Nógrád. 1971. május (27. évfolyam. 102-126. szám)

1971-05-19 / 116. szám

KÖLCSÖNÖSSÉG és megértés, jó szervezés, hozzáértés; szakmai szeretet jellemezze a hivatalok munkáját, akkor nem választóvonal, hanem szilárd összekötő híd lesz a me­gye és a községi tanácsok között. A korszerűsítés mellett az egyszerűsítés rs célja volt a járási hivatalok létrehozásának. Kevesebb dolgozóval, a ko­rábbinál hatékonyabban oldják meg feladataikat. Elég, ha megemlítjük, a járási tanácsoknál tíz, a hivataloknál csupán hat ügyosztály gondoskodik a zavartalan munkamenetről. Létszámában is csaknem egyharmadával csökkent a járá­si apparátus. Megnevezésük a jövőben: a Megyei Tanács Járási Hi­vatala. A cím is mutatja, hogy a járás területén elsősorban a megyét képviseli, annak olyan szerve, amely politikailag és szakmailag képes segíteni a nagyobb önállóságot, a szélese­dő demokratizmust a községekben. A hivatalok dolgozói is sokat várnak az új szervezeti formától. Máris csökkent a papírmunka, az ügyiratok szá­ma és csak olyan ügyekben várnak, kémek döntést, amit ma még nem tudnak véglegesen elinézni a községi tanácsok. Ar­ra azonban vigyáznunk kell, nehogy kényelemszeretetből to­vábbra is a járásra hárítsák a munka javát a községek, vagy fordítva, a járási hivatalok, „elvegyék a községek kenyerét”, és olyankor is közbeszóljanak, amikor a helyi tanács is ké­pes megbirkózni az ügyekkel. IswbííI 4 aói nyaklánc Fotó: Ko££>4AY György NÓGRÁD — 1971, május 19-, szerda 3 Szépnek készítői lettek... Mezógazdfisági üzemtől szo­katlan. amire a nagyítóéi tsz vállalkozott. De teljesen iga­za van Verebesi Lászlónak, a melléküzem vezetőjének, amikor azt mondja: — Szamunkra a legfonto­sabb, hogy jó bevételt biz- tos-ílsunk a közös gazdaság­nak. Ebben teljes az egyetértés. Ugyanis arról van szó. hogv volt egy fafeldolgozó üze­münk. de niam váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Már pedig ebben a megyében eredményes, jövedelmező me­zőgazdálkodást segédüzem nélkül nem lehet elképzelni. Ha igen, akkor annak a isz­nak a talpán, kell állnia, ki­váló adottságokkal rendel­keznie. Sajnos, ilyen néhány gazdaságon kívül Nógrádban kevés van. Egyszóval, Nagy- lócon megszüntették a fafel­dolgozót és helyette — aho­gyan. ők nevezik — nagylóci tsz kézműipari üzemét alakí­tották meg. Hú&z női dolgo­zót foglalkoztatnak, egy asz­talost. két technikust és egy üzemvezetőt. A viszonylag csekély ráfordítással, ezek a dolgozók évi hárommillió 305 ezer forintos jövedelmet hoznak a közös gazdaságnak. A tsz elnöke. Lászlók Andor is elégedett. Azt mondta: _ Sokait gondolkodtunk, hog y mibe kezdjünk? Ezt ta­láltuk a legjobbnak... Mi is az. ami Nagylócon Ilyen jól bevált? Kézműipa­ri üzem. Népi motívumok alkalmazásával divatos női nyakláncokat készítenek. Na­gyon. tetszdliőisek, Tíz—tizen­öt féle mintadarabbal állnak a megrendelő, az óra- és ék­szer-kereskedelem elé, amit még mindig elfogadtak. Ugyanígy karkötőket is ké­szítenek és mokkáskanala­kat. Csupa ötlet, szépség minden darab. Kis. szériában gyártják valamennyit, népi motívumok alkalmazásával, nagy gonddal. Az országban egyedül Nagylócon gyárta­nak bizsut. Aimi eddig for­galomban volt. azt külföld­ről hozatta a kereskedelem. Mindenképpen okosan gon­dolkodtak