Nógrád. 1971. május (27. évfolyam. 102-126. szám)
1971-05-19 / 116. szám
KÖLCSÖNÖSSÉG és megértés, jó szervezés, hozzáértés; szakmai szeretet jellemezze a hivatalok munkáját, akkor nem választóvonal, hanem szilárd összekötő híd lesz a megye és a községi tanácsok között. A korszerűsítés mellett az egyszerűsítés rs célja volt a járási hivatalok létrehozásának. Kevesebb dolgozóval, a korábbinál hatékonyabban oldják meg feladataikat. Elég, ha megemlítjük, a járási tanácsoknál tíz, a hivataloknál csupán hat ügyosztály gondoskodik a zavartalan munkamenetről. Létszámában is csaknem egyharmadával csökkent a járási apparátus. Megnevezésük a jövőben: a Megyei Tanács Járási Hivatala. A cím is mutatja, hogy a járás területén elsősorban a megyét képviseli, annak olyan szerve, amely politikailag és szakmailag képes segíteni a nagyobb önállóságot, a szélesedő demokratizmust a községekben. A hivatalok dolgozói is sokat várnak az új szervezeti formától. Máris csökkent a papírmunka, az ügyiratok száma és csak olyan ügyekben várnak, kémek döntést, amit ma még nem tudnak véglegesen elinézni a községi tanácsok. Arra azonban vigyáznunk kell, nehogy kényelemszeretetből továbbra is a járásra hárítsák a munka javát a községek, vagy fordítva, a járási hivatalok, „elvegyék a községek kenyerét”, és olyankor is közbeszóljanak, amikor a helyi tanács is képes megbirkózni az ügyekkel. IswbííI 4 aói nyaklánc Fotó: Ko££>4AY György NÓGRÁD — 1971, május 19-, szerda 3 Szépnek készítői lettek... Mezógazdfisági üzemtől szokatlan. amire a nagyítóéi tsz vállalkozott. De teljesen igaza van Verebesi Lászlónak, a melléküzem vezetőjének, amikor azt mondja: — Szamunkra a legfontosabb, hogy jó bevételt biz- tos-ílsunk a közös gazdaságnak. Ebben teljes az egyetértés. Ugyanis arról van szó. hogv volt egy fafeldolgozó üzemünk. de niam váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Már pedig ebben a megyében eredményes, jövedelmező mezőgazdálkodást segédüzem nélkül nem lehet elképzelni. Ha igen, akkor annak a isznak a talpán, kell állnia, kiváló adottságokkal rendelkeznie. Sajnos, ilyen néhány gazdaságon kívül Nógrádban kevés van. Egyszóval, Nagy- lócon megszüntették a fafeldolgozót és helyette — ahogyan. ők nevezik — nagylóci tsz kézműipari üzemét alakították meg. Hú&z női dolgozót foglalkoztatnak, egy asztalost. két technikust és egy üzemvezetőt. A viszonylag csekély ráfordítással, ezek a dolgozók évi hárommillió 305 ezer forintos jövedelmet hoznak a közös gazdaságnak. A tsz elnöke. Lászlók Andor is elégedett. Azt mondta: _ Sokait gondolkodtunk, hog y mibe kezdjünk? Ezt találtuk a legjobbnak... Mi is az. ami Nagylócon Ilyen jól bevált? Kézműipari üzem. Népi motívumok alkalmazásával divatos női nyakláncokat készítenek. Nagyon. tetszdliőisek, Tíz—tizenöt féle mintadarabbal állnak a megrendelő, az óra- és ékszer-kereskedelem elé, amit még mindig elfogadtak. Ugyanígy karkötőket is készítenek és mokkáskanalakat. Csupa ötlet, szépség minden darab. Kis. szériában gyártják valamennyit, népi motívumok alkalmazásával, nagy gonddal. Az országban egyedül Nagylócon gyártanak bizsut. Aimi eddig forgalomban volt. azt külföldről hozatta a kereskedelem. Mindenképpen okosan gondolkodtak a nagylóciak. amikor felismerték ezt a biztos jövedelemforrást és gyorsan cselekedtek. Az kellett hozzá, hogy ami nem jövedelmez, azt bátran megszüntessék. átalakítsák a gépeket és fogjanak hozzá egyéb munkához. Különösebb beruházásra sem volt szükségük, csupán a meglevő üzem átalakítására. — Ha a piacon akarunk maradni, ilyen gyorsan kell a készítményeinket is változtatni. Mindig újat kell adnunk. .. — mondja az üzemvezető. Egyetlen piackutatójuk van. Ez viszont nyitott szemmel járja az országot, hogy semmi lehetőséget ne hagyjon ki. Munkájuk tehát bőven van a naigylóciakmak a kézműipari üzemben. Az évi terv jóval meghaladja a hárommillió forintot, de van erejük újítani is. így született meg a nyaklánc, karkötő mellett a női öv is. Nagyon változatos és szép ez a gyártmányuk is. a piacon keresik. Jól számoltak a nagylóciak, amikor létrehozták a melléküzemágat... — B — Szállításra készen a mokkáskanalak Kanamcskesziiben már hagyományos. hogy a lakosság a köiaség fejlesztéséből társadalmi munkával veszi ki részét. A községi tanács vezetői. számítva a lakosság támogatására, elhatározták, hogy rendbe hozzák a Kossuth utcát A négyszáz méter hosszú úttestet alapkövezik. A Karancskeszihez tartozó Manakodipusztán a Nyárfa utcát teszik rendbe. A község számária fontos feladatok elvégzéséhez 500 ezer forint értékű társadalmi munkát ajánlott fél a lakosság. Hozzáláttak. ugyancsak társadalmi munkával, a művelődési otthon környékének rendbe tételéhez is. A nemrég átépített művelődési otthon körül parkot létesítenek. Szervezetileg is> megteremtettük a járási tanácsok megszűnésének, a járási hivatalok létrehozásának alapját. Számukra kormányrendelettel biztosítottak lehetőséget, hogy gazdái legyenek területüknek, a körzethez tartozó községek fejlődésének. Még sem lehet minden feladatot azonnal és átmenet nélkül, egyértelműen a községi tanácsokra bíznunk: Szükség van a megye és a községek között egy olyan, hivatali, összekötő kapocsra, amely szakmai felkészültsége révén; képes segítséget nyújtani, továbbítja a megyei döntéseket. A járási hivatalok a megyei tanács szervei, és a megyei végrehajtó bizottság közvetlenül irányítja őket. Olyan feladatokkal bízzák meg elsősorban a járási hivatalokat, mint például a kisajátítási ügyek, az egyes építési engedélyek^ -eljárások, elbírálások. Természetesen, ahogy erősödnek a községi apparátusok, úgy kerül egyre közelebb a polgárokhoz az ügyek intézése. Többszörösen hangsúlyoznunk kell a fokozatosságot, azt az elvet, hogy először a szakmai apparátust kell kialakítani, és csak azután növelni a helyi tanácsok önállóságát, hatókörét. Kiállításra készülnek a kohászati üzemek A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben a korábbi évekhez hasonló gondossággal készülnek az idei Budapesti Nemzetközi Vásárra. Igaz, az idén nem építenek önálló, illetve különálló bemutatócsarnokot, hanem az ország többi kohászati üzemével együtt, egy csarnokban mutatják be félkész és késztermékeiket. A szabadtéri bemutatót ez alkalommal a DEXION-SAL- GÖ elemek gyakorlati alkalmazhatóságának szolgálatába állítják. A húsz négyzetméternyi szabadterületen mintegy hat méter magas, toronyszerű raktári szerkezetet — úgynevezett raktári szektort — helyeznek el. Ezen a DEXION- SALGÖ perforált elemekből épült raktári szerkezeten mutatják be, hogyan lehet alkalmazni a DEXION-SALGÖ elemeket a különböző rendeltetésű és funkciójú raktáraknál. A raktárszerkezet mellett helyezik el azt a hengerelt acélszalag és huzalkarika kompozíciót, amely méltán jellemzi a gyár alapvető termékeit. A kiállítási csarnokban minden olyan terméket bemutat a kohászati üzemek, amelyek gyártásával már évek, illetve évtizedek óta foglalkoznak Salgótarjánban. Bemutatnak szalagacél és huzalkompozíciót, rúdacélokat, szegeket, mezőgazdasági szer árukat, kovácsolt • és sajtolt járműalkatrészeket. Ezenkívül az újabban kikísérletezett termékeket is, a tellur ötvözetű acélszalagot, a ládapántoló és a bálakötöző acélszalagot, a különböző bevont felületű huzalokat, a horganyzott szeget, valamint azokat a bőrvágókés-anyagokat is, amelyeket importmegtakarításként a vállalatnál kísérleteztek ki a hazai cipőgyárak ellátására. A Budapesti Nemzetközi Vásár terület«! — hasonlóan a kiállító vállalatokhoz a kohászati üzemek kiállítási szakemberei is megfeszített munkával készülnek, hogy a megnyitás napjára minden tárgy, minden dekoráció a helyére kerüljön. A DEXION-SALGÓ elemekből álló raktárszerkezetet a salgótarjáni Építő és Tervező Ktsz dolgozói készítik. Munkában az ellenőrök Másfél éve annak, hogy a Cserhát és Karancs Hegyvidéki Tsz-ek Területi Szövetségéhez tartozó közös gazdaságokban megkezdte munkáját a szövetség mellett tevékenykedő revizori iroda. A 45 termelőszövetkezet közül negyvenháromban határoztak úgy, hogy a szövetség, az ellenőrök segítségét kérik a belső ellenőrzés továbbfejlesztéséhez, a gazdálkodás átfogó elemzéséhez, az ellenőrző bizottságok munkájának javításához. Ilyen szempontból vizsgálva az ellenőrök munkáját, az eltelt másfél esztendő nem volt eredménytelen. Amint Virág Béla, a revizori iroda vezetője mondotta, általános vizsgálatot tartottak valamennyi termelőszövetkezetben, az ellenőrző bizottságokkal együtt. A szövetkezetek jelentős részében, már a második vizsgálatra is sor került. Jól kihasználták a téli hónapokat, az úgynevezett „holt időt” is. A főkönyvelőket kéthetes tanfolyamon oktatták — hogy a zárszámadás és a számviteli munkában bekövetkezett változások ne okozzanak zavart egyetlen gazdaságban sem. De az ellenőrök maguk is tevékenyen részt vettek a zárszámadások előkészítésében. Dolgoztak a veszteséggel zárt gazdaságokban és több, mint 30 szövetkezetben megnézték az elkészített zárszámadást. Ezek a szövetkezetek így elkerülték a nagyobb hibalehetőségeket. A revizorok segítségét más szövetséghez tartozó termelőszövetkezetek Is kérték, a zárszámadások zavartalan lebonyolításához. Biztos alapokról, biztosabban kezdték az idei gazdasági évet ezek a termelőszövetkezetek. Az ellenőröknek maradt idejük arra is, hogy hozzájáruljanak az országos gondok enyhítéséhez. A Pénzügyminisztérium kérésére, részt vettek már az idén alkalmazott, új számviteli rend kidolgozásában. Nem kétséges, a végzett munka elismerése volt, hogy a TOT annak idején Salgótarjánban hívta össze azt a tanácskozást, ahol a tsz-ek belső ellenőrzésének továbbfejlesztését vitatták. A revizori iroda nagy érdeme; mindezt a munkát úgy végezte, hogy közben hatékony segítséget adott a termelőszövetkezetekben tevékenykedő ellenőrző bizottságoknak. A sóshartyáni gazdaság főkönyvelője mondotta, a bizottságok tevékenysége észrevehetően javult azóta, hogy a revizorokkal együtt dolgoznak. Az elmúlt hónapokban nem kevesebb, mint öt alkalommal hívták össze az ellenőrző bizottságok elnökeit, és munkájukhoz egy sor gyakorlati útmutatást adtak a hozzáértő, tapasztalt ellenőrök. A szövetkezetben pedig együtt végeztek minden vizsgálatot, s a végén közösen beszélték meg a tapasztalatokat, a továbbhaladás útját, módját is. Sok olyan javaslat született így, amely az eredményesebb gazdálkodást, a hatékonyabb munkát szolgálja. Másfél év nem olyan nagy idő, hogy abból messzemenő következtetéseket lehetne levonni a revizori iroda munkáját illetően. Annyi azonban bizonyos, hogy közreműködésükkel kedvező folyamat indult el a szövetkezetben, amelynek célja az ellenőrzés, a gazdálkodás javítása, a közös tulajdon védelme, a demokrácia szélesítése. Ily módon az ellenőrök nemcsak az ellenőrző bizottságokat segítik. A szövetkezeti vezetők és tagok érdeke is, hogy feltárjanak minden olyan zavaró körülményt, amely az eredményesebb munka kibontakozását akadályozza. Támogatni őket sokat érő munkájukban, a vezetőknek és tagoknak egyaránt hasznára válik. Vincze Istvánná Franciaországba szállítják a legtöbbet A megyében jól halad az éticsiga felvásárlása. Leginkább az úttörők és a nyugdíjasok gyűjtik. Az eddig felvásárolt mennyiség négy vagonra tehető, amelyet előreláthatólag megdupláznak a szezon végiéig. Litkén az ÁFÉSZ felvásárlója három hét alatt 17 mázsa csigát gyűjtött be. A felvásárolt éticsigát a MÁVAD Francia- országba szállítja. De jut a csemegéből Olaszországba, Svájcba és Németországba Társadalmi munkások ÍJj formában: A járási hivatal ÜJ FOGALOMMAL találkozunk mostanában az államigazgatási szervek felépítésében. A járási hivatalok léptek az április 25-tel megszűnt járási tanácsok helyébe. Az első tanácsválasztások alkalmával, amikor létrehoztuk a járási tanácsokat, azzal érveltünk, és joggal, hogy szükség van egy — a községeket és a megyét összekötő — közbeeső szervre. Közelebb legyen az ügyintézés azokhoz, akiknek az érdekében történik. Az alapelv, a választópolgárok érdekének szem előtt tartása, ma sem változott. Sőt, az a törekvés, hogy még gyorsabban, a helyszínen, ott, ahol az ügyeket a legjobban ismerik, döntsenek, határozzanak. Csakhogy a községi tanácsok megerősödtek, nagyobb önállóságot, lehetőséget kaptak ahhoz, hogy intézzék a területük fejlesztésével, a lakosság igényeivel kapcsolatos dolgokat. Csak a köszönet és az elismerés hangján szólhatunk a járási tanácsokról, mint testületekről és apparátusokról. Hiszen nem egy fontos, közéleti feladatot megoldottak. Elősegítették a községekben a termelőmunkát, a lakosság kommunális, kulturális ellátásának javulását, a falu és a város közötti különbség fokozatos csökkentését, és ami a jövő szempontjából igen fontos: felkészítették a községi tanácsokat a nagyobb önállóságra, az ügyintézés szakmai színvonalának emelésére.
