Nógrád. 1971. április (27. évfolyam. 77-101. szám)
1971-04-27 / 98. szám
vAfianqlakúdaloih 1921. április 23-án fogadtak örök hűséget egymásnak Gérecz István és Olaj Rozália. A férj ma 75 éves, felesége betöltötte a 72-őt. Szombaton, a Salgótarjáni városi Tanács házasságkötő termét kereste fel az idős házaspár, hogy 50. házassági évfordulójukon ünnepélyesen megerősítsék fél évszázaddal ezelőtt tett fogadalmukat. Esküjüket Balázs Sándorné anyakönyvvezető előtt ismételték meg Méltón a hagyományokhoz.^ Balassagyarmat a virágok, fák? parkok városa is legyen Virágok díszítik a menyasszonyi fátyolt, virággal kedveskednek egymásnak az emberek, ünnepélyes alkalmakkor nem lehet elképzelni az asztalt" virág nélkül, és egy igazán szép várost sem virágos parkok nélkül... — Elkísérnek bennünket a virágok a hétköznapjainkon is vallja Láng Mihályné kertészmérnök. Nemcsak saját otthonát, irodáját díszíti virággal, tudását, illetve tudásukat, férje is, vallja Láng Mihályné parképítés és -fenntartási csoport vezetője — kettőjük nagy rátermettségét ä dicsérik városszerte BalassaJ^rmaton a virágos sétányok, a modern lakótelepek és játszóterek pázsitjai, az érdekes hatású, virággal teleültetett kővázák, díszcserjék... őket, és azt a húszegynéhány szak- és segédmunkást, akik a bel- és külterjes parkokat ültetik, gondozzák, csinosítják — ilyenkor különösen „nagy hajtásban. ..” — Most, tavasszal, egyáltalán az idegenforgalom előszezonjában a parkosítás is előtérbe kerül, nekünk is nagy gondunk és szívügyünk — mondja Lombos Márton, a Balassagyarmati városi Tanács elnöke. Virágos tervek — Nemsokára befejezzük a fapótlásokat: hárs-, gömb- és lilaakácfa-csemetékkel — közük a kertész szakemberek. A parkosítási térkép még a laikusnak, a város új lakójának is sokat árulkodik arról a nagy és szerteágazó feladatról, ami a kertészekre vár... Csak a belterjes park 54 ezer négyzetméter területet ölel fel, ebből virággal ezer négyzetméternyit ültetnek be. — De hiszen városszerte csatornázás, utak korszerűsítése, építkezés folyik, hol tudnak kertészkedni ? — Sajnos, nem mindenütt, ahol szükség lenne rá, ahol mi is szeretnénk, ahová nagyon szép dolgokat terveztünk. Csak egy példa: az Ady Endre úton a kőszegélyeket rakják, a Bajcsy-Zsilinszky úton csatornáznak, a város központjában teljes erővel építkeznek. Néha aggódunk is, hogy nincs alkalmunk bizonyítani, városunkat olyan széppé tenni, ahogy zutt joggal várhatják tőlünk. Reméljük, Balassagyarmat rekonstrukciója befejeztével kedvezőbb feltételek között tölthetjük be hivatásunkat — mondja Lángné, a város ösztöndíjas kertészmérnöke. — Eddig, április 4-re mintegy 500 növényt ültettünk ki, május 1-re 1700 piros, fehér és sárga tulipán várja a kiültetést. Ezekre már ősszel előkészültünk. Salvia, kék globélia, tagédes a legközelebb látható virágféleségek. — Honnan kerül „elő” ez a rengeteg palánta, virághagyma? — ötszáz négyzetméter alapterületű üvegházunkból. Társadalmi munkával is Balassagyarmat valamikor, régen is fás, virágos város volt. Ahogy az irodalmi hagyományokat, úgy ezt is tiszteletben akarják átmenteni a helybeliek. A város lakói társadalmi szorgalmukkal is bizonyították szép szándékukat, hiszen eddigi munkájuk értéke 170 ezer forintra becsülhető. Sajnos, rossz tapasztalatok is akadnak: — A kiültetést követő napon eltűntek a palánták, a Madách-szobor körül kitépték a virágokat, facsemetéket, díszcserjéket kitördelték, a padokat széthúzgálták, kővázákat felborították — panaszolja Lángné. — Pedig azokat, akik házuk, intézményük előtt parkosítani szeretnének, ingyen adunk pázsitmagot, különböző virágpalántákat és facsemetéket. Csak szólniuk kell a tanácstagjuknak, 40—50 ezer palántával várjuk a társadalmi vá- rosszépítőket Visszatérve a kártevőkre, a város vezetőinek' az a véleménye, hogy a virágokat szerető és gondozni akaró, a társadalmi tulajdont védő, komolyan gondolkodó lakosok hatását kell érvényesíteni a rendbontó kisebbség felett.. Kohász-brigádok Elültetik Van egy ember a Ruttflcaibmiigádlban, akinek furcsaságait társai valamennyien ismerik. Egy érdekes szokásáról is beszel a szocialista brigád vezetője, Ruttkad Mihály. Ez az ember néha .közfeatiűnést” kelt az utcán, mert felszedi az eldobott a>lmacs.u>tlkiát is. De miért? Kiszedi belőle a magokat, s elülteti. Amikor kérdezték, miiért, azt válaszolta: ha nem kell majd ott a fa, ahol kikel, kivágják. De ha kell, ott lesz. Több száz vagy ezer magot ültetett már el a Z ó Lya - ligetben, sok ki is kelt közülük De most nem erről folyik a szó. HH-mozgalom Szálontai Istvánt, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek válla laid versenyfelelőeét a szocialista brigádok kulturális vállalásaival kapcsolatban kerestem fel. Jelenleg 136 brigádban 2256 dolgosé küzd a megtisztelő Szocialista címért, a „Szocialista műhelyért” címért két brigád, a „Szocialista üzemért” bét üzem, a „Szocialista főosztályért” hat osztály dolgozik. Rendkívül nagy érdeklődést váltott ki a kohászati üzemekben a Dolgozz Hibátlanul, a népsaerű DH- mozgalom. Ezen beliül például tizenkét tanfolyamat is indítanak, ebbe is bevonják a gyáirrészlegek vezetőit a brd- gádivezetőik. A számok imiponiáilóak. De hogyan él, művelődik, szórakozik — a nagyszerű termelési eredményeikre törekvésen túl, amelyről most nem szó- kwk — ez a töblb, mint két és fél ezer ember? Vállalásaikban szerepel, hogy a szocialista brigádtagok részt vesznek a politikai oktatásban, bekap- csoSódinak a szakmai, műszaki továbbképzés különböző formánba. Vannak, alkik még a háiámytaó általános iskolai képzettségükéi kívánják befejezni. vizsgái előkészítő tanfolyamira járnak. Mások az Palóc-liget Láng Mihály a Palóc-ligetért sóhajtozik a leginkább. — Harminchétezer négyzet- méter őspark ez, védett terület, felújításra szorulna, de kiszámítottuk: kétmillióba is belekerülne... A város vezetőinek azonban most fontosabb dolgokra kell a pénz, pedig mindenki tudja, hogy egyre nagyobb az idegenforgalom, Csehszlovákia felé autós átkelőhely a város, éppen ezért is az ország virágos kapujává szeretnénk varázsolni Balassagyarmatot. Iá Elekes Éva Arcok a szövetkezetből Elégedett KMftyík Istvánt szinte mindenki ismeri Pelsőtoldon. Ott született a községbein. $ ott szaladnak el doügos hétköznapjai is. — A lakását feősmyem. megtalálhatják. Ezen az úton mennek végig, s az utolsó ház az övé — igazított útba egy idősebb gazda. Aztán még hozzátette: — De az már nem biztos, hogy őt magát otthon Elkülönítik a beteg állatokat A megyében nagy gondot okozott a tfbc-től fertőzött állatok elkülönítése. Egy legutóbbi megegyezés értelmében a beteg állatokat a ka- rancssági tsz szalmatercsi üzemiben erre a célra kijelölt istállóban helyezik el. Ez a gazdaság vásárolja fel a tbc-ellenőrző visas,gálatok során fertőzöttnek talált vemhes teheneket és üszőket. Ezzel megszüntetik, hogy a beteg állatok az egészségeseket megfertőzzék. A megvásárolt jószágok elszállításáról is a karancssági tsz gondoskodik. Fotózzon a NÖGRAD-nak! Kirisics Lajos (Salgótarján): . mi patakunk'’ című fényképére a zsűri 7 pontot adott az almamagot... üzemi rminikésákadémfai eJóadésaát hallgatják. Tartanaik kihelyezett községi ismeret - terjesztő előadásokat is, ahol az üzem falusi dolgozói tehetnek szert különböző ismeretekre A vállalások között szerepel a könyvtárt tagság, a könyvtári és a klubrendezvények látogatása, az öntevékeny művészeti csoportok és szakkörök munkájába való bekapcsolódás, a színházi rendezvények és a hangversenyek látogatása, a kiálütáisiofc megtekintése és természetesen a társadalmi muníka, a közös kirándulások, és így tovább. Üdülés kultúrával Ruttfkai Mtiihály lakatos- hrrtgádiának minőségi munkáját. újításaikat ismerik a gyárban, összeforrott, szocialista szellemű együttes ez, kulturális vállalásaik, a politikai és a szakmai! továbbképzésbe való bekapcsolódásuk is ismert. De a legérdekesebb mégis az, hogy kirándulásaik, üdüléseik is tartalmaznak kulturális programot. Idén például Debreceniben üdül a brigád, két csoportban. Erre jelenleg 8706 forint áll rendelkezésre. Debrecenben már tudják, mit nézzenek meg. A briigádvezető is feljegyzi előre a majdani látnivalókat. Például szeretnének elmenni a református kollégiumiba, ahol a felszabadulást követő első országgyűlést tartották. A fiatalabb bniigiédta- gok számára elmesélik majd a hajdani országgyűlés aajliá- 6át, az akkori körülményeket, amely ma már történelem. Egyébként voltak már Pécsett, Ésizak-Dunántól városaiban, Csehszlovákiában és Lengyel- országban, Gyuláin és Debreceniben.. A „VÄIMaf Kiváló Brigádja” címet is megpályázták. Ha oéMdtfcűzésük beteljesül, jövőre Jugoszláviába utazik közösen a brigád. A jó kollektív szellem kialakításéihoz a közös szórakozás is hozzá tartozik. Valamennyi brújgádtag emlegeti például Geose János „szakács” bográcsosait, vagy a tavasai lövészdélutánit, amelyet az MHSZ-szel közösen rendeztek. A műhelyben egyébként becsű let bolt is működik, egy fillér hiány nélkül. Cigaretta, cukorka, s egyéb apróság áll itt a dolgozók rendelkezésére. Komolyan veszik Bálint Sándor, a húzókőctsiseoló, Gagarin szocialista brigád vezetője. A brigád 22 tagú, többségük nő. Ők is a Vállalat Kiváló Brigádja címért küzdenek, tervteljesátésük száz százalék fölött van. A DH- mozga,lomban is részt vesznek. S például mindenki saját kézjegyével látja el munkadarabját, mielőtt leadja a központi ellenőrzésnek. A kulturális vállalást komolyan veszik. Három esetben a szakmával összefüggő előadásit hallgatnak, hárman vállalták az általános iskola nyolc osztályának elvégzését A politikai képzést is szem ellőtt tartják. Devcsdcs Miklós, a városi pártbizottság első titkára patronálja a brigádot. Ezen túl kiállításokat 'tekintenek meg, a munkásakadémia előadásaira jármiak, tevékenyen kapcsolódtak be legutóbb a Gagarin-bélyegl-áállí- tás megrendezésébe. Május második hetében tartják a Salgótarjáni Kohászain Üzemekben a szooiáMstia brigádvezetők értekezletét. E tanácskozások is jó lehetőségeit ígérnek ama, hogy a mind jelentősebbé vélő szocialista brtgádmozgalam eredményeit számiba vegyék, s szóljanak a még meglevő Mántyosságofanól is. Természetesein, nemcsak a termelésről esik majd szó, hanem az új, szocialista ember- ideálról is, amelynek .kialakításáért e mozgalom is küad a maiga sajátos eszközeivel. T. E. as üzemegység-vezető telik.:; Megy az reggeltől estig. Nagy a felsőtöldi határ, Klátyik István * üzemegységvezetőnek sok dolga, gondja van. A véletlen azonban mégis a kezünkre játszott, mert otthon találtaik. Mielőtt Alsóitól dón megalakul* a termelőszövetkezet, tíz hold földön gazdálkodott. Sokat dolgozott az egész család, hogy egyről a kettőre jussanak. A földművelés mellett állat- tenyésztóssel foglalkozott Klátyik István és szívesen űzi ezt a mesterséget most is- Két anyakoca, törzskönyvezett tehén, borjú is van a háztáji gazdaságában. Az már bizonyos, hogy Klátyik István érti a dolgát. Három alkalommal, 1959-ben, 1964-ben és 1970-ben jószágai ott voltak az országos seregszemlén, a mezőgazdasági kiállításon. — S az eredmény? — Mind a három alkalommal aranyi elvénnyel tüntettek ki — válaszolta. Hangjában azonban nyoma sem volt a dicsekvésnek, a szerénytelenségnek. Húsz évvel ezelőtt, még 1951-ben lépett a termelőszövetkezetbe. Ügy számolt, közös erővel talán könnyebben boldogulhat. Nem számolt rosszul. Igaz, az elmúlt húsz év alatt Kllártyik István, mindig sokat dol©>zoibt. Végigjárta a termelőszövetkezet valamennyi üzemágát. Volt a daráló mellett, a fűrésznél, és ült a traktor nyergében te. Mikor, hogy kívánta * munka. Egyre nagyobb becsületet szerzett magának a szövetkezetben; beválasztották a vezetőségbe is. Tíz évvel azelőitfc, hogy a három szomszédos község szövetkezetei egyesültek, megbízták a feCsőtoldi üzemegység vezetésével. Szervezi, irányítja a munkát, s az eredményekkel a szövetkezet vezetői, a gazdák is elégedettek. Sokszor kérik véleményét a nagy közösség gondjainak megoldásához is. S ő mindig szívesein segít. Éppen olyan igyekezettél teszi ezt. mint ahogyan traktorral szárított, vagy a fűrészgéppel dolgozott annak idején. Rutnan Imre Gyermekszáj Négyéves kislány ny aggat ja otthon az anyját. — Anyúúú! Adjuk el Juditkát! (Juditka a (kislány nyolcadikos nővére.) Az anyu megszokta már kisebbik lánya érdekes ötleteit, így hát megőrzi hidegvérét: — Dehogy adjuk ei Juditkát. Hogy adnánk, amikor ennyit ködttöttünk már «rá! (Néked ás jó a Juditka, ugye, mikor reggge- lente elvisz az oviiba?! Az érven a kislány ás elgondolkodik, de hamar megvan a válasz: — Juditka már nagylány, ő már nem jó testvérnek! Nekem egy igazi testvér kellene, egy kicsi! — Nem úgy van az /csak. . . — tér ki a válasz elöl a mama. — Dehogynem* lelkendezik * csöppség, s már előre örül, hogy csak ilyen apróságon múlik. — A szomszéd (néni is csak bement a kórházba, és öt napra a*á megkapta a kisbabát. Neked is csak be kell menni. A mama gondolkozik egy kicsii, mát lehetne erre felelni, okosat, diplomatikusát, meg érthetőt is. . . A kislány azonban nem várja meg, míg megszólal: — De te már öregebb vagy, neked adnának egyet három nap alatt is! <— és ragyog a szeme a boldogságtól, hogy ezt ő milyen jól elrendezte. Csak gyerekkel me kezdjen az ember!. . . — szendi — NÓGRÁD - 1971. óprilis 27., kedd 5
