Nógrád. 1971. április (27. évfolyam. 77-101. szám)

1971-04-08 / 83. szám

FOCK JENŐ VÁLASZTÁSÉ BESZÉDE TATABÁNYÁN (Folytatás az 1. oldalról) a családi pótlékot úgy, hogy 10—15 éven belül a .gyerme­kek nevelésével kaipcsoliaitos anyagi terhek jelentős hánya­dát áss állam közvetlenül vál­lalja magára. A nyugdijaik aiutornatn'kus emelkedése is enyhít némileg a nagy családok gondjain. Ezanfcnrffi, fejlesztjük bölcső­dei, óvodai és kollégiumi há­lózatunkat. A negyedik ötéves terv során 39 ezer új óvodai es 37 ezer 400 új diákotthoni helyet létesítünk. Ez is haté­kony segítség lesz a fiaifeai dolgozók gyermekeinek to­vábbtanulásához. Egészségügyi ellátásunk is tovább fejlődik. — Foglalkoznunk kell olyan emberi problémákkal is, amelyek csak társadalmi gondoskodással oldhatók meg. A nyugdíjban és járadékban részesülők száma KWO. végén 1 millió 453 ezer —, tehát 300 OOO-rel több volt, mint 5 évvel korábban. Statisztikai adataink szerint a nyugdíjas korúak mintegy 30 százaléká­nak nincs közvetlen hozzátar­tozója. Érdekükben teszem szóvá, és hívom fel e helyről is az üzemek, vállalatok, in­tézmények és a termelőszövet­kezetek figyelmét; törődjenek jobban az idős, egyedülálló, nyugdíjasaikkal. Ez természe­tes emberi kötelességük. — Az életszínvonal egyik igen fontos tényezője a lakás- helyzet alakulása. A negyedik ötéves terv során további 400 ezer új lakást építünk fel. Ennek nyomán öt esztendő alatt — egy lakásra három személyt számítva — egy mil­lió 200 ezer ember költözik majd új otthonba. Béremelés négyszázezer embernek — Amint pártunk X. kong- fokozottabb megbecsülést na- resszusa is rámutatott, az gyobb kedvvel, jobb közérzet- országépítő célok elérésének tel végzi munkáját, annak a fontos feltétele és követeimé- szülő, vagy az ápolásra szo- nye, hogy a nemzeti jövede- nüó beteg, s közvetve egy- lem emelkedésével összhang- egy család érzi majd kedve- oan növeljük a nép életszín- ző következményeit. vonalát — mondotta a továb- — Hazánk védelme, bizton- biakban. Emellett egyes tár- sága megköveteli, hogy foko- sadalmi rétegek, csoportok zottabban elismerjük a jegy- jövedelmében az évek folya- veres erőinknél és testülete­mén indokolatlan különbsé- inknél — néphadseregünkben, gek alakulnak ki. Ezek meg- a Belügyminisztérium szerve- szüntetésére időközönként inéi és másutt — szolgálatot központi bérintézkedések is teljesítők kitartó és áldozatos szükségesek. Ezt szem előtt munkáját, xtéldaadó helytállá- tartva a kormány, a Szak- sót. szervezetek Országos Tanácsé- — Tudjuk, hogy ezzel, a val egyetértésben — az mostani intézkedéssel koránt- MSZMP Központi Bizottságé- sem oldottunk meg minden nak korábbi állásfoglalása égető problémát. Éppen a alapján — néhány területen most lezajlott szakszervezeti béremelésekre hozott határo- kongresszusok jelezték, hogy zatot. akadna még más területeken Fontos megbízatásnak te- is bőven tennivalónk. szék eleget, amikor most tájé- A problémákat az ország koztatom önöket és egyúttal anyagi erejéhez mérten sorra- az ország közvéleményét ar- rendre megoldjuk, mint ezt ról, hogy 1971. június 1-én — egész dolgozó népünk tanúsit- összhangban a negyedik öt- hatja. A mostani bérpolitikai éves terv életszínvonal-emelé- intézkedések azokat érintették, ai előirányzatával —, a követ- akiknek a bérét a legrégebben kező központi bérintézkedése- rendeztük, akik a legjelentő- ket hajtjuk végre: sebben maradták él mások — Felemeljük az alsó- és bérszínvonalától. a középfokú oktatási intéz- A szónok a továbbiakban a mények és az óvodák pedagó- KGST-országok gazdasági in- gusainak illetményét 20 szá- tegrációjának és munkameg- zalékkal. Ez az intézkedés osztásának fontosságáról, a mintegy IP) ezer pedagógust népgazdaságokban kialakult érint;. nem kívánatos párhuzamossá­— Felemeljük az orvosok, a gok kiküszöböléséről beszélt. gyógyszerészek bérét, szintén Mi, magyarok, különösen 20 százalékkal, továbbá az nagy jelentőséget tulajdoni- egészségügyi középkáderek tunk a tüzelőanyag, az ener- (ápolók, laboránsok, asszisz­tensek, műtősök, stb.) bérét 5—10 százalékkal; az első- és középfokú oktatási és egész­ségügyi intézmények egyéb alkalmazottainak bérét 10 százalékkal. — Emeljük a fegyveres erők és testületek kötelékében szol­gálatot teljesítő hivatásos ál­lományú tisztek, tiszthelyette­sek illetményét 10 százalék­kal. — A béremelésre, hozott ha­tározat végrehajtása során egy évben 1 milliárd 520 millió fo­rintot fordítunk az érintett kategóriák életszínvonalának javítására. A bérintézkedés több mint 400 ezer ember jö­vedelmét emeU. — A végrehajtás kimunká­lása az érintett minisztériu­mok és szakszervezetek közös és felelősségteljes feladata. Ehhez a párt és a kormány csak elvi szempontokat ad. Nem lenne helyes a béreme­lésnél az egyenlösdi. például a pedagógusoknál a béreme­lést fel kell egyben arra is használni, hogy a természettu­dományos szakokon végzők az oktatás területén maradjanak, és ne az ipar és kereskedelem területén helyezkedjenek el egy-két évi nevelői tevékeny­ség után. — Ezeket az intézkedéseket Myan körülmények között noztuk meg, amikor számba kellett vennünk a költségve­tésben mutatkozó ismeretes hiányokat. Mégis így határoz­tunk, mert a népgazdaságunk adott lehetőségeinek kereté­ben elhatározott béremelés társadalmi hatását nagyon je­lentősnek tartjuk, és mert tud­juk, hogy ez az intézkedés az érintettek gondjait enyhíti. Márpedig, ha egy pedagógus, vagy egy ápolónő, érezve * r A megyei tanács végrehajtó bizottsága nagyon gondosan lefolytatott vizsgálat után jó­váhagyta, hogy a karancske- szi termelőszövetkezetnek ad­janak anyagi támogatást. A pénz, az elmúlt évi gazdálko­dásból eredő veszteségek ren­dezését szolgálja. Nem első alkalommal nyújtanak állami segítséget a tsz-nek. Az előző négy esztendőben megközelí­tőleg tízmillió forinttal támo­gatták gazdálkodásukat. Az igazsághoz tartozik, hogy Nógrád megyében, ép­pen a különösen mostoha kö­rülmények miatt, mezőgazda- sági üzemeink többsége anya­gi támogatás nélkül még nem tudna eredményesen gazdál­kodni. E támogatásra szoruló tsz-ek közé tartozik a ka- rancskeszi termelőszövetkezet is. De elgondolkoztató: miért van az, hogy Karancskeszi- ben ilyen nagy összegű támo­gatás mellett sem tudtak eredményesen gazdálkodni? Hiszen a velük határos, sok tekintetben rosszabb termé­szeti körülményekkel rendel­kező üzemek, a kedveződen időjárás ellenére is eredmé­nyesen zártak. A kérdés aka­ratlanul is felvetődik minden­kiben, mert a támogatás ösz- szege nem kevés. Ezt a pénzt más területről, szövetkeze­tektől, ipari üzemektől, a la­kosságtól keil elvonni. Segítség a bajban Ez a megállapítás nem szemrehányás, hiszen a mun­kásosztály vállalta, hogy a testvéri paraszti osztályt tá­mogatja. De a munkásság jo­getrka, a fontosabb nyers­anyagok biztosítását cetzó szo­ros együttműködésnek — fűz­te hozzá. A szocialista testvérországok között a gazdaságpolitika em­lített összehangolása lehetővé teszi a tudomány és technika éten járó eredményeinek gyor­sabb meghonosítását, haszno­sítását a termelésben, ver­senyképességünk növelését. Ezután a nemzetközi poli­tika időszerű kérdéseivel fog­lalkozott Fock Jenő. Hangoz­tatta, hogy tevékenyen részt veszünk minden olyan akció­ban, ameiv a nemzetközi helyzet javítását, a béke és a biztonság megszilárdítását, a különböző társadalmi rendsze­rű országok békés együttmű­ködését szolgálja. Emlékeztetett az elmúlt idő­szak egyik legjelentősebb kül­politikai jellegű kezdeménye­zésére a Varsói Szerződés tagállamai „budapesti felhí­vására”, s leszögezte: kor­mányunk álláspontja szerint elérkezett az idő, hogy a bi­zonytalan európai viszonyok rendezettebb alapokra kerül­jenek; táródén ország ismerje el a második világháború irtán Európában kialakult rea­litásokat, s fokozatosan meg­szűnjenek azok a körülmé­nyek, amelyek bizalmatlan­sághoz, esetleg fegyveres kon­fliktusokhoz vezethetnek. Ügy véljük, elérkezett az ideje an­nak, hogy kontinensünk orszá­gai áttérjenek az európai biz­tonsági értekezlet előkészítésé­nek aktívabb szakaszára, a ta­nácskozás sokoldalú előkészí­tésére. — A szocialista országok — köztük hazánk — továbbra is aktív tevékenységet fejtenek ki az európai biztonsági ér­tekezlet összehívása, Európa legégetőbb problémáinak meg­oldása érdekében. A múlt év­ben aláírt szovjet—nyugatné­met és lengyel—nyugatnémet szerződés jól szolgálja az európai biztonság ügyét. A szerződések ratifikálása azon­ban még hátra van; a ratifi­kálás elhúzása, sőt megaka­dályozása érdekében sorom­póba lépett mind az amerikai imperializmus, mind a nyu­gat-németországi reakció. Szolidaritás osztálytestvéreinkkel — A világpolitika másik gyújtópontjában, Indokínában az utóbbi időben nem javult a helyzet, ellenkezőleg, to­vább bonyolódott. A világ közvéleményét — beleértve az Egyesült Államok széles néprétegeit is — mély felháborodással tölti el, hogy az amerikai imperializmus nem hagy fel agresszív akciói­val, ellenkezőleg Kambodzsára és Laoszra is kiterjesztette barbár háborúját. Mindez a „vietnamizálás” jegyében tör­ténik. Az amerikai imperialis­ta vezető körök által nem várt események bizonyítják, hogy az a szégyenletes elképzelés, amely az ázsiai népek egymás elleni harcára épít, máris bu­kottnak tekinthető. Bizonyo­sak vagyunk abban, hogy a szabadságszerető indokínai né­pek győzelmei nyomán távo­zásra kényszerül az agresz- szor. — A Magyar Népköztársa­ság — szoros egységből a többi szocializmust építő or­szággal — erejéhez mérten segíti, támogatja az indokí­nai népek igazságos szabad­ságharcát. Szolidárisak va­gyunk osztálytestvéreinkkel, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság népével, velük va­gyunk az amerikai imperializ­mus ellen, szocialista hazájuk megvédéséért és felvirágozta­tásáért vívott harcokban — Álláspontunk szerint a délkelet-ázsiai problémák ha­marább megoldódnának, ha javulna az együttműködés a Kínai Népköztársasággal, ha szorosabbra zárulnának a so­rok a Kínai Népköztársaság, s a világ kommunista és mun­kásmozgalma között. Ezért munkálkodunk mi, magyarok céltudatosan és következete­sen, az egység megteremtésén. A szociáliktfe ködösség máis: lorszálglaivai együtt, a Magyar {Népköztársaság is számos kantoréit erőfeszítésit tett) azért, ihogy a világ békáét íls fle- áyegielbő izraeli agresszió klö- ivettoezményert — mmtöen e térségben éíő nép jogos ésr- dekeömek figyelembevételé ­ivei politikai eszközökkel felszámolják. Támogattuk és támogatjuk a Biztonsági Ta- mács 1967. november 22-4 'határozatának végrehajtását, ameüytet Izrael toooótouil éttewaz ^ végrehajtását mind ez ideig eUshaborfálta. Örömmel üdtvötzölttik az Egye­sült Nemzetek fiSttttoárláiiaik és megbízottjának Gunnar Jarring nagykövetnek a bé­kés rendezésre irányuló erő­feszítéseit. Nagyra értékeljük az Egye­sült Aralb Köztársaság' kor­mányéinak a konfliktus bé­kés1 megioldásátra tett pozitív javaslatait. Mértéktartó és bölcs az az ellm táró zás, hogy Izrael provokatív magatar­tása és a tűzszünet lejárta ellenére, »tartózkodik a harci cselekményektől'.. Most Iz­raelen és legfőbb támogató­ján, az Egyesült Államokon a so»r. Mi a magunk részéről teljesen jogosnak tartjuk és támogatjuk a haladó arab or­szágok politikai akcióit, védel­mi képességük, katonai ké­szenlétük, éberségük fokozá­sét, a megszállt aráb terüle­tek visszás zerzéséért vívott harcukat. — Az elmúlt időszakban tovább növekedett a Ma­gyar Népköztársaság tekinté­lye a világban. Következetes tevékenység az egységért — Egyik fő törekvésünk Wlt, hogy erősítsük Sizövet- ségiimket a Vlsn-soi Szerződés­hez és a Kölcsönös Gazdasá­gi Segítség Tanácsához tar­tozó szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunió­val. E feladhtoi is sikerrel teljesítettük. 'Fejlődtek kap­csolataink a többi szocialista országgal isi, a Vietnami De­mokratikus. Köztársasággal, a Kubai Köztársasággal, a JugoszHáiv Szocialista Szövetségi Köztársasággal, a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal. Megelégedés- stel konstatáljuk, hogy az uitólblhi időben a Kínai Nép- köztáirslasóg vezetői részéről its mutatkozik bizonyos kész­ség államközi kapcsolataink nonmalizálásárá. 1966. december 31-én a Ma­gyar Népköztársaság 72 or­szággal áSitt, jelenleg 88 or­szággal áll diplomáciai kap­csolatban . A továbbiakban hangoztat­ta, hogy a népek békéjének, a különbőz» társadalmi rend- saerű országok együttműkö­désének legfőbb akadályozó­ja a nemzetközi imperializ­mus vezető ereje, az Egye­sült Államok, amely maika­csul ettenszegül a vitás kér­dések békés eszközökké1, tör­ténő megoldásának. — A szocialista világrend- szer szerepe a -világban egy­re ,nagyobb, mind maghatá­rozóbb lesz, s még jeOemtő- slebb lenne ez a szerep, ha a szocialista világ la legfonto­sabb nemzetközi kérdések­ben egységesen lépne flel. Ezért kell az egység meg­erősítésén mutokáltoodni min­den szocialista .országinak. Ami a Stovjletumnót és leg­közelebbi szövetségeseit r— közbük hazánkéit Sieti — e tekintetben nlem érheti sem­milyen szemrehányás. A nemzetközi munkásmoz­galom kiemelkedő esemé­nyéről, az SZKP XXIV. kongresszusáról szólva a a kormány elnöke rámuta­tott : Ez a nagyszabású tanács­kozás, a kommunistáik mun­kaértekezlete mérföldkő a szovjet nép történelmi út­ján, egyben kimagasló esemé­nye a szocializmust építő or­szágok életének, a világ kommunista mozgalmának, az egész (nemzetközi életnek. Beszéde végén Fock Jenő a következőkeit mondotta: — Kipróbált, igaz bará­tunkhoz, a Szovjetunióhoz hasonlóan mi is icéltudato- san, lépésről lépésre, szor­galmas és fegyelmezett mun­kával tudtunk icsak tovább haladni, gazdasági és (társa­dalmi fejlődésünknek útján. Sltareink —;. mint eddig is — a szocializmust építő né­peknek, a szoriálizmus és á világ haladó erői gyarapodá­séinak szerves részét képezik. Munkásosztályunk, i dolgozó népünk hatékony támogatá­sát kérjük ahhoz, hogy poli­tikánkat következetesen iva- lóra tudjuk véteni. Kérem, szavazatukkal. bizalmukkal és mindennapi munkájukkal támogassák igazán» niemes és vonzó nagy társadalmi cél­kitűzéseink megvalósításáé! Fock Jenő beszédét nagy tetszéssel fogadták a gyűlés résztvevői. A kormány elnö­kének beszéde után felszólalt Salamon Hugóné, a városi tanács vb -elnökhelyettese, a város képviselőjelöltje, Zsiga János, a 12-es akna vájára, városi tanácstagi elölt és Her­ceg László, a városi népfront­bizottság elnöke. A lelkes hangulatú nagy­gyűlés Kroszner Lászlónak, a megyei tanács vb elnökének zárszavával ért véget A nagygyűlés után a kor­mány elnöke hosszan tartó eszmecserét folytatott a megye és a város vezetőivel. (MTI) Élni tudnak-e a lehetőséggel? (I.) Határozatlan vezetés, nagy veszteség Karancskesziben gosan várja, hogy Karancs­kesziben a termelőszövetkeze­ti parasztok, a tsz alkalma­zottai embereljék meg magu­kat, szorgalmasan dolgozza­nak és teljesítsék kötelességü­ket. A vezetőknek határo­zottnak kell lenniük, s a ta­goknak úgy kell a termelő- szövetkezetben dolgozni, hogy tudják: a közös gazdaság a saját tulajdonuk, nekik ab­ban a gazdaságban kell ke­resniük a megélhetést. Zavar az irányításban Hogy gazdagon terített-e a családi asztal, az kizárólag a végzett munkájuktól függ. Ha szegényesebb a teríték, azért senki mást, csak magukat okolhatják. Arról sem szabad elfeledkezni Karancskesziben, hogy a szűkebb családon túl, a nagy családdal, az ország­gal szemben is kötelezettsé­gük van. Senki másnak any- nyira, mint nekik, akiket éveken át támogatott az a nagy család. Karancskesziben szorgal­mas, földet szerető emberek élnek. Nem tehetnek szemre­hányást azért, hogy mostoha- gyerekek lennének a megyé­ben. Sorsuk elrendezésében maguk is nagyon szenvedé­lyesek és határozottak tud­nak lenni. Sokáig emlékeze­tes marad a délelőtt tíz órá­tól, este hét óráig tartó, zár­számadó közgyűlés. Micsoda elszántsággal vitatkoztak éle­tük ilyen keserű alakulásá­ról! De megjelölték a gondból kivezető utat és megválasz­tották az ehhez legalkalma­sabb vezetőket is. A karancs- keszi tsz-tagoktól, -alkalma­zottaktól ezt a határozottságot várja mindenki. Ilyennek kell lenniük a közös gazdasá­guk rendbe tételéért folyta­tott, bizony nem könnyű küz­delemben. Tanulságképpen nem árt szót ejteni arról, miképp for­dulhatott elő, hogy két esz­tendővel előbb még ünnepel­tek, mert a szövetkezet kor­mánykitüntetésben részesült, rövid idő múlva pedig fel­bomlott a rend. Lehet, hogy sokan rossz néven veszik e vé­leményt, de a tsz volt vezető­sége tipikus példáját adta an­nak, hová vezet az út, ha a tsz-elnök kiengedi kezéből az irányítást, a főagronómus nem törődik a feladatával. Mit jelent, ha az állattenyész­tő nem képezi magát. S ami a legsúlyosabb, egyikük sem akarta beismerni hibáját. El­lenkezőleg: képességeit túlbe­csülve, mind önmagét tartot­ta elhivatottnak az első szá­mú vezetésre. Itt kezdődtek a bajok, amelyeket csak növelt az időjárás. Megalapozót! a n intézkedések Néhány számadatból lemér­hető, hogy milyen károk ke­letkeztek a vezetés hadrend­jének felbomlásából. Minden megalapozottság nélkül, a fel­sőbb szerveik figyelmeztetése ellenére, hozzáfogtak egy olyan nagyméretű építkezés­hez, amelyet jelentős tarta­lékpénzzel rendelkező tsz sem mert volna megtenni. Ök mertek és elméletet alkottak mellé: a megye legkorsze­rűbb majorját építik fel. Jö­het bárki tapasztalatcserére, aki tanulni, látni akarja, mi­lyen a nagyüzemi gazdálko­dás. Aki nem tudhatta, hogy mindez anyagi fedezet nélkül történik, csak elismeréssel szólhatott a törekvésről. De a méregdrágán felépített istálló üresen maradt, és még csak reménye sem volt annak. hogy belátható időn beiül be­népesítik és megtérüljön az építkezésre fordított hatalmas összeg. Nézzük a növénytermesz­tést. Hangzatos, tudományos gabonatermesztési kísérleti parcellákat »alakítattaik ki. Sen­ki nem vitatja ennek fontos­ságát. De a határban, a ga­bonatáblákról holdanként 8.5 mázsa szemet takarítottak be. Közben a fő figyelmet a kí­sérleti parcellára fordították. Miért? Ez pénzt jelentett, de csak azoknak, akik kísérle­teztek. Karancskesziben tisztelet­ben álló parasztemberek mondták el. hogy tulajdon­képpen kitűnő minőségű és nagy mennyiségű gabonájuk termett, csak nem takarítot­ták be. A főagronómus az aratás idején tanulmányait folytatta. A tsz brigádvezetői, tagjai, maguk szervezték az aratást. Percnyi pontosságú tervet készítettek. Az idő is kedvezőre fordult. A főagro­nómus akkor érkezett meg, amikor a kombájnok, a szál­lítógépek felvonultak a mun­kára. Ahelyett, hogy megdi­csérte volna a kezdemenyező- ket, leállította az aratást az­zal, hogy éretlen a gabona. Néhány nap múlva megeredt az eső. Az aranyszínű kalá­szok megfeketedtek. Ma is ál­lítják a tagok: presztízsből rendelték vissza a gépeket. A szövetkezet látta kárát. Bobál Gyula (Folytatjuk) NÓGRÁD — 1971. április 8., csütörtök 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom