Nógrád. 1971. április (27. évfolyam. 77-101. szám)
1971-04-27 / 98. szám
Képernyő előtt vív vízi történet - tanulságokkal jZettei őrei Ferenc nevét néma a* Epeiosz-akció, a Tettkee kapitánya, a Primcz, a katona révén ismerték és tanulták meg a nógrádi szí ház- es iroda- ioíribaratok. hanem már korábbi írói periódusa, mondhatnám íróvá válása időszakában. a Déryné Színház jó- szolgátettaként, a Kilóg a lóláb című falusi komédiája és a® Arany lakodalom című. ugyamcbaik falusi. Imái játéka révén. Megyénknek ee utóbbi mű színpada indulásában különösen jelentős szerep jutóét : ősbemutatójára 1962 februárjában Salgótarján régi műveiddé» ottahonábaa került sor. Ae író érdeklődési terület*, ahogy eddigi munkássága jailzi, kettős irányú; részben régmúlt történelmi szituációk fogtaUooatatjáik, részben a közeiméit és a jelen falusi világa — meglehetősen szélsőséges műfaji felfogásokban. Az Epetosz-akoió például a trójai háború nemek perseif- Láasa. a Tenikes kapitánya enaeäkedetit, hangvételű történelmi legenda, a Kilóg a lóláb a termeiŐBzóvötkeneti szerveeséssei járó, mulattató fonákságok tükre, az Arany- lakodalom viszont a maga költőiséjgében is reális színpadi krónikája egy emberpár falévszázados óletátfejának. Tör- tenelemwal'ató buzgalmában! Örtü dawtoiBt- a 19-es Tanácsköztársaság nógrádi esemé- nydh^& iss, hogy bejárja a pánoéftvorrat legendás átjár, mos* meg újólag fiétorw&tunfc drámai eseményéből, az 1970- es árvíz tsanuilságailbói szőtt wói anyagai: Aradat című tévéjátéké az ehráftt péntek műsoreseménye voti. • Orsi e vállalkozásában aast szándékozott megmutatni, hogy a szennyes ár mindent magával ragadó kavargása, elemi katasztrófája mennyi üledék íeJkavarósára képes az emberi lelkek mélyéből is; mennyi rossz ösafcömt és indulatot szabadíthat. felszínre, indíthat el gattalan áradásra még egy olyan önmagára maradt, de ideig-óráig vtaaony- lagos biztonságba menekült miikrotközőssegétoen «. mint amit történetében elénk tár. Az önzés, a szerzés vágy. a katoaz tréfából is hasznot busói akarás alattomos ösztöne, az önös érdiekért akár életen is átgázolná képes elszántság szennye tárulkozik elénk, s csap össze előttünk az emberiesség írott és irattan normáival. Nagyszerű drámai helyzetet ragadott meg örsi hogy felmutatva, kiragadva az idő múlékonyságából néhány órás történést, mementówá örökítse azt. VálM/kozása, illetve szándékának hiteles megkom- ponálása azonban csak rész- eredményekben. sikerült. S nem azért, mert a tévéjáték kukább hagyományos dramaturgiája, hármas tagolitságú színpadi történet — melyben jól kivehető lezárt szakaszokban jelentkezik az expozíció. a konfliktus kibontakoztatása, majd az elrendeződés —, hanem ment az események természetes menetében nem egyszer egészen, primitív dramaturgiai machináció avatkozik be. A pszichikai és fizikai lehetetten- ségiből való ki-kitörés szándékának imivsága és erőtlensége, energiainétk hűsége élűén az incá-dramaturgiai meg- kőzelitésben az egész történés hiteléi legyengíti és ki- :azúfcja fundamer: I: um áról, mint a toavangó ár a házakat. Ilyen hábeDgyengíitő funkciója van a tévéjátékban a tsz-el- nök teteío«i«kc»ó*nak. illetve sank saövegi lényegének, vagy a tutajépítő szándék jámboran kezdetleges ábrázolásának. a benzines hordókkal kapcsolatos körühnényes ma- gyaraakodésnak — annak érzékeltetésére. hogy tehetetlenek az embermenté váilailkoix machine —, isteni beavatkozás; a lelje» kiaátástaiamság, az általános lelki rombadőlés pillanataiban megérkeznek a motor- csőnsdoos kásicatonák. s ezzel Ün»i — úgy tűnik — lejártnak is tekinti a történetet Nyitva és összegez ebien ül hagy mindent, / amit pedig gondolatilag összegezni lett volna jó. Hogy az áradás után e lelkek sérülései is gyó gyításra várnak ~ az emberi tudat dolgaiban is bőven akad felépíteni, megújítani való. A tévéjáték, az Áradat tör ténését megelevenítő együttes a rendező Máriássy Félix te 1 italállata. Mindenekelőtt Mattié Erzsi, Harsán vi Gábor, Rajz János, Horváth Ferenc és Dávid Kiss Ferenc remekelt. Közülük is Mátóé Erzsi játékának kemény vitalitása, plasztöottáaa nyújtott hiánytalan összegezés egy. még mindig létező jellemalkatról, szemléletmódtól és életformáról. Akiket ártatlanul vádolnak Francis Bacon, a neves filozófus híveinek angliai társulata egyre több panaszos levelet kap a bacon-sertésből készült angolszalonna minőségének romlása miatt, ezért a társulat vezetősége kétségbeesett intézkedésre szánta el magát. Hirdetést tett közzé az újságokban, hogy a félreértések elkerülése végett »Bacon Society"-ről »Francis Bacon Society”-« változtatja elnevezését. Másnap a vezetőség tagjai haragos levele* kaptak, amelyben többek között ez állt: »Ahelyett, hogy a nevüket változtathatnák, jobb lenne, ha inkább a munkájukkal törődnének, és ellenőriznék a bacon-sertés húsának megfelelő minőségét”. Ste, az fij bét első teljes adásmapján 17.35-kor friss műsorváUaikOzáe a Telema- gazán jelentkezik, mely elsősorban a füataloteről — a fia- tatctonefc szól. Harminc perc a porondon címmel 18.15-knc román kisfilmet láthatunk, 19.05-kor kerül aor & Parabola legfrissebb összeállítására, a főműsothun, 20 órától a Figaró házasságával az operabarátoknak kedvez a Televízió. Barna Tibor Kantátaest Bach-művekből Az a tudatosam irányított, és következetesen fejlődő zenei élet, amely Balassagyarmatra jellemző, elsősorban a aeneiskolának, s mindenekelőtt Réti Zoltán szervező és vezető egyéniségének köszönhető. Ezt tükrözte az a kamarazenei hangverseny is, amelynek műsorát Johann Sebastian Bach műveiből, kantátáiból állítottak össze. Már kitűnő kritikusunk. Péterfi István megállapította, hogy a zenei ízlés fejlődésének egyik leghitelesebb fokmérője a kamarazene szeretete. Nos, kamarazenét szerető muzsikusokban nincsen hiány Balassagyarmaton. Sőt, az igényes zenei élet hatására a közönség is felnövekszik a tartalmas percek meghallgatásához; együtt él muzsikusaival. Különösen szép volt a szombat esti hangverseny. Zömében fiatal tanárok és még fiatalabb növendékek nyújtottak örömet Bach kantátáinak előadáséval. Budapesti énekesek segítettek a gyarmatiaknak. A régi ismerősök újbóli bemutatkozása csak emelte a hangulatot, a Mikszáth Művelődési Központban. Réti Zoltán vezette be a nem mindennapi koncertet, amely már csak asért is megérdemli ezt a jelzőt, mert vidéken elég ritkán vállalkoznak hasonló programú hangverseny tartására. Komády Ger- ason előadásában a harmincadik kantátából hallottunk egy recitatívót és egy áriát. Komády művészetének alapját a Bach-művek szeretetében kell keresnünk. Azon kevés hazai énekművészek sorába tartozik, akik nemcsak érzelmileg, de értelmileg is képesek megközelíteni a barokk kor nagy szellemóriásainak alkotásait, A Bach-művek ugyanis roppant fegyelmezettséget követelnek az előadótól. Komády fényes, nagy erejű hangját figyelemre méltó technikai képzettségével. példás művészi alázattal rendeli a mondandó alá. Valamennyi közreműködése élményt jelentett a hallgatóságnak. Akár a 159. kantáta duója, akár az 53. kantáta remekbe sikerült terzett- jére, vagy a zárószámként előadott Parasztkantátára gondolunk. Méltó partnernek bizonyult Kerétivi Mária. Tisztán csengő, szárnyaló altja már a megszólalás első pillanatában megfogta a közönséget. Zenei tehetsége és kiváló előadói felkészültsége harmonikusan érvényesül művészetében. A két budapesti szólista mellett, a balassagyarmati Für Éva szopránja is maradandó élményt jelentett. Elsőrangú muzikalitással rendelkező énekes, aki elsősorban a magasabb fekvésekben nyújt egészen kiválót. A helyi zeneiskola kamarazenekara nem vállalkozott erejét meghaladó produkcióra. Plasztikusan látta el feladatát Réti Zoltán vezetésével. Öröm volt hallgatni a fiatal együttest, amely remélhetőleg még sok élményben részelteti nemcsak a balassagyarmatiakat, hanem a megye nagyobb helységeinek zeneszerető közönségét is. A vegyeskamak nem jelentett gondot a közreműködés, feladatát hálásan és pontosan oldotta meg. A balassagyarmati Bachkar.tátaest úttörő vállalkozás volt megyénk zenei életében. F,zt érezte a hálás közönség is. Remélhetőleg nem marad magára ez a kitűnő kezdetné- nvezés, s más. — zeneiskolával rendelkező helységünk is észrevéteti magát hasonló produkcióval. Molnár Zsolt Kulturális mozaik KIÁLLÍTÁS BESZTERCEBÁNYÁN. Czinke Ferenc Munkácsy-díjas grafikus- és Lóránt János festőművész közös tárlatát Somogyi József Kossuth-díjas szobrászművész, a Magyar Képzőművészek Szövetségének elnöke nyitja meg április 30-án. A kiállítás egyik érdekessége a Kerekes László grafikusművész által tervezett katalógus. Az extra méretű (28x20 cm) és formájú, kétszer huszonnégy oldalas, közös védőborítóval ellátott füzet teljes képet nyújt a kiállító művészek életútjától, munkásságától és eredményeiről. Érdekes technikai bravúrt jelentenek a tervező éo a művészek saját készítésű lapjai, amelyek a munkásságukat elemző kritikai cikk- gyűjteménnyel együtt szintén helyet kapnak a katalógusban. Azonkívül reprodukciók G ALS AI “PONGRA'C : 40. De Bajor nagysága leginkább akkor érvényesül, amikor Cleopa.ira „kis” emberi pillanatait ábrázolja. A,király-’ nőben a szerelmes nőt, aki így nyúl .Antonius után'. „Ö, kedves úr, csupán egy szóra még!”; a királyi tiga-tsben a féltékeny asszonyt, aki vetely- tansnöjerő1 érdeklődik: „Van oly magas, mint én? Halottad hangját.? Tompa-é. vagy csengő ?”; a fejedelmi lélek-' ben a ravasz nőstényt, aki ily parancsot ad hívének: „Menj, nézzed meg. hol, kivel van, márt: estimái. De nem én küldtelek: ha szomorú, Mondd táncolok, ha víg, jelentsd neki, Hogy beteg lettem” — legvégül pedig az esendóségében is hős asszonyt, aki a nílusi viperával halálra maratja magát Antomúist Tímár József játssza, Caesart Gábor Miklós. Hogyan is emlékeznek rá egy későbbi, modernebb törekvésű színházkultúrw művészei? Gábor Miklós staeneknetesen kegyetlen portréjából velők e részletek: „Gizi nem idegeníteti el, nem krítiaált, őszültem hitt királynői fenségében, hitt oi- gányszerelmében, és még inkább hitt a sokszínű szerep hatásos leheióségeiben, abban, hogy mindez jói áll neki, Cleopatra nem volt egyértelmű, egy pillanatig sem. De bőséggel felvonultatott színészi eszközök egymás ebien fordultak — egyik Leleplezte a másikat. Az egyik próbán ióindulabűain — bár hisztérikus kínlódásaimtól kissé ingerülten — megmutatta, hogyan tartsam a sisakomat, minit Octávius Caesar. Leesett az állam: ebből az egy gesztusból megértettem egész szerepemet. Pedig minden Dávid-kép római hőse így csaipja hóna alá az acél tőkfódöt, magam is észrevehettem volna. Egy közhely értelmetlenné tette minden okoskodásomat. „Közhely — de a maga helyén mindent megvilágított. Vagyis megtette, amit nagy művészek meg szoktak temrai. És amit a jámborságra és »1NÓGRÁD — 1971. április 27-, kedd tatomra szoruló közönség csak akkor hajlandó megtenni, ha a művés* agressziója kény- saemíti né..’' Művészi hírért-nervét. sértetlenül mentette árt az új világba. » Bajor Gizi mindent étert, amit a hivatal egy színésznőnek adni tud: rangot, címert, pénzt, érdemérmei, dekórumot, mellre tűzhető babérágakat. 1948. március 15-én, asz alapítás évében Bartók, Desrkovüs, József A ttila poszt - humusz nagyúrijával egyidő- bem kapta meg a Kossuth-dí- jart. Majd ugyancsak elsőnek, a „Kiváló Művész” címert is. De nagysága mintha mumiifi- kálódoüt volna. A megbecsülés a közönség rajongó szereteted. nem pótolhatta. Igaz. a színház vezetői a tisztelet és a tisztesség előírása szerint kezeltek. Sőt. sokáig miniszteriális fejtörést okozott: hogyan lehetne méltóképp foglalkoztatni ’ A mellőzését senki sem kívántai. De a nagyságrendnek megfelelő helyet se könnyen találták meg számárra. El- képaeitná őt, bekötött tejjel, egy szocialista paraeztónáma anyóka szerepében ? Vagy langlelkű munkásnőként, éthordóval a kezében ? Ez tréfának is idétlen lett volna. Viszont az oeztályelle- nességet sem az 6 tündérke- dő stíluséban képzelték el. Ártatlan bosszúból még ro- konszenvert ébresztett volna egy gyarló némber imám. Maradtak tehát a klasszikus szerepek. A több évtizedes idegenkedés legyűrése. S az alkalom, hogy a történelmi naturalizmus kötelező pátoszéiba valami személyesebb, izgalmasabb pátoszt hozzon. A dilemma tehát haszonnal is jánt: Bajor Gizit a polgári saerepdrámák után, s a sematikus tézisdarabok helyett ír ászon tolta a rangos feladatokra. Szereplistáján élre kerültek a klasszikus re pr ízek: Shakespeare, Schiller, Tolsztoj, Lope de Vega... Élete utolsó éveiben pedig három nagy szerepet is kapott: A kertese: kutyája Dianna grófnőjét a Madách Színházban, Karenina Annát a Magyar Színházbán. és az Ármány és szerelem Lady Milfordjat a Nemzetiben. Közben Germán Tibor tekintélye is megnő. Eléri, amire oly türelmetlenül várt: az egyetemi katedrát. De rang és szakmai siker nem gyógyítja a lélek alattomosabb bajait. A roncsolódást, amelyet a háborús megaláztatások okoztok benne. És a szégyen állandó ir- ritáciqját. hogy már a létét is a feleségének köszönheti. Megmenteni valakit annyi, miatt erkölcsileg végképp a tulajdonunkba vermi. Aki visszaadja embertársa életét. Jussé a magáénak is tekintheti. Germán töprengő szótlansága — ati „ülő póz”, a lehajtott fej, s a karba font kezek póza —, amellyel megadja magát Gizi egyeduralmi bábájának, az utóbbi években elfajul. Szűkszavúságából mogorvaság lesz. S a tudós magába forduló figyelme. mintha tárgyát vesztené. Űgv tűnik fel, hogy szüntelenül és erősen figyel valamire; e koncentráció értelme azonban az S számára is megfoghatatlan, ('Folytatjuk) Is találhatók a füzeiben, akárcsak az alkotók önvallomásai. A kétszínnyomású katalógust a balassagyarmati nyomda állítja elő. (ári HÁROMSZÁZ KÖZÉPISKOLÁS FIATAL UTAZIK megyénk képviseletében az egri Gárdonyi Géza-diákna- pofera, amelyet május 23—27. között tartanak, ötvenen politikai tanácskozásokon, két- százhúsaem különböző művészeti ágak bemutatóiban vesznek részt. A legtöbb diák — a két évvel ezelőtti diáknapokhoz hasonlóan — a balassagyarmati középiskolák tanulóiból kérült ka. Mint emlékezetes, a politikai tanácskozásokon és a művészeti versenyeken résztvevő fiatalokat a március 20—31-én megtartott első Nógrád megyei diáknapokon nyújtott teljesítmény alapján válogatták ki. Két évvel ezelőtt sikeresen szerepeltek középiskolásaink Egerben: 11 arany-, 14 ezüst- és kilenc bronzdiplomát szereztek. NT ÁRI EGYETEM. A nagy népszerűségnek örvendő Sa- varia nyári egyetemet augusztus 8—23. között rendezik meg Szombathelyen. A két hét alatt a szakmai előadásokon kívül lehetőséget biztosítanak, hogy a résztvevők megismerkedjenek Vas magye műemlékeivel, természeti szépségeivel. A nyári egyetem tematikája egyébként főleg a művészetekkel foglalkozókat érinti, de a történelem, földrajz, felnőttoktatás, népművelés témakörökből érdeklődők is jó továbbképzési lehetőségeket találhatnak. Nógrádban máris figyelemre méltó érdeklődés nyilvánul meg a vasiak rendezvénye iránt Fáj MA ES HOLNAP ESTE: Sába királynője. Jelentős zenei eseményre kerül sor ma este: a debreceni Csokonai Színház operatársulata Salgótarjánban rendezi Goldmark Károly világhírű dalművét, a Sába királynője premierjét. Megyeszékhelyünk színházi és zenei élete fellendülőben van, s ennek is köszönhető, hogy a debreceniek: itt tartják bemutatójukat. Az előadás egyben tisztelgés közönségünk előtt is, amely az utóbbi két évben, de különösen az 1970/71 -es évadban megkülönböztetett figyelemmel fogadta a Csokonai Színház operatársulatának produkcióit. A mai és a holnap esti előadás hét órakor kezdődik a megyei József Attila Művelődési Központ színháztermében. Automata kézszárító Varsói mérnökök legújabb szabadalma az új típusú villamos vezérlésű kézszárító. A készüléknél speciális fényérzékeny ellenállást alkalmaztak, és így a kézszárítót nem szükséges nyomógombbal bekapcsolni. vagy kikapcsolni. Automatikusan kezd működni, mihelyt kezünket a kézszárító készülékbe betesszük és ugyancsak automatikusan kikapcsol, ha elvesszük. í
