a kohászati üzemeknek. az anyag légpárnán nyug­Ezt követően, a salgótarjáni szik. NÓGRÁD — 1971. június 2., szerda 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom