Nógrád. 1971. április (27. évfolyam. 77-101. szám)

1971-04-04 / 80. szám

» Géozi János beszéde Érsek vadkerten (Folytatás az 1. oldalról.) A feladat végrehajtását se­gíti az országgyűlés kiét utób­bi ülésszakán a választásokról és a tanácsokról elfogadott törvény. Az ez évi választások során tovább növekszik a de­mokratizmus, a lakosság rész­vétele a választásokban még tartalmasabbá válik. Nagy mértékben növekedett a je­lölő gyűlések szerepe, a vá­lasztópolgárok közvetlenül él­tek jelölési jogaikkal. A me­gyében a népfront ajánlásait nagy többségében elfogadták, de 53 esetben éltek a kertős jelölés lehetőségével. — Jóleső érzés tudni: me­gyénk lakosságának politikai felkészültsége, erkölcsi arcu­lata tovább fejlődött. Elisme­réssel, büszke öntudattal szól­nak az elért eredményekről, a megtett útról. Jogos igények kielégítését szolgáló közérde­kű javaslataik többsége reá­lis. Jó dolog, hogy növekvő a lakosság részvétele is a fel­adatok megvalósításában. He­lyes, hogy biztatóan növeke­dett 1 a társadalmi munka ér­téke. Láttunk még tartalékot a megyében létesítményeknek, különböző üzemek, intézmé­nyek közö6 erőforrásából való megvalósítására, a lakosság élet- és munkakörülményei­nek javítására. Mi ezeket a javaslatokat komolyan vesz- szük, mert nagy segítséget je­lentenek a helyi tervek, a község- a várospolitikai fel­adatok kialakításához. — Üj vonása választási tör­vényünknek, hogy járási taná­csokat nem választunk és a megyei tanács a községi taná­csok által választott küldöt­tekből alakul meg. Így a vá­lasztópolgárok tényleg ismerik helyi képviselőiket a tanács­ban. A tanácstag együtt él, dolgozik választóival, a köz­ségi tanács által küldött me­gyei tanácstagot a helyi ta­nács munkájáról be tudja számoltatni. A helyi és a te­rületi tanácstagok munkája is tartalmasabb lesz. Így bonta­kozik ki még pontosabban a tanácsok népképviseleti jelle­ge. A tanácsok önállósága, a területért érzett felelőssége, hatásköre bővül. Mindazok az ügyek, amelyeket a közsé­gi tanácsok tudnak legjobban intézni, a községihez kerülnek. Ez javítja a tanács és a tö­megek kapcsolatát, a különbö­ző szervekkel való együttmű­ködését. Növekszik gazdasági lehetőségük — középtávon tudnak tervezni, hiszen előre ismerik bevételi lehetőségei­ket. Tanácsaink döntését, ha az törvényes, senki nem vál­toztathatja meg. Saját ma­guk hozzák létre szerveiket, választják tisztségviselőiket, létrehozzák, működtetik intéz­ményeikéit. Nagy jelentőségű­ek ezek az intézkedések. Elő­segítik, hogy még teljesebben bontakozzon ki a tanácsok ön- kormányzati jellege, növeked­jék hatásköre. Mindezek se­gítik, hogy a lakosság alkotó- képessége még gazdagabban mutatkozhasson meg. A vá­lasztás napján, április 25-én a X. kongresszuson elfogadott politikára, nagyszerű jövőnk- re, a nép küldötteire adhat­juk nyugodt lelkiismerettel szavazatainkat: Beszédét így fejezte be: — Bizakodók lehetünk azért is, mert a szocializmus építé­sének hazai adottságai mellett kedvezőek a nemzetközi felté­telek is. A Szovjetunió, a szo­cialista országok testvéri ba­rátsága, közös együttműködé­sünk az élet minden terüle­tén, fontos biztosíték felada­taink megvalósítására, a bé­ke védelmére — mondotta Géczá János elvtárs. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után, a résztvevők kö­zül többen szót kértek. Ká­poszta Antal, a Gépjavító Vállalat igazgatója, a gépjaví­tó gondjairól, Réti Lajos isko­laigazgató az új, nyolctanter­mes iskola átadásának prob­lémáiról, Gresina Istvánná tsz-tag a nők helyzetéről, Hu- laj Ignác, a tsz agronómusa a fiatalok életéről, Görbe Im­re, a községi tanács vb-elnö- ke a falu fejlődéséről és gondjairól beszélt. „A sikerért kitartóan kell dolgozni” Szombat délután koszorúzást ünnepséget rendeztek Karancskesziben, a szovjet hősök emlékművénél. Ezután ke­rült sor este a felújított községi művelődési házban a fel­szabadulási ünnepi nagygyűlésre. Ennek szónoka Gajdár Pál. orstóggyűlési képviselőjelölt volt. tette. Az új üzemek, amelyek­Gejdár Pál elöl járóban meg­emlékezett a 26 évvel ezelőtti eseményekről, hazánk felsza- induláséinak évfordulójáról, összehasonlítást tett a koráb­bi fasiszta Horthy-rendsaer és a feflfiaafbadulást követően lét­rejött szocialista Magyaror­szág között. Emlékeztette hall­gatóit arra is, hogy szőkébb liaizánk, Nógrád felszabadítá­sáért csaknem egyhónapos hő­sies harcot folytatott a dicső szovjet hadsereg. — Örök há­lával kell gondolnunk hazánk felszabadítójára, a szovjet nép áldozatvállalására és arra a nagy történelmi! segítségre, amelyet tőlük kaiptunk — mondotta többek között. Az etanttt 26 év eredmé­nyei fényesen bizonyítják, hogy a szabadságga l, amit kaptunk élni tudtunk — álla­pította meg, majd a megtett űtróL, az elért sikereikről tájé­koztatta a hallgatóságát. Kü­lönösen figyelemre méltónak jellemezte az elmúlt néhány év eredményeit. Megyénkben az elmúlt négy év során több mint 18 ipari üzemet, ezenkívül ktez-í hoz­tunk létre, ami foglalkoztatá­si gondjaink megoldását segí­nek építése, fejlesztése folyik, mintegy9és félezer munkást, 160 mérnököt, 250 technikust igényelnek. Korábban a nők fogHalkoztaitottságánaik a biz­tosítása okozta a legnagyobb gondot Az ipádban a nők szárma csak az elmúlt öt év alatt mintegy öt és fél ezerrel növekedett. A megye, vezeté­se mindenkor figyelemmel kí­sérte az ifjúság helyzetét. Az elmúlt ötéves terv során a ko­rábbinál mintegy 18 százalék­kal több fiatal került az üze­mekbe. fiz időszak alatt 8300 fiatalt iskoláztak be a szák- iminkástanuló-ántéaetekbe. Rajtuk kívül több mint fél­ezer csökkent munkaképessé­gű számára biztosítottak ke­reseti alkalmat. A szénbányá­szat visszafejlesztése, a megye ipansttruíktúrájának a változá­sa tette szükségessé a már említett intézkedésekéit. Szólt Gajdár Pál a szociál­politikai intézkedésekrőlf is. Országos számokat hasonlított össze a megye eredményeivel. Nógrádban az elmúlt ötéves terv időszakában 6200 lakás épült. Az elkövetkezendő öt évre viszont csaknem 9000 la­kás felépítését szabta meg a terv. A feladatokról szólva legfontosabbnak a negyedik ötéves terv teljesítését emlí­tette meg. Ez kifejezi a párt és a kormány gazdaségpoliti- káöát, amely alapja szocialis­ta társadalmi rendszerünk to­vábbi erősítésének. Fejlődé­sünk olyan szakaszába lép­tünk, amikor reális cél, hogy az iparilag közepesen fejlett országok sorából a fejlettebb országok sorába lépjünk. Eh­hez természetes jelentős nem­zetközi összefogásra is szük­ség van, amit a szocialista or­szágokkal folytatott együtt­működés biztosat. Népgazdaságunk teherbíró- képességével összhangban fej­lesztjük jö vedelemp alitilkán­kat, szociálpolitikád rendsze­rünket. A sikerek természete­sen nem máról holnapra szü­letnek, azokért kitartóan ke8 dolgozni. Hazánk további fel­virágoztatásához a napi ered­ményes munkán, a részprog­ramom, az éves népgazdasági, vállalati és területfejlesztési terv teljesítésén át vezet az út — mondta befejező sza­vadban Gajdár Páll. A nagygyűlés után a kép­viselőjelölt hosszasan beszél­getett Karancskeszi vezetőivel a község gondjairól, problé­máiról. Végül a művelődési ház menyecskekórusa, citera- zenekara és tánccsoportja adott műsort. A programban fellépett Petróczi Andrásné, a Népművészet mestere is. Kitárultak művelődési lehetőségeink Célunk: korszerűbb és magasabb színvonalú oktatás Pattogó indulók vezették be Szécsényben, a járási mű­velődési központban megtartott felszabadulási megemléke­zést és választói nagygyűlést, amelynek szónoka dr. Boros Sándor, az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága Oktatási Igaz­gatóságának vezetője volt. Beszéde első részében méltatta április 4. történelmi jelentőségét, s beszámolt arról a fejlődésről, amely felszabadulásunk 26. évében jellemző volt megyénkre. Külön foglalkozott kulturális életünk kibontako­zásával, s ezen belül oktatásügyünk helyzetével. — Nógrád a felszabadulás előtt közismerten a kultúrális téren elmaradott megyék kö­zé tartozott. Szűkebb ha­zánk akkor is adott nagy al­kotókat az országnak, akik — mint Madách Imre, Mik­száth Kálmán — előre vitték az egyetemes magyar kultúra ügyét. A parasztok és munká­sok széles rétegei számára azonban a tőkés rendszer nem biztosította a kultúrált életet, a képességek szabad kifejlesz­tését. Cbak a szocialista fej­lődés éveinek, pártunk műve­lődéspolitikája egyre eredmé­nyesebb megvalósulásának kö­szönhetjük, hogy kulturális té­ren is leküzdj ük a régi elma­radást, s életünk mindennap­jait is mindjobban áthatják a kultúra embernemesitő ér­tékei. Boros Sándor elvtárs közok­tatásunk kérdéseit taglalva a továbbiakban így folytatta: — Eredményeinket legjob­ban az jellemzi, hogy ma a tanköteles korú gyerekek 98 százaléka elvégzi az általános iskola nyolc osztályát. Büsz­kék vagyunk arra a nemzet­közileg is számottevő ered­Kitüntetések április 4. alkalmából A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, hazánk fel- szabadulásának 26. évforduló­ja alkalmából, eredményes munkájuk elismeréséül Bakos Józsefnek, a Salgótarjáni Ke­rületi Bányaműszaki Felügye­lőség hivatalvezetőjének, Ba­logh Istvánnak, a nógrádi szénbányák csapatvezető vá­járának, Boródi Ferencnek, a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek osztályvezetőjének, Kecs­kés b. Istvánnak, a nagybáto- nyi Búzavirág Tsz elnökének, Pilbauer Antal szakfelügye­lőnek. a Mátnamováká Általá­nos Iskola tanítójának, Pili- nyi Istvánnak, a nógrádi szénbányák üzemvezetőjének, Radics Győzőnek, a Szécsényi járási Tanács VB elnökhe­lyettesének, dr. Szittner And­rásnak, Nógrád megyei Ta­nács VB osztályvezetőjének a Munka Érdemrend ezüst fo­kozata, Barkó Lászlónak, a Balassagyarmati járási Tanács VB osztályvezetőjének, Botka Miklósnak, a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat műszaki igazgatóhelyettesé­nek, Csem-an Sándornak, a Kishartyáni községi Tanács VB . elnökének, Fekete István­nak, a Pásztói járási Tanács VB kereskedelmi felügyelőjé­nek, Gaál Barnabásnak, az ötvözetgyár szállítási csoport- vezetőjének, Gáspár Mária szakfelügyelőnek, a Legéndi Általános Iskola tanárának, Hortobágyi Lászlónak, a sal­gótarjáni Bartók Béla úti Ál­talános Iskola hivatalsegéd­jének, Kakuk Zoltánnak, a salgótarjáni öblösüveggyár üvegfúvójának, Kalcsó Jó­zsefnek, a Szátoki Általános Iskola igazgatójának, Kmetti Sándornak, az ipolyvecei Al­kotmány Tsz főagronómusá- nak, Kulik p. Jánosnak, a vanyarci Virágzó Tsz elnöké­nek, Laczó Andrásnak, a Nagyoroszi községi Tanács VB titkárának, Molek Károly- nak, a Salgótarjáni Kohásza­ti Üzemek csőszerelő cso­portvezetőjének, Sajtos La­josnak, a salgótarjáni Cipész Ktsz főelőadójának, Varga Józsefnek, a mihálygergei II. Rákóczi Ferenc Tsz elnöké­nek, Vass Józsefnek, a tolmá- csi Lókosvölgye Tsz elnökének a Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést adomá­nyozza. Az Elnöki Tanács elnöke megbízásából a kitüntetettek egy részének tegnap Salgótar­jánban, a megyei tanács kis­termében Géczi János, a me­gyei tanács vb-elnöke nyúj­totta át a kitüntetéseket. A megyei tanácson rende­zett ünnepségen tegnap Géczi János, a megyei tanács vb-el­nöke, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány határozata alapján a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere kitüntetéseit is át­adta. A Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatát kapta Murányi Lajos, a me­gyei tanács dolgozója. Honvé­delmi Emlékérem kitüntetés­ben részesült dr. Körmendy József, a megyei tanács vb- titkára, Ispán Károly, a Pász­tói járási Tanács VB elnöke. Leszák Pál, a Balassagyarmati járási Tanács VB elnöke, Molnár Sándor, a Posta Táv­közlési Üzem vezetője és So- mogyvári László, a N.ÖGRÁD rovatvezetője. Az MHSZ-ben végzett tevé­kenység elismeréséül a Kivá­ló munkáért érdemérem arany fokozatát kapta Lombos Már­ton, a Balassagyarmati váro­si Tanács VB elnöke. A felszabadulási évforduló előestéjén a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetést a megyében 53 termelőszö­vetkezeti tag kapta meg. Elis­merő levélben, miniszteri dicséretben nyolc tsz-tag és -alkalmazott részesült. Az Országos Földművelési Tanács Kiváló szövetkezeti munkáért kitüntetésben ré­szesítette Benkó János va­nyarci és Cseh János szur­dokpüspöki boltvezetőt. Az ipari üzemekben számos dolgozónak- nyújtottak át Ki­váló dolgozó jelvényt és ok­levelet, több brigádnak pedig a megtisztelő Szocialista bri­gád címet adományozták. menyre, hogy az általános Is­kolát elvégző fiatalok 86 szá­zaléka tovább tanul középfo­kon. Sokat tettünk azért, hogy ne csak helyet biztosítsunk gyerekeinknek az iskolákban, hanem színvonalas képzést, jó nevelést is adjunk nekik. Csökkent az Iskolák zsúfoltsá­ga, nőtt a szakrendszerű ok­tatásban részesülők aránya. Kibővült középiskolai hálóza­tunk: új gimnáziumokat épí­tettünk az elmúlt öt évben Salgótarjánban, Szécsényben, Pásztón, Rútságon, Kistere- nyén. A párt kezdeményezésé­re megindult a munka az ok­tatásüggyel összefüggő kü­lönböző területeken, annak ér­dekében, hogy a fizikai dol­gozók gyermekei külön tá­mogatásban részesüljenek a tanulás minden szintjén, mert nagy politikai jelentőséget tu­lajdonítunk annak, hogy az értelmiség a jövőben is rend­szeresen felfrissüljön a mun­kásosztályból és- a szövetkezett ,1.1 in 1 I, ,«1. |»y i" 4- I- V-, n 4-rari rVn E­P8T86Z108SDOÍ JOVO X6OciíS^g0K^ keL A nagygyűlés szónoka ezu­tán a következő évek oktatás­politikai céikitűzéseirői be­szélt: — Abban az elhatározásban, hogy oktatási rendszerünket továbbfejlesztjük, társadal­munk fejlődésének megnöve­kedett igényei: a népgazdaság módosuló szakemberszükségle­tei, a tudományos-technikai fejlődés, a szocialista közéleti- ség követelményei jutnak ki­fejezésre. A negyedik ötéves terv időszakában, megyénkben arra törekszünk, hogy biz­tosítsak a feltételeket a kor­szerűbb és magasabb színvo­nalú oktatás és nevelés szá­mára. Ezért továbbfejlesztjük a körzeti iskolákat, új kollé­giumokat építünk Salgótar­jánban és Balassagyarmaton 670 diák számára. A szakmun­kásképzés korszerűsítését biz­tosítja a salgótarjáni új is­kola, műhely, boDógmm fel­építése. A megye oktatásügyé­nek fejlődésében jelentős ál­lomáshoz érkezik a követke­ző években: megindul a mun­ka első, felsőfokú intézmé­nyünkben — a számvitelt főiskola salgótarjáni tagozatán Az eSSadŐ eautto a pedagó­gusok nagyobb társadalmi megbecsüléséről beszélt, ame­lyet a X. kongresszus úgy ha­tározott meg, hogy ^A peda­gógusok anyagi és erkölcsi megbecsülését minden terüle­ten jobban összhangba kell hozni tevékenységük társadal­mi fontosságával”. Ä nagy tetszéssel fogadott beszéd után Szécsény Setével