Nógrád. 1971. április (27. évfolyam. 77-101. szám)
1971-04-21 / 93. szám
A nógrádi Béke Tsz-ben A nógrádi Béke Termelőszövetkezet Berkenyén 20 ezer férőhelyes új tojóházat épített saját kivitelezésben. Naponta 13 ezer tojást szednek össze a 20 ezer francia Sevveer tyúk- állornánytól. Az évre négymillió forintot terveztek árbevételnek. A tojóházon kívül a régi major istállóiban jelenleg 21 ezer naposcsibe is helyet kapott. A szövetkezet az új tojóházból hárommillió 520 ezer tojást tervez eladásra Ellesik Mihály és Bitó István Dt-—75-ös traktorokkal kukorica alá készíti elő a talajt Kötözik és kapálják a málnát a nógrádi határban a szín. kezet asszonyai. A közös gazdaság 30 holdon málnát, 30 holdon feketeribizlit termeszt Családvédelem a megyében Háromnapos továbbképzés kezdődik ma, Salgótarjánban, a megyei tanács VB-termében a megyei Vöröskereszt szervezet apparátusé részére. A továbbképzésen a Vöröskereszt városi, járási titkárai, a járási és városi csatódvédetoni felelősök, valamint a szociális otthonok és az öregek napközi otthonainak vezetői vesznek részit. Ma, az etsö napon családvédelmi feladatokról tárgyainak a továbbképzés résztvevői. A vitaindító előadást Családvédelem a Vöröskereszt III. kongresszusa szelleméiben címmel Pusztaiházi Isfcvánsné, a Vörösikiereszt Országos Központ Családvédelmi Osztályának vezetője tartja. A témáit Több oldalról megvilágítva vitatják meg; szó lesz többi között az egészségügyi állomásoknak a családvédelemben betöltött szerepéről is. Holnap és holnapután vezetési és szervezési kérdéseket tárgyalnak meg a továbbképzésien résztvevők. Előadások hangzanak el A vezetés emberi tényezői, A társadalmi aktivistákkal valló foglalkozás módszerei, A városi vezetőség aktivizálásának módszerei, A csúcBivezetőségek irányító tevékenysége, A vezetés pedagógiája és pszichológiája címmel. Szó lesz a tanácskozáson, az egészségügy Nógirád megyei fejlesztéséről is. Megvitatják többi között a Vöröskereszt mezőgazdasági üzemeikben végzendő feladatait, valamint a városi és a lakóterületi tisztasági mozgalom fejlesztését. A háromnapos továbbképzés 23-án, pénteken zárul. A gazdasági döntés: politikai döntés tétlensége, a műszaki lemaradás és más. hafk gazdaság és a politika viszonyának vizsgálatánál elsősorban abból a lenini megállapításból kell kiindulnunk, hogy a politika a gazdaság koncentrált kifejezése. A gazdasági építőmunka feladatainak megvalósítása nem más, mint a szocializmus felépítésére irányuló kommunistapolitika szolgálata. Vagy másképpen szólva, a mi szocialista építésünk jelenlegi, hosszú szakaszán a gazdaság a politika fő területe. A gazdaság egyedülvalóságáról és a politikától való függetlenedéséről vallott téves nézetek különféle bajokat okozhatnak. Az a gazdasági vezető, aki a gazdasági tevékenységet nem a szocializmus felépítésére irányuló politika Összefüggésében, hanem önmagában szemléli, nem mérlegelheti helyesen döntéseinek politikai kihatásait. Márpedig minden gazdasági döntés: politikai döntés. Legtöbbször közvetlenül is, de végső kihatásában bizonyosan az. S az olyan gazdasági döntés, amelynek politikai kihatása nem kívánatos, mert nem illeszkedik szervesen a párt politikájának folyamatába — nem lehet helyes gazdasági döntés. Ezért jogos és feltétlenül szükséges követelmény, hogy a gazdasági döntéseit és intézkedések, akár átfogó érvényűek, akár pedig helyijellegűek, vagy kisebb jelentőségűek, előre vegyék tekintetbe a várható politikai-társadalmi kihatást. A gazdasági munka mai szintjén, amikor fejlettebb, egyszersmind bonyolultabb viszonyok között dolgozunk, a politikai gondolkodásban is érvényesülniük kell a közgazdasági szempontoknak. Vagyis, aki politikai síkon egy-egy elhatározást mérlegel, az számoljon a gazdasági hatásokkal, aki pedig gazdasági kérdésekben dönt, vegye tekintetbe a politikai körülményeket és követelményeket. A gazdasági és a politikai tevékenységnek erre a kölcsönhatásra épített összhangja — a vezetés művészetének legfőbb alkotórésze. A vállalati önállóság kiterjesztésével, az anyagi érdekeltség elvének fokozottabb alkalmazásával olyan helyzet keletkezett, amelyben különös gondot kell fordítani erre az összhangra. A párt és a kormány, valamint a dolgozók közvéleménye már eddig is élesen elitébe egyes vállalatok ármanipulációit, az olyan törekvéseket, amikor a helyi érdekeket a társadalmi érdekek rovására igyekeztek érvényesíteni. Nem egy esetben előfordult, hogy a rossz vállalati gazdálkodás, a belső szervezetlenség, a vezetés tehesonlo tényezők miatt indokolatlanul emelten különféle termékek árát, vagy egyes szolgáltatások díját, hogy saját hibáik költségeit a társadalomra, a fogyasztóközönségre hárítsák. Az ilyen esetekben kirívóan megbomlott a gazdasági és a politikai célok követésének összhangja. Hiszen ez a módszer végeredményében keresztezte a párt életszín - vonal-politikáját, rontotta a politikai közérzetet. Ezt a hatást a fordítottján is ellenőrizhetjük: amikor egy-egy vállalat a belső korszerűsítés, a jobb anyaggazdálkodás következtében csökkenthétté egyes termékeinek árát, ebben az egész közvélemény a párt gazdaságpolitikájának eredményességét könyvelte el. Az utóbbi években sok vállalatnál munkaerőhiány lépett fel. Ennek enyhítésére sokféle módszer, kínálkozott. Amint tudjuk, nem kevés vállalati vezető munkaerő-csábításhoz folyamodott, és a hűséges törzsgárdát mellőzve, az újonnan felvett dolgozóknak több bért adott, mint amennyit a kiérdemesült, régi munkások kaptak Ezt jogosan ítélte el mind a párt és a kormány, mind a munkásközvélemény Ez az eljárás tipikus esete volt a politikától független gondolkodásnak: a csábítás átmenetileg valamelyest megnövelte ugyan a munkáskezek számát, mégsem eredményezhetett valódi előnyt, gazdasági és politikai értelemben egyaránt negatív következményeket vont maga után. Ez a példa megmutatja, hogy ha valamely gazdasági intézkedésnek rossz a politikai hatása, ugyanakkor a gazdasági eredménye sem lehe* megfelelő. J%0ból kiindulva, hogy minden gazdasági döntés egyben politikai döntés is, fokozottan érvényesülnie kell a termelés pártellenőrzésének. A pártellenőrzés szűrőjén fenn kell akadnia minden olyan gazdasági intézkedésnek, amely nem felel meg a párt politikai elveinek és céljainak. Ez azonban nem jélentheti azt. hogy valamiféle sajátos munkamegosztás alakuljon lei, a gazdasági és pártvezetők között, a felelősségvállalásban. A gazdasági vezetők iránt támasztott követelményt úgv fogalmazhatnánk meg. hogy politikai felelősséggel dolgozó szakértők legyenek, akik az egyes intézkedések politikai hatását kénesek előre megítélni és akik a vállalat mimtátán túl, a társadalmi távlatokat mm m, Horváth József A CUKORRÉPA oldják a termesz lés komplex A mezőgazdasági termelés gondjai kozott manapság egyre sűrűbben említik a szakemberek, hogy a cukorrépa vetésterülete évről évre csökken. A terület apadását sajnos, nem követte a hozamok növekedése. Jelenleg ott tartunk, hogy nincs elegendő répa, sem a cukor- — sem pedig a szeszgyártáshoz. Átmeneti eredmények A cukorrépa - termetes gondjai eddig sem voltak ismeretlenek a mezőgazdasági szakemberek előtt. Korábban a termőterület erőteljes csökkenését a répa áremelésével és különféle juttatásokkal próbálták megállítani. Az intézkedések azonban csak átmeneti eredményt hoztak. Maga a folyamat nem állt meg. Ma már ott tartunk, hogy mintegy 130 ezer tonna cukrot importáltunk a lakosság ellátására. Miközben az illetékes szervek az átmeneti megoldásokat próbálgatták, elfeledkeztek arról, ami a leglényegesebb. A munkaerő egyre csökken a mezőgazdaságban, a régi, hagyományos termelési módszerekkel pedig nem lehet tartósan növelni a cukorrépa terméshozamát. E rendkívül fontos növény termesztése csak úgy lehet eredményes, ha a cukorgyárak közelébe termelik és meggépesrtését. Megyei tapasztalatok Mindezek a gondok megyénkre is jellemzőek. Bizonyításul álljon itt néhány számadat Korábban, 1968-, ban több mint három és fél ezer holdon termeltek _ cukorrépát a nógrádi mezőgazdasági üzemek. Ez mintegy 68 termelőszövetkezet között oszlott meg, az átlagos termőterület 52 hold volt. Tavaly 3200 hold volt a cukorrépa termesztésére leszerződött terület s még mindig 62 üzemben termelték. Ilyen jelentéktelen terület mellett, természetesen szó sem lehetett a termelés gépesítéséről. Az idén a helyzet még tovább romlott. Ma már mindössze 29 mezőgazdasági üzem vállalkozott cukorrépa-termesztésre, s a terület nagysága egy-egy gazdaságban mindössze 10—30 hóid között van. Csak egészen kevés azoknak a termelőszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak a száma Nógrádban, amelyik olyan területen foglalkozik cukorrépa-termesztéssel, hogy kifizetődő lenne a munkafolyamatok gépesítése. Mindössze öt olyan termelőszövetkezet van, ahol 100—200 hold cukorrépa termesztésére szerződtek. Kétszáz holdnál nagyobb területen pedig csak a Mátraaljai Állami Gazdaság és a palotási Május 1. Termelőszövetkezet termeli a cukorrépát. A munkaerőgondok, a közgazdasági szabályozók azt „eredményezték”, hogy a vártnál lényegesen nagyobb mértékben csökkent a vetésterület Nógrádban is. Most, március 1-ig csupán kétezer holdra sikerült szerződést kötnie a cukorgyárnak a szövetkezetekkel. Tavaly ilyenkor már meghaladta a háromezer holdat a szerződött terület. A mezőgazdasági üzemektől és a cukorgyártól kapott tájékoztatás szerint, előreláthatóan eléri a kétezer-háromszáz holdat a cukorrépa termőterülete. A csökkenés azonban így is számottevő. Huszonöt termelőszövetkezet felszámolja, vagy jelentősen csökkenti e növény termő- területét. A szövetkezeti vezetőik az egyre fogyó munkaerővel, a vetésszerkezet korszerűsítésével, a megfelelő gépek hiányával indokolják az intézkedést. Korszerű gépesítés A népgazdaság érdeke azt kívánja, hogy a lakosság cukorszükségletét hazai termelésből fedezzük. A feladat a negyedik ötéves tervben vár megoldásra. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a cukorrépa jelenlegi vetésterületét mintegy 20 százalékkal növelni kelL Ezzel azonban együtt kell járnia a korszerű gépesítésnek és a növényvédelemnek. Igaz ugyan, hogy a cukorrépát termelő és betakarító gépekre az állam 70 százalékos dotációt biztosít, a gond azonban nem is annyira pénzkérdés. Egyszerűen arról van szó, hogy nincsenek megfelelő gépek, gépsorok, amelyek gazdaságossá tennék a termesztést a mezőgazdasági üzemekben. A jövő útja mindenképpen az, hogy az üzemek és a gyár megfelelő kapcsolatot alakítsanak ki. Társulásos alapon működő jól gépesített cukorrépát termelő üzemeket hozzanak létre. Ezt a célkitűzést országosan a tervezett vetésterület egyharma- dán igyekszenek megvalósítani a tervidőszakban. A cukorrépa-termesztés tartós növelése érdekében ezt az utat kell követni a nógrádi mezőgazdasági üzemeknek is. Lécz László Lehetne lazítani? Hallottunk már különféle lazításokról, mikor egy-egy nagy mérkőzés előtt az edző úgy nyilatkozik, hogy csak bemelegítő, lazító edzést végzünk. Lehet, a sportban ez hasznos, de a termelőmunkában biztos, hogy káros Miért hasonlítjuk most a sportot a termelőmunkával? Azért, mert valamiféle lazítást lehet észlelni a nógrádi bányaüzemekben. Áprilisban eddig több- mint hat és fél ezer tonnával kevesebb szenet termelt a nógrádi szénbányák, mint amennyit kellett volna a terv szerint. Talán rendkívüli üzemzavarok okozták az elmaradást? Nem, erről nem szól a krónika. Viszont igaz az, hogy a naponta tervezett 1347 összes kiesővel szemben áprilisban eddig 1544 a kieső műszak a statisztika szerint. Naponta, csaknem 2(10 ember hiányzik terven felül a munkahelyekről. Ha ezt összüzemi teljesítménynyel számoljuk, akkor nagyon is eredményes munkát végeztek a nógrádi szénbányáknál, hogy csak ennyi az elmaradás. Vannak viszont a kieső műszakokban rekordnapok. A húsvét utáni ked- det nem lehet számításba venni, hiszen sok a szabad- ságos. Viszont semmiféle járványról nem értesültünk, ami indokolta volna, hogy I6-án például 350 emberrel kevesebb dolgozzék a nógrádi szénbányáknál, mint amennyinek terv szerint kellett volna. Száz szónak is egy a vége: a „lazításnak” még nincs itt az edeie A nógrádi szénbányák helyzete nem enged meg ilyen luxust. A tervet napról napra teljesíteni kell. Sok a beteg? Sok a szabadságon levő? Mindez csak a későbbiek során derül ki. A ..lazítás” után viszont most már érdemes lenne a ..mérkőzés megnyerése érdekében” tényleg napról napra biztosítani a tervteljesítést. Ez nemcsak népgazdasági és vállalati érdek, de valamennyi bányász érdeke is. Hízott sertést adnak a húsfeldolgozónak A karancssági termelőszö- feldolgozó üzem részére adjon vetkezetnek jól felszerelt hús- hízott sertéseket. A szécsényd feldolgozója üzemel. Innen tsz a megegyezés alapján bi- látja el áruval például a ezé- zonyos mennyiségű hízott ser- csényd pecsenyesütőt is. A tést átad feldolgozásra, így feldolgozott serfcésihúsra több elégítik ka a kereskedelem i.gé- szövetkezeri bolt is igényit tart. hyeiit. A jövő terve, hogy a- Ennek kielégítésére a karancs- karanesságjak berendezkednek sági tsz egyezséget kötött a a környék friss hússal való el- széosányi tsz-el, hogy a hús- látására is. Koppány György felvételei B. J.