a nagylóciak. amikor felismerték ezt a biz­tos jövedelemforrást és gyor­san cselekedtek. Az kellett hozzá, hogy ami nem jöve­delmez, azt bátran megszün­tessék. átalakítsák a gépeket és fogjanak hozzá egyéb munkához. Különösebb be­ruházásra sem volt szüksé­gük, csupán a meglevő üzem átalakítására. — Ha a piacon akarunk maradni, ilyen gyorsan kell a készítményeinket is változ­tatni. Mindig újat kell ad­nunk. .. — mondja az üzem­vezető. Egyetlen piackutatójuk van. Ez viszont nyitott szemmel járja az országot, hogy sem­mi lehetőséget ne hagyjon ki. Munkájuk tehát bőven van a naigylóciakmak a kéz­műipari üzemben. Az évi terv jóval meghaladja a há­rommillió forintot, de van erejük újítani is. így szüle­tett meg a nyaklánc, karkö­tő mellett a női öv is. Na­gyon változatos és szép ez a gyártmányuk is. a piacon keresik. Jól számoltak a nagylóci­ak, amikor létrehozták a melléküzemágat... — B — Szállításra készen a mokkáskanalak Kanamcskesziiben már ha­gyományos. hogy a lakosság a köiaség fejlesztéséből tár­sadalmi munkával veszi ki részét. A községi tanács ve­zetői. számítva a lakosság támogatására, elhatározták, hogy rendbe hozzák a Kos­suth utcát A négyszáz méter hosszú úttestet alapkövezik. A Karancskeszihez tartozó Manakodipusztán a Nyárfa utcát teszik rendbe. A köz­ség számária fontos feladatok elvégzéséhez 500 ezer forint értékű társadalmi munkát ajánlott fél a lakosság. Hoz­záláttak. ugyancsak társadal­mi munkával, a művelődési otthon környékének rendbe tételéhez is. A nemrég át­épített művelődési otthon kö­rül parkot létesítenek. Szervezetileg is> megteremtettük a járási tanácsok meg­szűnésének, a járási hivatalok létrehozásának alapját. Szá­mukra kormányrendelettel biztosítottak lehetőséget, hogy gazdái legyenek területüknek, a körzethez tartozó községek fejlődésének. Még sem lehet minden feladatot azonnal és át­menet nélkül, egyértelműen a községi tanácsokra bíznunk: Szükség van a megye és a községek között egy olyan, hiva­tali, összekötő kapocsra, amely szakmai felkészültsége révén; képes segítséget nyújtani, továbbítja a megyei döntéseket. A járási hivatalok a megyei tanács szervei, és a megyei végrehajtó bizottság közvetlenül irányítja őket. Olyan fela­datokkal bízzák meg elsősorban a járási hivatalokat, mint például a kisajátítási ügyek, az egyes építési engedélyek^ -eljárások, elbírálások. Természetesen, ahogy erősödnek a községi apparátusok, úgy kerül egyre közelebb a polgárok­hoz az ügyek intézése. Többszörösen hangsúlyoznunk kell a fokozatosságot, azt az elvet, hogy először a szakmai apparátust kell kialakítani, és csak azután növelni a helyi tanácsok önállóságát, ható­körét. Kiállításra készülnek a kohászati üzemek A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben a korábbi évekhez hasonló gondossággal készül­nek az idei Budapesti Nem­zetközi Vásárra. Igaz, az idén nem építenek önálló, illetve különálló bemutatócsarnokot, hanem az ország többi kohá­szati üzemével együtt, egy csarnokban mutatják be fél­kész és késztermékeiket. A szabadtéri bemutatót ez al­kalommal a DEXION-SAL- GÖ elemek gyakorlati alkal­mazhatóságának szolgálatába állítják. A húsz négyzetméter­nyi szabadterületen mintegy hat méter magas, toronyszerű raktári szerkezetet — úgyne­vezett raktári szektort — he­lyeznek el. Ezen a DEXION- SALGÖ perforált elemekből épült raktári szerkezeten mu­tatják be, hogyan lehet alkal­mazni a DEXION-SALGÖ ele­meket a különböző rendelte­tésű és funkciójú raktáraknál. A raktárszerkezet mellett helyezik el azt a hengerelt acélszalag és huzalkarika kompozíciót, amely méltán jellemzi a gyár alapvető ter­mékeit. A kiállítási csarnok­ban minden olyan terméket bemutat a kohászati üzemek, amelyek gyártásával már évek, illetve évtizedek óta foglalkoznak Salgótarjánban. Bemutatnak szalagacél és huzalkompozíciót, rúdacélokat, szegeket, mezőgazdasági szer árukat, kovácsolt • és sajtolt járműalkatrészeket. Ezenkí­vül az újabban kikísérlete­zett termékeket is, a tellur öt­vözetű acélszalagot, a láda­pántoló és a bálakötöző acél­szalagot, a különböző bevont felületű huzalokat, a horgany­zott szeget, valamint azokat a bőrvágókés-anyagokat is, amelyeket importmegtakarí­tásként a vállalatnál kísérle­teztek ki a hazai cipőgyárak ellátására. A Budapesti Nemzetközi Vásár terület«! — hasonlóan a kiállító vállalatokhoz a kohászati üzemek kiállítá­si szakemberei is megfe­szített munkával készül­nek, hogy a megnyitás nap­jára minden tárgy, minden dekoráció a helyére kerüljön. A DEXION-SALGÓ elemek­ből álló raktárszerkezetet a salgótarjáni Építő és Tervező Ktsz dolgozói készítik. Munkában az ellenőrök Másfél éve annak, hogy a Cserhát és Karancs Hegyvi­déki Tsz-ek Területi Szövet­ségéhez tartozó közös gazda­ságokban megkezdte munkáját a szövetség mellett tevé­kenykedő revizori iroda. A 45 termelőszövetkezet közül negyvenháromban határoztak úgy, hogy a szövetség, az el­lenőrök segítségét kérik a bel­ső ellenőrzés továbbfejleszté­séhez, a gazdálkodás átfogó elemzéséhez, az ellenőrző bi­zottságok munkájának javítá­sához. Ilyen szempontból vizsgálva az ellenőrök munkáját, az el­telt másfél esztendő nem volt eredménytelen. Amint Virág Béla, a revizori iroda vezetője mondotta, általános vizsgála­tot tartottak valamennyi ter­melőszövetkezetben, az ellen­őrző bizottságokkal együtt. A szövetkezetek jelentős részé­ben, már a második vizsgá­latra is sor került. Jól kihasz­nálták a téli hónapokat, az úgynevezett „holt időt” is. A főkönyvelőket kéthetes tanfo­lyamon oktatták — hogy a zárszámadás és a számviteli munkában bekövetkezett vál­tozások ne okozzanak zavart egyetlen gazdaságban sem. De az ellenőrök maguk is tevékenyen részt vettek a zárszámadások előkészítésé­ben. Dolgoztak a veszteséggel zárt gazdaságokban és több, mint 30 szövetkezetben meg­nézték az elkészített zárszá­madást. Ezek a szövetkezetek így elkerülték a nagyobb hi­balehetőségeket. A revizorok segítségét más szövetséghez tartozó termelőszövetkezetek Is kérték, a zárszámadások za­vartalan lebonyolításához. Biztos alapokról, biztosabban kezdték az idei gazdasági évet ezek a termelőszövetkezetek. Az ellenőröknek maradt ide­jük arra is, hogy hozzájárul­janak az országos gondok eny­hítéséhez. A Pénzügyminiszté­rium kérésére, részt vettek már az idén alkalmazott, új számviteli rend kidolgozásá­ban. Nem kétséges, a végzett munka elismerése volt, hogy a TOT annak idején Salgótarján­ban hívta össze azt a tanács­kozást, ahol a tsz-ek belső el­lenőrzésének továbbfejlesztését vitatták. A revizori iroda nagy érde­me; mindezt a munkát úgy végezte, hogy közben haté­kony segítséget adott a ter­melőszövetkezetekben tevé­kenykedő ellenőrző bizottsá­goknak. A sóshartyáni gazda­ság főkönyvelője mondotta, a bizottságok tevékenysége ész­revehetően javult azóta, hogy a revizorokkal együtt dolgoz­nak. Az elmúlt hónapokban nem kevesebb, mint öt alka­lommal hívták össze az el­lenőrző bizottságok elnökeit, és munkájukhoz egy sor gya­korlati útmutatást adtak a hozzáértő, tapasztalt ellenőrök. A szövetkezetben pedig együtt végeztek minden vizsgálatot, s a végén közösen beszélték meg a tapasztalatokat, a to­vábbhaladás útját, módját is. Sok olyan javaslat született így, amely az eredményesebb gazdálkodást, a hatékonyabb munkát szolgálja. Másfél év nem olyan nagy idő, hogy abból messzemenő következtetéseket lehetne le­vonni a revizori iroda mun­káját illetően. Annyi azonban bizonyos, hogy közreműködé­sükkel kedvező folyamat in­dult el a szövetkezetben, amelynek célja az ellenőrzés, a gazdálkodás javítása, a kö­zös tulajdon védelme, a de­mokrácia szélesítése. Ily mó­don az ellenőrök nemcsak az ellenőrző bizottságokat segítik. A szövetkezeti vezetők és ta­gok érdeke is, hogy feltárja­nak minden olyan zavaró kö­rülményt, amely az eredmé­nyesebb munka kibontakozá­sát akadályozza. Támogatni őket sokat érő munkájukban, a vezetőknek és tagoknak egyaránt hasznára válik. Vincze Istvánná Franciaországba szállítják a legtöbbet A megyében jól halad az éticsiga felvásárlása. Legin­kább az úttörők és a nyug­díjasok gyűjtik. Az eddig fel­vásárolt mennyiség négy va­gonra tehető, amelyet elő­reláthatólag megdupláznak a szezon végiéig. Litkén az ÁFÉSZ felvásárlója három hét alatt 17 mázsa csigát gyűjtött be. A felvásárolt éticsigát a MÁVAD Francia- országba szállítja. De jut a csemegéből Olaszországba, Svájcba és Németországba Társadalmi munkások ÍJj formában: A járási hivatal ÜJ FOGALOMMAL találkozunk mostanában az állam­igazgatási szervek felépítésében. A járási hivatalok léptek az április 25-tel megszűnt járási tanácsok helyébe. Az első ta­nácsválasztások alkalmával, amikor létrehoztuk a járási tanácsokat, azzal érveltünk, és joggal, hogy szükség van egy — a községeket és a megyét összekötő — közbeeső szervre. Közelebb legyen az ügyintézés azokhoz, akiknek az érdeké­ben történik. Az alapelv, a választópolgárok érdekének szem előtt tartása, ma sem változott. Sőt, az a törekvés, hogy még gyor­sabban, a helyszínen, ott, ahol az ügyeket a legjobban is­merik, döntsenek, határozzanak. Csakhogy a községi taná­csok megerősödtek, nagyobb önállóságot, lehetőséget kaptak ahhoz, hogy intézzék a területük fejlesztésével, a lakosság igényeivel kapcsolatos dolgokat. Csak a köszönet és az elismerés hangján szólhatunk a járási tanácsokról, mint testületekről és apparátusokról. Hi­szen nem egy fontos, közéleti feladatot megoldottak. Előse­gítették a községekben a termelőmunkát, a lakosság kommu­nális, kulturális ellátásának javulását, a falu és a város kö­zötti különbség fokozatos csökkentését, és ami a jövő szem­pontjából igen fontos: felkészítették a községi tanácsokat a nagyobb önállóságra, az ügyintézés szakmai színvonalának emelésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom