Nógrád. 1971. június (27. évfolyam. 127-152. szám)

1971-06-01 / 127. szám

mÄG PROftTiWÄf. PGYKÖtmfHn AI. MS 1 MP NÓGB AD WEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS Ä MIGYÉI TAH ÁCS LAPJA XXVII. ÉVF., 127, SZAM ARA: 80 FILLÉR 1971. JÚNIUS 1., KEDD Munkaszervezés = hatékonyság (3. oldal) Úttörők jubileuma (5. oldal) SBTC - Csepel 1:2 (7, oldal) új lakás, főiskola és a szolgáltatások bővítése az új ötéves tervben Ülést tartott a Salgótarjáni városi Tanács Tegnap délelőtt tartotta az MSZMP I. körzetének előadó­termében május havi rendes ülését Salgótarján város Ta­nácsa, dr. Tóth István elnök­letével. A tanácsülésen részt vett, és felszólalt Devcsics Miklós, a városi pártbizottság első titkára is. A tanácsülés iránt egyébként rendkívüli ér­deklődés nyilvánult meg, rész­ben azért, mert sokakat ér­deklő kérdés, a város negyedik ötéves terve szerepelt napiren­den, részben pedig amiatt, hogy az új tanácstagok ez al­kalommal vettek először részt munka jellegű tanácsülésen. Minden negyedik család A város ötéves pénzügyi & fejlesztési tervéhez az előter­jesztő Ozsvárt József vb-elnők- helyettes szóbeli kiegészítést fűzött. Hangsúlyozta, hogy a tanácstagok elé terjesztett kö­zép távú terv készítése már jó­val korábban elkezdődött Pártbizottsági és párt-végre­hajtóbizottsági ülések is meg­szabták, meghatározták a ter­vezés irányát, különös hang­súlyt adva a lakásépítkezések fontosságának. 1970. második félévében már a konkrét ter­vek készítéséhez is hozzálát­tak, annak figyelembevételé­vel, hogy rövidesen 40 ezer ember él és lakik Salgótarján­ban, vonzási köre is rendkívül kiterjedt. Ennek megfelelően a lakásprogramot úgy alakítják, hogy minden negyedik csa­lád új lakást kap, a kolóniák végleg eltűnnek, azonkívül so­kat javít az életszínvonalon a gáz- és távfűtés bevezetése is. A lakásépítést követő, nagyon fontos gondja a városnak a számviteli főiskola, a szak­munkásképző intézet és kol­légium, illetve előbb a zeneis­kola megépítése, amelyekkel lényegében a Pécskő utca környékén kialakul egy kor­szerű iskolanegyed, nem szól­va arról, hogy Salgótarján, a főiskolákkal rendelkező vá - rosok sorába lép. A harmadik fő szempont a szolgáltatások javítása, amelyen Patyolat-ki­rendeltségek, híradástechnikai műhelyek létrehozásával, va­lamint a lakásfenntartási szol­gáltatások bővítésével igye­keznek javítani. Az előterjesztő szóbeli kie­gészítésében elmondotta, hogy három új jellemzője van a negyedik ötéves tervnek: 1. közép távú terv, amelyben az öt év feladatai közül a leg­fontosabbakat meghatározzák; 2. új gazdasági szabályozók érvényesülnek, a tervet 40 százalékban állami támogatás­sal, 60 százalékban pedig he­lyi bevételekből, s megosztott bevételekből biztosítják; 3. középpontban áll a lakásépí­tés, háromezer új lakás épül öt esztendő alatt Salgótarján­ban, ami az egész megyében éoülő lakások számának mint­egy egyharmada. De még ezt a nagy számot is szeretnék túlteljesíteni. Új óvoda — tavaszig A jelölő gyűléseken elhang­zott igények, közérdekű beje­lentések kielégítésére, megva­lósítására ugyancsak nagy gon­dot fordítanak, hiszen a 704 közérdekű bejelentésből 610 a tanácsot érinti. Ezt követően az előterjesz­téssel és a szóbeli kiegészítés­sel kapcsolatosan számos kér­dés hangzott el, amelyekre dr. Tóth István, Ozsvárt József, Csik Pál tanácselnökhelyettes, dr. Berkes József tanácstitkár és Fekete Nándor tervcsoport­vezető adtak választ. Szóba került, hogy o 84 kilométer hosszúságú belterületi utak­nak csak mintegy fele tekint­hető rendben levőnek, de a fennálló rossz helyzeten is, na- gyobbára csak társadalmi ösz- szefogással lehet segíteni. A húsz tantermes zeneiskola épí­tése már az idén megkezdőd­het, minthogy a szécsényi TÖVÁLL-tól, a tanács megfe­lelő ajánlatot kapott. A szó­vá tett köztisztasági költsége­ket a fölös jövedelmekből kí­vánják fedezni, minthogy a meglevő eszközöket lakásépí­tésre koncentrálják. Egyéb­ként a városgazdálkodási üzem új gépek beszerzésével is sze­retné a város tisztaságát az eddiginél kielégítőbben megol­dani. A sürgetett lakberende­zési áruháznak egyelőre nincs lekötött kivitelezője, olyat ke­resnek, aki előbb megépíti. Az állomásnál a reklamált pavi­lonsor 1972-ben megépül. Az ifjúsági ház megépítése a terv­ben nem szerepel, viszont kö­zös beruházással az öblös- üveggyár közelében megvaló­síthatónak látszik. Az óvodai és iskolai bővítéseknek is anyagi akadályai vannak egyelőre, de egy 50 férőhelyes óvoda építését még legkésőbb tavaszig szeretnék megoldani. Középpontban az életszínvonal A kérdésekre adott válaszok után Devcsics Miklós emelke­dett szólásra. Elmondotta, hogy a most tárgyalásra került ne­gyedik ötéves tervvel a koráb­bi tíz évben meghatározott célok megvalósítása folytató­dik. A tervet az jellemzi, hogy az életszínvonal emelése, az emberi gondok megoldása áll a középpontban. A lakáskér­dés éppen ezért központi kér­dése az új ötéves tervnek, ami egyidejűleg politikai és város- fejlesztési probléma is. Az, hogy Salgótarjánban öt év alatt további háromezer lakás épül, mintegy tízezer embert érint közvetlenül. Sürgeti ezt a munkát a még kolóniában élő emberek növekvő türel­metlensége, de megköveteli ugyanezt az új üzemek, gyá­rak létesítése, és építése is. Kényszerű kötelesség, hogy ennek a központi kérdésnek rendeljünk alá minden más kérdést. De szinte hasonló fontosságú a főiskola mielőbbi megépítése és a szolgáltatások kiterjesztése is. „A fontos cé­lokat a terv jól tükrözi, nagy­szerű terv ez” — mondotta Devcsics elvtárs —, „mely a dinamikus fejlesztést segíti elő." A fontos napirendi pontot dr. Tóth István tanácselnök foglalta össze, megköszönvén azt a bizalmat, amely a ta­nácstagok hozzászólásából áradt. Kérte, hogy az Ozsvárt elvtárs által előterjesztett ki­egészítést, mely szerint a ta­nácstagok széles körben is­mertetni fogják a lakossággal az új ötéves tervet, s erre a széles tömegeket mozgósítják, ugyancsak vegyék be a hatá­rozati javaslatok közé. Elmon­dotta továbbá, hogy a terv azért is találkozhatott a ta­nácstagok széles körű egyet­értésével, mert elkészítését kö­rültekintő információs munka előzte meg. A tanács továbbra is számít a párt- és a külön­böző szervek támogatására, segítségére, éppen ezért kéri a határozati javaslatban, hogy a Hazafias Népfront, a KISZ-, a szakszervezet és valamennyi társadalmi szerv vegyen részt a feladatok megvalósításában^ Oklevelek és pens jutalmak a termelési verseny leg’ jobb fainak í nuepi vezetőségi ülések Karancslapujtőn és Drégely palánkon Tavalyi gazdálkodási ered­ménye alapján, a karancsla- pujtői Karancsmente Termelő- szövetkezet bizonyult a leg­jobbnak, a Cserhát- és Ka- rancs-hegyvidéki Tsz-ek Te­rületi Szövetségéhez tartozó termelőszövetkezetek verse­nyében. Elnyerte a megyei ta­nács végrehajtó bizottságának díszoklevelét és az ezzel járó 15 ezer forint pénzjutalmat. Ebből az alkalomból tegnap ünnepi vezetőségi ülést tartot­tak a közös gazdaságban. Tó­rák Sándor a termelőszövet­kezet elnöke a vendégek kö­zött üdvözölte Szoó Bélát, az MSZMP Nógrád megyei Bi­zottságának titkárát, Ozsvárt Ferencet, a járási pártbizott­ság első titkárát, a megyei és a járási tanács, valamint a tsz-szövetség képviselőit. Az elismerő oklevelet, vala­mint a pénzjutalmat Szoó Béla adta át a közös gazdaság el­nökének, Tórák Sándornak. Beszédében átfogó képet adott a nógrádi mezőgazdasági üze­mek múlt évi gazdálkodásá­ról, s azokról a gondokról, amelyeket a kedvezőtlen gaz­dálkodási körülmények, vala­mint a tavalyi időjárás oko­zott. Mint mondotta, a me­zőgazdasági üzemek többsége 1970-ben is a terveknek meg­felelően, a közgazdasági sza­bályozók adta lehetőségeket ki­használva gazdálkodott. Ami a karancslapujtői Ka­rancsmente Termelőszövetke­zetet illeti, a vezetők és a ta­gok kiváló szervezésről, gon­dos előrelátásról és lelkiisme­retes munkáról tettek tanú- bizonyságot. Eredményeik nemcsak a szövetség területén, hanem a megyében is figye­lemre méltóak. Jól alkalmaz­ták a korszerű módszereket a növénytermesztésben és az ál­lattenyésztésben. Az alaptevé­„Ercdményeinket megtartjuk, s a következő években még tovább fokozzuk.” Tórák Sándor a karancslapujtői tsz el­nöke átveszi a díszoklevelet és a 15 ezer forintos pénzjutal­mat Szoó Bélától, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkárától Egymillió-kétszázezer vendég a vásáron Tovább erősíti külgazdasági kapcsolatainkat a BNV Dr. Bíró József nyilatkozata Hétfőn, 11 napos nyitvatartás után véget ért az idei Bu­dapesti Nemzetközi Vásár. Este 9 órakor a Rákóczi-induló hangjai mellett a HUNGEXPO vezetőinek jelenlétében von­ták le a vásárváros főterén a BNV, a Budapest: főváros és az UH, a Nemzetközi Vásárok Szövetsége címere mellett el­helyezett árbocról a nemzetis zínü zászlókat. A látogatók, a hazai és külföldi kiállítók búcsút vettek a vásártól, amelyet egymillió-kétszázezer vendég keresett fel. A Budapesti Nemzetközi Vásár bezárása alkalmából dr. Bíró József külkereskedel­mi miniszter nyilatkozott az MTI munkatársának: — Világszerte több mint ezer, rendszeresen megrende­zett nemzetközi vásárt, illetve nemzetközi részvételű szak­mai kiállítást tartanak szá­mon, s ezel: sorában egyre tekintélyesebb helyet foglal el a BNV. A Magyarország. a magyar piac iránti növekvő külföldi érdeklődést jelzi az is, hogy tavaly 33 országból érkeztek kiállítók, az idén már 35-ből Az előző évi vásá­ron 23 ország vett részt hiva­talosan, most pedig 29. ötven országból jöttek üzletemberek. — A BNV alkalmából 22 országból érkeztek hozzánk hi­vatalos vendégek, akik vala­mennyien elismerően nyilat­koztak a vásár rendezéséről, árukínálatáról, s kifejezték szándékukat, hogy bővíteni kí­vánják gazdasági kapcsolatai­kat Magyarországgal. — A vásár külföldi és hazai látogatói iparunk csaknem teljes exportskálájával meg­ismerkedhettek. Vállalati és szakági kiállításaink képet ad­tak arról, hogyan akarják vég­rehajtani a negyedik ötéves terv feladatait, a kiemelt programokat, milyen irányban halad a gyártmány- és a mű­szaki fejlesztés. Amint érte­sültem, a külföldi kiállítók már jó eíőre tanulmányozták negyedik ötéves tervünk beru­házási programjait és ahhoz kapcsolódva állították össze gépipari termékeik és más beruházási javaik áruajánla­tát. A vásár legfőbb eredménye — megítélésem szerint — mégis az, hogy a szélesebb értelemben vett külgazdasági kapcsolatok új formáinak ki­bontakozását segítette. A kül­földiek meggyőződhettek arról, hogy a magyar ipar jó koope­rációs partner lehet számos iparcikk gyártásában. A ko­rábbi vásárok egyikén sem volt annyi kooperációs és li- cencvásáriási tárgyalás mint most. Hasznosnak bizonyult ezút­tal is az öt szakmai nap, amit jelez, hogy az előző évi 80 ezerrel szemben most mintegy 160 ezren keresték fel a vá­sárt a szakmai napok délelőtt- jein. A BNV iránti nagy ér­deklődést tükrözi az is, hogy látogatóinak száma ezúttal is meghaladta az egymilliót. Az ilyen jellegű vásárokkal szemben világszerte támasz­tott kereskedelmi, szakmai, információs igények még in­kább megerősítik azt a szán­dékunkat, hogy fokozottabban haladjunk előre a vásár sza­kosításában. A jövő évben azonban még az eddigihez ha­sonlóan zajlik a BNV, idő­pontjául az 1972. május 19. és 29 közötti tizenegy napot jelöltük meg. s erre ismételten várjuk a hazai és külföldi ki­állítókat. (MTI) kenységet eredményesen egé­szítették ki a segéd- és mel­léküzemágak. Ezt bizonyítják a közös gazdaság múlt évi eredményei is. A halmozatlan termelési érték, a szövetkeze­ti tagok jövedelme egyaránt növekedett. A termelési költ­ségek pedig, a rendkívül ne­héz esztendő ellenére is csök­kentek. Az egy dolgozó tag­ra jutó részesedés mintegy 15,5 ezer forint volt tavaly, jó ezer forinttal magasabb, mint a korábbi esztendőben. A me­gyei pártbizottság titkára el­ismeréssel szólt a mezőgazda- sági üzemek szocialista mun­kaversenyéről, a szövetkeze­tekben egyre terebélyesedő szocialista brigádmozgalomról, amelynek jelentős része van a gazdasági eredményekben. Drégelypalánkon kibővített vezetőségi ülésen, ünnepélyes keretek között Géczi János, a megyei tanács elnöke, ország- gyűlési képviselő adta át a Palóctáj Területi Szövetség területén 1970. évre meghir­detett termelési versenyben első helyezést elért Szondi Tsz-nek a díszoklevelet és az ezzel járó 15 ezer forint pénz­jutalmat. A kibővített vezetőségi ülé­sen részt vett a járási párt- bizottság és a területi szövet­ség képviselője. A megjelen­teket Kapás József tsz-elnök üdvözölte. A drégelypalánki tsz megalakulása óta egyenle­tesen fejlődik. 1961-ben, az éves termelési érték négymil­lió-hétszázezer forint volt, az idén pedig 25 millió forintnál is magasabb lesz. A tagok ré­szesedése a napi tízórás mun­ka után 120 forint. A tsz hír­nevét elsősorban a bogyós gyü­mölcsök termesztésével vívta ki. Az elmúlt esztendőben az Országos Mezőgazdasági Kiál­lításon a tsz-t a bogyós gyü­mölcs szaporítóanyag előállítá­sáért teljesítménydíjjal tüntet­ték ki. Az elmúlt esztendőben a tsz- területi szövetség által meg­hirdetett gazdálkodási ver­senyben szövetségi szinten el­nyerte az első díjat. Búzából holdanként 15,51 mázsát, rozs­ból 10,7 mázsát, őszi árpából 16 mázsát termelt, amely ked­vezőtlen időjárásban kiváló teljesítmény. A kukorica hol­danként! termése 31,5 mázsa, májusi morzsoltból. Szamóca­termelésük holdanként 40 má­zsa, málna pedig 28 mázsa. Feketeribizli 10—12 vagonnal termett. Gyümölcsből 10 millió forint volt az árbevétel. A megyei tanács elnöke a díszoklevél és pénzjutalom át­adása alkalmából méltatta a drégelypalánki tsz tagjainak, vezetőinek munkáját. Kiemel­te, hogy az elmúlt évben el­ért eredményeket, tekintettel a kedvezőtlen időjárásra, kü­lön méltányolni kell. A tsz tagjainak és vezetőinek az el­következendő feladatokért kell tevékenykedni. A növényter­mesztésben és gyümölcster­mesztésben, állattenyésztésben a minőség javítására kell tö­rekedni. Az ünnepségen Kapás János tsz-elnök a tagság ne­vében ígéretet tett arra, hogy a közös gazdaság becsülettel teljesíti a rá háruló feladato­kat. Héttőn is harcok Tüntetőkre tüzeltek immunban Ammanbói és Jordánia északi, határmenti körzeteiből érkező hírek szerint hétfőn folytatódtak a hét végén meg­újult fegyveres összecsapások a palesztinai gerillák és a ki­rályi katonaság egységei kö­zött. A Husszein-menekülttábor- ban és a palesztinalak által sűrűn lakott, ammani kerüle­tekben a hatóságok meghatá­rozatlan időre ki járási tilalmat rendeltek cl; az intézkedést katonai járművekről hangszó­rókon ismertették az adott körzetek lakóival. Az El-Fatah bejrúti irodá­jának közleménye azzal vá­dolja a hadsereg egységeit, hogy hétfőn reggel tüzet nyi­tottak az Amman elővárosá­ban fekvő Vahdat menekült- táborban a kijárási tilalom ellenére tüntető palesztinaiak- ra. A közlemény szerint a felvonulók az ellen tiltakoz­tak, hogy az éjszaka folya­mán a katonák felrobbantot­tak két emlékművet, amelyet a múlt szeptemberi polgárhá­borúban elesett gerillák tisz­teletére emeltek. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom