Nógrád. 1971. április (27. évfolyam. 77-101. szám)

1971-04-21 / 93. szám

A szécsényi járásban r~........................... ....—........................-............................ Fo tózzon a NÓGRÁD~nak! Herbst Rudolf (Jobbágyi): Megjöttek a gólyák című fényképére a zsűri 8 pontot adott Ami a tudósításból kimaradt... Engedje meg az igen tisz­telt olvasó, hogy az újságíró ez alkalommal arról adjon számot, ami a tudósításból kimaradt. Mert ilyen is akad. Azt mindenki természetes­nek tartja, hogy kora reggel kezébe veheti 'az aznapi la­pokat, hírekkel, riportokkal, tudósításokkal. Nem is gon­dol arra, hogiyan került egy- egy olvasnivaló az újságba. Hogyan segítenék sokszor olyan emberek a tudósítás, vaigy riport megjelenésében, akiknék tulajdonképpen sem­mi közük az ügyhöz... A közelmúltban történ t. Az egyik községben válasz­tási nagygyűlést tartottak. Az eseményre este került sor. Ilyenkor — hogy még a másnapi lapba bekerüljön — az újságíró telefonon mond­ja be tudósítását így szo­kott történni rendes körül­mények között. Az említett község Salgó­tarjántól elég messze esik. Ezért az újságíró a tanács­elnökkel megbeszélte: amint vége a gyűiésriek, a tanács­ról telefonál Salgótarjánba. — Meglesz az rendben — mondja a tanácselnök. „Re- pülőzve” vagyunk. Csak meg­tekerjük a telefont, Pásztón azonnal felveszik, már lehet is beszélni. Tegnap is egy perc alatt kapcsolták Pes­tet. .. Vége a gyűlésnek. Irány a tanács. Az elnök — tele jó szándékkal — tekergeti, csa­vargatja a telefont. Néma csönd. Senki nem jelentke­zik. Eltelik negyed óra. — A nemióját — törli homlokát — próbáljuk meg a segélykérő telefonon. Majd az jó lesz. Megismétlődik az előbbi. Sehol semmi. Telnék a per­cek, a szerkesztőségben pe­dig várják a tudósítást, a nyomdában kihagyták a he­lyét. Már ott van a pánttStkár is. Mimdemlkt segíteni akar. Kapcsolgatják, próbálgatják, tekergetik, — a telefon né­ma. — Nincs más hátra — mondja az elnök —, el kell menni a postamesterhez. Gyorsan kocsiba ülünk, megyünk a falu túlsó végé­re, a postamesterhez. Teljes sötétség. — Már alszik — jegyezi meg a tanácselnök. Mit tehetünk mást, teljes erővel zörgünk a kapun, fel­keltjük. Várakozunk, amíg felöltözik. Annyira sietett szegény, hogy még zoknit sem húzott a lábára... Ismét kocsiban vagyunk, megyünk gyorsan vissza a postára. A postamester ki­nyitja az 'ajtót, villanyt gyújt. Izgatottan figyelünk, jó lesz-e a telefon? A postamester hívja Pász­tót. — Pásztóika? Nagyszerű, már azt hittük nem tudunk beszélni. Kérek egy tarjáni kapcsolást... Rendben? Tes­sék beszélni — nyújtja a hallgatóit. A tudósításba ezek az „iz­galmas” események nem ke­rültek bele. Pedig nem is olyan mellékesek... — es >— És elindul a tizedik A lány velünk szemben ül, átkulcsolja térdén kezeit. Tág­ra mereszti szemét, mímien porcikája pattanásig feszül. Ogy figyel a szavak táncos fűzésére, mint akinek minden jó szó elismerés. A szavak igaz hitét szívta magába szü­letése első percétől, az ahogy beszélgetünk, a népmesék leg­kisebb fiúi jutnak eszembe, akik úgy indulnak el, hogy — nem ismerve útjuk távo­labbi mezsgyéit — győzzenek: elérjék életük igazi értelmét. — Érettségi előtt md jut eszébe? — (Mély sóhaj, majd hir­telen kitörő lendület.) Nekem lehetőségem volt. — Lehetőség? — Ha jobban tetszik: sze­rencsém. Anyácskám, apács­kám szabadabban engedett, mint a testvéreimet. Ne értse félre: tizedik gyerekként könnyebb volt a helyzetem, mint testvéreimnek. Érdekes? A legidősebb bátyámnak ki­váló színészi képességei vol­tak. Neki dolgoznia kellett, mint az a sokgyermekes csa­ládokban szokás. — Színésznek készül? — Minden ízemmel, gondo­latommal. — De mint minden, ez is el­kezdődött valamikor. Érdekel mozaikjaiban valamennyi lé­pés. amely erre a pályára irá­nyította. Nehéz erről beszél­ni, de próbálja meg. k — Másodikos voltam, ki­csiny, félénk lány, amikor először szerepet kaptam. Táncoltam, énekeltem, szinte mással nem is törődtem. Mint a tündérszemű kislányok: gondtalan voltam minden nehézség ellenére. Itt kaptam az első impulzust. Később őrsvezető lettem az úttörő­ben. Szerettem rendezni, szervezni emberekkel foglal­kozni. Ha nem voltak tár­saim, s az idő is arra kész­tetett, hogy szomorkodjam, akkor sem csüggedtem el. Papírbabákkal játszottam színházat. És játszottak az unokatestvérek is örömmel. Élveztük, amit csináltunk. Jöttek a komolyabb évek: a gimnázium. S a nagy va­rázs, az irodalmi színpad. Eszményi Tündével, Tatárral voltam együtt én, a pici. Szól­ni sem mertem, csak örültem, hogy elleshetek tőlük gon­dolatokat, mozgásokat. Má­sodikban aztán a Kamaszor­szág bemutatója, Trencsényi tanárnő vezetésével. Felejt­hetetlen napok. Aztán Szol­nok 1969-ben, a tanácsköztár­sasági szavalóverseny. Tu­datosan készültem, s Maróti Lajos Gorgó-jának elmondá­sáért megkaptam a különdí­jas Szárnyakat adott, s így érkeztem el a negyedikig. Lorca: A csodálatos vargáné címszerepéig. •k' — Miért szerette ezt a sze­repet? — Mert hasonlítunk egy kicsit egymásra abban, hogy én is tele vagyok energiával, erővel, úgy érzem, fel kell robbanni, ha nem csinálok semmit. — őszinte meghatározás. — Tudom, fegyelmeznem kell magamat. Vargáné is heves. Déli temperamentum. Hol sír, hol örül, hol topor- zékol. S mennyire jellemző ez a hozzám hasonló lányokra is! Bennem is akad valami ebből. Aztán azért is szeret­tem még, mert falun lakom, akárcsak vargáné, s ismerem az ottani viszonyokat. Is­merem azokat a fiúkat, lá­nyokat, akik nagyon is tehet­ségesek, és elvágynak, mert szüleik régi módon gondol­kodnak. — Játszani szeret, vagy sza­valni? — Játszani! Mégis más, ha az ember nincs egyedül. Job­ban él, ha látja társa arcát. — Színész akarok lenni. Nehéz megfogalmazni, hogy miért. A magyarázatból frá­zisok sülnek ki. József Attila írta, s hozzá hasonlóan én is egész népemet akarom taní­tani. Látja, ez megint frázis, de őszintén így gondolom. Meggyőződésem, hogy legköz­vetlenebbül a színész hat az emberekre. A színész érzel­mi lény. Érzelmileg hatni azokra, akiket ismerek. Az idősebbeket már nem lehet iskolapadba ültetni, hogy megváltoztassák szemléletü­ket. De ha a darabon keresz­tül ráismernek életük egy- egy mozzanatára, többet érek A fiatalok és a közművelődés AZ ELMÚLT éveikben a KISZ szécsényi járási bizottsá­ga a közművelődésben, annak irám-yítiáséban is, jelentős po­zícióhoz jutott, aiz ifjúsági szervezet sokat tett a népmű­velés támogatásaiért. Az el­múlt esztendőikben a népmű­velési tevékenységiben különö­sen. a politikai és a művésze­ti. nevelésben ért el figyelmet érdemlő eredményeiket az if­júsági szervezet, kissé kedve­zőtlenebb a kép, ha az álta­lános és szakmai műveltségről esik szó. A KISZ sajátos helyet foglal el a járás közművelődésében. Sóik az „érett” KlSZ-taig, il­letve az ifjúsági szervezetben nevelkedett fiatal, akik közül többen már a közművelődés­ben tevékenykednék, bekerül­tek a közművelődés irányító rendszerébe, annak ellenére, hogy például a falusi művelő­dési otthonokban még nincs mindenütt megfelelő képvise­lete az ifjúsági szervezetnek. A KISZ központi bizottsá­ga szabadidős határozatának megjelenése után a Népműve­lési Tanács irányelveinek és az egyéb határozatoknak meg­felelően a járási KlSZ-bizott- ság is az illetékes állami és társadalmi szerveikkel, intéz­ményekkel közösen, a járás sajátosságainak megfelelő in­tézkedési tervet készített, amely megjelölte a kulturális nevelőmunka főhb tennivalóit. E tevékenység eredményeinek, fogyaitékosságainak tükörképét á járási kulturális fórum ad­ta. A munka során különös te­kintettel voltak az új gazdia- ságiirányítási rendszerre, igye­keztek tevékenységlüket a vál­tozó körülményekíhez igaaitia- ni, főleg a helyi kiscsoportos formákat erősíteni. A SZÉCSÉNYI járás KISZ- tagjainak száma évek óta másfél ezer körül mozog. A szocialista társadalom maga­sabb szinten való építése, az új gazdaságirányítási rend­szer fokozott igényeket tá­maszt mind az egyénnel, mind pedig a közösségiekkel szem­ben. A KISZ-szervezeiteket te­hát alkalmassá kell tenni ar­ra, hogy eleget tudjanak ten­ni a társadalmi követelmé­nyeknek, és saját területük politikai, gazdasági, művelő­dési és ifjúságpolitikai igé­munkámmal, mintha napokon keresztül ostoroznám őket. Pedig én hozzájuk vonzódom, elsősorban hozzájuk, folyton bántom őket, csupán azért, mert ellentétekre épül a vi­lág. Ahol jó van, ott rossz is akad. *i — Kezdődnek a felvételik. Minden lehetséges. — Ügy érzem, ehhez van tehetségem. Olyan pályát vá­lasztottam, amely közel áll elképzelésemhez. Lehet, hogy nem sikerül. Akkor sem esek kétségbe. Lehet, hogy tanár lesz belőlem. De egy biztos: nem azért akarok színész len­ni, hogy az én képemet kö­zölje a Füles, s hogy mutas­son a Híradó. A tanári pályá­hoz tanáraim példát adtak, emberséget, s megtanítottak arra, hogy a lehetőséget és a tehetséget mindig becsülni kell. nyelt figyelembe véve fel tud­ják készíteni tagijaikat és a kollektívákat a feladatok meg­oldáséira. Ezek után lássuk, milyen a járás fiatalságénak részvétele a művelődés főbb ágazatai­ban,? •; A KlSZ-tagsógot, illetve a KISZ-korosztályú fiatalokat a járásban az általános .iskola nyolc osztályának elvégzése, valamilyen szakma megszerzé­se, vagy a középiskolai vég­zettség jellemzi. A gondot el­sősorban a cigányfiatalok is­koláztatása jeleníti. Az alap- szervezetek feladatiként szab­ták meg hogy tagjaikat a po­litikai és szakmai oktatásban való részvételre mozgósítsák. Tapasztalat szerint továbbra is szükséges a mezőgazdasági szakközépiskolát végzettek számának növelése, a pálya­választási tevékenység színvo­nalának emelése. Az írod alornb arátok, a rend­szeres könyvolvasók toborzása ugyancsak szerepelt az alap- szervezetek kulturális felada­tai között. Az olvasó ifjúság mozgalmon belül eredmények születtek, könyvárusdtó akciók is lezajlottak. A szabadidős határozatnak megfelelően filmbérlet-akciókat szervez­tek, a művelődési házakkal közösen került sor több film­történeti és esztétikai előadás megrendezésére a körzeti mű­velődési házakban, különösen Szécsényben. Viszonylag kevés a színházi bérlettel rendelke­ző fiatal. A színiházi kultúra fejlődést jellemző bizonyos vo­natkozásban a műkedvelő színjátszó- és a jelenleg köz­líílnsztási Hol szavazunk? A község önálló szavaJ zókört) alkot. így minden vá­lasztó lakása közelében sza­vazhat és nem kényszerül más helységbe elmenni, hogy választójogával élhessen. A választók ugyanabban a szavazókörben szavaznak mind a képviselőre, mind a tanácstagra. Milyen szerepet töltenek be a szavazókörök? A szavazókörök feladata a szavazás lebonyolítása. A választók a lakóhelyükhöz legközelebb eső szavazókör- ben szavaznak. Ha a vá­lasztókerületiben több sza­vazókört létesítettek, azokat sorszámmal kell ellátni, A választójloigosult, amikor meg­kapja az értesítést arról, hogy felviették a választók névjegyzékbe, egyúttal tá­jékoztatást kap arról isi, me­lyik választókerületbe és mi­lyen saavazókörhöz tartozik. A választás napján a meg­jelölt szavazókörbe megy el. Mi a szavazatszedő bizottság feladata? A szavazatszedő bizottság feladata a szavazás levezetése működési területén, tehát a szavazókörben: — átveszi a szavazásihoz szükséges nyomtatvémyblkat (szavazólapokat stb); — levezeti a szavazást; megállapítja, hogy a szavazó szerepel-e a választók név­jegyzékében. ha nincs ben­ne, de a szavazás napján a kedvelt irodalmi színpadi moz­galom. A zene- és képzőmű­vészeti nevelés jegyében a forradalmi ifjúsági dalok, a Fiálklyavivők című lemezen el­jutottak az alapszeirviezetek- hez. A népdalversenyeken szintién részt vesznék a fiata­lok, például Kincses Hetén or­szágos szinten képviselte a já­rásit. A Röpülj páva-körökben; ifjúsági kórusokban, menyecs- keikórusokban ugyancsak ak­tívan szerepelnek az ifjak. A diáknapok keretében meghir­detett képzőművészeti pályás- zaitokna a középiskolai KISZ- szenvezetek mozgósitótták tag­jaikat, különösen a saócsényi mezőgazdasági technikum ta­nulói tevékenykednek. A Nép­művészet Ifjú Mestere pályá-i zaton a járási népművészeti hagyományait, a Háziiipar fci- szes fiataljai képviselték aa országos kiállításion. TERMÉSZETESEN, a teljes­ség igénye nélkül szóltunk a fiatalok tevékenységéről, a ezúttal a formákról sem ejtet­tünk szót. Ügy tűnik, a jövő­ben mindinkább szükség lesa arra, hogy a KISZ járási bi­zottsága is egyre világosabban lássa a közművelődési tevé­kenységhez adott fettételeket; meghatározza a segítő és a gátló tényezőket, a modern eszközök és a hagyományos közművelődési forrnák együtt­működésének lehetőségeit, a ezek alapján ismerje fel azo­kat a legfontosabb tendenciá­kat, amelyek e tevékenység­ben érvényesülnek, illetve amelyeknek az elkövetkezen­dőkben érvényesüMiüfc kell. T. E. I kislexikon szavazatszedő bézntítsálgnáf bemutatja egy másik váJ lasztókerület igazolását arJ női, hogy választój ogosult, a! szavazatsziedő bizottság őt! pótnévjegyzékbe veszi ésí ennek alapján aa ideiglenes* lakóhelye szerinti vállasaitól kerületben és szavazókorJ hem is szavazhat; i — gondoskodik a szavazási lebonyolításának törvényes i ségérői és zavartalansága-) ról; a szavazás helyén ai rend fenntartásáról, biztosít-i ja a választás titkosságát,! megakadályozza, hogy bárki! a szavazót befolyásolja ab-i ban, kire szavazzon stb; — megállapítja a szavazó-1 körben a szavazás eredmé­nyét, ennek megfelelően azt; hogy érvényes és hány ér-j vénytelien szavazat van. há­nyán és melyik jelöltre* szavaztak stb; — továbbítja a szavazási jegyzőkönyvet az országgyű­lési választókerületi bizott­sághoz, illetőleg a tanácsi választási elnökséghez, amely­nek feladata, hoigy a válasz­tókerület szavazóköreiből be­érkezett adattok alapján a választás eredményét meg­állapítsa. A szavazatszedő bizottság határozatának érvényessé­géhez a bizottság többségé­nek (tehát legalább három személynek) a jelenléte és a jelenlévők szavazattöbbsége (négy jelenlevő esetén há­rom szavazat) szükségles. A szavazatszedö bizottságok társadalmi szervek, akik es­küt tesznek megbízatásuk törvényszerű teljesítésére. Csabai Magdolna a gyar­mati Szántó Gimnázium és Szakközépiskola végzős ta­nulója. Lorca darabjában^ A csodálatos vargánéban, kiugró sikert aratott. Szakemberek mondtak róla véleményt. Lát­tam játszani, verset mondani. Nógrád szerencsés Eddig nyolcvansat gépkocsit nyertek Hallottam tőle evenk mesét, Fejes: Rozsdatemető-részletet. Élmény volt. Tereskén él, Gyarmaton ta­nul. Őszinte és emberi tulaj­donságok határozzák meg te­vékenységét. Tanárai szerint kiváló képességű, céltudatos. Most már ő határozza meg to­vábbi életútját. A vidéken váltott gépkocsinye- remény-betétkönyvek ez évi má­sodik sorsolását májusban ren­dezi az Országos Takarékpénz­tár. Ezen a sorsoláson azok az ötezer és tízezer forintos gépko- csinyeremény-betétkönyvek vesz­nek részt, amelyeket január vé­géig váltottak és május 1-ig nem szüntettek meg. A következő sorsolás augusztusiban lesz, s ezen az április 30-ig megnyitásra ke­rülő és természetesen a koráb­ban váltott nyereménybetétköny- vek vesznek részt. Megyénk sze­rencsésnek mondható, hiszen Nóg- rádban tavaly december 3i-ig 77 gépkocsit nyertek. Ebben az évben a februárban megtartott sorsoláskor 9 darab gépkocsi ta­lált gazdára, s így Nógrád 8« gépkocsinyereménnyel rendclke-* zik eddig. Molnár Zsolt NÓGRÁD — 1971, április 21., szerda 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom