Nógrád. 1971. április (27. évfolyam. 77-101. szám)

1971-04-10 / 85. szám

A patvarciaknak mégis sikerűi Ispán Ferencné Keznicsek István Keresztúri Istvánná Ütaemiélepítés, annyi bonyo- len készülékeik, műszerek a ha én is keresek, de a gyere- datommal, mint Patviancon, gyártmányaink, közöttük kéktől nem tudtom távolabbi bizonyára nagyon kevés he- olyan is akad, amely díjait munkát vállalni. Gondolhatja, lyen járt. A község néhány nyert a lipcsei vásáron. mennyire örültem, hogy hely­kilométerre fekszik Balassa- Patvarcom egyenlőre a leg- ben elhelyezkedhetek. Nem gyarmattól, mégis kezdettől egyszerűbb munkafolyamatokat ment olyan gyorsan, ahogyan fogva szinte mindenki egyet- végzik és a legegyszerűbb al- szerettük volna. Néha már értett azzal a gondolattal, katnészaket készítik; az érté- nem is akartuk elhinni, de hogy üzem települjön a koz- kés készülékekhez, amelyek- most azt mondom: érdemes ségibe. Nem hiába mondják, hogy három a magyar igazság. A harmadik szövetkezettel már nek némelyike 140—200 ezer volt majdnem két évig várni, forintot ér. Az üzem ez évi Még csak tanulóbért kapuink, termelési terve tízmillió fo- de a kereset így is kijön 1200 ránt. A távlati elépzelésekről —,1300 forintra. S nem fogja Ildii iiiicuuiiv V utvv^ye: u IAT-1 iiücu. __I™. , . , . é rdemes volt egyezkedni. Né- “ar ^eI™um<>t t 1S hány hónappal később, az év bizony osjovoje van a kaptunk. Négyszáz forintot... eleién amikor már a lessfci- Patvar'01 részlegnek, hiszen a Reznicsek István batvan­£& 3Ä "ew- f***“ ESÄ? “rter' ^ elmúlt 0 32 ^ üzem lankadtak, lesz-e valami Így- a mindenese: ezermester: Hata­áltolán belőle, megkezdődött J®*0931"4«1 k,me' los arou es mozgású. Aika nem a munka az új üzemben, T*-___„ „ , , . „ ismert, el sem hinné róla, N emrégen, amikor Paitvarcoo hogy már hat évtízed van a jártunk, Bauer László üzem- gart;talna Bauer Lasztó tájékoz- háta mögött. Kérdeztem tőle, vezető T2V motetta be a sző- tafcásaifc> ®6y pillanatig sem tut- hogyan tudott ilyen fiaitalos vX koltam’ "W a számod maradni. Nevetve válaszolt: Öe*0B tenyekraä és terveknél is job- _ Fiatal koromban sokat ^ ban érdekelne a dolgozók vé- dolgoztam. Nem volt időm — Átviteltechnikái mérőbe- leménye. Hogyan, érzik magú- megöregedni. _ Aztán ko­r endezéseket gyártunk. Sorol- kát az új üzemiben? Megtalál- molyra fordította a szót: — hatnám a termékeániket, rné- bák-e helyükéi és számítás*»- a termelőszövetkezetben nán- rőkocsi, mérőgenerátor, hang- kát? _ csen nekem való munitoa. Na­ftekvieniciás generátor, nagy- KoMM Isttwásjwe ezt gyón számítottam rá, hogy telijesítményfi mérőadö, zaj- mondta:^ felvesznek az új üzemibe. Nem szimfenérő generátor, csővolt- — Szívesen vattaflfeozéam a csalódtam. Tízforintos óralbé­mérő és a legújabb: az autó társadalmi munkára, amikor rém van, körfűrészen dolgo- gyorsteszfcer. Ezek az elneve- hallottam, hogy üzem települ aom, de akármit szívesen zések a hozzá nem értőknek a faluiba. Korábban Örhalom- megcsinálok, amit rám bíznak, nagyon keveset mondanak, de ban dolgoztam. Eladó voltam Elégedett vagyok. Sokszor ennél közérthetőbben nehezen az egyik üzletben. Amikor a eszembe jut, milyen jó lett tudám megfogalmaz». Talán kisebbik fiam született, meg- volna, ha fiatalabb koromban elég annyi, hogy az élet szá- váltam a munkahelyemtől, ilyen munkahelyem akad. De mos területén nélkülözhebet- Teltek asz évek, jó lett volna, most sem késő. Még legalább . tíz évet szeretnék dolgozni. Megnyugodott Ispán. Fe- nemcné is, aki egy fél évvel korábban írt riportunk idején maga is már-már átpártolt a hitetüenkedőkhöz. — Az elsők között vettek fel az üzemibe — mondta. — Valamennyien nagyon örül­tünk annak, hogy a faluban dolgozhatunk. A munka könnyű és tiszta, a kereseti lehetőségek is biztatóak. Ha Balassagyarmatra járna az ember, reggel öt órakor kelle­ne felkelni és késő délután érnénk haza. így a miunka mellett még a ház körüli teendőinket is elvégezhetjük. Ha kétszáz forinttal totybet adnának, akkor sem mennék el máshova. Az üzemvezetőtől még egyet kérdeztem meg: mire számít­hatnak azok, akik ebben az üzemben szeretnének elhe­lyezkedni, de eddig nem vet­ték fel őket? — Sok a jelentkező. Egy­szerre nem tudunk mindenkit felvenni — válaszolt — De a részleg fokozatosan bővül és fejlődik, így egyre több mun­káskézre lesz szükségünk. Terveink szerint az év végéig ötven-hatvanra növeljük a dolgozók számát. Bízunk ab­ban, hogy belátható időn be­lül, minden jelentkezőt al- kalmaizi tudunk, aki megfe­lelő erire a mukóra. K. S. Választási kislexikon (111.) Mik a választópolgárok jogai és kötelezettségei ? Minden nagykorú magyar Ennek megfelelően bármely állampolgár, ha nem állnak nagykorú magyar állampolgár term kizáró okok, jogosult lehet képviselő, vagy tanács- arra, hogy szavazás útján tag. A törvény nem ismer közreműködjék az országgyű- sem képesítési, sem munkavi- lési képviselők és a helyi ta- szonyhoz, álláshoz stb. kötött nácsok tagjainak a megvá- feltételt. Ha a javasolt szé­tosztásában. A választópolgá- mély választó jogosult, akkor rok jogosultak arra is, hogy meg is választható, az általuk megválasztott kép- Mind a képviselő, mind a viselőt, illetőleg tanácstagot tanácstag megbízatása meg- — ha megbízatásának bár- választásuktól számított négy mely okból nem tud eleget évre szól. tenni, vagy arra méltatlanná ........................... , v ált, visszahívhassák. M«k.a kcpviselo es a tanacs­A választás a választópol- taS Jogai «* kötelességei? gárnak nemcsak joga, hanem A képviselő és a tanácstag állampolgári kötelezettsége a választókerület lakosságát is. A szocialista demokratiz- képviseli. Kötelessége, hogy mus érvényesülésének egyik megbízatásának időtartama feltétele éppen az, hogy ha- aiatt ezt a feladatát választói tékony politikai felvilágosító és a lakosság érdekeinek munka, a választók aktivizá- megfelelően ellássa: választói- !ása eredményeként a vá- nak képviselői, illetőleg a ta­tosztók éljenek is ezekkel a nácstagi minőségében kifejtett jogaikkal. tevékenységéről beszámoljon; A fővárosi tanács és a me­gyei tanácsok tagjának vá­lasztása esetén a választással kapcsolatos jogok a helyi ta­nácsokat illeti meg. Kit lehet megválasztani, és mennyi időre szól a megbí­zatás? Választójogi rendszerünk demokratizmusának egyik alapvető tétele, hogy minden­kit meg lehet választani kép­viselővé, és bármely tanács­ba tanácstagként, akinek vá­lasztójoga van. Annak tehát. a reá háruló egyéb közmeg- bizatásoknak eleget tegyen. Köteles választóival rend­szeresen kapcsolatot tartani. A képviselők időközönként beszámolót tartanak. A ta­nácstagok — ahol ez szüksé­ges — fogadóórát jelölnek meg. .Tó módszernek bizo­nyult a választókkal való kapcsolat szorosabb fűzésére a család- és az üzemlátoga­tás. Számos tanácstag szólal fel egyes rendezvényeken, üzemi szakszer ■ e éti gyúlé­hogy valakit meg lehessen seken, nártalaps tervezetekben választani, semmilyen továb- és elr. ondja. milyen tevé­in feltétele nincs. kenységet fej. ki. Hosszú tél után... Mehéz év múltán, hosszú tél után megint itt a tavasz. A gépek, az emberek is­mét megkezdték és fáradhatatlanul végzik dolgukat a földeken. A tavaszi mezőgazdasá­gi munkák feltételei, — az őszi szorgalom eredménye ez, — a hosszúra nyúlt tél elle­nére is kedvezőbbek a korábbi esztendőknél. Az ősszel 44 000 holdnál nagyobb területen vetették el a kalászosokat, műtrágyázásuk már csaknem mindenütt megtörtént. Metszik a szőlőt, a gyümölcsösöket és lassan a földbe kerül a mák, a borsó, vetik a tavaszi árpát, és Örhalom, Szécsény határában megkezd­ték a korai burgonya ültetését. A tavasz a mozgást, a munkát jelenti a téli dermedtség után. A friss barnát és zöldet, újult reményeket erre az esztendőre és a kö­vetkező évekre is. Az 1971-es esztendő, egy­ben a negyedik ötéves terv indulását jelenti. Sikere formálni képes a következő évek ered­ményeit. Meghatározza azt is, hogy mennyit sikerül megvalósítanunk azokból a célkitű­zésekből, amelyek az életszínvonal tartós nö­vekedését szolgálják. Nagy tervekkel, és szinte hihetetlennek tűnő buzgalommal indulnak az ötéves terv­nek a nógrádi mezőgazdasági üzemek. A harmadik ötéves tervben, keményen dolgoz­tak. Nehéz munkával, erős alapot építettek, most már bízvást számolhatnak azzal, hogy a növénytermelés 12, az állattenyésztés ter­melése ennél nagyobb mértékben, 14—15 szá­zalékkal gyarapodik. A legfontosabb célok között szerepel az adottságokhoz simuló ter­melési szerkezet, a belterjes gazdálkodás, a húsellátás javítása. Mert igaz ugyan, hogy a hús és húskészítmények termelése és fo­gyasztása messze meghaladja az öt évvel ko­rábbit, az egyre feljebb kapaszkodó igénye­ket azonban még nem tudta elérni. Mindez a következő öt esztendő feladata lesz. S közben újjá, korszerűvé formálódik Nógrád egész mező- és élelmiszer-gazdasága. A termelés fejlesztését szolgáló anyagi erő­ket már az idén sem aprózzák el az üzemek. Felismerték, hogy a mezőgazdasági termelés, a termelékenység növelése sokkal könnyebb, és gyorsabb ha összefognak. A társulások, amelyek most már sorra alakulnak a megyé­ben is, jól hasznosítják a korszerű módszere­ket. Szabad utat adnak azoknak a termelési eljárásoknak, amelyek egyszerűbbé és gazda­ságosabbá teszik a munkát. A megyének nem­igen kedvező, módosult közgazdasági szabá­lyozók kényszerítik erre a lépésre az üzeme­ket. Már az idén 28—30 millióval keveseb­bet „ígérnek” a korábbi megkülönböztetett állami támogatásnál. A következő években tehát meggyorsul az iparszerűen termelő, szakosított állattenyész­tő telepek kialakulása. A tervidőszakban ti­zenöt szakosított tehenészteleppel lesznek gazdagabbak a nógrádi mezőgazdasági üze­mek. N6 a tejtermelés és az évente értékesí­tett húsmennyiség eléri a 700 vagont. A szö­vetkezetek társulásában két korszerű sertés­telep épül. A Magyarnándori Állami Gazda­ságban és Pásztón ugyancsak nagyüzemi ser­téshizlaldát készítenek. A négy üzemben 35 ezer sertést hizlalnak évente. Lényegesen töb­bet, mint most, az egész megyében. Kor­szerű gabonatárolókkal, tejüzemmel, vásár- csarnokkal, sütőüzemmel és húsfeldolgozóval gyarapodik élelmiszeriparunk is. Így lesz több hús, tej, jobb kenyér, friss zöldség és gyümölcs a másfél milliárd forintból, amelyet az élelmiszer-gazdaság fejlesztésére fordítanak Nógrádban a negyedik ötéves tervben. A távlatok valóban felülmúlják eddigi leg­szebb reményeinket is. A tervek — az élet- színvonal növelése — az embert szolgálják, megvalósításukért érdemes többet és jobban dolgozni. Az elképzelések reálisak, teljesíthe­tők, megfelelő anyagi-műszaki bázis, minde­nekelőtt gép- és alkatrészellátás mellett. Ma azonban még gyakran megtörténik, hogy napi gondok kötik meg a szövetkezeti vezetők, ta­gok és alkalmazottak kezét. Sok helyen, Ér- sekvadkerten és Szécsényfelíaluban is beszél­tek arról; már most zavarja a tavaszi mun­kát, hogy a meglevő gépek nagy része elöre­gedett. Nógrád megyében a traktorok jó két­harmada négy évnél „idősebb”. Dolgozni ugyan lehet velük, de javításukhoz sok al­katrész és mégtöbb pénz szükséges. Így az­tán a gépek munkája nemhogy olcsóbbá ten­né, de inkább drágítja a termelést, egész sor gazdaságban. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium már a múlt évben számos intéz­kedést tett az anyagi-műszaki, elsősorban a gép- és alkatrészellátás javítására. A minisz­ter is beszélt erről a közeli napokban, a Par­lamentben tartott tájékoztatóján. A Mező- gazdasági Gépellátó Vállalat és az AGRO- TRÖSZT „összekapcsolása” bizonyára gyara­pítja az alkatrészkészletet. Intézkedés tör­tént, hogy a MEZÖGÉP-vállalatok többet te­gyenek az alkatrészek felújításáért. Gyakor­latban is jól érzékelhető változást azonban csak a következő évtől hoznak ezek az in­tézkedések. Az idén 12 ezer új traktort kap a mezőgazdaság. A szövetkezeti vezetők, a szakemberek abban reménykednek, hogy jut a gépekből ide, Nógrádba is. |U| unkájuk volna bőven már most is* az új BT> gépeknek, a gépsoroknak. A hosszú tél után egyszerre megszaporodtak a tenni­valók a mezőgazdasági üzemekben. A szán­tás, á talajelőkészítés, az árpa, a kukorica, a burgonya, a cukorrépa vetése, a kalászosok, a kukorica vegyszeres gyomtalanítása mind elvégzésre vár a következő hetekben. Azok­ban a mezőgazdasági üzemekben járnak el helyesen, ahol feladatok ismeretében ponto­san, gondosan szervezik a munkát. Hiszen a tavaszi teendők gyors és jó befejezése lénye­gében az idei esztendő, és a következő évek siketéit egyengeti. Vincze Istvánná Könyvtárosok továbbk épzése Salgótarjánban a közel­múltban került megrende­zésre Haidű-Bihar, Borsod, Szabolcs, Heves és Nógrád megyék Debrecen és Mis­kolc állami közművelődési könyvt ár-hálózataiban dolgo­zó könyvtárosok regionális továbbképzésére. A kétéves továbbképzési program so­rán Miskolcon és Debrecen­ben rendeztek már a tarjá­nkhoz hasonló továbbkép­zést. A két nap során az 50 könyvtáros jeles szakembe­rek előadásait hallgatta meg és megtekintette a Salgótar­jánról készült filmet. A me­gyei Balassi Bálint könyv­tár a kétnapos továbbkép­zésre figyelmet érdemlő bibliográfiát állított össze, nyár folyamán a prog- n szerint Egerben és Nyíregjdiázán rendeznek to­vábbképzést a könyvtáro­soknak. Kétszáz emlékplakett Kétszáz emlékplakettet ké­szít az úttörőknek társadal­mi mdnkában a romhányi cserépkályhagyár. Az úttörő- mozgalom fennállásának ne­gyedszázados jubileuma al­kalmával járási úttörőtalálko­zót rendez a rétsági járás Diósjenőn. Ezen az ünnepsé­gen az úttörőmozgalom „ve­a ma ábrá­teránjait” az első és ismert úttörőjelvényt zoló plakettel ajándékozzák meg. Az emlékplakettet Fehér Károlyné pedagógus tervezte. A május elején tartandó út­törőtalálkozóra sok száz ven­déget várnak a járás minden részéről. Fotózzon a NÓGRÁD-nak! Csemniczky Tamás: Cégcr Budapesten » zsűri 5 pontot adott cím« fényképére NÓCfc O ­április 10., szombat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom