Nógrád. 1971. május (27. évfolyam. 102-126. szám)

1971-05-14 / 112. szám

Munkában az AGROLABOR Szécsényben, a nagyközség déli bejárójánál, egy magán­házból nemrég átaiakitott épületben, kilenc ember dol­gozik. Munkájuk nem látvá­nyos, tíe annál hasznosabb. A laboratóriumban vallatóra fogják a növényt. Legapróbb részleteire bontják a termő­földnek egy darabkáját, hogy ítélkezzenek: milyen utánpót­lást vár a szántóföld, hogy jobb termést adjon. Kutatnak azoknak az ismereteknek az alapján, amelyeket a tudo­mány feltárt, járhatóvá tett. Ez a kicsi, de lelkes közösség az AGROLABOR. Két eszten­dővel ezelőtt, hét termelőszö­vetkezet határozott úgy, hogy életre hozza a biztonságos ter­melés érdekében. Szántó Gyula agrármérnök, a laboratórium vezetője, elhá­rít minden olyan kérdést, amelyből arra lehetne követ­keztetni, hogy a laboratórium már teljes felkészültséggel dolgozik. — A megalakulásunk kez­detén vagyunk, szerények még a lehetőségeink. Remél­jük, intézményünk megerősö­dik, s egyre inkább szolgálja a termelőmunkát — mondja. Tekintettel arra, hogy a megyében, egyetlen ilyen in­tézmény van, érdemes részle­tesebben is beszélni róla. Lét­rehozása ugyanis sejteti jö­vőjét, lehetőségeit is. Azt bi- , , ,,, .. , , . . zonyítja hogy az üzemek tu- ra- így alakult, hogy a labor az állatién vesztő gazdasagok datosan előre megtervezve ki- dolgozói erre az esztendőre számára. Mondják, hogy az vánnak'dolgozni Ennek érdé- már 800 ezer forint értékű elmúlt esős nyáron csökkent r-óhen ppv esztendővel ezelőtt termelési tervet tűztek célul az egyébként jó minőségű lu- ™ vállalkozásként, megfe- maguk elé. dányhalászi szálas takarmány lelő anyagi hozzájárulással Mit is jelent közelebbről az értéke. A laboratórium dolgo- valósították meg az 1969. évi AGROLABOR munkája? zoihoz fordultak, vizsgálják meg, hogy az állatok terme­lése érdekében az értékét vesztett takarmányt mivel pó­tolják. Tanácsot kaptak és az eredmény: nem csökkent a termelés. A laboratórium vezetője őszintén megmondta; jelenle­gi műszaki felkészültségük miatt még nem tudnak min­den igényt kielégíteni. Ezt azonban a szövetkezetek nem érzik meg, mert az AGRO­LABOR, partnerei segítségé­vel minden vizsgálatot elvé­gez. Számukra legfontosabb az, hogy a tsz-ek biztonságo­san gazdálkodjanak. Talaj- vizsgálatokat is végeznek már. Az egyik szobájukban rajzo­lóasztal, rajta félkész térkép. Már leolvasható róla: nagy körzetet ölelnek át, amelynek megvizsgálják a talajösszeté­telét. Az érintett üzemek eb­ből megismerik, hol, mit ter­meszthetnek eredményesen. Ezt egyébként Szántó Gyula így fogalmazza meg: — Munkánk során a leg­főbb feladat, segíteni, hogy a tsz-ek az adottságaikhoz iga­zodjanak és maximálisan használják ki a lehetőségei­ket. .. A takarmány kémiai vizsgálatát laboratóriumban végzik igénybe az AGROLABOR ha nem nyújtja azt a tápérté- munkáját, főképp a takar- két, ami az állatok jó terme- mány minőségének vizsgálatá- lését biztosítja. Ez kulcskérdés Készül a meliorációs munkához szükséges térkép Az AGROLABOR dolgozói elhatározásukat. Az AGRO- Szántó Gyula már említette, a LABOR működési szabályza- munka kezdetén vannak. Fel- tába foglalták az áruk, anya- szerelésük a szálas és abrak- . , gok vizsgálatát. Jellemző, takarmány biztonságos vizsga- n®m végeznek látványos mun- hogy a tsz-üzemek mennyire latát azonban már garantálja, ^át, de annál hasznosabbat, hiányolták ezt a termelési biz- Ez azt jelenti, hogy választ Amikor egy-egy tsz a terme- tonságot jelentő munkát. Hét tudnak adni arra is, miért ke- lesi eredményeiért megérde- tsz hozta létre, elsősorban sa- rül egy liter tej előállítása 8, meít elismerést kap, abban ját igényeinek kielégítésére, vagy egy kilogramm hús 45 ott ,yan a laboratórium dói­dé a megalakítás után egy forintba. Hiába a drága ta- 8°z°mak a munkája is. esztendőre, már 42 tsz vette karmány tömeges megetetése, _ B _ Ko rszerű gépek, eszközök a háztájinak A háztáji, ház körüli gaz­dálkodás korszerűbb, terme­lékenyebb módszereinek terje­désével növekszik az igény a kisgépek, berendezések, kézi eszközök iránt. Az AGROKER-eknél példá­ul többféle permetezőgép és porozógép kapható; közöttük a Hydronett, Vermorel, Harmat, Permike, KB batériás, P—65 taligás, továbbá francia és ja­pán, háton hordható kézi haj­tású permetezőgép, továbbá a most behozott japán gyártmá­nyú háti motoros permetező- gép, valamint a Számum és a Kiskunság porozógép. Hasonlóan kapható a Hako- Rette és Kombinette egyten­gelyes univerzál kerti traktor, és a Zengő motoros fűnyíró- gép. Állattartási berendezések közül a Sirály morzsoló, TM szekrényes morzsoló, Kőrös, TD—3 és az FV—III. termény­daráló, KB és -dobrépavágó, 35, 75 és 170 literes füllesztő, Varia nyútketree, Simi sertés- önitató, D—1 szarvasmarha- önitató, malacmelegítő lap, háztáji műanya, tojóketrec, kézi libatömő, csibeönitató, 'baromfi önetető, Sterifilt tej­szűrő, betétekkel kapható. Vízellátó berendezések kö­zül a Hydrofor és a HV tí­pusú berendezés, továbbá Nor­ton kút, Rex kút, Ejektoros kút és Niagara szivattyú ta­lálható a nagykereskedelmi raktárakban. Nagy érdeklődést váltott ki, a csehszlovák—nyugatnémet kooperációbein gyártott Me- pol—Terra nevű egytengelyes kistraktor, amelyet azonban csak az év második felében hoz forgalomba a budapesti Hermes Szövetkezet. Hamaro­san kapható lesz a 7 lóerős motorral felszerelt MF—70 je­lű motoros fűkasza' amelyhez rendsodró, hótoló és pótkocsi is beszerezhető. Széles válasz­ték áll a vásárlók rendelke­zésére kerti öntözőberendezé­sekből és felszerelésekből, jó­részt ausztráliai import révén. Kapható a többi között Can­berra, Seegner, Capitol öntö­zőberendezés, Pope típusú ön­tözőállvány és -szórófej, cső- szűkítő és -összekötő, valamint tömlő. A hazai vállalatok és ktsz- ek gyártása, valamint az oszt­rák Stubai céggel kötött im­port-megállapodás nyomán lé­nyegesen javult a kertészeti eszközök választéka. Kapható jelenleg a többi között bogyó­zóolló, csuklóskapa, farmer­fogó, kézi kultivátor, virágge- reblye, ültetőkapa, gyomláló­szerszám, hernyózóolló, kerti kapa, kéregkaparó, pázsitsep­rű, répagyomláló, rózsaszedő olló, ültetőkés, sövénynyíró, oltó-, szemző- és kombinált- kés. Egyes eszközökből több­féle típusú, méretű, külföldi, vagy belföldi gyártmányú is raktáron van. Igen keresett cikk a növényvédő szerekkel végzett munkához kiválóan alkalmas, a kézre nem tapa­dó Semper-JBtar gumikesztyű, (Sz.) M Ötuen éves ca C5R€P a fél évszázada, hogy a csehszlovák szociáldemok­rata munkásmozgalom baloldala, amely már ko­rábban szervezetileg is elvált a tőke szolgálatába szegődött jobboldali szociáldemokrata vezetéstől, elhatározta, felveszi a Csehszlovák Kommunista Párt nevet, és csatlakozik a III Internacionáléhoz. Történelmi tett volt ez. A munkásosztály a CSKP megalakulásával hivatott vezetőt kapott az első vi­lágháborút követő idők gyorsan kiéleződött osztályharcában. A burzsoá Csehszlovákia államapparátusa az első perc­től kíméletlen hajszát folytatott a kommunista párt ellen. Feldúlta helyiségeit, akadályozta kiadványainak terjesztését, üldözte, perbe fogta tagjait és vezetőit. A munkástömegek azonban ugyancsak kezdettől fogva felismerték, hogy a bur­zsoá államban egyetlen szervezett erő van, amely ténylege­sen képviseli és védelmezi a dolgozók érdekeit: a CSKP. Ezért tömegestől léptek soraiba, és a hatósági önkénnyel szemben, sztrájkokkal, utcai tüntetésekkel és más eszközök­kel mindannyiszor megvédtek a pártot. Kladno. Ostrava, Most, Plzen és a többi iparvidék a CSKP szilárd bázisa lett. Különösen emlékezetes a CSKP tevékenysége a gazda­sági válság időszakában, 1929—32-ben. A munkanélküliség­től és kenyértelenségtől sújtott munkások és szegényparasz­tok, országszerte elkeseredése minden korábbinál hevesebb tiltakozó mozgalmakban robbant ki A Masaryk és Benes nevével fémjelzett polgári kormányzat tucatnyi városban és faluban belelövetett a tömegekbe, a vérontás azonban nem csökkentette, hanem fokozta a kommunisták vezette mozga­lom elszántságát. A mosti iparvidék sztrájkja 1932-ben nem­csak Csehszlovákia, hanem egész Európa akkori legna­gyobb arányú munkásmegmozdulása volt. A kormány a párt betiltását szerette volna elérni, a tö­megek azonban válaszul harminc kommunista képviselőt küldtek a parlamentbe. A hitleri fasizmus hatalomra jutása és a csehszlovák közélet egyre veszélyesebb fasizálódása nyo­mán, a párt kiadta a jelszót: a Szovjetunióval való együtt­működésben kell megtalálni Csehszlovákia függetlensegene< biztosítékát, A kormány a tömegek nyomására. 1935-ben megkötötte a szovjet—csehszlovák barátsági szerződést. Ezt követően a párt százezerrel növelte parlamenti választóinak számát, ami a CSKP népszerűségének ugrásszerű növeke­dését fejezte ki. ,, „ . . A hitleri megszállás évei a Csehszlovák Kommunista Párt történetének legsúlyosabb, egyben a legdicsőbb idősza­kát hozták. Mind a protektorátussá süllyesztett cseh es morva területeken, mind az „önállósított” és fasizált Szlová­kiában a kommunisták vezették az antifasiszta nemzeti el­lenállást. Ebben az időben hozták létre a Szlovák Kommu­nista Pártot, amely a CSKP szerves részeként ma is ™ko: dik Az antifasiszta harc különböző frontjain a CSKP zj ezer tagja áldozta életét, köztük az olyan kiváló személyise­gek, mint Julius Fucik és Jan Sverma, a legendás hírű par­tizánvezér. A felszabadulás után, a kommunista párt meghirdette a népi demokratikus államrend felépítésének programját. A párt népszerűségére és hatalmas tömegbefolyására jellemző, hogy az 1948 februári válságos napokban a párt felhívására szinte az egész ország munkássága és parasztsága az utcára vonult, hogy megakadályozza a burzsoá restaurációt. 1948. nyarán egyesült a két munkáspárt, és ettől kezdve a CSKP minden erejét az új társadalom felépítésére fordíthatta. Közismertek azok a nagyszerű eredmények, amelyeket a csehszlovák nép, a CSKP vezetésével elért. Ismerlek azok a hibák, és torzulások is, amelyek a fejlődést kísérték. A CSKP a közeljövőben rendezi meg XIV. kongresszusát, amely hivatott lesz értékelni a pártban 1968—69-ben végbe­ment válság okait. A CSKP jelenlegi vezetése, annak hatá­rozott, marxista—leninista irányvonala a biztosíték arra, hogy az ország új fellendülés előtt áll. M félévszázados Jubileum alkalmából a magyar kommunisták forró, elvtársi üdvözletüket küldik a csehszlovák kommunistáknak, és szívből kívánják, hogy a nagy forradalmi hagyományokkal rendelkező CSKP vezesse új győzelmekre a testvéri Csehszlovákia népeit. Á gépesítés, az üzemszervezés haszna A SALGÓ Cipőipari Ktsz- nél az utóbbi egy-két év alatt igen jelentősen korsze­rűsítették a termelést. A ko­rábbi szalagosításnak az új, termelékeny gépek üzembe helyezésének haszna egyre inkább kézzel fogható. Szer­vezettebbé vált az egész ter­melői munka, hiszen a gyár­tástechnológiát jelentősen tökéletesíteni tudták. Négyszemközt Virág minden munkapadon... Nyolcéves kisfiú és Újságot árul az utcán. A neve Ko­vács István, de az ismerős nénik és bácsik, a szomszédok és a játszótársak csak Pistit kének szólítják. Édesapja Zagyvapálfalva rikkancsa. Nagy a család, öten vannak testvérek, Pisti a legidősebb, illik már segíteni az édesap­jának, hogy minden nap ke­nyér kerüljön az asztalra. Miért is ne, hiszen olyan könnyű munka újságot árul­ni... Az 1940-es években va­gyunk. * Néhány évvel később. Vége a háborúnak, Valami új, va­lami más kezdődik. Pista pá­lyaválasztás előtt áll. Erdész szeretne lenni. Szegedre kel­lene jelentkezni iskolába, ahol erdészeti szakembereket képeznek. De ki segíti a csa­ládot, ha a legidősebb gyérek tanul? Nagy rangja volt ak­kor még a „mester úrnak”. Az édesapja azt mondta: — Fiam, nézd, még úgy áll a helyzet, hogy mi nem bír­nánk a taníttatásodat. Maradj inkább itthon, tanulj egy jó szakmát, legyél villanyszerelő. Így lett villanyszerelő-ta none Kovács István. * — Csak a család iránti tisz­telet és kötelességérzet vitt rá, hogy befejezzem a ta­nonciskolát — mondja magá­ról Kovács István. — Sokat töprengtem azokban az évek­ben, de változtatni nem tud­tam a sorsomon. A síküveg­gyárból, ahol szakmát adtak a kezembe, az Áramszolgálta- ót Vállalathoz kerültem, aztán a katonaság évei jöttek és közvetlenül a leszerelés után megnősültem. Ma már tizenöt éves fiam van. Itt dolgozik ő is az acélgyárban. Őszig kel­lene eldönteni neki, hogy mi­lyen szakmát választ magá­nak. A katonaság alatt már-már úgy alakul, hogy katonatiszt lesz Kovács Istvánból. De az apósa rábeszéli, jöjjön haza, ide az acélgyárba. Kap itt munkát és együtt mégiscsak könnyebb lesz a dolguk. * Egy jó feleség „szárnyakat” ad a férfinek. A dédelgetett gyerekkori álom újra visszatér. Jelent­kezik Szegedre és felveszik. A kör mintha bezárulna, egy ember sorsa visszakanyaro­dik a kiindulási ponthoz, ahonnan újra neki lehet in­dulni egy másik irányba. De a körülmények újra közbe­szólnak. — Az erdészethez kellett volna elhelyezkedni, ahol akkoriban még nagyon ala­csonyak voltak a kezdő fizeté­sek. Családdal nem mertem vállalni — mondja Kovács István. Áthidaló megoldás kínálko­zott, a szécsényi mezőgazda- sági technikum. Nem is kell­lett felvételizni, figyelembe vették a szegedi felvételi eredményt. A feleségével együtt végezték el a techni­kumot. * És az üzem? Mit szóltak ah­hoz, hogy ilyen ambíciókat melenget Kovács István? Ak­kor még minden kedvezményt megadtak, csak tanuljon va­laki. Aztán a helyét is meg­találta a gyárban. Igaz, még attól sem húzódozott, hogy akár segédmunkás legyen a gyár kertészetében. Mutatja a kezét. Kérges, akár a kapához és kaszához szokott paraszttenyér. A be­szélgetés alatt mindvégig egy csokor orgonát szorongat. Ha­zaviszi? Elajándékozza vala­kinek? Még nem tudja. Ne­vetve meséli, hogy villany- szerelő korában a munkatár­saknak nem volt nehéz rájön­ni, mi a Hobbyja, hiszen a környezetében egyetlen mun - kapad sem maradhatott virág nélkül... ★ — Most már elégedett va­gyok — mondja. — Másfél éve főkertész lettem a gyár­ban. Azt hiszem, a vezetők is elégedettek a munkámmal, hi­szen tavaly Kiváló Dolgozó jelvényt kaptam. Azzal fog­lalkozom, amit szeretek. Ál­lattenyésztő passziómból pedig kutyákat nevelek. Van két német boxerem. Szeretnék egy kutyaklubot létrehozni Salgótarjánban. S még egy régi vágyam: a Zója-liget, az állatkert. Ha azt megkaphat­nám. .. Az a jó, ha mindenki olyan munkakörben dolgozik, amit szívesen csinál és ahol a leg­több hasznot nyújthatja a társadalomnak. Erre rátalálni és ide eljutni ma sem köny- nyű. De már sokkal kevesebb a kerülő és a kitérő. Az elmúlt negyedévben a salgótarjáni cipészek csak­nem egymillió forinttal na­gyobb termelési értéket ér­tek el, mint az elmúlt év azonos időszakában. A nye­reség is kedvezőbben alakult, csaknem kétszerese a tavalyi első negyedévinek. A több­lettermelést, ami 12 százalé­kos fejlődést jelent, mintegy 7 százalékban hozták csak a létszámnövekedésből. A töb­bit termelékenységből. Az idén már a tavalyi 75 ezer pár új lábbelivel szem­ben, 100 ezer párat akarnak gyártani. Erre a kereskede­lemtől meg van már a meg­rendelés, sőt, ha többet tud­nak gyártani, akkor sem lesz értékesítési gondjuk. Sokat szállítanak a nógrádi üzletek számára, de terméke­ikből Miskolc környékén és a Dunántúl nagy területén is jut a szaküzletekbe. Az idén két új gép lépett termelésbe, mert általában azt az elvet vallják, hogy fokozatosan gépesítenek, és ahogy az anyagi alapot meg­teremtik, úgy a műszaki fej­lesztésről sem feledkeznek K. S. el. I NÓGRÁD - 1971. május 14., péntek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom