Nógrád. 1971. április (27. évfolyam. 77-101. szám)
1971-04-08 / 83. szám
Rétfőn és csütörtökön Muzsika és játék — gyerekekkel Nyolc-tízéves fiuk ülnek a teremben. Fészkelődnek, ha éppen nem csendül föl a dal, s aztán a hivó szóra szemüket az előttük álló tanárra függesztik, aki alig hallható hangot dúdol feléjük, s a következő pillanatban megszűnik minden csevegés: kezdődik az ének. Közel ötvenen vannak ezek az értelmes szemű gyerekek, akiket a zene köt össze, szorosabban az éneklés szere- tete. Hetente kétszer jönnek el a művelődési központ klubjába, hogy együtt játsszanak, énekeljenek, közelebb kerülve a későbbi tartalmas szórakozás igényéhez. baíwel-lélekkel A körös megatefcrtISsa ma mér Salgótarján énekkari életében történelmi tény. A gyerekek még nem is ismertek egymást valamennyien, «amikor a szülők már megtw- tották január végén az akrfco- fcó „társulati ülést”. Mimiéit válogatás efőzte meg: a legjobb fülű és hangú fiúk kerültek megyénk első fiúkórusába. Mi adta az ötletet, miből fogant a már valóságot nyert elképzelés? Ahogy Zeke László elmondotta, szembetűnő volt az a gyakorlat, hogy az iskolai kórusok elsősorban a lányokat részesítik előnyben, mivel valamennyi énekszakos tanár tart a fiúknál bekövetkező mutálástól. Ennek ellenére a fiúkat is meg kell mozgatni, hogy felnőtt korukban is igényeljék a zene szerété tét, valamennyien magukénak érezzék a muzsikát. Ez a negyvenül apró emberke ma mér szrwel-lélekkel veszi ki részét a próbáktxB, hajtja őket az összetartozás, s mindenekelőtt a közös játék varázsa. Hány villa a tévé aktit Nyota-tízéves gyerkek. Nem lehet velők szemben a kóros teljes szigorával fellépni. Próbáikon a játékosság dominál. Együtt örülnek egy- egv népdal szép indításának, s egyszerre keserednek el, ha Kutatási feladatok a levéltárban Böden az éMsen a NbgrtW megyei Levéltár kutatási fled- odiatadlt az országos és> helyi igényeknek megfelelően véged. A negyedük ötéves tervre ugywessezetit központi levéltárt feJadatofeat jelöltek meg « levéltárak számára. Bme- rio* szükség: van egy wrsaé- gos tematákos Segédlet öea- szeámitoásBtra' a megyei és városi neíformkobi követi ataofitásofe és jelentések íraWateöl. Idegen nyelvű útmutatókat is készítenék a levéltáraik anyagáról, továbbá sor ikerül majd egy ievéBitéri terminológiai szótár éfc kézSkönyv öslstaeál- tótásáma a megyei levéMáro- sók bevonáséval. A helyi feladatokat a megyében folyó tontiénetÉcói, fflhetwe helytörténeti és honismereti tevékenység határozza meg. Híres ember .Team-Marté Rfrviére a következőképpen fogalmazza sértő leveleit: „Uram! A tStkánnóm, aki iólneveit hölgy, nem engedheti meg magának, hogy nlywn véleményt vessen papírra, mint amilyet én alkottam önről. tm vasssomt, sftS tswed személyiség vagyok, nem írhatom meg a véleményemet. De ön, aki sem nem jól nevelt, sem nem közismert ember, nyilván tisztában van véle, hogy mát akarok közöld onnét”. Zeke Lászfó. mindenki tanár bácsija, akár ötödször is leinti őket, s „helyreigazítást” kér. Ma már túl vannak az- éneklés alapvető szóbeli ismeretein. Így aztán vidám hangulatban telnek el a próbák, és sűrű szálfaerdőként emelkednek magasba a kezek, ha szórakozásra kerül sor. Ez a szórakozás nagyon is egyszerű; megegyezik valamennyi gyermekkorosztály tűz-víz játékával. Csupán any- nyi a különbség, hogy hol halkabb, hol erősebb énekléssel kell rávezetni az elrejtett tárgy megtalálására a kutatót. Hogy a tévédoboz alá kerül a hangvilla, s nem rendeltetésszerűen használják, az is természetes. Hiszen tudják, utána megint komoly munka következik: kánonokat:, Ko- dóly-bwnwwmobat énekeinek. Tartalékcsapat A gyerekek képzéséi a Kodály-módszer alapján végzik. Hangképzés vezet be minden próbát, majd egyszóluraú énekek következnek. Utána kánon szerepei a programban, majd a kétszótamú válogatott bicmiák. A későbbiekben nép- daksokrokat, úttörőénekeket tanulnak, majd klasszikus műveket. Mindezt két szakember: Guthy Éva és Zeke László irányításéval. Az eltelt két hónap még nem nagy idő a fiúkórus életében. Mindenesetre a gyerekek büszkék, hogy tagjai lehetnek ennek a kis közösségnek. Hiszen még az iskolában is megéneéceltetik őket, mintegy kontrollként: halljuk csak, mit tanultatok. S ha ehhez még azt is hozzátesszük, hogy közülük többen talán kapcsolatba sem kerültek volna a kórusmüvészettei, még jobban megérthetjük azt a pedagógiai etvet, amely e kis közösség munkáját irányítja. Minden héten kétszer, hétfőn és csütörtökön a gyermekkórus tölti meg muzsikával a művelődési központ épületét. Működésűk a tervszerű kulturális munka egyik láncszeme. Érdeklődéssel várjuk bemutatkozásukat. . Molnár Zsolt Az olvasó kérdez, az orvos válaszol dieaöL az orvos mint válaszoló. Elz a legjobb módszernek: Több mirií egy esztendélS jelentkeztünk ezen helyen az egészségügyi f el világosijáig fáklyás eanMómája alatt egészségügyi (nevelő írásainkkal. A® volt a célunk, hogy segédkezet nyújtsunk a különféle betegségeik megelőzésében, jó tanácsokkal, ötletekkel támogiassuQí az olvasóit a helyes, egészséges életrend kialakításéban. Hogy törekvéseink e formában milyen eredménnyel jártak, azt lemérni reménytelen lenne, nem is ránk vár1 ennek megítélése. Felvilágosító rovatunkban igyekeztünk olyan témákat sorra kerfitená. amelyek a legnagyobb érdeklődésre tarthattak számot. A célunk továbbra is era, sót sokkal inkább, mint korábban. Éppen ezért azt járásul- tgédkezdüu arra, hogy az igájuk: szerkesszük együtt eat a nyék és a (rovat által nyúj- Hwatot. Aa olvasó mint. kér- tobt írások megfeleljenek egy«IÍ másnak. EzenfiJl tehát Önök. kedves Olvasóink írják meg. mi az, amiről legszívesebben olvasnának a „fáklyás” embléma alatt! Levelüket szerkesztőségünk minden alkalommal a kérdésben jártas szakorvoshoz továbbítja megválaszolás céljából. Egyet azonban feltétlenül javasolunk: levelükben olyan témát jelöljenek meg olvasóink, amely feltehetően az olvasók többségéit is érdekli. Egyéni panaszok, tünetek megmagyarázására nem vállalkozhatunk. hiszen ehhez orvosi vizsgálatra van szükség. Miivel a következő héten egészségügyi felvilágosító-ne- velő rovatunkat már az Önök igényei alapján, szeretnénk „megtölteni”, kérjük Olvasóinkat, ragadjanak tollat, kérdezzenek, javasoljanak! Djakarta lim legújabb festménye A Kansas áTSambefi Töpefcia városában egy inkognitóba burkolózó műgyűjtő 500 dollárt fizetett a Tornádó ctmfi festményért, amelynek alkotója Djakarta Jóm, a boptekai állatkert díjnyertes festője. Djakarta Jim, egy orangutan, nemlégiben nyerte el az első dijat a Kansas államiban rendezett egyik gyermekraíjz- vensenyen, amelynek zsűrije nem ismerte személyazomos* JtM i l. Hí - —*■ **-— —. , A—.— ata araatKiert Tgeaggam^u, Közölte, hogy a festményért kapott pénzt annak az összegnek a kiegészítésére fordítják, amelyet Jrm párjáért, Daásy- ért fizettek. Az Igazgató szerint a művészre nem gyakorolt hatást, hogy eladták egyik alkotását. Jóm banánt majszolt, miközben átkarolta Daiisyt, ez volt minden válasz, amit kaptunk tőle — tette hozzá az igazgató. Q ALS A l TONÖAÄC 31. Nyilván attól félt, észrevesz- szük, ha hibázni talál... Aztán furcsább babonái is voltak. Művésztársai mesélték, hogy a színpadra lépés pillanatában az éppen kéznél levő tűzoltónak, jelképesen háromszor meg kellett köpdös- nie a ruháját. S talán az izgalom szoktatta rá legkedvesebb játékára, a passziánsz- ra is. Babonás figyelemmel, szenvedélyesen csattogtatta a lapokat. Bebeszélte magának: ha a kártya „kijön”, sikere lesz... Bajor Gizi művészete a húszas évek végén jut a teljes biztonság állapotába. E rendkívüli színészegyéniség pályáján egyenletes fejlődésről aligha beszélhetünk: Bajor nem „tehetséges kezdőnek” indult, aki szerepről szerepre magát építve, finomítva, tisztes küzdelmek és kudarcok árán került egyre magasabbra; ő már A dadában a saját példaképeivel egyenrangú művész volt, akinek nem másokat, hanem önmagát kellett volt felülmúlnia. Időközben csak a színészi technikája tökéletesedett. A mesteri tudástól a fölényes virtuozitásig. De ezentúl majd minden szerepében megtalálja azt a „nagy pillanatot”, amely a jellemet egyszerre élővé, jelenvalóvá és utánozhatatlanná teszi. Bajor Gizi későbbi alakításainak titka és módszere: a legfontosabb, a hősnő sorsát egyszerre fénybe borító tulajdonság, gesztus, vagy hangszín megragadása; rá találás a nagy, koncentrált pillanatra. Egy emberi sors — egyetlen másodpercben. Ez a találatértékű mozzanat a hősnő legbelső lényéhez tartozik. Annyira, hogy a jellem többi részletét is ki lehet bontani belőle. S a figura, mint színészi mű, nem veszhet el többé. A színésznő Romain Coolus Húsvéti vakáció című darabjában egy tizenégy éves kamaszfiút' játszik. A kis Claude, aki most viaskodik a kamaszkor folyondár os ösztöneivel, .hazajön az intézetből; tűzbe borul vadházasságban élő anyjától; fölfedezi e fikfcasztóati szép és érzéki asszony szerelmi játékait; féltékeny lesz rá, de meg is undorodik tőle — s a számára ismeretlen érzésekbe belebetegszik. Madmoiselle Lanfant, a párizsi Théáter Michel tagja tizenhét éves, amikor ezt a szerepet eljátssza. Bajor még egyszer annyi; éppen harmincnégy. Alakítása mégis különb élményt nyújt. Hiszen Claude, a tejesképű, macska- bordájú éretlen kamasz lelki megöregedését is eljátssza. Ügy bűvöli magát gyermekké, hogy arcáról eltűnnek a felnőtt vonások, és úgy öregszik vissza felnőtté, hogy megőrzi gyermekfényének fiatalságát. Van a darabban egy „nagy pillanat”. NOGRÁD - 1971. április 8., csütörtök Claude benyit az édesanyja szobájába. Haja nedves kefével lekenve, babos nyakkendő visel, térden alul érő nadrágot, hosszú szárú harisnyát. A fiú a szobába lép, halkan behúzza maga mögött az ajtót, majd lábujjhegyen előrejön. Tizennégy éves? Talán annyi sem. Arcán nyers kamaszöröm és ravaszdi mosolygás. Aztán hirtelen megtorpan. Anyját fiatal festő szerelmével épp a legforróbb pillanatban találja... Más színésznő rácsodálkozna erre a látványra. Vagy elkomorodnék. Míg Bajor megijed. Ügy ijed meg, mintha egy betörőt látna mesterkedni a lakásban. Aztán rémületében elbújik a függöny mögé, s csak akkor kezdi megérteni, hogy mi történt. Fejét óvatosan kidugja rejtekéből, majd visszakapja. Hiszen kíváncsi is a jelenetre meg iszonyodik is tőle; szeretne is a festő helyébe lenni, meg nem is; vonzza is az anyja, meg taszítja is. S amikor a szerelmespár kimegy a szobából és Claude előszédeleg a függöny mögül, a közönség meg- hökken: mi lett ebből a fiúból néhány perc alatt? De Bajor művészi átváltozásának akadnak különb bravúrjai is. J. M. Barrie: Vén leányok című színművében Phoebét alakítja, a boldogtalanságtól öreggé szikkadt, majd szerelmében újra kivirágzó tanítónőt. Phoebe az első felvonásban húszéves, a másodikban harminc, de kiadja magát saját, húszéves unokahúgának is: aztán az egyik szerep képében játssza el a másikat, és viszont; a korosodó vénlány ellesi és lemásolja ifjú rokonának szokásait, majd az un oka húg (kezdi utánozni hóbortos nénjét — úgy, hogy az átélés pillanatnyi áramzavarából, vagy a váltás legkisebb pontatlanságából is dermesztő félreértés származhatnék. (Folytatjuk) MINIOÉPEK Sristedijaftán sólafárt készítette el. X miwiAteiRszamler szovjet állampolgárnak az a hoibbyja, hogy hatalmas gépek miniatűr modelljeit készíti ei. Legutóbb egy haitalmas Az egész modell elfér egy telépegető exkavátor pontos má- nyárén. exkavátor 150 részből áll. E résziek némelyike olyan kiesi, hogy csak nagyítóval látható. Véleményünk fa ajánlatunk Ab Mén btotaean lesz nyár és a mérgezett tattá Űjságírckneuk, nem kell témahiánnyai küzdeniük. Hogy ea± honnan tudom? Megkezdődött a nagy népünnepély előkétótese: rádióban és televízrióban egyaránt a közönség elé áifct a „Táncdalfesztivál 1971” titkára, hogy közölje a pályázat eddigi adaltaitt, ismertesse a különféle jeligék alatt beérkezett új művek címeit. Ezzel egyidejűleg részesei lettünk a nagy népi játék minden további aktusának, hiszen beavattak bennünket a titokba. Remélhetőleg ettől még jól fogunk aludni! X melegebb tavas* és a közeledő nyár ígéretét nyújtotta a kedd esti főműsor is, a Günther Görlich forgatókönyve alapján Martin Eckermann rendezésében készült „Nyárkezdet — vég nélkül” című, magyarul beszélő NDK-film is. Anka és Robert egyáltalán nem rendkívüli szerelme már az első pillanatokban valamennyiünk szívügye lett, mély együttérzéssel kísértük figyelemmel, izgultuk végig életregényük kezdő fejezeteit. A film, amelynek szándékolt konfliktusa mai és szocialista jellegű, munkásfiatal és egyetemre készülő lány lobbant szerelemre, ráadásul a lány négy évig Moszkvában tanul, tehát alig ismerték meg egymást, máris el kell válniuk. Hát éppen ezek a nagy társadalmi konfliktusok, összeütközések maradtak ezúttal háttérben az engesztelhetetlen ellentét mögött, amit egy nagyon forró, mégis tartós, állandó izgalomba, féltésbe, álmodozásba és múló szomorúságba kergető, nagy szerelem támaszt. S csak örültünk ennek a rendezői és dramaturgiai „elnagyoltságnak”, mert éppen ebben a villanásokban jelentkező vonzalomnak köszönheti a film minden erényét. Amellett szívesen elhisz- szük azt is, hogy Anka és Robert nem csak „egy nyáron át táncolt”. A mai műsor meglepetése, hogy ma este nélkülöznünk kell, szokott, minden csütörtöki tv-táplálékunkat, a Forsyte Sagát, amely a vasárnap esti műsor egyik száma lesz. Viszont a mai napnak is meglesz a szenzációja, hiszen ma indul Szergo, a kalandos életű bolgár elhárító tiszt „Minden kilométerkőnél” kezdetű, tizenhárom részes, a Kloss kapitányéhoz hasonló, izgalmas kémfilmsorozata. Ülésezik a Tízen Túliak Társasága, s a teenagerek jegyében kezdődő műsomap 21.40-kor fiatal művészek felléptével ér véget. Búcsúzásul pedig, mint utóbb minden nap, a Tv-különkiadása jóvoltából részesei lehetünk az SZKP XXIV. kongresz- szusa mai, legfrissebb eseményeinek. L. Gy. Olvasó az úttesten 'fim' irx ■ ...: .s / — /.:YT// /i? — Végre egy nap, amikor nincs közlekedési baleset az újságban!.^ (Kallus László mjzaí