kapcsolatos felszólalások han­goztak el, majd az ünnepi megemlékezés és a választói nagygyűlés résztvevői megko­szorúzták a szovjet hősi em­1 TI. «in ."lm. I ' Űj tdulotok a fejlődésben Hazánk felszabadulásánál!; a helyi szervek hatáskörét, ma.' Ä lakosság Jobb eü8té- 26. évfordulója tiszteletére, Ennek megnyilvánulása Kis- sa érdekében ezen változtatni ünnepi díszbe öltözött Kiste- terenyének nagyközségi rang- kelL renye is. A község lakossága ra emelése is. Ez a község Kiemelte a mezőgazdaság- a délutáni órákban a szovjet munkásmozgalmi tradíciói- bem bekövetkezett anyagi' hősök emlékművéhez zárán- nál, műveltségénél fogva mél- technikai bázis ugrásszerű dokolt leróni háláját. Koszo- tó is erre a rangra. A köz- fejlődését. Még gond a gépek rúkat helyeztek el. Innen vo- ség fejlődésének nagy távlatai elhasználódása. Az elkövetke- nultak a nagygyűlés színhe- nyíltak meg. Itt építjük meg ző években az elavult gépe- lyére, a községi filmszín- az ezer embert foglalkoztató két újakkal kell kicserélni, házba, ahol Jelinek Tibor, ipari özemet. Nagy eredménynek könyvelte a községi tanács vb. elnöke Ezt követően az előadó a ed, hogy a tsz-üzemiekben köszöntötte az ünneplő kö- szocialista mezőgazdaság ki- egyre nagyobb mértékben zönséget és az ünnepi nagy- alakulásával és a mezőgazda- foglalkoznak a kiegészítő te- gyűlés szónokát, Herencsényi ság élőitlt álló feladatokkal fbg- vékenységgel, amelynek szá- ,Józsefet, a megyei tanács lallkozott. Ma már kialakultak ma eléri az 500-at és három- végrehajtó bizottságának el- a nagyüzemi mezőgazdasági ezer embert foglalkoztat. A nökhelyettesét. keretek. A tsz-ek akalmasak megyében a tsz-eknek ezen az önálló, vállalatszerű gaz- az úton kell haladni a mos- Az előadó bevezetőjében dálkodásra. Erősödött a sző- toha természeti körülmények meleg szavakkal emlékezett vetkezeti demokrácia és sta- miatt. Az elkövetkező évekre meg a szovjet nép felszaba- bilizálódott a parasztok hely- a mezőgazdaságban meg kell dító harcáról, amelynek ha- zete. Az utóbbi tíz esztendő- találni közép és hosszú táv- zánk is köszönheti szabadsá- ^ anyagi, műszaki, m a továbbfejlesztés útját, gát. Majd a soron következő színvonal, amelyek a szocia- hogy biztosítani tudjuk az or- országgyűlési és _ tanácstagi iista termelési viszonyok szág mezőgazdasági termékek- választások jelentőségét mél- megerősödését eredményez- kei való ellátását, és kielégít- tatta. A választáson — mon- a nagyüzemi mezőgaz- hessük az exportigényeket A dotta — nem csupán a jelöl- dálkodás ma már meghatáro- tsz-üzemekben emelni kell a tekre adja népünk szavaza- z5ja a faju fejlődésének. dolgozók életszínvonalát, ja- tát, hanem arra is, hogy egy Herencsényi József, a me- vítani a munkakörülmé- magasabb fokon tovább épít- gyej tanács-vb elnökhelyette- nyeiket. Az ünnepi szónok jük a szocializmust. se elmondotta, hogy az el- így fejezte be beszédét: — Ebben a községben is múlt öt esztendőben a mező- — A nagy szovjet nép se- nagy változások következnek gazdaságban a növényter- gítségével életünk szabad — be. Űj ipari centrum alakul mesztés fejlődési üteme gyor- békében dolgozunk. Ezt azzal ki. Kisterenye, Nagybátony sabb volt, mint az állatte- hálálhatjuk meg, ha tudá- és Mátranováfc körzetében nyésztésé. Ez utóbbi ágazat- sunk legjavával végezzük, már eddig hét üzem települt ban csökkent a szarvasmar- munkánkat, hazánk gyarapí- le. A széntermelés tervszerű ha- és a sertésállomány szá- tására. csökkentésével ezekben az üzemekben biztosítunk mun- | . 4 kát a dolgozóknak. Növeljük 1 NOGRAD - 1971. április 4., vasárnap 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom