Nógrád. 1971. április (27. évfolyam. 77-101. szám)

1971-04-17 / 90. szám

T Kulturális mozaik ffUt nhfusmmnk? sincs ÉLŐBB INKNÁL — Életrajzok a Nógrád megyei munkásmoc- galom harcosairól címmel, il­letve alcímmel dokumentum- kötet látott napvilágot. A szerkesztő bizottság elnöke Havas Péter. Szerkesztette Be- litzky János és Szabó Béla, lektorálta Vértes Róbert, a Párttörténeti Intézet tudomá­nyos munkatársa. A kötetet az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága és a Nógrád me­gyei Munkásmozgalmi Múze­um adta ki. Kétezer példány­ban jelent meg, amelyeket a múzeum az érdekelt intézmé­nyeknek, hivataloknak, szer­veknek, könyvtáraknak, isko­láknak, helytörténészeknek küld el. A 174 oldalas könyv IK5 életrajzot tartalmaz. Függelék és képanyag teszi még izgalmasabbá, haszno­sabbá a kötetet. KÖNYVEK, DOKUMENTU­MOK. A salgótarjáni Nógrád megyei Munkásmozgalmi Múzeum könyvállománya je­lenleg 6295 kötetből áll. A könyvek a következő rendsze­rezésben várják az érdeklődő­ket, kutatókat: egyetemes tör­ténelem és nemzetközi mun­kásmozgalom, magyar törté­nelem és munkásmozgalom, helytörténet, irodalomtörté­net, művészettörténet, műve­lődés és kultúra, összefoglaló valamint gazdaságtörténet. A tételes adattár állománya 1050. Továbbá több mint 1500 ere­ded iratdokumentáció is ta­lálható a múzeumban. Miftd a könyvállomány, mind pedig a dokumentumok rendszere­zése elsősorban a kutatást szolgálja. SALGÓTARJÁN SZOBRAI. A két választás között, Salgó­tarján tizenhét új, köztéri alkotással gazdagodott. Egyéb­ként Nógrád megye az elmúlt két évben az ország megyét közül a legtöbb szobrot, illet­ve műalkotást kapta. A köz­téri alkotások az emberek íz­lésfejlesztését, az esztétiku- sabb életet szolgálják. Az idei nyár végén Münnich Ferenc portréja kerül Salgótarjánba. A szobrot az innen elszárma­zott Vasas Károly szobrász- művész készíti, akinek ez lesz Nógrád ban a harmadik alko­tása. ő készítette a szécsényi felszabadulási emlékművet, s a Fiú, csikóval című szobrot, amelyet Balassagyarmaton, az Ifjúság úti iskolánál láthatunk. TALÁLKOZÁS címmel orosz és magyar nyelven, két­nyelvű antológia lát napvilá­got 1972 elején, Budapesten, a Corvina Könyvkiadó gon­dozásában Kemerovo és Nógrád megye költőinek al­kotasfriböl. A SögrMban <SÖ, illetve az innen elszármazott költők, s a kemerovói alko­tók művein túl, néhány kép­zőművészeti alkotás, illusztrá­ció színesíti a kötetet, ame­lyet Kerékgyártó István, a Corvina Könyvkiadó szer­kesztője állít össze. A kötet a két megye költőinek baráti jelentkezésén túl, pedagógiai szempontból sem érdektelen, nagy segítséget nyújthat isko­láinkban, az orosz nyelv el­sajátításához. PALÓC NYÁR. Az egész megyét átfogó rendezvényso­rozat célja, hogy a nyári köz- művelődési tevékenységet ke­retbe foglalja, s a legkülön bözőbb rendezvényekkel kikü szöbölje Nógrádban a „holt­szezont”. A rendezvények kö­zött — egyében kívül — mű­szaki napok, író-olvasó talál­kozók, kiállítások, folklór- műsorok, nejtvényfejtők or­szágos versenye, területi táncverseoy, honvédelmi na­pok és kiállítás, vetélkedők, udvari muzsika, országos ku- tyakiállftás, strandkarnevál, szabadtéri színpadi előadások szerepelnek. A legtöbb ren­dezvényt Balassagyarmatod tartják. Az idegenforgalmi szempontból Is jelentősnek ígérkező palóc nyár június 2- től, augusztus 21-ig tart. Ifjú Gárda-szemle Szécsényben Ifjú Gárda-szemlét rendez ma a KISZ szécsényi járási bizottsága Szécsényben. Ezút­tal először kerül aor itt ilyen eseményre. A szemlére minden rajból egy-két fő, — összesen mint­egy 40 fiatal érkezik ma Szé- esénybe. Általános katonapo­litikai ismeretekről, a polgá­ri védelem elméleti kérdései­ről adnak számot a szemlén résztvevő fiatalok. Menetdal- éneklést és alaki mozgást is értékel a szemle bizottsága. Délután lövészeti versenyen mérik össze tudásukat a ver­sengő fiatalok. A szemlén legjobban szere­peit 24 fiatalt a KISZ saé- csényi járási bizottsága a megyei Ifjú Gárda-szemlére küldi, hogy ezen képviselje a járást. Ulegfryi/ik * gyöngyvirág kerthelyiség A satgdterjántak kedvelt pihenő- és szórakozóhelye, a Gyöngyvirág cukrászda mel­letti kerthelyiség. A hangula­tos kerthelyiség az idén is megnyílik; a Vendéglátóipari Vállalat áruforgalmi osztá­lyának Panoráma szocialista brigádja társadalmi munká­ban készíti elő a megnyitás­ra. Egyengetik a terepet, ta­karítanak, festik a cukrász­dának a kerthelyiségre néző falát, tisztogatják a kerítést, kihordják a kerti bútorokat. A közkedvelt Györgyvirág kerthelyiség napokon belül megnyílik. Ezerkétszáz nap jutalomszabadság Ertaoeite a matt évi sxocia- lista munka verseny és a bri- gádmozgalom eredményeit a salgótarjáni tűzhelygyár. A vállalat Kiváló szocialista brigádja címet a mintamű­hely József Attila szocialista brigádja és a TMK Kakuk József szocialista brigádja nyerte ei. A brigádok tavaly csaknem huszonhétezer táasa­datari munkaórát végeztek, felajánlásaikkal 2,7 százalék­ról 1,44 százalékra csökken­tették a selejtet, ami három és fél millió forint megtaka­rítást eredményezett. A leg­jobb brigádok a kitüntetése­ken, okleveleken, jutalmakon kívül, összesen ezerkétszáz nap jutalomszabacteágot kap­tak a gyártól. Eszméink ereiével A műveltség aktóvfltáR, JeéhB-1 ség a váilálgfoiam vadó tájéko­zódásra, az új értékek beépí­tésére, a régiek felüüviasgálar- tóra. Rothamó kBtrumlklbam a permanens képzés igényét a társadalmi fejlődés felgyor­sulása, a í udamánytts- techni­kai forradalom, s mindennek következtében az ismeretek robbanásszerű, állandó válto­zása, növekedése hívta életre. Ezért nélkülözhetetlen, a dia­lektikus materialista világné­zet, amely a nagy összefüg­gések valósághoz hű áttekin­tése és egyúttal a cselekvés­re szervező ereje révén egy­ségbe ötvözi az általamon mű­veltség humán és tarmésaet- tudomónyi-teűhniBkai ténye­zőit. Aczél György .JEszméink erejével" című műve kulturá­lis életünk ideológiai kérdé­seiről, a párt tudománypoli­tikájóról és a közművelődés elvi és gyakorlati problémái­ról szóló fejtegetéseit tartal­mazza. Híven a marxizmus—leni- nizmus igazságaihoz az el­veket formálja az élettel: a jelen realitását szüntelenül egybeveti a jövőben elérendő célokkal. Világosan kirajzo­lódik fejtegetéseiből, hogy a magyar forradalom heroikus korszaka után, amikor a ha­talom megszerzése és meg­szilárdítása volt a feladót, napjainkban eljutottunk a mindennapok forradalmához, az emberiség >,onmegvalósí- táeámak’’ semmivel sem köny nyebb szakaszába. Aczél Gyölrgy kdfejltí, hogy a marxizmus a jelen körül­mények között nem törekszik monopóliumra, hanem a va­kságot figyelembe véve a magla hegemóniáját kell meg­valósítania.. A hegemónia-elv meghirdetése azért is nagyon fontos, mert leszámolás ■ ,,viUijg egycsapámu való megváUaztomaának’4 ' vonzó, de félrevezető ábrándjával. A Kultúrát» éteriünk, ide- otógiai kérdései című fejezet foglalkozik a művészeti kri­tikával. a kritikusi félelem­mel szemben állást foglal a marxllstta elkötelezettségű, pártos művészetkritika fon­tossága mellett. interjú a SzinhásptáHOhá- *61 című ci|kkben a színhá­ziak műsorpölitikájét elemzi. Külön részletesen foglalko­zik a zenei és irodhlmi mű­GAL&Ai TONGftÄC; 41. ' Pettwks ESek, a Saúpmű- veszeti Múzeum igazgatója havonta kiválasztott egy-egy kiváló, de rosszmódú mes­tert, és műveiből házi tárla­tot rendezett. A színésznő pe­dig a szervezés munkáját vál­lalta. Felhívásokat, részvételi jegyeket nyomtatott, s meg­hívta ismerőseit az esedékes festő, vagy szobrász műtermé­be. Itt tombolával tarkított táiiatlátogatást rendeztek. A legkisebb részvételi díj 20, 50, majd 100 pengő volt. De a meghívottak — neves közéle­ti férfiak, arisztokraták, ipar- bárók és parvenü — ezt se összeget is könnyen kivágták a zsebükből; ha nem is éppen műpártolói buzgalomból, hát a hozzáértés látszata. vagy egy gáláns délután kedvéért. A nyeremény különben a há­zigazda valamelyik képe, szobra volt. Bajor Gizi a negyvenes évek elején — e döntést, vá­lasztást kívánó korszakban — Is a magyszívű, nagykalapos „grand dame"-o* játszotta, aki mosolyogva integet át a válságok felett. De érzelmei­vel már a baloldalon, állt. Még ha pontosén nem tud­ta is: hol van a baloldal? Ellentmondó szerepét hadd jellemezzük egy történelmi groteszkkel. Horthy 1940 februárjában országlásának húszéves jubi­leumára készült. E napot ün­nepnek tervezték: rendkívüli parlamenttel, operaházi dísz­előadással, fogadásokkal és bankettekkel. Még a nép­konyhákat is utasították, hogy aznap háromfogásos ebédet osszanak. Aztán kezd­ték szűkebbre gombolni a gallért. A pénzügyminiszter bejelentette, hogy a nemzet- gazdaság nem enged meg ily országos pazarlást — már ami a szegények jól tartását illeti. Bajor, Gömöri Vilma unokahúgától, a népjóléti osztály tisztviselőnőjétől ér­tesült az intézkedésről. Épp aznap rendezték a ha­gyományos Corvin-vacsorát. Gizi, gr. Teleki Pál mellett NÓGRÁD — 1971. április 17., szombat Ott. Teleki jobbján a kor­mányzó. Így a miniszterelnök feje fölött beszélgettek. Bajor a népkonyhák ügyére térítet­te a szót. „Nagyon nagy a szomorúság a koldusok között — mondta. — Képtelenség, hogy még egy jó ebédet se kapjanak.. .** Horthy letette a kést. Azzal az elnéző mo­sollyal hallgatta Bajor pana­szát, mint amikor egy gyer­mek cseveg. Majd Teleki fe­lé fordult: „Kérem, minisz­terelnök úr, teljesítse a mű­vésznő óhaját..” Képzelhet­jük, miféle „nemzetgazdasági kényszer” döntött itt sok­ezer nincstelen dolgában, ha egy színésznő gáláns dorom­bolása az egész intézkedést meg tudta semmisíteni. Tele­ki fölcsapta frakkjának fecs- keszámyát, benyúlt a farzse­bébe, kivett egy noteszkét, és megkérdezte: „Tehát mi legyen az ebéd?” Gizi sorol­ni kezdte: „Húsleves, disznó­hús burgonyával, salátá­val. . .** . .salátával..A kormányfő írt. „.. .bukta...” Teleki ekkor rézsűt fordítot­ta a fejét, és szemüvegének felső kerete alól Bajorra pis­logott: „És mivel legyen megtöltve a bukta, művész­nő? Túróval vagy lekvárral?” „Talán túróval...” „Jó, le­gyen túró” — bólintott Tele­ki. És Gizi boldog volt. „A koldusoknak és nekünk jó napunk lesz!” — mondta Germánnak. Házasságuk óta rendszerint többesszámot használt: mi, hozzánk, velünk, nekünk... Germán reggelenkint, mie­lőtt a kórházba indult, sze­relmes klapanciákat ír a fe­leségének. Gizi pedig a társaságban feltűnően és túlzóan dicséri férjét Még intim rigmusait is kö­rülhordozza : „Hét mondjátok, nem ötle­tes? Tibor mindenhez ért! Esküszöm, ezzel az univerzá­lis tehetséggel költő is lehe­tett volna.. De, akit folyton saembedi­csérnek, rá is szorul. S aki­től a dicséretet elvárják, óhatatlanul a megdicsért fö­lé kerekedik. Germán ciklikus kedély­hullámzásai gyakran a kör­nyezetét is zavarba hozzák. Most Gizi „játszótársaként” túlmarkírozza a jókedvet. Bo­hóckodik, ugratásokat eszel ki, anekdotákat mesél. Majd egy önmaga előtt is titkolt sérelem miatt, hirtelen el­hallgat. Ilyenkor hátradől, karját összefűzi a mellén, s a „másodrangú fél” elégedet­ten figyelmével nézi az asz- szony exhibicionista szereplé­seit. Igen, Germánt mind job­ban nyugtalanítja, hogy Gizi percenként más fényben szik­rázó, magát kifogyhatatlanul szétszóró lénye őt csak eszes átlagemberré kicsinyíti. Egy zseni mellett kell „unter- mannak” lennie. Egy bravúr­játékos mellett labdaadogató- nak. De sohasem tárja ki nyíl­tan a természetét. A tüskék befelé nőnek. wStbiég flejtes®téeének fel­adataival. Aczél György újra meg újra a felejthetetlen1 példaképre, Kodály Zoltánra hivaticozük, aki egy országot tanított meg énekelni. Benne látója aizit a művész-tudós -nép - művelőit, akiben az elkötele­zettség ez utóbbi tevékenység miellett is százszázalékos lel­kesedéssel égett. Aczél György ,,készülék- centrikusnak” nevezi azt a szemléletet, amely a tömeg- kultúra problémáinak megol­dását a tömegkommunikációs eszközökre hárítja át. Ezzel szemben, vagy inkább emel­lett azonban továbbra is teret kell engedni az öntevékeny- sv'gwek és a kugyomámyos i smenetterjiemztési formáknak is. Az elsőinek azért, mert az ember sokoldalú kibontako­zásának egyik eszköze, a mű­vészetekhez vezető biztosi utak egyike, ahol az ember nem csak befogadó, hanerm aktív. Ugyanez érvényes az ismeretterjesztésre, különö­sen a kiscsoportos foglalkozá­sokra, ahol az emberközel­ség, a közművelődés katonái­nak példamutatása, aktivitá­sa nem helyettesíhető sermmi- téie gépi kultúraközvetítővel^ Tájékoztat a kötet az ifjú­ság nevelésével kapcsolatos teendőkről, állást foglal a nemzedéki vitában, megfogal­mazza a kulturális forrada­lom legfontosabb célkitűzé­seit, iskolarendszerünk to­vábbfejlesztésének kérdéseit. Jó segítség ez a kötet min­den kulturális területen dol­gozónak. s iránytű minden olvasónak, aki műveltségre, vagy nagyobb műveltségre tö~ rekszilk. (Kossuth Könyvkia­dó.) Cs. L. A hét könyvei KQßSUTH: Politikai kis­szótár. — Szabó András György: Praxis és dialektika. EURÓPA: Borowski, Tade­usz: Kővilág. Elbeszélések. — Cary, Romain: Lady L. — Gorkij, Makszim: Az anya. — Vercors: A Medúza tutaja. GONDOLAT: Curie, Eve: Madame Curie. — Demeter Imre: Köszönöm a tüzet... — MAGVETŐ: Hidas Antal: Más muzsika kell... — Szép versek, 1970. — Várkonyi Anikó: A griff halála. MEDI­CINA: Psychiatria. — SZÉP­IRODALMI: Devecseri Gá­bor: Kalauz Homéroszhoz. Tanulmányok. — Galambos Lajos: Azok az álmok. — Moldova György: Hajósok éneke. — Válogatott riportok. Móricz Zsigmond: A boldog ember. — Móricz Zsigmond: Űri muri. — Szakonyi Ká­roly: Harmincnégy ember. — Szauder József: Az estve és az álom. Felvilágosodás és klasszicizmus. Bemutatkozott hát, a „Jó estét, Magyarország?" Előre- bocsáthatjuk: veszedelmes műsorszám, de közel sem vívta ki a tévénézők egyértelmű helyeslését Veszedelmessé az teszi, hogy semmit sem tudunk a műsor műfaji összetételé­ről, lehetőségeiről, tehát mit sem sejtve várjuk, mit hoz. Ez a várakozás a tévékészülék elé szögez bennünket. Ámde éppen ez a nonstop tévénézés teszi azt, hogy legközelebb már jobban meggondoljuk, ne kapcsoljunk-e át a hetes csatornára, a pozsonyi műsorra, ahol „biztosra mehetünk”. Valljuk be, várakozásaink (lehetséges, hogy túl nagyok vol­tak) egyáltalán nem teljesültek be. Igazi szórakozást a Má- riagyüdre, Sárospatakra, Békéscsabára és Fenyőfőre kiter­jesztett adás legfeljebb a helybelieknek szerezhetett: szere­pelhettek és ismerősöket láthattak a képernyőn. Ha nagy­ritkán érdekesebb témára váltott az adás, akkor sem jut­hatott túl a felszínen: gondolunk itt a diákok fegyelmi kö­vetelményére, hogy az ügyes kezű „csontkovácsokra”, akik rándulás, ficam esetén izmot, eret, csontot egy-kettőre helyre tesznek. A vélemények a végletekig ellenkeztek, mégse tör­tént kísérlet arra, hogy szintézist érjenek el, vagy legalább­is^ gondolkodást helyes irányba tereljék. Üres óráink né­hány színfoltja — a szociális otthonból sugárzott mese, a kedves „személyes találkozások” és a szép táncpróba — képtelennek bizonyult a tömény unalom, érdektelenség és tartalmatlanság ellensúlyozására. A jó film- és tévéjáték, a profikkal szerkesztett színvonalas, szórakoztató műsor, a szervezett és „végéne járt” vita bizony többet ér... Ma változatos szórakozást ígér a műsor, a Nógrád me­gyeieknek meg különösen, hiszen a Stécé—Vasas-nieccset Is közvetíti a televízió. (16.25). A „Twist Olivér” 12. része, a 20 órakor adásra kerülő angol bűnügyi film, a brassói ...Aranyszarvas" tánczenei fesztivál gálaestje, a 22.25-kor sugárzandó némafilmkomédiák mind a könnyed szórakoztatást szolgálják. (Igazi nyári műsor, kár, hogy az időjárás nem alkalmazkodik hozzá!) Szerepel azonban egy nívós műsor­szám is a szombat esti adásban: Bartók: „Cantata profana”- ja, a Zeneművészeti Főiskola nagyterméből, 22 órakor. L. Gj. AUTOSTOP 1*1 (Folytatjuk) * Érthetetlen! A lányom azt mondta, hogy ez a trü ' mindig beválik... i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom