Nógrád. 1971. április (27. évfolyam. 77-101. szám)

1971-04-21 / 93. szám

Döntő csata győztes nélkül Kulturális mozaik Svéd katonák Romhány ban — Gyenge idegem forgalom AMffiVÁE KÖNYVEK Svédország és Magyarország történelme során ritkán került közvetlen kapcsolatba egy­mással. Ennek oka főleg a nagy földrajzi távolság voR. Ötszáz kemény vitéz Ezeknek a ritka kapcsola­toknak egyike alakult ki II. Rákóczi Ferenc magyar feje­delemnek az ország független­ségéért a Habsburg-ház el­len vívott szabadságharca idején. A felkelés 1703-ban indult meg és nyolc évi hő­sies küzdelem után 1711-ben ért véget. Időrendben tehát egybeesett a spanyol örökösö­dési háborúval, később pedig XII. Károly svéd király és Nagy Péter orosz cár között kitört háború időszakával. XII. Károly seregének 1709. júliusában Poltava melletti csatavesztése után mintegy 3600' ‘főből álló csapat a fő­seregtől elszakadva — své­dek, lengyelek, litvánok, tatá­rok — víSszavonulás közben a magyar határig jutottak el és itt Rákóczinak az ország északi ‘részén táborozó hadai­hoz csatlakoztak. összesen mintegy ötszáz svéd katona került a kuruc seregbe, maid harcolt vitézül a magyar zászló alatt. A fe­jedelem örömmel fogadta a jól kiképzett, fegyelmezett csapatot, amelynek vezető tisztjei közül ma már csak Züllich és Bielk ezredesek ne­ve maradt fenn. A svéd—len­gyel segédhadak Itt-tartózko- dásuk folyamán két nagyobb ütközetben vettek részt: a fel­kelés végső szakaszának egyik jelentős csatájában 1710. ja­nuár 22-én Romhánynál, majd ugyanez év februárjában a Nitraegerszeg mellett vívott lovasharcokban. A foglyot kimentik Emlékezetes eseménye volt a svédek magyarországi tar­tózkodásának, amikor a rom- hányi csata előtti napon a fe­jedelem a felsorakozó seregé­nek megszemlélésekor a svéd katonákhoz lovagolt és francia nyelven megdicsérte őket korábbi harcaikban ta­núsított vitézségükért. Azt a reményét fejezte ki, hogy ha­sonló hősi odaadással har­colnak majd a magyar ügyért is. Megígérte nekik, ha vala­melyikük hadifogságba esik, annak kiszabadításáért éppúgy mindent elkövet, mint bárme­lyik más katonájáért. Vázol­ta előttük, hogy hadi dicső­ségre, sőt esetleg hadizsák­mányra is szert tehetnek. Másnap a csata Romhány Országos konferenciára készülnek A KISZ kb Keszthelyen műszaki fejlesztési konfe­renciát tart júliusban. A szervező bizottság felhí­vást tett közzé, hogy a konferencián résztvevő fia­tal agrárszákemberek ké­szítsenek megtárgyalható ta­nulmányt. A megyéből négy fiatal agrárszakember jelentkezett a konferenciá­ra, hárman tanulmányt is készítenek. Varga József a megyei tanács mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztá­lyának csoportvezetője a ta- lajmeszezésről, Hütter Csa­ba, a ceredi tsz agronómu- sa a hegyvidéki tsz-ek gyepgazdálkodásáról készí­tette tanulmányát, Szlivka Zsuzsa a szupataki tsz agro- nómusa a meszezéshez szük­séges alapanyag előállításá­ról írt. A három fiatal ag­rárszakember a közelmúlt­ban elküldte munkáját Keszthelyre. 44. Bajornak lettek talán csil­logóbb szerepei. De művészi alázatból — amellyel alárendelte magát az együttes feladatának — ekkor mutatta a legszebb példát. Immár nemcsak az ország legelső színésznőjének tart­ják, hanem jelképnek is. 1937. október 25-én a száz­éves Nemzeti Színház ünne­pén Bajor Gizi mondja el a Prológot. Nagy szavak, szép szavak, ünnepélyes szavak: méltók egy szimbólumhoz. De a szöveg babérágait és pántlikáit félrehajtva, kimo­solyog ránk Bajor Gizi, aki­nek „a lelke sem a lényeg”, mert az is játszik, derül-bo- i-ul, formát cserél: aki életé­ben mindent kitapasztal, mindenféle szerelmet, gaz­dagságot,* sikert, de még az erények visszáját, a bűnt is: aki nem titkolja emberi gyöngéit sem, mert mint oly kevesen, mindig azonos mer lenni önmagával — egyképp semmibe véve a lényét bál­ványozó sznobok ünneplését és a, magánügyeire fülelő ál- erkölcsűek megbotránkozását. A színpadon a Nagy Szí­nésdhő. Otthon a társasági / dáma, asz eftnémyeeteéeét fé-i leség, a garden partyk mon­dén háziasszonya. De titokban leszáll a ta­lapzatról, amelyre sikerigé­nyei, példaképekben szűköl­ködő közönsége és hálás kör­nyezete fölállította; hiszen Bajort zavarja is, hogy több­nek, különbnek, előkelőbbnek látják, mint amilyen valójá­ban. Ismét egy idézet: Hadd énekeljünk ide egy epizódot dr. Barát Irén nap­lójából: „Főpróba után vettunk. Gi­zit lelkendezve ünnepelték, ö boldog és fáradt volt, akár egy iskoláslány, vizsga után. Le sem tudott feküdni. Meg­ebédeltünk. Ebéd után Tibor elment dolgozni, mi pedig végigidétlenkedtük a külső Váci -utcai boltokat. Hagymás heringet vásároltunk pléhdo- bozban, jamot, házisonkát, ilyesmit. Felvittük a rende­lőbe és lucullusi uzsonnát rendeztünk. Gizi a mozimű­sort tanulmányozta: tanako­dott, mihez lenne kedve? Nekem már régen haza kel­lett volna jönnöm. Aznap még nem láttam a betegeket, s mondtam is, hogy most in­dulok el a romlás útján. De Gizi biztatott: ha kicsapná­nak, eltart!... A filmek kö­zül a Raszkolnyikovot válasz­totta, bár megjegyezte, hogy legszívesebben egy rémfilmet 4 NÖGRÁD — 1971. április 21., szerda mellett bontakozott ki. A vál­takozó szerencsével dúló üt­közet számos mozzanatában a svéd katonák derekasan helyt­álltak. Sajnos, a kezdeti sike­rek után, az ellenség vissza­vonulása láttán felbuzdulva, a győzelemittas magyar sereg szétszóródott. Ezután a kuru­cok nem törődtek többet a niegvertnek vélt császáriakkal. Azonban az ellenséges lovas­ság ezalatt gyülekezni kez­dett, veszélyeztetve a magyar hadakat. A kuruc seregben csupán a svédek ismerték fel a helyzet veszélyességét, ren­dezték soraikat, és újból meg­támadták a császáriakat, ar­ra számítva, hogy a kezdet­ben velük együtt harcoló ma­gyar hadak is követik őket. Azonban ezek lemaradtak, és a svédek csak maguk álltak szemben a nagy túlerővel ren­delkező ellenséggel. Rövid hő­si harc után a svédek kény­telenek voltak visszavonulni. Negyven svéd halott Ezt a csatát a historikusok hol mint győzelmet, hol mint vereséget emlegetik. Gyakor­latilag nem volt győzelem, mert hiszen a kuruc sereg visszavonult. Viszont az is igaz, hogy á császári sereg embervesztesége lényegesen nagyobb volt a magyarénál. A segédhadak a korabeli krónikák szerint 60 főt, 40 svéd és 40 lengyel katonát vesztettek. A romhányi csa­ta színhelyén a hálás magyar utókor a Szátoki út mentén emlékművet állított fel. Az emlékoszlop egyik oldalán svéd feliratú bronztábla örö­kíti meg a hős svéd és len­gyel katonák dicsőségét, akik távol hazájuktól a magyar szabadságért áldozták fel éle­tüket. A romhányi csata színhe­lyét bizonyéra sok svéd és lengyel turista felkeresné, ha jó előre felhívnák figyelmüket az ott található emlékoszlopra. Batári Gyula nézne meg, mert az ae ő íz­lése. j— Meglátod — mondta —, most ki fogok jönni az igazi formámmal! Olvasd el a legközelebbi interjút! Ed­dig olyan okos voltam, mű­veit, jó ízlésű, előkelő. Most meg fogom mondani, hogy igenis: a rémfilmeket szere­tem, a hagymás heringet, a detaktívregényt, az egyszerű szövetruhákat meg a váll- kendőt, és azt sem tudom, ki volt Lykurgos — csak öt perc múlva el ne felejtsem az egészet.. A következő években ve­gyes szerepdrámákban ját­szott. •> Kőéül ük még Herczeg Kék róká-ja volt a legkülönb. Biztos hatásérzékkel leveze­tett egyismeretlenes egyenlet. Ahol a végeredményt a szer­ző nem írta le, Bajor Gizi a középutat választotta. Még a darab rendezőjének sem árulta ei, hogy szerinte jórt-e Cecil a Török utcában? Le­het, hogy igen. De ez nem érdekes. S lehet, hogy nem. De vegyék úgy, mintha járt volna. Bajor szerepfölfogása tehát magát a „problémát” tette komolytalanná, azt a nagypolgári és polgári mo- rálsahlont, amely egy nő bonyolult erkölcsi világát, előítéletekkel súlyosbított nemtörődömségében, csupán a hűség „kulcskérdésével” kívánja megfejteni. Ha hűt­lensége kiderül, társadalmi árfolyama is egyszeriben le­zuhan. Míg ha okosan csal, feddhetetlen marad. Az újabb Herczeg-darab, az Utolsó tánc ismét kettős szerepet hozott. Anyát és leányát: Jucit, aki nem tud megöregedni, és Juditot, aki lélekben jóval idősebb az anyjánál. A fiatal anya és az öreg lány; a szép anya és a csúnyácska lány; a nevel - hetetlen anya és a jól nevelt lány — Herczeg az íróaszta­la alsó fiókjából kihúzott darabot erre az ellentétpárra építette. Mi sem lett volna VASÁRA. Salgótarjánban, az állami könyvesboltban, áp­rilis 19-től 21-ig zajlik az antikvár könyvek vására. A miskolci antikvárium ezúttal 16 0(H) forint, értékben hozott könyvet Salgótarjániba, első­sorban úgynevezett antikvár könyveket, azaz 1945 előtt kiadott műveiket. Sajnálatos, hogy az antikvár könyvék kínálata és kereslteié váro­sunkban 1966-tól évről évre csökken. A mostani vásár is „csendesebb” mint az előző volt, jóllehet az antikvárium névre szólóan 600 meghívóit is felküldött az érdeklődőknek. (Az érdektelenség annál is inkább elgondolkodtató, mert például Gyöngyösön éppen az ellenkező tendenciát tapasz­talják vásáraik alkalmával a miskolci antikvárusok. Pár nappal ezelőtt ott 13 000 fo­rint értékben kelt. el könyv7, s 9000 forintért vásároltak régi könyvet a lakosságtól.) + SALGÓTARJÁN LÁMPÁI. 1972 feléjén ünnepeljük Sal­gótarján városi rangra eme­lésének ötvenéves évforduló­ját. Erre az alkalomra lát napvilágot a Salgótarján tör­ténete című nagyszabású miunka, több szerző alkotá­sa. Dr. Szabó Béla a dualiz­mus korát dolgozza fel. Ér­dekességként említjük meg a készülő műből: Salgótarján­ban száz évvtel ezelőtt mind­össze hót utcai lámpa vilá­gított. Az utcáikat sár, vagy vastag por borította, a mai járdák helyén árkok húzód­tak. Az „éjszakai életet” két nagy kocsma, s a külső ál­lomásnál még egy ivó szol­gálta. Ezek különösen a hó­nap közepén, fizetési napo­kon voltak látogatottak.. A Tárján-pataikbn nem volt híd, gázlón keltek át a pa­takon az emberek. Száz év nagy idő egy település tör­ténetében: estéinken mintegy 1300 izzólámpa, valamin® 1530 higanygőzlámpa és fénycső ontja Salgótarján utcáin és feerein a fényit. ★ BŐVÜL a MIKSZÁTH-7 SZOBA. 1972-ben ünnepeljük egyszerűbb, mint maszkkal, s kellőképp utrírozott mozgás­sal kiemelni az ellentéteket.1 De Bajor itt is a nehezebbet választotta. Két paróka, meg egy szemüveg: más kelléket nem használt. Juci—Judit alakítójának mélyebb tartal­mat adott e tartalmakban szűkölködő szerepnek. Nem a két nő ellentétét, hanem belső hasonlóságát kereste. Anya és lánya tökéletesen más volt, s mégis döbbenetesen ugyanaz. Juci kispolgári szé­gyenkezéssel volt nagyvilági, Judit meg azzal a titkolt óhajjal „mentette meg” az anyját: bárcsak ok lenne rá, hogy őt is megmentsék!... De a legsikeresebb szerep­dráma A bolond Ásvayné lett Pedig a kéziratot a szín­háznál is ajkbiggyesztve ol­vasták. A hűség drámája? N«n. Inkább egy múlt száza­di ötlet feldolgozása. A hős­nő beleőrül a tudatba, hogy férje nem tér vissza a hábo­rúból. Szenvelgés a múlton, az emlékeken, szenvelgés még a szenvelgés lehetőségén is. Németh Antal azt mondta róla: „Ügy hat, mint valami megíratlan Jókai-regény gyönge dramatizálása”. Har- sányi Zsolt, a szerző az ifjú Ásvayné szerepét Olthy Mag­dának, az öregét Gobbi Hil­dának szánta. De a gyengécs­ke művet csak egy szex-eposz- tási trükkel lehetett meg­menteni: mindkét feladatot Bajor Gizire bízták. Gizi az előjátékban tizennyolcéves fiatalasszonyt játszott, majd önmaga eszelőssé torzult múmia-képében jelent meg a színen: alakítása tele volt részvéttel, s a részvétet le- küzdő, gyöngéd iróniával is. Nem lehetett tudni, hogy rög­eszméje kóreset-e, vágj7 élet­mentő védekezés? A bolond Ásvayné a pesti siker után több vidéki színházban is be­mutatkozott. Bajor nélkül azonban a darab csak néhány előadást ért meg. ('Folytatjuk) Mikszáth Kálmán Beülte tésé - neki 126. évfordulóját. En­nek jegyében a nyárra bő­vítik a balassagyarmati Pa­lóc Múzeum Milkszáth-ki- áliítását is. A Mikszá'tlh-szo­báiban jelenleg még a Bérczy Károly-emlékkiállí- tás anyaga. látható, de rö­videsen újra az állandó Mik­száth-kiállítás kap helyet a szobában. Többi között, lát­hatjuk it® Mikszáth pipáját, szipkáját egy félig elszívott szivarral, óraláncát. s kis tokban János fia fényképé­vel, A ló, a bárányiVq és nyúl című elbeszélésből megismert kedves figurákat és így tovább. Dr. Bisztray Gyula professzor a Mikszátlx- hagyatékból mintegy félszáz fényképmásolatot ajándéko­zóit a Palóc Múzeumnak, ezeket is kiállítják majd. A hortpácsj Miks záth - emlékk i ­állítás ugyancsak új' anyag­gal gazdagodik. ★ NÓGRÁDI SÁNDOR HA­GYATÉKÁBÓL. A karancs- berémyi Felszabadulási és Par­tizán EmléfcmúzJeximiban Nóg­rádi Sándor hagyatékából külön emlékszobát rendeznek be, dr. Szabó Béla muzeoló­gus irányításával májusban. Itt helyezik el Nógrádi Sán­dor könyvszekrényét, intar­ziás íróasztalát, bőrfoteljét, tollát, íróasztalának felszere­lését stb. Mintegy száz kötet könyve is ide ikerül. Köztük láthatjuk a Wilhelm Pieck dedikációjával ellátott köte­tet. saját számára nyomtatott példányokat, orosz és német nyelvű könyveket a tudomá­nyos szocializmus tárgyköré­ből és így tovább. Érdemes lesz belépni az emlékszobába — emlékezni. Véleményünk . :• 1——1 fa ajánlatunk No, ezen a héten, Gorri, az ördög, egyáltalán nem bizo­nyult ördögnek! Sokkal in­kább rokonszenves, kedves szerencsefinek, akinek min­den síkéiül. Egyébként is túl gyakoi’i kezd lenni az olyan történet, amelyben a nagy összeütközések elmaradnak és békés dialógusokból értesü­lünk a nagy, drámai össze­csapásokról. De, hogy a té­mánál maradjunk: ha így megy továbbra is, azt kell mondanunk, hogy Gorri a földreszállt angyal. Ámbár ezt sem mondhatjuk nyugodt lel­kiismeretességgel, hiszen már ismerünk egy angyalt a kép­ernyőről, aki viszont olyan, mint az ördög. Az Angyal kalandjai ugyanis ördögi ka­landok, Gorri kalandjai szen­timentális csacskaságok, mint­ha csak egy múlt század ele­ji szerelmes regény lapjairól lépett volna le, azzal a vak­merő szándékkal, hogy most már amorozó helyett ördögöt játszik. Vagy mégsem? Ma­rad, aki volt? Még szerencse, hogy szom­bat estéről megismételték az amerikai komédiák sorozat­ban az „Ambrus, a cowboy” című némafilmet, amely vi­szont minden tekintetben ör­dögi volt. Színészi teljesít­ményben és trükkökben, tech­nikai megoldásokban is, ki­váltképpen, ha arra gondo­lunk, hogy múzeumba illő fil­men szórakoztunk. Ez a foly­tatásos filmecske kárpótolta más folytatások hiányosságait. A mai műsor egyébként tűi sok izgalmat nem ígér. Az „Importált gondok” (17.15) az autósok gondjaival, a szervi­zek helyzetével és fejlesztésé­vel foglalkozik. 18.20-kor ke­rül sor a „Riporter kereste­tik” negyedik elődöntőjére. Az esti főműsor ismét egy le­porolt polgári dráma, Bródy Sándor: A dada című színmű­ve, amelyben Bolygó Kis Er­zsébet alakjában egy megesett gyereklány kálváriáját, meg­aláztatásait kísérhetjük fi­gyelemmel. L. Gy. Elkészült a fejlesztési terv A megyei állattenyésztési íelügytelősiégen a napokban befejezték a hároméves le- gelőfejlesztési és pénzügyi tervek készítését. A terv idő­szaka alatt 3700 holdon rész­ben új leglel őt telepítenek, több holdat felújítanak és a meglevőn, elvégzik a szük­séges ápolást. A legelőket új berendezésekkel látják el. Többiek között kerítéseket ál­lítanak fel a szakaszos le­geltetéshez. felhajtó utakat Jelölnek; ki. új kutakat ás­nak és itató vályúikat he­lyeznek el. A legelőfejlesz­tés 29 termelőszövetkezetet érint, felsősorban azokat az üzemeket, amelyek szakosí­tott tehenésztelepekkel ren- delkezntek. A legielőfelújítás- ra hatmillió forintot fordí­tanak. Példa és bizonyíték arra, hogy egyeseknek miből telik hét­végi házra

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom