Nógrád. 1971. április (27. évfolyam. 77-101. szám)
1971-04-10 / 85. szám
T f* Befejezte munkáját az SZKP XXIV. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) Külpolitikai téi'en a párt irányvonala: a béke és a nemzetközi biztonság, a szocialista országokhoz fűződő testvéri kapcsolatok és a világ összes felszabadító és anti imperialista erőivel való szövetség erősítésének politikája. Már most is elmondhatjuk, hogy minden kontinensen a legszélesebb körű visszhangra talált a kongresz- szus programja, amely harcra hív a békéért, a szabadságért és a népek függetlenségéért — mondotta Brezsnyev A kongresszus által kidolgozott program középpontjában tehát a szovjet nép legközvetlenebb, legalapvetőbb érdekei állnak. Az SZKP Központi Bi zoll sásának főtitkára sikeres munkát kívánt a kongresszus küldötteinek. Leonyid Brezs- nyev beszédét ismételten viharos. hosszan tartó taps szakította félbe. Az SZKP Központi Bizottságának főtitkára ezután befejezettnek nyilvánította a kongresszust, amelv az Internacionálé hangjaival ért véget. A záróülés elnöksége az egység útján Tovább Az SZKP XXIV. kongresszusa a központi bizottság beszámolója alapján határozatot fogadott el, amely elégedetten állapítja meg, hogy a Szovjetunió az elmúlt időszakban „hatalmas sikereket ért el a kommunizmus építésében”. A határozat a maga egészeben és teljesen jóváhagyja a KB politikai irányvonalát, es gyakorlati tevékenységét Ugyancsak jóváhagyja a Leonyid Brezsnyev főtitkár által a kongresszus első napján előterjesztett beszámolóban foglalt következtetéseket és javaslatokat is. A kongresszus nagyra értékelte a KB tevékenységét „amely a lenini külpolitika következetes folytatására irányult”. A KB figyelmének középpontjában — hangzik a határozat —, mindenkor a szocialista világrendszer egysége erősítésének és fejlesztésének kérdései álltak. „A szocializmus építésének, a megérett társadalmi problémák megoldásának, a szocialista vívmányok megvédel- mezésének rendkívül gazdag, kollektív tapasztalata halmozódott föl” — állapítja meg a határozat Az elmúlt időszakban bizonyos nehézségek és bonyodalmak ellenére — mutat rá a határozat — az uralkodó irányzat a szocialista országok barátságának és összeforrottságának erősödése maradt. A kongresszus megállapította, hogy erősödött a Varsói Szerződés tagországainak katonai szervezete, tovább fejlődött a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés. A kongresszus teljes egészében jóváhagyta és megerősítette „az SZKP KB és a szovjet kormány elvi lenini irányvonalát, és konkrét lépéseit a szovjet—kínai kapcsolatok terén”. „Az SZKP KB az egyedül helyes álláspontra helyezkedett — következetesen kitartott a marxizmus—leninizmus elvei mellett, minden módon erősítette a kommunista világmozgalom egységét, védelmezte a szocialista haza érdekeit. A kongresszus határozottan elutasítja a kínai propaganda által pártunk és kormányunk politikájára szórt rágiatauaikat.” Ugyanakkor — hangoztatja a határozat — „pártunk állást foglaíl a Szovjetunió és a Kínai Nép- köztársaság kapcsolatainak normalizálása mellett”. A kongresszus teljes egészében jóváhagyta a központi bizottságnak azt a lépését, hogy más testvéri országokkal együttesen internacionalista segítséget nyújtott a csehszlovák népnek szocialista vívmányai védelmében a belső ellenforradalommal és az imperialista reakcióval szemben. A határozat megállapítja, hogy az eltelt időszakban „ismét meghiúsították az imperializmus kísérleteit a világ- forradalmi erők erősödő támadásának megállításara, a szocializmus megszilárdulásának megakadályozására. „Az imperializmus reakciós természete és agresszív törekvései rraodenekelőüt az amerikai imperializmus politikájában figyelhetők meg, amelyet a kongresszus úgy jellemzett, mint „a népek függetlenségét és az általános békét fenyegető fő veszélyt”. Mind nyüváawalóböé válik az imperializmus tönliéneJmi kiiátástatansága —, állapítja meg a határozat. — A kaptta- liizimus általános -válsága tovább mélyül. A határozat hangsúlyozza, hogy a mankás- osztály és a dolgozó tömegek nagy megmozdulásai „olyan új osztáiyütiközetek előhírnökei, amelyek alapvető társadalmi változásokhoz, a munkásosztály és a vele szövetséges többi dolgozó rétegek hatalmának megteremtéséhez vezethetnek”. A kongresszus kijelentette, hogy az SZKP változatlanul hű a nemzeti és társadalmi felszabadulásért küzdő népekkel vállalt szolidaritás lenini elvéhez. Különösen nagy jelentőséget tulajdonított a kongresszus a szocialista orientációjú országokkal folytatott együttműködés kiszélesítésének. A határozat leszögezi, hogy az SZKP Központi Bizottsága a beszámolási időszakban „következetesen folytatta irányvonalát a kommunisták sorainak marxista—leninista alapokon való tömörítésére”. Az 1969. évi nemzetközi tanácskozás fontos előrelépés volt a kommunisták nemzetközi egysége megszilárdításának útján, nagy,szabású hozzájárulást jelentett a marxista— leninista elmelet egész sor tételének továbbfejlesztéséhez. Az SZKP állásit foglal amellett, hogy amikor ez szükséges, a jövőben is nemzetközi tanácskozásokat hívjanak össze. A kongresszus úgy véli, hogy a harc a kommunistáéi- lenesség és a szovjétellenes- ség ellen, csakúgy, mint a jobboldali és „baloldali” revi- zionizimus, valamint a nacionalizmus ellen, továbbra is fontos és időszerű feladat. A kongresszus megbízta a központi bizottságot, hogy bővítse ki a kapcsolatait a fejlődő országok forradalmi-demokratikus pártjaival, segítse elő az egységakciók és az együttműködés kibon tak-ozta- tását a tömegszervezetekkel és tömegmozgalmaikkal, a szocialistákkal és a szociáldemokratákkal, az imperializmus elleni közös harc érdekében. A kongresszus megállapította, hogy a szovjet politika változatlanul összhangba hozta az agresszióval való határozott szembeszállást a megoldásira érett nemzetközi problémák rendezésének konstruktív irányvonalával, a békés együtt élés élveinek következetes védekmezésével. A kongresszus teljes egészéiben jóváhagyja a kozponá bizottság és a kormány politikáját Vietnam, Laosz és Kambodzsa népeinek támogatására. Jóváhagyását adta a kongresszus a központi bizottság és a kormány közel- keleti potirEkájához is, s megbízta őket, hogy véltozatlaimjJ folytassák az anaib népiek támogatására irányuló vonalukat. A határozat komoly jelentőséget tulajdonít a Szovjetunió és Franciaország közötti kapcsolatok fejlesztésének és elmélyítésének. Fontos lépésnek nevezi a szovjet—nyugatnémet szerződést, vitamint a Lengyelország és Nyugiat-Német- ranszág között létrejött szerződés megkötését, amely szerződések ratifikálása „hozza fog járulni az európai helyzet egészségesebbé válásához”. A Szovjetunió — hangoztatja a határozat — kész fejleszteni kapcsolatait az Egyesült Államokkal is. „Ugyanakkor a Szovjetunió mindig erélyesen fel fog lépni az Egyesült Államok agresszív cselekményei ellen, az erőpolitika ellen”. A kongresszus teljes mértékben jóváhagyta a referátumban az ország gazdasági fejlődésere vonatkozóan kifejtett feladatokat. A kommunista pártnak a nép jólétének emelésére irányuló vonala nemcsak a kilencedik ötéves terv fő feladatát határozza meg, — hangsúlyozza a határozat —, hanem az ország gazdasági fejlődésének hosszabb távra szóló általános irányvonalát is. A mezőgazdaság fellendítése az egész nép ügye —, mutat rá a határozat. A kongresszus különös jelentőséget tulajdonit az élelmiszerek és iparcikkek termelése növelésének és szükségesnek tartja, hogy e célokra nagyobb befektetéseket fordítsanak. Ezt a feladatot — hangsúlyozza a határozat —, az állami kiskereskedelmi árak stabil szintje és az egyes áruk árának a tartalékok felhalmozódása arányában történő csökkenése mellett kell megoldani. A kilencedik ötéves tervnek — állapította meg a kongresz- szus — hatalmas nemzetközi 2 NOGRÁD — 1971. április 10„ szombat Mint a határozat kimondja, nagy figyelmet fordítottak a pártról, a szocializmus és a kommunizmus építésében betöltött vezető szerepéről szóld tanítás fejlesztésének. Az SZKP határozott harcot indított az antikommunizmus ideológiája ellen, a különböző burásod és revizionista koncepciók ellen. „A párt aktív elméleti tevékenysége lehetővé tette társadalmunk eszmei egységének további szilárdulását, a marxizmus—leninizmus nemzetközi tekintélyének növekedését” — mondja ki a határozat. A kongresszus úgy véli, hogy a marxista—leninista tanítás alkotó fejlesztésének és propagálásának, a marxizmus —leninizmus revíziója elleni harcnak továbbra is a párt ideológiai munkájának központjában kell állnia. jelentősége van. Teljesítése- nagy hozzájárulás a szocialista országok gazdasági hatalmának általános erősödéséhez, a szociálisra világrendszer pozícióinak a kapitalizmussal folytatott gazdasági versenyben történő erősödése közös ügyéhez A társadalmi változásokat jellemezve a kongresszus rámutatott a szovjet társadalom egységének erősödésére. A kongresszus megállapította az ország valamennyi nemzetének és nemzetiségének sokoldalú fejlődését és azok további közeledését egymáshoz. „A szocialista építés folyamatában az emberek új történelmi közössége jött létre: a szovjet nép.” A kongresszus nagy fontosságot tulajdonít a dolgozók nevelésének, a szovjet hazafiasság és internacionalizmus szellemében, ami összeegyeztethetetlen a nacionalizmus, a sovinizmus és a nemzeti szűk- iá tó körűség megnyilvánulásaival. A határozat rámutat arra, hogy a dolgozók marxista—leninista világnézetének, a magas fokú eszmei-politikai tulajdonságoknak. a kommunista morál normái mák kialakítása volt és marad a pártszervezetek ideológiai munkájának központi feladata. A kongresszus megóilapitot- ta: az irodalom és a művészet mind nagyobb szerepet tölt be a szocialista társadalom szellemi gazdagságának megteremtésében. A párt az irodalom- és művésaebpolitika kérdéseiben a pártosság és a ruépiség lenini elveiből indul ki —, hangoztatja a határozat. „A párt a szocialista realizmus talaján kialakítandó formák és stílusok sokrétűsége és gazdagsága mellett foglal állást.” A határozat rámutat: irodalom-művészeti kritikánk „kövesse szilárdan a párt irányvonalát, egyeztesse össze a magas elvazerűséget a művészi értékek alkotói iránti kellő tapintattal és megbecsüléssel.” A határozat célszerűnek tartja, hogy az ötéves népgazdasági tervezés kialakult gyakorlatával összhangban ötévenként hívják össze az SZKP kongresszusait, valamint a szövetségi köztársaságok kommunista pártjainak kongresszusait. A kongresszus megállapította, hogy aktivizálódott a párt eszmei és elméleti tevékenysége. „Az alkotó gondolat a pártban új következtetésékkel és tételekkel gazdagodott olyan fontos problémák tekintetében, mint a kommunizmus anyagi és műszaki bázisa megteremtésének lehetőséged, a termelés nalk fokozása, a irányítás formái, az ttka. A zösen kidolgozták a szocialista világrendszer fejlesztésének elvi kérdéseit, tanulmányozták a modem, kapitalizmus fejlődésében fellelhető új jelenségeket.” Brezsnyev életrajza Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB ismét megválasztott főtitkára 1906. december 19-én született Dnyeprodzerzsinszk ukrajnai városban, orosz fémmunkás családban. 1921-ben kezdett dolgozni, a munkáiwl egyidejűleg talajjavítási szakiskolában tanult. Szülővárosának kohóipari főiskoláját végezte el. Ugyancsak Dnyeprodzerzsinszkben, később mérnökként dolgozott, majd a harmincas évek végén pártmunkával, illetve tanácsi munkával bízták meg. 1939-ben a dnyépropetrovszki területi pártbizottság titkárává választották. A hitleri Németország elleni háború éveiben Leonyid Brezsnyev a hadseregben végzett pártmunkát, egyebek között a 4. Ukrán front pcAitikai csoportfőnöke volt. A negyvenes években Ukrajnában töltött be pártposztokat. 1950-től a Moldvai KP KB első titkára, 1952-ben az SZKP KB titkárává választották. Egy évvel később, ismét a hadseregben végez politikai munkát, ahol a szovjet hadsereg és a szovjet hadiflotta politikai főcsoportfőnök helyettese. 1954 és 1956 között Brezsnyev a Kazahsztáni KP KB másod, később első titkára. 1956-ban választották meg az SZKP KB Elnöksége póttagjává, egy évvel később pedig tagjává. 1960 és 1964 között a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. 1964-től az SZKP KB első titkára; az SZKP XXIII. kongresszusán (1966.) a párt főtitkárává választották. Brezsnyev a legfelsőbb tanács küldötte, elnökségének tagja, a Szocialista Munka Hőse és a Szovjetunió Hőse címek birtokosa. (MTI) Fogadás a Kremlben Az SZKP Központi Bizottsága pénteken, a moszkvai Kremlben fogadást adott a külföldi kommunista és munkáspártok, nemzeti-demokratikus és baloldali szocialista pártok küldöttségeinek tiszteletére. A fogadáson 91 ország testvérpártjainak képviselői, az SZKP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagjai és póttagjai, a központi bizottság titkárai, a központi bizottság tagjai és póttagjai, a központi revíziós bizottság tagjai vettek részt. Az SZKP XXIV. kongresszusán részt vett külföldi vendégeket Leo- nyid Brezsnyev üdvözölte. Szívből jövő köszönetét fejezte ki a kongresszus munkájában való részvételükért, felszólalásaikért és találkozásaikért a szovjet kommunistákkal és dolgozókkal. Az SZKP Központi Bizottságának főtitkára kijelentette: „Jól tudjuk, hogy számos tőkés országban a Szovjetunióval vállalt szolidaritás kifejezése nagy nehézségekkel jár, üldöztetést, mi több, tér rort von maga után. Nagyra becsüljük azt a hősiességet, amellyel önök, osztálytestvéreink és elvbarátaink vállalják a barátságot pártunkkal és népünkkel, harcolnak » * munkásosztály érdekeiért, szocializmusért. Ez pedig arra kötelez bennünket, hogy még Sikeresebben építsük á kommunizmust, mindig szilárdan helytátljunk marxista—leninista fő vonalunk védelmében,” „Még szorosabban tömöríteni kell sorainkat, a kommunisták nemzetköízi seregét, törekednünk kell a kommunista mozgalom egységére, az egész antiimperialista mozgalom összeforrottságára” — mondotta a fogadáson az SZKP Központi Bizottságának főtitkára. „Terveink reálisak — jelentette ki a kongresszus. Végrehajtásuk tőlünk, valameny- nyiüniktől függ, függ: kitartásunktól és tudásunktól, szervezettségünktől és fegyelmezettségünktől.” (TASZSZ) Xuan Thuy miniszter, a párizsi tárgyalásokon résztvevő VDK-delegáció vezetője Moszkvából visszatért Párizsba
