Nógrád. 1971. április (27. évfolyam. 77-101. szám)
1971-04-18 / 91. szám
•Jó, ha tudjuk Á kitelepítésről Az utóbbi időben egyre többet hallunk a kitelepítésről, njimt a lakosság védelmének egyik új formájáról. Különösen sokat hallottunk erről az elmúlt évben az árvízvédelmi munkálatok során, amikor arról értesültünk, hogy a fenyegető veszély elől a lakosságot kitelepítették (Makó, Maroslelle, Öföldeák stb.). Arról is értesültünk, hogy a kitelepítés, min>t védelmi forma bevált, mert megteremtette a kitelepülök száméira a szükséges biztonságot, s a polgári védelmi szerveknek ezt az intézkedését a lakosság nagy megértéssel és támogatással fogadta. A párt és a kormány, s velük együtt az ország felkészítését szervező és irányító vezetők ma is azt vallják, hogy a lakosság védelme az egész állam fennmaradását biztosító egyik legfontosabb tényező. Ha az ember megmarad, akkor mindent megmentünk, helyreállítunk, „de elveszünk, ha az embert nem tudjuk megmenteni." A lakosság védelmét az egyéni védelem feltételeinek megteremtésén túl — a kollektív védelem módszereinek alkalmazásával, ezen belül is a kollektív életvédelmi létesítmények (óvóhelyek) beépítésével, illetve a távolsági védelemmel, azaz kitelepítéssel kell biztosítani. A védelmi módszerek sorában tehát az óvóhelyépítés és a kitelepítés ma már első helyre került. Hiba lenne azonban azt gondolni, hogy ez a két tényező külön-külön is biztosítani képes az ország lakosságának védelmét, hogy akár az óvóhelyépítés, akár a kitelepítés önmagában meg tudja oldani a problémát. Nem, mert itt a két tényező együttes hatásáról van szó. A lakosság életvédelmi létesítményekkel való ellátását nehezíti az a körülmény, hogy a városok (amelyek elsősorban centrumai és gyűjtőpontjai a hadigazdaság szempontjából is nagyon fontos ipari létesítményeknek, üzemeknek, gyáraknak) lakosságának száma egyre erőteljesebben és gyorsabban növekszik, s ezzel a fejlődéssel az óvóhelyépítés egyre kevésbé tud lépést tartani. Mindebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a lakosság védelmének két módszerét: az óvóhelyépítést és a kitelepítést — ha nem Is egyenlő mértékben —, de egyformán alkalmaznunk kell. Azokon a területeken, ahol a lakosság a feltételezések szerint nincs kitéve a közvetlen támadás veszélyének, s védelmét inkább a másodlagos hatások ellen kell biztosítani — ott elsősorban az életvédelmi létesítmények kiépítését szorgalmazzuk, s csak másodsorban gondolunk a lakosság kitelepítésére, míg a közvetlen csapásterülete- ken főképp a kitelepítés módszereire készülünk fel, de ezek mellett nem hanyagoljuk el az életvédelmi létesítmények kiépítését sem. Mindent összevetve azt kell megállapítanunk, hogy a védelem módszereiben egyre jobban előtérbe kerül a távolsági védelem alkalmazása — még annak ellenére is, hogy a nagyvárosok, az ipar és a népesség magas fokú konoentrációját képező területek lakosságának kitelepítésre való felkészítése, a feladat megszervezése, előkészítése, megtervezése — a szükséges technikai eszközök és szállítójárművek biztosítása — rendkívül bonyolult, nagymértékű szervező munkált igényel. Életűnkből - röviden Balassagyarmat vár« Polgfal védelem Párán can ok* Aga a szakszolgálat-parancsnokok éa törzztagok részére törzsértekezletet tartott. Aa értekezleten a parancsnoki törzs taglal Ismertették a szakszolgálatok éa szakszolgálati alakulatok «szervezésénél lelmerült problémákat, valamint Javaslatot tettek az évi kiképzéa előkészítésére. «ári Védelem Parancsnoksága előkészítő gyakorlati foglalkozást tartott parancsnoki törzsének részvételével. A gyakorlaton a szakszolgálati egységek vezetésévet, irányításával éa a mentési munkák mega tervezésével foglalkoztak. ★1 j. ’ »- - . fí ja , s - - g ----éjiéin if A Vp|y TCUcIJun BzWKREOlgaiBZ megyei parancsnoksága a járási, városi szakszolgálatok vezetői részére összevont tájékoztatót tartott. A tájékoztatón részletesen ismertették a szakszolgálat előző évben végrehajtott átszervezésével kapcsolat« tennivalókat és megtárgyalták az idei szervezési éa kiképzési feladatokat. * loksága megkezdte a Járási polgári védelmi vetélkedő elődöntőit. A járást döntőre ím. április n-én kerül son. Polgári védelem* Mit vigyünk magunkkal Élelmiszercsomagok összeáll Hasa A t&megpaazíftó fegyverekkel vívott háború akkor okoz igazán nagy kart, ha váratlanul éri a lakosságot Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy egy esetleges háború felkészülten érjen bennünket védettek legyenek a túléléshez feltétlenül szükséges készleteink, rendelkezzünk olyan tartalék élelmiszerkészletekkel, amelyek a szükséghelyzetben családunk ellátásához nélkülözhetetlenek. Milyen egységcsomagokat célszerű összeállítani? Előfordulhat, hogy a családnak el kell hagynia lakhelyét vagy a berendezett óvóhelyet. Ez a probléma fetvetl tér. aMmiw»r-<igrBÓg»o* mag szükségességét Élelmiszer-egységcsomag, mint gyűjtőfogalom alatt azt a legszükségesebb élelmiszerekből összeállított néhány napos, vagy egy-két hetes készletet értjük, amely kézben szállítható, külső csomagolása védi a benne levő élelmet a tömegpusztító fegyverek szennyező hatásától. Az élel- miszer-gyűjtőcsomag egy személy adott időszakra eső szükségletét fedezd. Az egységcsomagba kerülő élelmiszerféléket úgy kell megválasztanunk, hogy azok kis súlyuk mellett nagy tápértékét képviseljenek, csomagolásuk jó védőképességű legyen. A két-három napos egység- csomag összeállítására másfél évi tárolhatóság mellett a következőket javasoljuk: kéfc- szersült 600, húskonzerv 240, konzervsajt 140, cukrozott tejkonzerv 75, reggeli konzerv 65, csokoládé 200, kara- mellcukorka 100, leveskocka 10 gramm, víztisztító tabletta 4, szalvéta 2 darab. A csomag nettó súlya körülbelül 1,5 kilogramm, kalóriaértéke 5630 kalória. Az egységcsomag szállítására felhasználható jól záródó bőrönd, vagy más szállítóeszköz. Ilyen például: házilag könnyen elkészíthető lécláda, melyet vastag polietilén-fóliává 1 borítva légmentessé teszünk, és rá hordozó fület szerelünk. Radioaktív anyagokkal szennyeseit háziállataink mentesítése Háziállataink szennyeződésében is megkülönböztetünk belső ■ és külső szennyeződést. A külső testfelületre tapadt radioaktív por- és szeny- nyező anyagok eltávolításának különféle lehetőségei vannak. Alapvető különbség van az emberi test felületére tapadt radioaktív izotópok és a szőrtakarót szennyező radioaktív anyagok eltávolítás! lehetősége között Az állati test felületéi« kerülő radioaktív anyagtál jelentős része aránylag könnyen eltávolítható, még egyszerű mechanikus eszközökkel is. Ez azonban csak bizonyos mértékig lehetséges. A különböző felületaktív mosószerek felhasználásával sem vágható 100 százalékos hatásfok. Figyelembe véve a mentesítésnél betartandó óvatossági rendszabályokat és azt, hogy főként nagyobb tömegű háziállat mentesítése nehezen oldható meg, meg kell állapítanunk: a háziállatok, mentesítésére csak kivételes esetekben kerülhet sor. Amikor ez állatok más területre vaíó tereMwe, vagy hídra való vitele egyébként tiszta területeket veszélyeztetne, szükség vám részleges mentesítésre, vagyis a felületre tapadó radioaktív por bizonyos hányadénak eltávolítására. A mentesítés végrehajtásához alapvető szempontként figyelembe kell venni, hogy a mentesítést végző személyek fokozott mértékű külső sugárhatásnak vannak kitéve. Az irodalomban közölt különböző mosószerek abszor- bensekkel (titándioxid, fö- részpor, kukoricapor) kevert lemosóoldatok ismerete fontos, de gyakorlati lehetőségek szempontjából vizes, vagy langyosvizes szappanos lemosással is számolhatunk. Célszerűbb a langyos szappanos víz alkalmazása abból a szempontból is, mivel ennek a bőrfelület ingerlésére, csekély bőrszöveti hatása miatt nincs Jelentősége. Különböző szerves anyagok felhasználása esetén előfordulhat, hogy a bőr faggyúbevonata feloldódik és ily módon különbösttgérzás erősségének megállapítása után meghatározható a kialakult zónák határa. Képünkön a sugárzás erősségének a megállapításál végzik ző rácRóaktfy Izotópok könynyebben behatolnak a szervezetbe. A szappanos vizes lemosást kefével végezzük, de az állat bőrét túlságosan dörzsölni nem szabad. Az izzadtsággal és más bőrváladékokkal fedett bőrfelület hidrofőb tulajdonsága révén kedvezően befolyásolja a mentesítés hatásfokát. Lehetőség szerint legalább 50 cm hosszú, nyéllel, elletett kefét használjuk a felület tisztításához. Az elfolyó szennyvizet külön erre a célra szolgáló gyűjtőgödörbe vezessük. Korlátozott mentesítési lehetőségek figyelembevételével egyszerű száraz letörlés vagy vizes lemosás is eredményezhet olyan mértékű mentesítést, hogy az állatok terelése végrehajtható, azaz a támadott területről való el- hajtásuk során tiszta területem nem idéznek elő radioek- trvpor-szennyeződést A mentesítés hatásfokának ellenőrzésére felületi ellenőrző méréseket hajtunk végre. Az állatok mentesítésére beállított állomás a munka elvégzése után ugyanúgy mentesítendő, mint ahogy az egyéb vonatkozó intézkedések alapján radioaktív izotópokkal szennyezett helyiségek mentesítése történik. Olyan esetben, ha az állat fajától függően olyan formájú mentesítést hajtottunk végre, amelyben a felületet borító szennyezett szőrt nyírással távolítottuk el, az ösz- szegyűjtött szőrt tartályban tároljuk és az e célra kijelölt megsemmisítő helyre szállítjuk. Az ilyen mentesítési művelet végrehajtásakor a mentesítés helye kevésbé szennyeződik, viszont a mentesítést végző személyek részére nagyobb mértékű védelmet kell biztosítani. PY. KISLEXIKON „C” zóna (radioaktív szennyezettség területe) Mint ismeretes a radioaktív felhőnyom területén különböző sugáradagot okozó zónák alakulnak ki. Ennek megfelelően kell meghatározni a személyek magatartására vonatkozó rendszabályokat, intézkedéseket. Így külön kell kezelni a 40—400 R-sugáradagot okozó „mérsékelten szennyezett” területet, az „A” zónát, a 400—1200 R-sugáradagot okozó „erősen szennyezett” területet, a „B” zónát, »és az 1200 R-nél nagyobb sugáradagot okozó „veszélyesen szennyezett” területet, a „C” zónát. A sugáradagértékekből következik, hogy az előírások a legenyhébbek, az „A” zóna területén, s legszigorúbbak a „C” zónára vonatkozóan. Az „A" zóna területén az élő erők elrejtésére, a’sugárvédelem megszervezésére kell intézkedéseket foganatosítani, ugyanakkor a C zóna területén különleges intézkedéseket kell tenni. A C zóna területéről a lakosságot a radioaktív felhő megérkezése előtt, de legalább a maximális sugárszint kialakulása előtt a lehetőség szerint ideiglenesen ki kell vonni. A riasztáskor határozott utasítást kell adni az adott terület azonnali kiürítésére, az élő erők kivonására. A kimenekített lakosság csak a legszükségesebb ingóságokat viheti magával, kisebb élelmiszer-tartalékkal együtt A kimenekítést a hatóságok szervezik meg és irányítják annak lebonyolítását. A megadott irányban és útvonalakon az előre kijelölt körzetben a lakosság öntevékenyen is elindulhat A kimenekítettek befogadására kijelölt körzetekben- gondoskodni kell a személyek elhelyezéséről és ellátásáról. A kimenekítés időtartamát Móré meg lehet határozni, a visszatelepítésre azonban csak az irányító szervek adhatnak utasítást Felhívás A bm0ö polgári tIMmb P** rannsnoksága — sok hasznos tapasztalat alapján — 1971. évben megrendezi a „KI tud többet a polgárt védelemről*» cfmd vetélkedő-sorozatokat. A vetélkedő célja, hogy a lakosság Játék« formában Ismerje meg a polgári védelem feladatait, célját és törekvéseit. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy megyénk lakossága életkorra vajó tekintet nélkül szívesen vett részt a vetélkedőkön. A vetélkedő a polgári védelem alapvető feladataivá] és ténykedésével foglalkozik, mindazzal, amit az állampolgároknak erről a témáról ismerniük kell. Két versenyből, — a területi selejtezőkből és a megyei döntőből áll. A versenyeken legjobb eredményeket elérőket értékes Jutalomban részesíti a megyei polgári védelem parancsnokság n. Felhívjuk megyénk lakosságát, hogy aki részt kíván venni a versenyeken, Jelentkezzék 1971. április 30-ig személyesen, Vag.v Írásban a területileg Illetékes (Járási, városi) polgári védelmi' törzsnél. A Jelentkezésnek tartalmaznia kell a jelentkező nevét, munkahelyét, pont« lakcímét. A határidő: április 25. Szabad hazánkat védjük!” A fenti eimmeJ hirdetett pályázatot a megyei polgári védelem parancsnoksága a tanuló ifjúság részére. A pályázat fő célja az ifjúság szabad idejének hasznos fel- használása a polgári védelmi tömegnevelés céljainak érdekében, valamint, hogy a pályázaton való részvétellel újabb fiatalok kapcsolódjanak be a polgári védelem tevékeny tagjai sorába. A pályázatra érkező képzőművészeti alkotásoknak ki kell fejezniük a szocialista építés eredményeit, a polgári védelem célját és feladatait. EH kell érni, hogy a pályaművek felhívják a figyelmet az atomháború fenyegető veszélyére és annak elhárítására. A pályázatra beküldhető festmény, szobor, grafika. A felhívásra már szép számmal érkezett be pályamű. Legtöbbjén látni, hogy a pályázók megértették a kiírást végző szervek elgondolását, célját. Elbírálásukra 1971. május 1-én kerül sor. Felhívjuk tanulóifjúságunk figyelmét, hogy még 1971. április 23-ig a járási, városi tanácsol* vb művelődési osztályai elfogadnak pályázati müveket. NOGRAD - 1971. április 18» vasárnap 11
